Keresztyén felelősségtudat vagy politikai ösztön?

Hitelesség, moralitás, következmények, egyenes gerinc – csak látszólag osztrák belügy, ami nyugati szomszédunk közéletében történik.

Gégény István: Ilyen az, amikor egy kormány valóban éli a kereszténységet (SzemLélek, 2019. május 19.)

Nyugaton sem tisztességesebbek a politikusok, mint nálunk, csak a választói elvárások magasabbak. Nem emlékszem, melyik portál kommentálta így az osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache, szombati lemondását. A botrány előzménye egy péntek este közzétett videofelvétel volt, amelyen egy ibizai szállodában két (!) évvel ezelőtt egy magát orosz oligarcha családtagjának kiadó nőnek tett kecsegtető gazdasági ajánlatot az alkancellár (és pártja parlamenti frakcióvezetője), cserébe a legnagyobb példányszámú osztrák (bulvár)napilap megvásárlását kérve.

A felvétel egy részletének közzétételét követően felgyorsultak a hétvégi események. Másnap, azaz tegnapelőtt, Strache alkancellár már be is jelentette lemondását – nem hagyva ki a botrányba keveredett politikusok ilyenkor kötelező megjegyzését, nevezetesen, hogy politikai összeesküvés áldozata lett. (Mielőtt bárki, mondjuk, tengerbiológiai okokat sejtene a lépre csalás mögött.) Tegnap pedig Sebastian Kurz kancellár jelentette be, hogy a kormánykoalíciónak kaputt, előrehozott választások következnek.

Provokáció

„A helyiek akaratát semmibe véve felavatták Ľudovít Štúr szobrát Párkányban. Az önkormányzatot megkerülve állami parcellán áll a szobor, amihez egy magyar vezetésű minisztérium is hozzájárult.”

Mózes Szabolcs: Így építenének nemzetet a szlovákok Esztergommal szemben (Mandiner, 2019. május 12.)

Talán nem teljesen független a közelgő EP választásoktól az, ami a közelmúltban két szomszédos országban, Szlovákiában és Romániában történhetett. A szlovákiai himnusztörvényről éppen egy hete írtunk a Reposzton. (Az unió felé kacsingató ukrán nyelvtörvényről is jelentkeztünk nemrég egy visszafogott blogbejegyzéssel.) Romániában egy első világháborús katonatemetőben levezényelt, durva önkormányzati beavatkozás sértette okkal-joggal az ott élő magyarságot.

D.a.c.

„(A szlovák parlament házelnöke) nem számított ugyanis arra, hogy a zord idő ellenére az ablaka alatt tüntető, a viharos szélben és kellemetlen esőben is sziklaként álló mintegy ezer fős magyarság ilyen méltósággal, ilyen felemelően, ilyen határozottan és világosan képes a világ értésére adni, hogy NEM, ELÉG VOLT. A himnuszunkat nem adjuk, és nem adjuk a magyar szimbólumaink szabad használatának jogát sem. Megy ez pártszervezés nélkül is.”

Király Zsolt: Köszönet Danonak és Bugárnak! Segítettek elérni a magyar összefogást (Körkép.sk, 2019. május 6.)

Ma hajnalban írt a fenti sorokat Király Zsolt, a felvidéki Körkép hírportál alapító főszerkesztője a tegnapi pozsonyi tüntetésről. De mi ez a himnusztörvény?

Két romboló, egy mozdonykazán, meg ez a bolygó

„Az amerikai hadsereg ismét hadihajókat küldött a Tajvani-szorosba – jelentette be, helyi idő szerint vasárnap este Washingtonban az amerikai védelmi minisztérium. A két rombolóhajó vasárnap este áthaladt a szárazföldi Kínát és Tajvant elválasztó, mintegy 180 kilométer széles és 300 kilométer hosszú szoroson.”

Az amerikai hadsereg ismét hadihajókat küldött a tajvani szorosba – mandiner.hu, 2019. április 29.

Orosz beruházási bank települ teljeskörű diplomáciai mentességgel hazánk fővárosába, kínai pénzből fejlesztik a vasútvonalat Belgrád és Budapest között a kínai áruk európai forgalmazása érdekében, az orosz nukleáris fegyverarzenált is előállító Roszatom építi Paks 2-t, hazánkban működik és fejlődik a Kínán kívüli legnagyobb Huawei gyártó és logisztikai központ. Satöbbi. Magyarország ütközőzónai státusza semmit sem változott, és a külpolitikai híreket felületesen átfutó újságolvasónak egyre inkább szorulhat össze a gyomra, amikor a nálunk és Közép-Európában (is) versengő nagyhatalmak a világ egyik távoli pontján csörgetik kardjaikat.

Et resurrexit tertia die

„Ebben az időben azonban megjelent Jézus, a bölcs ember, ha egyáltalán embernek kell őt neveznünk, hiszen csodás dolgokat tett és olyan emberek tanítója volt, akik élvezettel fogadják az igazságot. És sok zsidót és sok görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És amikor Pilátus a főembereink vádjait hallva keresztrefeszítésre ítélte őt, azok, akik szerették őt, továbbra is [szerették]: mivel a harmadik napon élve megjelent nekik; mert Isten prófétái ezeket és tízezer más csodás dolgot előre elmondtak felőle. A keresztények népe, amely róla kapta a nevét, a mai napig fennmaradt.”

