Ne kérj szatyrot!

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.
Magyarország is a műanyag zacskók betiltását tervezi, és emelkedő termékdíjakat – greenfo/MTI, 2018. szeptember 16.

 

Néhány éve már nem hallani a „Ne kérj szatyrot!” kampányokról. Helyette sokkal többet az óceánokon úszó szemétszigetekről. Újabban pedig a hazai vizeink (természetes és palackozott) műanyag szennyezettségéről jönnek ijesztő adatok. Egyrészt a szemmel látható pet palack hegyekről, (lásd például: Tiszai PET Kupa) másrészt a szabad szem elől szemérmesen elbújó méretű részecskékről.

Az 1970-es években kezdték el vizsgálni a Nap ultraibolya hatására apró részekre bomló műanyag darabkákat. Az 5 mm-nél kisebbre aprózódott kis izéket mikroműanyagnak nevezzük. Kockázatuk épp méretükben rejlik. Olyanok, mint a legújabb dízel motorokból kikerülő porszemcsék. Minél kisebbek, annál veszélyesebbek az élő szervezetekre. Egyrészt a bennük lévő adalékanyagok miatt, másrészt azért, mert a vízben számos szennyezőanyagot képesek megkötni.

Hülyülünk, Vincent?

Wolf szerint a mélyolvasás empatikusabbá, műveltebbé és kritikusabbá tesz bennünket, ha pedig lemondunk róla, és maradunk a felületes befogadásnál, végső soron elveszítünk valami olyasmit az életünkből, amit már Arisztotelész is nagyra tartott, és egyre kevesebb időnk jut rá: a szemlélődés képességét.
Dippold Ádám: Már nem úgy olvasunk, mint régen, és ez az ember elhülyüléséhez vezet, qbit.hu, 2018. 08. 29.

Egyrészt-másrészt

Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra, jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken a ZDF német országos közszolgálati televíziónak.
Juncker: Át kell térni az állandó nyári időszámításra - medicalonline.hu, 2018. augusztus 31.

A Reposzt július elején lelkendezve adta hírül az Unió nyári időszámításról szóló konzultációját. Enyhe nyomásgyakorlásként még blogunk Olvasója elé is toltuk a kérdőív linkjét. Az azóta eltelt időben összesen 4,6 milliónyi szavazat érkezett be. Az online kérdőívet kitöltők 80 %-a a téli időszámítás eltörlése mellett voksolt. Az Európai Bizottság (EB) elnöke pedig múlt pénteken jelentette be a német ZDF televízió mikrofonja előtt, hogy a konzultáció egyértelmű felhatalmazást jelent a téli időszámítás végleges megszüntetésére.

Késő

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) olyan rovarölőszer, amelynek igencsak rossz híre van világszerte súlyos egészségkárosító, tumorkeltő hatása miatt. Be is tiltották már évtizedekkel ezelőtt, de az MTI híré alapján úgy tűnik, még a közelmúltban is ki tudták mutatni finn kismamák vérében, ráadásul a rákon kívül az autizmus kockázatát is megnövelheti.

mandiner.hu 2018. augusztus 18.

Általános iskolai földrajzórán az egyik vegyszeres példa a DDT (diklór-difenil-triklóretán) nevű rovarölő szer volt. Egy friss (augusztus 16.) hír szerint viszont ennek nyomait (a szer egyik, DDE nevű bomlásterméke) még ma is ki tudták mutatni finn kismamák vérében. Ráadásul egyelőre úgy fest, hogy a kismamák vérében mért rovarölő szer szintje és az autizmussal világra jött újszülöttek között is kapcsolatot találtak. Bár a hivatkozott MTI forrás (American Journal of Psichiatry) hangsúlyozza, hogy ez utóbbi, nevezetesen, hogy az anya szervezetébe került DDT növeli a magzatban az autizmus kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok tárgya, a tény, hogy egy bizonyítottan veszélyes és ezért évtizedekkel ezelőtt betiltott vegyszer nyomai a mai napig kimutathatóak sokkoló.

Veled, Uram

Sokan a rendszerváltozás előszelének tartják a rockopera 1983-as bemutatóját. Valóban ez lett volna az első szeg a kommunizmus koporsójában?
Az örök konfliktus: István a király - Hegedűs István interjúja Szörényi Leventével és Bródy Jánossal, zene.hu, 2008. június 15.

Nem emlékszem, hány éves koromban ért utol Szörényi-Bródy István a király c. rockoperája, de arra igen, hogy rögtön beszippantott. Pár évvel később, egy esős nyári Balatonos-edzőtáboros délutánon valamelyik edzőnknek eszébe jutott, hogy hátha mi még nem láttuk, ezért berakták a videóba az ősbemutatón készített Koltay filmet, mi pedig olyan lélegzetvisszafojtva néztük végig, mintha csak egy harcos-partraszállós akciófilm lett volna. Ma délelőtt pedig az enyingi Batthyány kastély kertjében egy polgárdi csapat adott elő belőle részleteket, és ezzel „meg is csinálták” ennek a dunántúli kisvárosnak az augusztus 20-áját.

Kádár lángosa

„Majtényi ennek kapcsán Hannah Arendtet idézi, aki szerint a felülről jövő elnyomáshoz hasonlóan fontos a társadalmi közöny, a megtörésekkel elért apátia, a tömegtársadalom beletörődése, hogy az ember sem magáért, sem másokért nem igazán képes kiállni. A totalitarizmus valójában a terror és a közöny összefüggéseinek zárt rendszere.”

