Fa a kövek között

„- Ahogy a Hargitán is lát az ember széldöntötte fákat, s látja, hogy a gyökerük milyen göcsörtös… Szegény fa elindítja a gyökerét egy irányba, de ott van egy nagy kő, hát elmegy valamerre felette, mellette, s megint belekapaszkodik a földbe. Aztán megint jön egy kő, azért ilyen göcsörtösek ezek a gyökerek. De nem az a célja, hogy megálljon az első kőnél, hanem hogy mindig menjen tovább! Sajnos kövek mindig is voltak Erdély földjében, most is vannak, és még lesznek is. Az a jó, ha az ember ezeket körbejárja, majd újra belekapaszkodik az életet adó szülőföldbe...”

Közelebb Isten országához – Böjte Csaba online katedrálisról, Erdély köveiről és a múlt üzenetéről - kepmas.hu

Szoktam mondani a templomban a híveknek, az iskolában a gyerekeknek, hogy időnként jó volna, ha az emberek homlokán lenne egy kijelző... Egy kijelző, amelyen megjelennek az illető pontos gondolatai, indulatai vagy éppen vágyai... Most is kíváncsi lennék, hogy ha elolvassák ezt a riportot Böjte Csabával, s benne ezt a kiemelt részletet arról, hogy a fa gyökerei hogyan találnak utat a köves földben, akkor vajon mire gondolnak? Milyen gondolatokat, érzéseket, emlékeket hoz elő Önökből/Belőletek? Arra gondoltam, hogy mai írásomban megmutatom az én kijelzőmet, „homlok-monitoromat”...

 

Rajtunk múlik

„Rajtunk múlik, az egyes embereken, hogy hogyan megyünk tovább. A gazdasági, társadalmi rendszerek minősége az emberi gondolkodásmódon, értékrenden múlik – a paradigmaváltást a mi gondolkodásmódunk változása idézheti elő.”

Baritz Laura Sarolta a vasárnap.hu-nak, 2020. május 11. (riporter: Gyöngy-Pethő Krisztina)

Szombaton közölt egy rövidebb interjút a vasárnap.hu dr. Baritz Laura Sarolta domonkos nővérrel, az emberközpontú közgazdaságtan kutatójával és egyetemi oktatójával (Corvinus Egyetem és Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola). Római katolikus berkeken belül ismertebb nevével évekkel ezelőtt a Heti Válaszon keresztül ismerkedhettek meg többen, ahol rendszeresen publikált közérthető, élvezetes és tömör stílusban a közgazdaságtan és a fenntarthatóság határmezsgyéjéről. Most a járványügyi lazítások apropóján elsősorban a gazdasági, másodsorban a mentalitásbeli hogyan továbbról faggatta az újságíró.

Egy keresztyénségellenes karikatúra margójára

 

Nem mondhatnám, hogy széles tömegeket rázott meg Pápa Gábornak a Népszavában megjelent karikatúrája. Volt utána némi vita, voltak, akik elítélték, köztük a Reposzt, a Mandiner, a Credo, a Vasárnap. De voltak még keresztyén szerzők is, akik a védelmükbe vették. A lényeg az, hogy nem lett belőle elemi erejű felháborodás, közéleti botrány. Vélhetően azért, mert a keresztyének millióinak érzékenységét sértő alkotás az égvilágon semmiféle újdonsággal nem bír. Mondhatni, a keresztyénség megjelenítése negatív kontextusban európai „progresszív” kultúránk szerves része. Eddig is megjelentek a keresztyén hitvilág megsértésére és provokálására alkalmas művek a tudatipar legkülönbözőbb területein, s ezután sem lesz más a helyzet. A keresztyének pedig ebben a mai, normatívnak kikiáltott szekuláris és ateista kultúrában úgy lettek szocializálva, vagyis megfélemlítve, hogy jobb, ha hallgatnak, mert különben könnyen olyan színben tűnhetnek fel, mint akik ellenzik a demokrácia egyik nagy vívmányát; a szólásszabadságot. Márpedig, ki az, akinek ellenére lenne a polgárok szabad véleményalkotási joga? Ezzel a kör bezárul, s úgy tűnik, nincs semmilyen olyan érv, amely a keresztyén emberek sokaságát sértő nyilvános alkotásoknak megálljt tudna parancsolni.

„Okosan hagyd el az otthonodat!”

A következő feladat a nemzetgazdaságunk helyreállítása, a jövőnk és a GDP-nk megvédése érdekében megfelelő stratégiával kilábaljunk ebből a helyzetből. Lassan meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a vírussal: minél később kezdünk el szembenézni vele, annál nagyobb hatalma lesz rajtunk. 

...

…belénkivódott a „Maradj otthon!” jelszava, amit én mostantól az „Okosan hagyd el otthonodat!” vezényszóra módosítanék.

