Kéne egy jó nagy narratíva

Kínában éltél volna 1018-ban, akkor azt tudtad volna, hogy 1050-re talán összeomlik a Szung-birodalom, hogy a kitajok észak felől fognak betörni, és hogy a pestisjárványok milliók életét fogják elvenni. Ugyanakkor biztos lehettél abban, hogy az emberek többsége még 1050-ben is farmer vagy takács lesz, az uralkodók még mindig az emberekre lesznek utalva hadseregeik és közigazgatásuk feltöltéséhez, a férfi még mindig uralkodni fog a nő fölött, a várható élettartam még mindig 40 év körül lesz, és az emberi test mit sem változik. Így 1018-ban a szegény kínai szülők arra készítették fel gyermekeiket, hogyan kell rizst ültetni vagy selymet szőni, míg a jobb módú szülők arra tanították a fiúkat, hogyan kell konfuciánus klasszikusokat olvasni, hogyan kell kalligrafikusan írni és lóháton harcolni – a lányokat pedig arra, hogyan kell szerény és engedelmes feleséggé válni. Nyilvánvaló volt, hogy ezekre a készségekre, ismeretekre 1050-ben is szükség lesz. ... Ma azonban nem tudjuk, hogyan fog kinézni Kína vagy a világ többi része 2050-ben. Nem tudjuk, miből fognak megélni az emberek, nem tudjuk, hogyan fognak működni a hadseregek és a közigazgatás, és nem tudjuk, hogy miféle genderviszonyok alakulnak ki. ... Annak, amit a gyerekek ma tanulnak, a jelentős része valószínűleg irreleváns lesz 2050-ben. 

Kérdések az emlékévről

– Emlékévet indít a kormány 30 éve szabadon elnevezéssel – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki Kormányinfón. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az emlékidőszak 2019. március 15-től 2021. június 19-ig tart majd. Az emlékév kezdő eseménye a kommunista diktatúra halotti mentének is nevezett, ellenzékiek által szervezett százezres, 1989. március 15-i ünnepségre fog emlékezni, a rendezvénysorozat pedig az ország szuverenitásának visszanyerését jelentő, a szovjet csapatok 1991. június 19-i kivonásának 30. évfordulójával ér véget. (…) A kormányhatározat külön hangsúlyozza: az emlékév programjait úgy kell kidolgozni, hogy megismertesse az 1989–1990-es évek eseményeit, különös tekintettel a rendszerváltás időszakában már aktív korosztályokra, illetve azokra is, akik életkoruknál fogva még nem tapasztalhatták meg Magyarország szabaddá válását.

HARMINC ÉVE SZABADON - magyaridok.hu

Don

Berlin azonban Hitler parancsára hivatkozva megtagadta a több mint indokolt kérést, egyben továbbította a Führer direktíváját; a 2. magyar hadseregnek az utolsó emberig ki kell tartania állásaiban. Jány a "Führer befell" hallatán összeomlott, és megpróbálta szó szerint tartani magát Hitler parancsához, annak ellenére, hogy Von Witzleben vezérőrnagy azt tanácsolta neki; ne törődjön Berlin ostoba utasításával, hanem cselekedjen a helyzetnek megfelelően, saját belátása szerint.

Elter Tamás: Fagyos orosz hómezőkre terítette ki sötét szárnyait a végzet, origo.hu, 2019. január 12.

A mohácsi vésznél is nagyobb emberveszteséget okozó, 1943. január 12-én, a Don folyónál indított szovjet offenzívára emlékeztek hétvégén országszerte. A 76 évvel ezelőtti tragédiáról évről-évre számos cikk lát napvilágot. Bár a pontos áldozatok számát a mai napig nem ismerjük, újabb és újabb részletekkel gazdagodunk. A jelenlegi becslések 125 és 130 000 főre teszik az elesett, sebesült vagy fogságba esett honvédek és munkaszolgálatosok számát.

Küzdelem a múltért

Orbán helye nem a kereszténydemokrata pártcsaládban, hanem a 20. századi történelem legsötétebb idejéből ismerős szélsőjobboldalon van.

A Demokratikus Koalíció levele Manfred Weberhez - MTI-OS/Mandiner

Azt tudják, hogy a kommunizmus nem szexi, ezért egy elnyomó rendszerrel korábbra nyúlnak vissza és merőben küldőleges dekorációként átemelnek néhány díszletet a ’45 előtti korszakból, hogy ne tűnjenek annyira komcsinak mint amennyire ösztönösen azok.

