Kompkontinens

Európa és a Trump kormányzat már nem színleli tovább, hogy tiszteli egymást. Az utóbbi két évben egy transzatlanti kitalálósdit játszottak velünk. Miközben mindenki tudja, hogy komoly problémák vannak, nyilvánosan azt kommunikálták a vezetők, hogy alapjaiban semmi sem változott. De a 2019-es Müncheni Biztonsági Konferencián a kitalálósdi véget ért.

Thomas Wright: A pillanat, amikor a transzatlanti kitalálósdi véget ért, The Atlantic, 2019. február 19.

 

Február 15-17. között tartották Münchenben az 55. biztonságpolitikai konferenciát. A hidegháború éveiben létrehozott éves rendezvény célja a NATO tagállamok aktuális biztonsági kérdéseinek sorra vétele. A konferenciára meghívott államok képviselőinek köre azóta folyamatosan bővült, mára nem korlátozódik csupán az Észak-Atlanti Katonai Szövetség tagállamaira. A legutóbbi müncheni értekezlet újat abban hozott, hogy most már senki sem takargatja tovább: az észak-atlanti civilizáció korábbi egysége – még ha az USA dominálta egység is volt – mára végérvényesen a múlté. Az „America first” trumpi választási szlogen többnek bizonyult egyszeri kampányjelszónál.

A keresztyénségnek ki bocsát meg?

Miért ignorálják a nemzetközi szervezetek a helyzetet?

Mi politikai okokat sejtünk mögötte: nevezetesen, hogy a liberális politikai narratívába nem fér bele, hogy keresztényeket üldöznek.

A halál völgyében vannak az üldözött keresztények – Azbej Tristan a Mandinernek

Veszprémy László Bernát interjút készített Azbej Tristan-nal, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral. Ebben az államtitkár elmondja, ami egyébként közismert kellene, hogy legyen, hogy ma világszinten a keresztyénség a legüldözöttebb vallás. Okkal vetődik fel a kérdés, amit Veszprémy fel is tesz, hogy a nemzetközi szervezetek miért nem vesznek tudomást a keresztyénüldözésekről? Azbej Tristan azt válaszolja, hogy emögött vélhetően politikai ok van, s a liberális narratívába nem fér bele, hogy keresztyéneket üldöznek. Ez így van. Viszont ez már annak a következménye, hogy a meggyengült keresztyénség olyannyira elveszítette politikai súlyát, hogy a mellette való határozott és harcos kiállás elmaradása – ami amúgy az emberjogi-humanitárius világképből következne – nem jár politikai kockázattal.

Top tíz?

Ünnepélyes keretek között adták a legjobb 10 étteremnek járó díjat és tették közzé a 100 legjobb magyar éttermet tartalmazó Volkswagen-Dining Guide TOP100-at február 25-én a Várkert Bazárban. A Dining Guide idén sem változtatott a hosszú évek óta bevált szokásán, miszerint a végső döntéshozatalba neves külföldi gasztronómiai szaktekintélyeket von be. A nemzetközi zsűrit 2019-ben Enrico Crippa vezette, aki a három Michelin-csillagos Piazza Duomo étterem séfje.  

Dining Guide 2019: Ezek a legjobb magyar éttermek – mandiner.hu

 

Hála az égnek, az utóbbi időben egyre több jó étterem található Magyarországon. Szükség is van rájuk, hiszen az ember szívesen jár étterembe, s bizony, bőven lehet alkalmat találni hozzá. Talán egy jót akarunk enni, beszélgetnénk a barátainkkal, esetleg a feleségünkkel töltenénk el egy gyertyafényes vacsorát, kiszaladnánk egy menüre ebédidőben, vagy a családot etetnénk meg a nyaralás alkalmával. Kellenek a jó éttermek, lám, lista is készült a legjobb magyar éttermekről – már csak az a kérdés, milyen az igazán jó étterem?

