nem vetnek, nem aratnak

„A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban - írta a Magyar Hírlap.”

Dezső András, index.hu: Vészesen fogy a madárpopuláció, 2019. március 18.

 

Dezső András a Magyar Hírlap ma hajnali lapszemléjekor akadt rá a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével készült interjúra. Az elmúlt napokban több helyen is tudósítottak észak-afrikai gólyavadászatokról. Orbán Zoltán szóvivő elmondta, hogy még mielőtt pálcát törnénk a gólyavadászok, vagy akár a fecskét ebédelő libanoniak felett, vessünk számot azzal, hogy hazánkban a mezőgazdaság vegyszerhasználata, vagy a fecskefészkek tömeges leverése vagy költőhelyük ipari méretű pusztítása mekkora károkat okoz.

Autizmus és csokoládé

„Egyszer, az internetet böngészve véletlenül rábukkantam egy képre, amin az szerepelt, hogy az autizmus nem rendszerhiba, hanem egy másfajta operációs rendszer. Számomra ez az autizmus. Egy másfajta működés, más gondolkodásmód, ami nem hibás, hanem egyszerűen csak egy másfajta - nagyon sajátos és egyben nagyon érdekes - logika mentén működik. Az informatika példájánál maradva, amikor egy olyan file-t próbálunk megnyitni, ami más rendszerben készült, hibaüzenetet kapunk. Ilyenkor csupán annyit kell tennünk, hogy átkonvertáljuk a file-t a megfelelő formátumra. Azt gondolom, autizmusnál sincs ez másként. Ha sikerül megértenünk az autizmushoz kapcsolódó sajátos logikát és ennek mentén gondolkodva fordulunk a másik emberhez könnyebben tudunk egymáshoz kapcsolódni.”

Dénesné Spitzer Éva, alapító, tulajdonos (egy autista fiú édesanyja), kockacsoki.hu

Kompkontinens

Európa és a Trump kormányzat már nem színleli tovább, hogy tiszteli egymást. Az utóbbi két évben egy transzatlanti kitalálósdit játszottak velünk. Miközben mindenki tudja, hogy komoly problémák vannak, nyilvánosan azt kommunikálták a vezetők, hogy alapjaiban semmi sem változott. De a 2019-es Müncheni Biztonsági Konferencián a kitalálósdi véget ért.

Thomas Wright: A pillanat, amikor a transzatlanti kitalálósdi véget ért, The Atlantic, 2019. február 19.

 

Február 15-17. között tartották Münchenben az 55. biztonságpolitikai konferenciát. A hidegháború éveiben létrehozott éves rendezvény célja a NATO tagállamok aktuális biztonsági kérdéseinek sorra vétele. A konferenciára meghívott államok képviselőinek köre azóta folyamatosan bővült, mára nem korlátozódik csupán az Észak-Atlanti Katonai Szövetség tagállamaira. A legutóbbi müncheni értekezlet újat abban hozott, hogy most már senki sem takargatja tovább: az észak-atlanti civilizáció korábbi egysége – még ha az USA dominálta egység is volt – mára végérvényesen a múlté. Az „America first” trumpi választási szlogen többnek bizonyult egyszeri kampányjelszónál.

Hátha

„Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Biztosan vannak olyanok, akiknek ez egy megfoghatatlan, távoli dolog. Arra gondoltam, megosztom nagyapám egy levelét, amit akkor írt a feleségének, mikor a németek munkatábora után az oroszok fogságába esett: hátha így kissé életszerűbbé válik, mire is emlékezünk ma.”

Bakró-Nagy Ferenc: Nem érdemeltük ezt a sorsot – írta nagyapám az orosz fogságból, index.hu, 2018. II. 25.

 

Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Tizennyolcadik alkalommal, mivel az Országgyűlés 2000. június 13-án jelölte ki ezt a napot emléknappá. Azért éppen február 25-ét, mert Kovács Béla független kisgazda parlamenti képviselőt, a párt főtitkárát ezen a napon tartóztatták le, és hurcolták a Szovjetunióba. Sokáig azt hittem, hogy a II. világháború után csak 1948-ban történt változás, de mind Kovács Béla elhurcolása, mind a fenti újságíró nagyapjának levele, mind a többi letartóztatott és deportált honfitársunk élete ezt megcáfolja.