Gomperz: Vánszorgunk a forradalomba - HVG

Olvasom a DK Manfred Weberhez írt levelét. Eszerint „Orbán helye nem a kereszténydemokrata pártcsaládban, hanem a 20. századi történelem legsötétebb idejéből ismerős szélsőjobboldalon van.”  Aztán olvasom Gomperz Tamás írását, aki szerint Orbán flörtöl a horthyzmussal, de valójában kommunista: „Nem messze, a Szabadság téren is egy horthyzmust mosdató ótvart avattak fel, szintén az éj leple alatt, mert amikor más aludni szokott vagy kamatyolni, ők szobrokkal szórakoznak. Ettől még nem igaz az az állítás, hogy ténylegesen is a Horthy-rendszert akarják restaurálni. Ha alaposabban megvizsgáljuk a működésüket, akkor megállapíthatjuk, hogy a reflexeik, az asszociációik, a hatalmi logikájuk, az ízlésük, a stílusuk és a viselkedésük lényegesen közelebb áll a kommunistákhoz mint a háború előtti uralkodó osztály tagjaihoz.” Teljesen nyilvánvaló, hogy a liberális ellenzéki beszéd azért ilyen zavaros, mert képtelen megszabadulni a II. Világháború utáni múltértelmezés szokványos kliséitől. Még mindig azt feltételezik, hogy a történelem tényleg véget ért, vagyis a liberális európai múltértelmezés végérvényesen győzött. Eszerint eljött a nemzetek felettiség és a keresztyénség utániság korszaka, amely megnyitja az utat a korábbi sajátszerűségek felszámolásán keresztül az egységesülés felé. S aki ezt kétségbe vonja, az értelemszerűen vagy fasiszta, vagy kommunista, de leginkább mindkettő. De lehetne akár ku klux klanista is, csak az nálunk nem működik történelmi asszociációs bázisként.

Ne menjünk el szó nélkül!

»A miniszterelnök nem hagyja magát beleprovokálni ilyen válaszba«. Az »ilyen« alatt azt értjük, hogy általában vàlaszba. Legalább ennyi elhangzott. Meg hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik, ami igaz is, a lopás ugyanis nem üzlet. Illetve még az is, hogy olyan szituációkat nem vállal, amelyekben »eleve rosszindulatú ember előítéletes kérdéseket tesz fel«. Vagyis gyáva szar. Köszönjük, maradjunk ennyiben.

A miniszterelnök nem hagyja magát beleprovokálni ilyen válaszba – mandiner.hu

 

Az internetnek megvan az az előnye, hogy pillanatok alatt eljut hozzánk bármi: információ, hír, vélemény, sületlenség. Hont András hvg-s megmondó ember nem igazán tartozik a megkerülhetetlen közszereplők táborába, így sommás megállapítását akár még a lényegtelen vélemények közé is sorolhatnánk, amivel nem érdemes foglalkozni. Mégsem szeretnék szó nélkül elmenni amellett, amit Hont András írt – nem, nem szabad legyinteni, nem szabad ezt annyiban hagyni. Egyszerűen elég volt már abból, hogy egyesek azt gondolják: ők bármit megtehetnek. 

Másokért és Magamért

Felhívást tett közzé a Magyar Kórházi Önkéntesek Alapítványa: olyan munkatársakat keresnek, akik szívesen foglalkoznak beteg emberekkel, segítik a kórházak gyógyító-rehabilitáló tevékenységét. Nem ingyen ápolókat toboroznak, hanem olyanokat, akik szabadidejük egy részét beteg embereknek ajándékozzák.

Ezért keresnek önkénteseket a kórházba - ripost.hu

Általános felfogás, hogy az önkéntesség azok elfoglaltsága, akiknek nincs munkájuk vagy már nyugdíjasok (tehát már nincs munkájuk – jobb esetben, mert nem egy nyugdíjas ismerősöm még vállal munkát, de ez egy másik történet), vagy akiknek sok a felesleges idejük. De semmiképp sem fér bele azok idejébe, akik aktívan dolgoznak. Mintha a „jó munkás” embernek nem lenne szabadideje. 

Susotázs?

December közepén érkezett a hír, hogy Tóth Barnabás Susotázs című rövidfilmje bekerült a legjobb tíz rövidfilm közé, amik esélyesek az Oscar-jelölésre, a legjobb kisjátékfilm kategóriájában. A humoros kisfilm mától egy héten keresztül megnézhető.