Pályaelhagyás

Lelkésznek lenni nem könnyű, ha úgy szeretnéd csinálni, hogy Isten előtt becsületesen mondhasd azt, hogy te minden tőled telhetőt megtettél. A teológia egy olyan szakmai és emberi valóságba szocializál, amely nagyon pontos mintát ad eléd, hogy milyennek kell lennie a lelkésznek. A lelki mérce sokszor nagyon magas, sokan közülünk úgy jövünk a teológiára, hogy szinte emberfeletti példaképekre tekintünk úgy, mint normálisra, és hozzájuk mérjük magunkat. Az ideális lelkész képének, amibe szocializálódunk, iszonyatosan nehéz megfelelni, ha nem lehetetlen – és sem a körülmények, sem az emberi természet nem teszi lehetővé, hogy megfeleljünk neki.

Az elmúlt időszakban viszont az vált világossá, hogy nem lehet ezen túllépni. Ki lehet ugyan lépni a látható egyházból – ami az egyházszervezet, a maga előnyeivel és hátrányaival együtt –, de nem lehet kilépni a láthatatlan egyházból.

Úgy tűnik, hogy a traumán (nem csak az enyémen, hanem sokunkén), hogy a látható egyháznak nincs szüksége rád, nem lehet túllépni, olyan nyílt seb marad ez, amivel kapcsolatban tehetünk úgy, mintha nem létezne, de a legkisebb hozzápiszkálásra is felszakad. Úgy kell találni valami modus vivendit, hogy egyszerre létezik az ember világi és egyházi identitása, egyszerre lelkész-és-nemlelkész, hogy egyszerre zárult le a visszaút a látható, hivatalos egyházba és áll nyitva a láthatatlan, misztikus egyházban. Nem tudsz lelkész lenni, és nem tudsz nem-lelkész lenni. Egyszerre.

Mennyi kettő meg kettő?

 

 

Automatikusan, gondolkodás nélkül mondjuk a választ: négy. Mióta a világ világ, ez így van. Soha senki nem vonta kétségbe ennek az igazságát. Az alap matematikai műveletek közé tartozik az összeadás. Az első osztályosok is nagy biztonsággal össze tudnak adni két egyjegyű számot (egy és öt között választva mind a kettőt) és eljutni az eredményig.

Vajon ki kérdőjelezne meg egy ilyen alapvető tényt?

Kívül belül ugyanaz

Neal McDonough beszélt arról, miért ragaszkodott a keresztény értékrendjéhez még akkor is, amikor rákerült arra a bizonyos hollywoodi feketelistára, amiért egyáltalán nem vállalt szexjeleneteket. … “Egy esélyed van az életben, hogy a lehető legjobban csináld a dolgokat, és hogy minden tettedet az Isten dicsőségére tegyed”

 A FEKETELISTÁS HOLLYWOODI SZÍNÉSZ TANÚSÁGTÉTELE – SZEXJELENETEK NÉLKÜL IS LEHET KARRIERT CSINÁLNI  s4c.news

Ilyen, olyan

Olvasom, hogy az egyik nap söpri a másikat. A kérdés csak az, hogy milyen seprűt használunk, mert – ahogy a közmondás tartja – egy új seprű jól seper. Vagy nem...

Kő András : Ez is, az is - magyarhirlap.hu

Olvasom Kő András: Ez is, az is c. írását. Igazából nem is tudom meghatározni a műfaját. Bölcs mondások gyűjteménye? Mindennapi életből vett szentenciák? Aforizma-válogatás? Mindenesetre gondolatainak többsége kiváltott belőlem némi szellemi reakciót... Persze, ezeket igyekeztem az én világomra vonatkoztatni, tehát a lelkészi hivatás, az egyház, az istentisztelet, az igehirdetés területére. Ezeket szeretném most közreadni, nyersen, fésületlenül, őszintén... Lesz köztük ilyen is, olyan is...

 

Hátha

„Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Biztosan vannak olyanok, akiknek ez egy megfoghatatlan, távoli dolog. Arra gondoltam, megosztom nagyapám egy levelét, amit akkor írt a feleségének, mikor a németek munkatábora után az oroszok fogságába esett: hátha így kissé életszerűbbé válik, mire is emlékezünk ma.”