Josephus Flavius: A zsidók története 18.3.3 (Szabados Ádám fordításában)

Szabados Ádám a Divinity c. blogján a fenti Josephus Flaviusnak tulajdonított idézetet szedte ízekre húsvét vasárnapján. Posztja elején említ két indokot, ami miatt a XVI. századtól kezdve kétségbe vonták, hogy valóban a híres történetíróé-e az idézet.

- Az első, hogy Órigenész (184-254) egyházatya úgy hivatkozik Josephusra, mint aki nem tartotta Jézust Megváltónak.
- A második, hogy zsidóként nem nyilatkozhatott összességében ennyire pozitívan Jézusról.

Iskolaközügy

A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése után a pedagógusok illetménye több lépcsőben emelkedett. Ugyanakkor a pedagógus illetmények az évtized elejéhez hasonlóan befagytak, aminek következtében a legkisebb pedagógusbért mostanra a garantált bérminimumhoz kell felzárkóztatni, amire korábban még nem volt példa. Ismét a pedagógus bérek rendezésére van szükség, mégpedig oly módon, hogy azok értéküket megőrizhessék, ne legyen szükség a jövőben újabb és újabb felzárkóztatásokra.

Nemzeti Pedagóguskar: A Nemzeti Pedagóguskar Kar Országos Elnökségének javaslatai a pedagógus illetmények rendezésével kapcsolatban
– 2019. április eleje

Víztározókat, sokat!

„A fáraó két álma egy és ugyanaz. Azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni. A hét szép tehén hét esztendő, a hét szép kalász is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz. A hét sovány és rút tehén, amely utánuk jött elő, szintén hét esztendő. A hét üres, a keleti széltől kiaszott kalász az éhség hét esztendeje lesz. Erről mondtam a fáraónak, hogy Isten megmutatta a fáraónak, mit fog cselekedni. Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. De az éhínség hét esztendeje következik utánuk, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és éhínség fogja emészteni az országot. Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az.”
1 Mózes 41,25-31

Amíg pesti voltam, úgy gondolkoztam, mint egy pesti – parafrazeálhatnánk Pál szavait 1 Korinthus 13,11-ből, a Szeretethimnusz végéről. Mert gyerekfejjel csak a kánikulában abálódott utcákat felfrissítő nyári záporoknak örültem. A zöldségért, gyümölcsért édesapámmal a piacra jártunk, nem aggódtunk a kora tavaszi fagyok miatt, se a nagy nyári aszályok miatt. Édesanyám szülői házának a kertjébe csak hétvégente jártunk, és valahogy kimaradt az esőért való aggódás élménye. A piacon és a boltokban mindig volt zöldség és gyümölcs. Sőt, a Király utcában működött egy Zöldség, gyümölcs nevű, de egészen más profilú intézmény is. De azt most hagyjuk.

A szociális hálózat csapdájában

„…képzeljük el, hogy létrehozunk egy új internetes appot, ami egy nyílt jegyzetfüzet, és bárki szabadon írhat bele. Az appot megírni és futtatni elég néhány ember, de ha milliárdok kezdenek hülyeségeket belefirkálni, egy országnyi kolléga is kevés ahhoz, hogy kimazsolázzák az oda nem illő dolgokat, és főleg az lesz nehéz, hogy ki dönti el, mi maradhat a jegyzetlapokon, és mi nem.”

Bátky Zoltán: Zuckerberg szerint újra kell faragni az internetet (pcworld.hu, 2019. április 1. 13 óra)

Terror a Balatonon

„Mint arról a hirbalaton.hu többször hírt adott, a balatoni nádas nem csak az állatok élőhelye miatt fontos. Létkérdés a tó 235 km-es partvonalán még meglévő közel 12 négyzetkilométernyi nádterület megőrzése, hiszen a jelentősége sokszorosan meghaladja a területi arányát. Biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen, mivel fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és a vízminőség-védelemben is – állapította meg több kutatás is.”

Védett nádast irottak az épülő balatoni villaparknál (index.hu) - hirbalaton.hu (2019. március 5.)

„Képzeljük el, hogy minden egyes nádszál olyan, mint egy lakótelep. Tehát különböző szinteken különböző lakók vannak. Az üledéken van egyfajta lakó, a nádszálon vannak másfajta lakók, és a nádszál víz feletti részén is laknak a madaraktól egészen a vírusokig…” Jó, jó, ha a vírusok helyett mondjuk katicabogarakat mond Tóth Viktor tudományos főmunkatárs, akkor még jobban megértjük, miért annyira fontos a balatoni nádasok védelme, és nem rögtön a gonosz kis láthatatlan bigyókra asszociálunk, amitől orrot kell fújni.

nem vetnek, nem aratnak

„A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban - írta a Magyar Hírlap.”

Dezső András, index.hu: Vészesen fogy a madárpopuláció, 2019. március 18.

 

Dezső András a Magyar Hírlap ma hajnali lapszemléjekor akadt rá a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével készült interjúra. Az elmúlt napokban több helyen is tudósítottak észak-afrikai gólyavadászatokról. Orbán Zoltán szóvivő elmondta, hogy még mielőtt pálcát törnénk a gólyavadászok, vagy akár a fecskét ebédelő libanoniak felett, vessünk számot azzal, hogy hazánkban a mezőgazdaság vegyszerhasználata, vagy a fecskefészkek tömeges leverése vagy költőhelyük ipari méretű pusztítása mekkora károkat okoz.

Oldalak