Európai álom

A koronavírus elleni küzdelemben tapasztalt kiábrándító magatartás az európai politikai elit részéről egy pillanat alatt összeroppantja a dogmatikus liberalizmus eszmei alapjait. Ez a világkép olyan állításokon nyugodott, amelynek az igazsága mára szertefoszlott vagy minimum megrendült. A liberális európai álomban szendergő polgárt a járvány egy pillanat alatt kijózanítja.

  

Kinek a bűne?

Kétségtelen, hogy a szokásos olcsó találgatások rögtön kimondatják velünk, miért teszi Isten ezt velünk. Büntetés? Figyelmeztetés? Jel? Ezek a csípőből odavetett keresztény reakciók egy olyan kultúrában, amely generációk óta a racionalizmust igenli: mindent meg kell magyarázni. De mi van, ha nem így van? Ha a valódi bölcsesség nem azt jelenti, hogy képesek leszünk összetákolni néhány hamis spekulációt és azt mondani: „Szóval, akkor most már értitek?” Mi van, ha végül is vannak olyan pillanatok, amelyeket T. S. Eliot az 1940-es évek elején felismert, amikor az egyetlen tanács az, hogy remény nélkül várakozzunk, mert úgyis csak rosszra vágyunk?

A keresztény hivatásnak tehát nem része a mindenképpen való magyarázata annak, mi történik és miért. Valójában a keresztény hivatásnak az a része, hogy nem tudunk mindent megmagyarázni - és inkább kifejezzük a panaszunkat Istennek. Ahogy a Szentlélek bennünk szomorkodik velünk együtt, még így egyéni elszigeteltségünkben is kis szentélyekké válhatunk, ahol Isten jelenlétét és gyógyító szeretetét élhetjük át. És ebből új lehetőségek, új kedves jócselekedetek, új tudományos felismerések, új remény merülhetnek fel. Új bölcsesség a vezetőink számára? Na azt hiszem, ebben van valami.

Otthon. Biztonságban?

Az egész világ, így Magyarország is a koronavírus elleni küzdelemre figyel. A járvány az idősebb korosztály egészségét veszélyezteti a leginkább, azonban a válság a gyerekek jövőjére, jelenére is komoly hatást gyakorol. A krízis soha nem látott kihívás elé állítja a gyermekvédelmi rendszert, a vészhelyzetben pedig ezúttal is a legnehezebb helyzetben élő gyerekek a legkiszolgáltatottabbak. Az UNICEF Magyarország a következő fő területeket azonosította, ahol a gyerekeket közvetlen veszély fenyegeti.

A GYEREKEK A KRÍZIS CSENDES ÁLDOZATAI LEHETNEK. ÖT TERÜLET, AHOL KOMOLY VESZÉLY FENYEGET - unicef.hu

Hetek óta minél többen próbálnak eleget tenni a felhívásnak: Maradj otthon! A jelen járványügyi helyzetben – amihez még csak hasonlót sem tapasztaltunk eddig életünk során -, valóban ez bizonyul olyan megoldásnak, amelynek segítségével elkerülhetjük a személyes találkozásokat. Minél inkább távol maradunk egymástól, annál inkább lassítjuk a járvány terjedését. Lassan mindenki belátja, mennyire egyértelmű és logikus következtetés ez.

Saját otthonában van mindenki a legnagyobb biztonságban. Egyet értően bólogatunk. Igen, ez így van. Biztonságban vannak az idősek, akik a legveszélyeztetettebbek, biztonságban mindazok, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek és biztonságban a gyermekek. Hiszen legtöbben szüleikkel vannak együtt nap, mint nap, akik vigyáznak rájuk, gondoskodnak róluk, figyelnek igényeikre. Egyszóval: megtapasztalják a családi élet minden áldását, ajándékát és az otthon melegét. A közösségi felületeken megjelenő fotók, szívhez szóló megfogalmazások csak erősítik mindezt. Boldog családokról szóló közléseket olvasunk, mosolygó gyermekek sertepertélnek a konyhákban és sütik a kiflit, péksüteményt. Fantasztikus kézműves alkotások készülnek felnőtt és gyermek örömére.

Az emberi nem sokszínűsége

A mezőgazdasággal foglalkozó kutatók már kongatják a vészharangot. A német családi birtokok elidegenítéséről például folyamatosan olvashatunk. Lengyelországban jobb a helyzet, de míg 1950-ben a lakosság 63,1 százaléka élt falun, ez az arány mára 39,9 százalékra csökkent. A faluról való elvándorlás együtt jár a vidéki lakosság elöregedésével. Európában, a vidéki lakosságon belül Lengyelországban a legmagasabb a 35 év alattiak aránya (14,7%), a legtöbb országban viszont ez alig éri el a 6 százalékot. ... Az alacsonyabb komfortszint és a továbbtanulási lehetőségek korlátai – a paraszti munka alacsonyabb rendűnek tartásával együtt – Európa-szerte kevésbé vonzóvá teszik a falusi életet, ami káros következményekkel járhat. A falusi lakosság csökkenése és a falvak egy részének eltűnése azért aggasztó, mert a falu nemcsak lakóhely, hanem a vidéki környezet ápolásában, a káros gyomok és kártevők elszaporodásának megakadályozásában is szerepet játszik.  

Az ólomkatona hadifogsága

A franciák állítólag rákaptak Camus A pestis című regényére a koronavírus miatt, rengeteget adtak el belőle a betegség európai megjelenése óta. Ebből is látszik, hogy igényünk van az irodalom nyújtotta lelki felkészülésre járványveszély idején. Egy idő után úgyis unalmassá válik az üzenőfalak, hírfolyamok görgetése a félvesztegzár ideje alatt. Az ember szeret legalább fél agyféltekével kifarolni a valóságból. Ehhez nyújtunk segítséget.