Bakró-Nagy Ferenc: Nem érdemeltük ezt a sorsot – írta nagyapám az orosz fogságból, index.hu, 2018. II. 25.

 

Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Tizennyolcadik alkalommal, mivel az Országgyűlés 2000. június 13-án jelölte ki ezt a napot emléknappá. Azért éppen február 25-ét, mert Kovács Béla független kisgazda parlamenti képviselőt, a párt főtitkárát ezen a napon tartóztatták le, és hurcolták a Szovjetunióba. Sokáig azt hittem, hogy a II. világháború után csak 1948-ban történt változás, de mind Kovács Béla elhurcolása, mind a fenti újságíró nagyapjának levele, mind a többi letartóztatott és deportált honfitársunk élete ezt megcáfolja.

Kovács Béla sok minden miatt volt szálka a kommunisták szemében. Egyrészt a német megszállás után részt vett az antifasiszta ellenállásban, másrészt egyre nyíltabban szállt szembe Rákosiék totalitárius törekvéseivel.

Bellai

Tegnap eltemettük Bellai Zoltánt.

Vele elment egy kifutó magyar református lelkészgeneráció olyan tagja, aki markánsan hordozott még valamit a régi magyar paraszti világ református kegyességéből, mentalitásából és világképéből. Mondhatnám, hogy nagyon református volt. Nem tudott nem az lenni, s belsőleg mélyen átélt reformátusságát nem könyvekből tanulta, noha sokat tanult, s nem kívülről hozta, hanem mintegy az anyatejjel szívta magába. Beleszületett. Mondhatni erre lekicsinylően, hogy ez kevés. De Ő a maga predestinációs hitével pontosan értette és átélte az ézsaiási ige igazságát:

„Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek…”

Hogyan védekezzünk?

A parkokat, a tengereket, az óceánokat tehát ne szennyezzük – igen, ez helyes törekvés –; az emberek elméjét, általánosságban a társadalmi közmegegyezéseket, a közmorált viszont nagyon is szabad szennyezni, mert minden belefér. Vitathatatlan: az ember gondolkodó lény, akinek van választási lehetősége, nem csupán elszenvedője a vele történő eseményeknek, önmaga bemocskolódásának. Azonban egy dolgot elfelejtenek a modernkori SzSz-esek (=szivárvány szemüvegesek): az ember nem érett, kiforrott, ítélőképes lényként születik a Földre. Tanulnia kell arról, mi a helyes és mi a helytelen, mit szabad és mit nem, mi az, ami hasznára válik és mi az, ami nem. Alapvető erkölcsi alapelvekről és eszmerendszerekről kell hallania, azokat magáévá tenni vagy azoktól eltávolodnia. Döntenie kell önmagáról: milyen ember szeretne lenni? Ez az identitásválság, amit szerencsés helyzetben kamaszkorban többnyire magunk mögött hagyunk. A ma a nyugati világban uralkodó ideológia azonban rendesen alávág az elmélet megvalósulásának: harsogva hirdetik, hogy mindenki találja meg saját identitását (…).

Az elmékbe szemetelni mikor lesz tilos? - mandiner.hu

 

Érdeklődéssel olvastam Gacsályi Sára mandineren megjelent írását a szellemi környezetszennyezésről, való igaz, itt is érdemes lenne szmogriadót elrendelni, vagy szankcióval fenyegetni a környezetszennyezőket. Sajnos erről szó sincs, sokan a környezetszennyezés tényét is tagadják, miközben a normális gondolkodással, józan polgári erkölccsel, mi több, keresztyén értékrenddel megáldott ember kitágult pupillával csodálkozik rá az egyre hajmeresztőbb ötletekre és elképzelésekre. Ám mielőtt még önnön kardunkba dőlnénk, és rettegve várnánk a világvégét, vegyük észre, milyen eszközökkel küzdhetünk a szellemi környezetszennyezés ellen.

Oldalak