„Meg kell tanulnunk együtt élnünk ezzel a vírussal” – Merkely Béla a Mandinernek – mandiner.hu

Konopás Noémi írását olvashatjuk a mandiner.hu-n, melyben Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát kérdezte a járvány aktuális témáiban. Az interjúban szó volt az ágyszám felszabadításról, vagyis annak a következményéről: a betegek „hazaküldéséről”, mely elég nagy felháborodást és értetlenséget keltett az emberek többségében. A lélegeztető gépek használatáról, a tesztelések arányáról. A május elején indult országosan majd 18.000 embert érintő szűrésről, az iskolásokról, érettségiről, az idősotthonokról és arról, hogy hogyan tovább. Tulajdonképpen ez a gondolat fogott meg engem az egész írásból. 

Két összeillő ...

Nem feladatot kapunk, hanem munkát. Ami között nagy különbség van, mert a feladatot annak adják, aki képes azt megoldani, munkát pedig bárkinek, csak ne legyen elvégezetlen. A papi kiégés egyik nagy veszélye ebben áll. A munka, amit végzel nem boldogítja a szíved. Hiányzik belőle az innováció, a kihívás, a gondolkodás, hiányzok belőle ÉN magam. Úgy szoktuk mondani ilyenkor, hogy: nem vagyok a helyemen. Fut a dolgai után, nem leli örömét a munkájában, eltűnik a lelkesedés, a mosoly, kialszik a tűz. Lassan megközelíthetetlen sündisznóvá válik és persze ebből a hívek csak annyit látnak, hogy valami nincs rendjén.

A JÓ PÁSZTOR – AKI KÖNNYEN KIÉGHET - 777.blog.hu

 

Szándékosan nem folytattam a jól ismert slágert, ami egyébként két összeillő ember találkozásáról szól. Ma ugyanis arról a másik, nagyon fontos kapcsolatról szeretnék írni, ami egy gyülekezet és annak lelkésze között jön létre, marad fenn vagy szakad meg egy idő után.

A 777.blog.hu oldalon már többször találkoztunk a kiégés kérdésével. Minősítetten is: az egyházi szolgálatban állók olyan mértékű megfáradásával, amikor úgy érzik, képtelenek ellátni feladatukat vagy ha mégis megpróbálják, akkor azt egy minden öröm nélküli, automatikus üzemmódban működve teszik. Sokan gondolják azt, túl sokat foglalkozunk a témával, ez egyébként is a fiatalabb korosztály nyavalyája, a régiek hírből sem ismerték ezt az érzést. Akik éppen ezért a legszívesebben ezen a ponton befejeznék ennek az írásnak az olvasását, megnyugodhatnak egy kicsit. Nem kifejezetten a kiégésről lesz szó. Inkább arról, hogyan válhat gyülekezet és lelkész egymásra találása vagy nem találása meghatározóvá.

A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei

Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életterétől és lehetőségeitől. A hódoltság után a bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani. Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogya honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül! Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek. 

Trianon nem csupán az első világháború következménye! – Andrásfalvy Bertalan a Vasárnapnak vasarnap.

Érettségi magyarból...

A műelemző feladat, amely során problémaközpontú, értelmező bemutatást kell írni egy Fekete István-novelláról szólt, az összehasonlító elemzés pedig egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpár-költeményhez kapcsolódott a magyar érettségin.
A diákoknak Fekete István Tolvaj című novelláját kellett elemezniük, vagy összehasonlítaniuk Arany János Kertben és Tóth Árpád Lélektől lélekig című versét. Bármelyiket is választották a diákok a kettő közül, egy 400-800 szavas szöveget kellett alkotniuk.

FEKETE ISTVÁN, ARANY JÁNOS ÉS TÓTH ÁRPÁD A MAGYAR ÉRETTSÉGI FELADATAI KÖZÖTT - szekesfehervar.hu

...avagy Arany János: Kertben c. versének aktualitásai, üzenetei. Ugyanis valami azt súgja nekem, hogy az illetékesek részéről korántsem volt véletlenszerű ez az idei vers-választás... Elolvasva újra és újra Arany János ismert költeményét, valamint annak elemzéseit, több párhuzamot, ill. kapcsolódási pontot találhatunk közte és a mai világjárványos helyzet között...

Már csak két nap!

„Iohannis (román államfő – szerk.) kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD "a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak". Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy hova jutott a PSD , és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben. „Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?" - tette fel a szónoki kérdést, a „jó napot” köszöntést magyarul mondva.”

Horváth Bence – 444.hu, 2020. április 29.

„Akit felháborít Klaus Werner Johannis balkáni, uszító beszéde, legjobb amit tehet, hogy aláírja azonnal az EU bíróságán megnyert per tárgyának támogatását. A per tárgya Székelyföld és a többi nemzeti régiónak az EU-s pénzekhez való hozzáférése az állam jóváhagyása nélkül is. Ehhez kell még sok ezer aláírás.”