Kolozsi Ádám: Egy forint a krumplis lángos… (index.hu, 2018. 08. 05.)
 

 

Ha nyár, akkor strand, ha strand, akkor lángos - vagy pizza? nem, inkább lángos :), és ha lángos, akkor nosztalgia. Itt most egész pontosan Kolozsi Ádám könyvismertetőjének témája: a Kádár rendszer iránti nosztalgia. Még pontosabban: a rendszer társadalmának részletes, városi legendák alapjait alaposan kifürkésző leírása. (Majtényi György: Egy forint a krumplis lángos)

Olyan kor elemzéséről szól a cikk, amelyre a mai napig vagy nosztalgiával gondolunk, vagy, és ez még aggasztóbb, annak srófjára élünk a mai napig. A reposztban hat éve már született arról egy blogbejegyzés (további pontosítás következik), hogy a Kádár rendszer iránti nosztalgia az egyháztagságunkban is túlélte a rendszer halálát: Kádár korszak, nosztalgia, keresztyénség.
 

Van-e szándék?

Jelenleg pedig az ápolási díj reformjáért lobbizunk, hogy a súlyosan-halmozottan sérült gyermeküket 24 órában ápoló szülők méltó juttatást kapjanak.
Dr. Lőrincz Anna: It always seems impossible until it is done
(Mindig lehetetlennek tűnik, amíg meg nem valósul)
mandiner.hu, 2016. október 27.

Pár évvel ezelőtt az egyháznak volt egy ütős egyszázalékos plakátja. A hazai reformátusok társadalmi kötelezettségvállalását és a motivációt sikerült egy képbe belesűríteni. Egy asztalnál ültek azok a társadalmi csoportok, akik között végezzük a szolgálatunkat, ezért helyet kapott az asztalnál egy fogyatékkal élő testvérünk is. Az asztalon egy vekni kenyér és egy kehely volt – az úrvacsora külső, látható jegyei.

Komoly vitába keveredtem pár barátommal: Úr asztalánál lehet-e jól látható testi fogyatékkal született embert ábrázolni. Nem is értettem, mi lehet ezzel a gond, aztán elhangzott, hogy ha a kép egy gyülekezeti pikniket ábrázolna, akkor lenne hely mindenki számára, de az Úr asztalánál ez nem való. Szíven ütött ez a szöveg, és azóta is elkeseredem, amikor beugrik az az egymás feje felett való elbeszélés. Érvelhettem teológiai és a józan ész (bármit jelentsen is ez ma) alapján, barátaim úgy rágörcsöltek a tagadásukra, hogy nem tudtam meggyőzni őket: a plakát minden szempontból telitalálat.

Védett attitűd

„Madrid – Védetté nyilvánított a madridi városvezetés egy olyan épületet, amely Robert Capa egyik közismert, spanyol polgárháborús fényképén szerepel.”
Szabolcs Online az MTI nyomán, 2018. július 30.

„…nem annyira események krónikái, mint inkább végletes feszültség alatt álló emberekről készült, mélyen együttérző és rokonszenvező tanulmányok” – idézi: Mezey Eszter
Új Akropolisz

Az MTI nyomán több online lap hozta le ma délután a magyar vonatkozású spanyol hírt: Spanyolországban védetté nyilvánítottak egy lakóházat. Namármost: egyrészt uborkaszezon van, másrészt ebben a párás hőségben a közéleti hírfogyasztási láz is lankad, ezért pár percig nyugodtan leragadhatunk ennél a rövidhírnél. Megéri.
 

Mikor kezdjünk médiázni?

Úgy vélem, el kellene gondolkodnunk azon, hogy a technológiai fejlődés pontosan az ellenkező hatást váltja ki (ti. a fiatalokban), mint hogy azt mi korábban láttuk… A közösségi média használatának sokféle rossz hatását látjuk, holott annak óriási pozitívumai is vannak.”

Okosabbak és jobbak-e a mai kamaszok annál, mint ahogy azt mi gondoljuk?
Tara Parker-Pope, New York Times, 2018. március 30.

A cím és az idézet csalóka, mert nem a cikk szerzője írta a fenti sorokat, hanem egy bizonyos Julie Lythcott-Haims (magyarul feliratozott TED előadása a „babusgató nevelés ármányairól” itt), akit a szerző idéz meg. (A szerző „Hogyan neveljünk felnőtté” c. könyve tudomásunk szerint még  nem jelent meg hazánkban, úgyhogy, hajrá!)

Jókedvünk nyara

2018. július 9-14. között "Hiszel?" címmel tartotta a Dunántúli Református Egyházkerület ifjúsági táborát Balatonfenyvesen
Fotómontázs: videa.hu

Múlt héten hat napon át sütött a Nap a fenyvesi ifjúsági táborra. Ok, ez nem országos hír. Első blikkre még csak nem is közéleti. Nekünk, dunántúli reformátusoknak mégis fontos.

Fontos, mert abból a korosztályból jöttek ebbe a táborba, amelyiket már nem nagyon látjuk a templom körül. Bár a nyári szezonban szerte a Kárpát-medencében egymást érik a napközis és „ottalvós” hittantáboraink, ezekben főleg az általános iskolai korosztályra figyelünk. Lelkészek, hitoktatók, szülők, pedagógusok kézműveznek, játszanak csoportdinamikai játékokat, rendeznek vetélkedőket, kirándulnak nagyokat és nevetnek jókat a gyerekekkel és egymással. A konfirmált ifis korosztály (7-8.-tól a 12. évfolyamokig) viszont már keményebb dió.

Tudja valaki, mit jelent a fordított metálvilla?

Oldalak