Mit olvassunk koronavírus-járvány idején? - kepmas.hu

Az egyik kedvenc könyvem, Lászlóffy Aladártól, s én ezt szeretném ajánlani mindenkinek olvasásra, a koronavírus idejére... Már a cím is kifejező, sokat mondó, tökéletesen ráillik erre a helyzetre. Egyrészt háborús időket juttat eszünkbe, ahogy ennek a világjárványnak a megélése is – ezt főleg idősebb embertársaink mondják – a világháborús (hadi)állapot emlékeinek a felidézéseivel jár együtt. Aztán benne van a címben a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság, mindenek előtt a bezártság állapota. Végül az ólomkatona, mint egy időtlen játék-szimbólum, paradox módon, magába foglalja a kegyetlen, halálos valóságból való kitörés, megszabadulás vágyát: vissza a játék békés világába, a biztonságot adó gyermekkorba! Na de lapozzunk csak bele a könyvbe..!

Az empátiáról

„… a 9 és 12 közötti idősávban menjenek azok a 65 éven felüliek az élelmiszer boltokba, akik másképpen ezt nem tudják megoldani.”

Megjelent a kijárási korlátozásról szóló rendelet – koronavirus.gov.hu, 2020. március 27. péntek, 10:40

 

Ma reggel szembesültem a rendelet pontos szövegével, amikor 9 előtt lett volna esedékes elszaladni a postára. Azt hittem, hogy csak délután lehet majd a határidős küldeményt feladni, ezért nem siettem az aláírásokkal. Biztos voltam benne, hogy délelőtt boltba, patikába, postára csak a 65 éven felettiek mehetnek, a délután lesz a miénk. De nem.

Mert reggel 9 óráig lehet 65 év alatt ügyeket intéznünk, levelet, csekket feladni és bevásárolni. Nem is értettem, mi ebben a logika. És amikor hallottam, hogy mennyi idős ember fogadta bosszúsan a legfrissebb rendeletet, igazat is adtam nekik. Ők alszanak a legkevesebbet, ők kelnek a legkorábban, természetes, hogy a reggel 6 és 9 közötti idősáv az övék kellett volna legyen.

Aztán eszembe jutott, hogy akik a legkorábban indulnak munkába, azoknak pont így a legjobb. Hogy induláskor még be tudjanak ugrani a boltba. Aki pedig 65 feletti, az könnyebben be tudja osztani a délelőttjét. Nem, nem hangzik túl empatikusan, de mégiscsak: várhat. Most igazán várhat.

Az ember van a demokráciáért, avagy a demokrácia az emberért?

Buric leszögezte:  a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott  tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. Az Európa Tanács továbbra is készen áll arra, hogy segítse a tagállamok  erre irányuló törekvésit, többek között azáltal, hogy minden szükséges ismeretet és segítséget rendelkezésükre bocsát.

„Arra szólítom fel a magyar hatóságokat, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget” – fogalmazott Marija Pejcinovic Buric.

Levelet írt az Európa Tanács főtitkára Orbán Viktornak - Mandiner/MTI

Aki elég optimista, azt feltételezhetné, hogy legalább a vírus elleni küzdelem idejére a szokványos kultúrharc érdektelenné válik. De ez naivitás. Íme, megkaptuk a levelet Buric asszonytól, az Európa Tanács főtitkárától, aki arra figyelmezteti Magyarországot, hogy „a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Más szavakkal, a járvány elleni nemzetállami küzdelem megítélésének mércéje nem a hatékonyság, hanem a „demokrácia”, a „jogállamiság”, az „emberi jogok” Brüsszel által gyakorolt értelmezési monopóliumának a feltétlen biztosítása. A kérdés ez: az ember van a demokráciáért, avagy a demokrácia az emberért?

Kinek higgyek?

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. A tudomány.hu összeállításának, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Rengeteg hülyeség terjed a koronavírusról, a WHO segítségével tisztázzuk a legfontosabbakat - nepszava.hu

A mérleg nyelve

Pedagógiai krízis. A valós helyzetről adott látlelet. Mert sokféleképpen lehetne most reagálni, és biztosan sok helyen jól is kezelik a dolgokat. De én sajnos nem ezt látom. És tudom, még nagyon kevés idő telt el… Amit most tehetünk, amit tehetek, hogy a „diagnózis” mellett valami cselekvést, választ keresek. Ez pedig a krízis kimondása mellett a remény és az abból fakadó cselekedetek.

Krízis és reménység - parokia.hu

Lassan már a második hét végén járunk, mióta bevezették a tantermen kívüli digitális munkarendet. Nem volt idő még arra sem, hogy ízlelgessük a szavakat. Nem lehetett felkészülni, próbálgatni a digitális távoktatást, mert rögtön minden élesben ment.

Úgy tűnik – bár még csak az elején járunk az új időszámításnak -, hogy a mérleg nyelve a félelem, a túl sok, a jaj, mi lesz és a többi megválaszolhatatlan kérdés felé mozdul. A folyamat valamennyi résztvevője szorong – erről ír Thoma László a parokia.hu oldalon megjelent írásban.

Akkor most megszűnt az istentisztelet?

Sokan idézik a Szentírás őrizetre, védelemre vonatkozó részeit ezekben a napokban, mint például:
"Eredj, népem, menj be szobádba, és zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg elmúlik az ÚR haragja."

Oldalak