Gere László fb bejegyzése a Székelyföld.ma oldalon 2020. április 30-án

 

Menjünk-e templomba?

Összhangban Magyarország Kormánya április 30-án hozott intézkedéseivel a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége a koronavírus járvánnyal összefüggésben azt kéri, hogy május 3-ig az elnökség március 16-án tett javaslatát kövessék. Eszerint kérjük a gyülekezeteket, hogy május 3-ig továbbra is szüneteltessenek minden egyházi alkalmat, istentiszteleteket.

Május 4-én, hétfőn a Magyarországi Református Egyház elnöksége tanácskozik a változtatás módjáról.

Kérjük a testvéreinket, hogy továbbra is hordozzák imádságban a járvány mielőbbi megszűnését, a betegek, egészségügyi dolgozók, felelős döntéshozók életét.

Kérjük a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányintézkedések maradéktalan betartását. A további tájékozódásért keressék fel a www.koronavirus.gov.hu oldalt.

Köszönettel:

Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége 

Május 3-ig szünetelnek az egyházi alkalmak - reformatus.hu

Nem készítettem ugyan felmérést, de az az érzésem, Gulyás Gergely miniszter bejelentése a járvány elleni védekezés újabb szakaszának intézkedéssorozatáról, köztük röviden utalva az egyházakra is, eléggé komoly bizonytalanságot idézett elő a templomba járó, egyházias keresztyénségen belül. Nem ismerem a bejelentés konkrét hátterét, de annyi azért lejött, hogy az egyházakat váratlanul érhette a hír. Erre az utal, hogy az első hivatalos egyházi reagálások meglehetősen visszafogottak voltak. A katolikus vezetés először azt jelentette be, hogy megvizsgálja a nyitás lehetőségét, majd május 1-én kijött egy közlemény, amely továbbra is érvényben tartja a felmentést a szentmise látogatásának kötelezettsége alól, ugyanakkor a megyéspüspökökre bízza a döntést. Vagyis nem született egységes szabályozás. A református vezetés hétfőn, május 4-én dönt, az evangélikusok a jövő héten. A helyzet azért bonyolult, mert a védekezés első szakaszában azért mégis csak volt egy nagyon széleskörű, s az aktív keresztények/keresztyének túlnyomó többsége által támogatott egyetértés arra vonatkozóan, hogy a veszélyhelyzetben a templomi alkalmakat szüneteltetni kell. Most viszont azáltal, hogy a gazdasági kényszerből diktált „lazítás” szakaszában az egyházak is érintve lettek, eléggé különös helyzet állt elő, aminek az lehet a következménye, hogy a járvány elleni egyházias védekezés körüli konszenzus megbomlik.

Éljen!

“Újra lehet templomba menni” – hirdette a sajtó a csütörtöki Kormányinfó után, azonban a kérdés ennél összetettebb. Bár az egyéb lazítási intézkedések mellett Gulyás Gergely miniszter azt is bejelentette csütörtökön, hogy lehet látogatni a szertartásokat, de a végső döntést az egyházak vezetőségei fogják meghozni, akik úgy tűnik továbbra is kivárnak.

AZ EGYHÁZAK MAGUK FOGNAK DÖNTENI A SZERTARTÁSOK BEVEZETÉSÉRŐL - 777.blog.hu

 

Nos, nem a mai napot szeretném a jól ismert felkiáltás kezdő szavával ünnepelni. Bár, a legtöbben nyilván úgy folytatják a mondatot: Május 1-je! Nem, semmiféle fesztiválozó, majálisozó hangulat nem ébredt bennem – ma sem.

Annak azonban nagyon örülök, hogy a felelős döntéshozók úgy ítélték meg: Magyarországon megérett a helyzet arra, hogy az élet lassan újra induljon és visszatérjen a megszokott kerékvágásba. Mégis csak bíztató, hogy lehet enyhíteni a korlátozó intézkedéseken. Sikerült ellaposítani a járványgörbét. Az egészségügyi intézmények felkészültek a hirtelen jelentkező, megnövekedett számú betegek fogadására és ellátására. Reménykedni lehet abban, hogy az egészségügyi rendszer (és ne csak reménykedjünk, hanem imádkozzunk azért, hogy az egészségügyben dolgozók is) bírni fogják a terhelést. Amennyire az lehetséges volt, sikerült felkészülni egy olyan helyzetre, amivel még nem kellett szembe néznie a ma élőknek.

A korlátozások enyhítése azonban mást jelent a fővárosban és környékén, és mást vidéken. Úgy tűnik, mintha a kisebb településeken élők jobban fellélegezhetnének, már-már úgy érezzük: megszabadultunk a halálos veszedelemtől.

Oldalak