Nézd meg az Oscar-esélyes magyar kisfilmet! - magyar.film.hu

Nem nagyon találkoztunk még ezzel a szóval, legfeljebb azok, akik otthonosan mozognak a szinkrontolmácsolás világában. A szinkrontolmácsok végzik azt a megterhelő, nem kevés tudást és koncentrációs képességet igénylő feladatot, hogy miközben valamilyen nyelven hallanak egy szöveget, azt azonnal tolmácsolják is – anyanyelvükre vagy egy másik nyelvre. Mindez történhet olyan módon, hogy a tolmács az előadó/beszélő mellett foglal helyet, de úgy is – különösen egy konferencia és jelentős számú hallgatóság esetén -, hogy a tolmács(ok) kabinokban ülnek és ott végzik munkájukat. A másfél órát meghaladó időtartam esetén két tolmács fordít, adott időszakonként váltva egymást.

Szeret?... Nem szeret?...

Lackfi: …Nagyon tisztelem azokat, akik, ha jogos a dühük, hajigálják az utcakövet, csak az én életem nem erről szól. Én nem Dózsa György unokája vagyok. Számomra az a mérvadó, hogy
Jézus a legnagyobb király lehetett volna, puccsal secpec hatalomra kerülhetett volna. Ehhez képest gyógyítgat, imádkozik, prédikál, prófétál, jön-megy, és úgy gondolja, ez a dolga. Végül meg is hal értünk.
Lehet úgy gondolni, hogy a politikai csatázáshoz képest ez életműnek kevés. ... 
Lovasi: Hogyne, az Istenbe vetett hitből fakadó emberi méltóság nagy megtartó erő. A gond inkább azzal van, hogy… Miért kell már megint ebbe belekapaszkodni?
Nem volt elég az a száz év, amit végigcsináltak a magyar családok? A különböző rendszerek okozta sorstragédiák?
Mintha ebből a mintázatból nem tudnánk kilépni. Mint a katonaságnál: engem is szívattak kopaszként, akkor én is szívatok. Nem mondok mást, mint amit a Professzorok Batthyány Köre is finoman feltesz kérdésként már egy ideje: hogy miért nem lehet konszolidálni ezt a hatalmat?...  

Keresztyén szolgálatfelajánlások pont hu

Bölcsföldi András református lelkész vagyok, a budapesti teológia spirituálisa.
A munkámból adódóan, amely igazodik az egyetemisták ritmusához, bizonyos idők nagyon zsúfoltak (szorgalmi idő), mások pedig szellősebbek (vizsgaidőszak).
Ezért a korábbiakhoz hasonlóan ebből az időszakból is felajánlok egy vasárnapot, amikor helyettesítek olyan lelkészt, aki éppen fáradt, régen tervezett dolgát/útját szeretné intézni vagy csak éppen kihagyni egy vasárnapot. Ezért most felajánlom a január 13-i vasárnapot erre a célra.
Az ország bármely részébe elmegyek és bármennyi istentiszteletet vállalok azon a napon. Mindezt önként és örömmel, semmit sem várva érte (útiköltséget sem), de egy kávét szívesen megiszom. (...)
Mindezt azért teszem, mert szeretem és elismerem azok munkáját, akik vasárnapról vasárnapra szószékre állnak, nekem a munka mennyisége más módon adatik meg.
Ezzel a lépéssel is szeretném a lelkészek közötti összetartozást erősíteni!


Szabad vasárnap - 2019 - parokia.hu

Donald Trump Charlie Wilson ellen

„Oroszország korábban Szovjetunió volt. Afganisztán miatt lett Oroszország, mert az afganisztáni katonai beavatkozás miatt anyagi csődbe jutott." - mondta Trump
Trump védelmébe veszi a Szovjetunió 1979-es afganisztáni megszállását (cnn, 2019. január 4.)

 

Múlt hét péntekén pukkant egy kisebb petárda a nemzetközi politika egyik legbefolyásosabb szereplőjétől, az Egyesült Államok elnökétől. Donald Trump egy szerdai kormányülésen helyeselte a Szovjetunió 1979-es afganisztáni lerohanását. Indoklásában elmondta, hogy a komoly terrorfenyegetés miatt volt erre a jogos lépésre szükség. A hír péntekre lett hírré.

Egészen pontosan: „Oroszország korábban Szovjetunió volt. Afganisztán miatt lett Oroszország, mert az afganisztáni katonai beavatkozás miatt anyagi csődbe jutott. ” „Azért vonult be Oroszország Afganisztánba, mert afgán terroristák mentek Oroszországba. Joguk volt ott lenni. Az volt a probléma, hogy ez egy kemény harc volt. És szó szerint csődbe mentek. Megint Oroszországnak hívják őket, a korábbi Szovjetunió helyett.”

Oldalak