Kovács Béla sok minden miatt volt szálka a kommunisták szemében. Egyrészt a német megszállás után részt vett az antifasiszta ellenállásban, másrészt egyre nyíltabban szállt szembe Rákosiék totalitárius törekvéseivel.

Az emberi méltóságról

Mindhárman közel álltak ahhoz, hogy hajléktalanokká váljanak, de szerencséjükre legfeljebb néhány éjszakát kellett erdőben, garázsban, vagy utcán tölteniük. Most Kiskőrösön, a baptista Sorsfordító Szolgáltató Központ programjában vesznek részt, amelyben lakhatást és szociális segítséget kínálnak nekik, ők pedig szinte mindnyájan közmunkát végeznek. Több mint százan vannak még így, közülük jó néhányan Budapestről költöztek vidékre, jellemzően a Baptista Szeretetszolgálat Bánya utcai hajléktalanszállójáról.

Közmunkával és normális lakással csábítják földekre a hajléktalanokat – Szurovecz Illés, 2019. 02. 18. abcúg.hu

 

Szurovecz Illés az abcúg-on ma publikált riportjában a Baptista Szeretetszolgálat kiskőrösi hajléktalan programjáról számol be. A program igazgatója Opauszki György eredetileg építőmérnöknek tanult, végül szociális munkás lett belőle. Érdemes az egész riportot végigböngészni, mert a kudarccal végződő személyes sorsok mellett több sikeres lábra állást is bemutat.

7 pont

1. Bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden 40 év alatti nő az első házasságához 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsönben részesül. Minden gyereknél egy évre felfüggesztik a törlesztést három évre, három gyerek után elengedik a fennálló tartozást.
2. Bővítik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kedvezményes hitelét. 
3. A második gyermek születésekor 1, a harmadiknál 4 millió forintot, minden további gyereknél 1-1 millió forintot vállal át a kormány a szülők jelzálog-hiteléből.

Itt van a kormány családvédelmi akcióterve – Csurgó Dénes (index.hu) 2019. február 10.

A vasárnapi miniszterelnöki évértékelőn bejelentett hétpontos családvédelmi intézkedési terv első három pontja után a negyedik gyermek után anyáknak járó szja-mentesség, új autó vásárlási program, bölcsődei férőhelyek bővítése és a nagyszülői gyed következik.

Egyrészt egy kormányfői évértékelőn általában a narratíváé a főszerep és nem a konkrét programoké. Másrészt a tegnap délutáni nemcsak formailag szakított az eddigi hagyománnyal. Az európai összehasonlításban eddig is kiemelkedő hazai családtámogatási rendszer fenti hét új eleme tovább erősíti azt a kormányzati szándékot, hogy a termékenységi ráta elérje a 2,1-et.

Birodalmi játékok

A közepes hatótávolságú atomrakéták leszereléséről szóló több évtizedes amerikai-orosz megállapodásból kilép az Egyesült Államok, írja az AP. A döntés már hosszabb ideje érlelődött, az újdonság, hogy most szombaton felfüggesztik az egyezményt, majd elindul egy hosszadalmas folyamat. Mindezt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelentette be pénteken.

Trump felrúgja a megállapodást az atomrakéták leszereléséről – index.hu, 2019. február 1.

Katonai szövetségesünk, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy azonnal felfüggeszti a nukleáris fegyverzet leszereléséről 1987-ben Szovjetunióval megkötött szerződésben foglalt vállalásait. A múlt pénteki bejelentés nem előzmények nélküli. A Magyar Idők emlékeztet rá, hogy Barack Obama elnök már 5 évvel ezelőtt jelezte, hogy Oroszország folyamatosan megszegi a leszerelési megállapodást, mert titokban új rendszereket fejleszt. A pénteki bejelentést követően Moszkva bizonyítékok hiányára hivatkozott, holott egy, az egyezmény értelmében nem fejleszthető fegyverrendszer létezését nem is olyan rég már beismerte.

Pistike és Misike! Mi lesz veletek?

„Egy nagyon emblematikus eset: egy mese dramatizálásának szereposztását sorsolással döntöttük el, a mi Pistikénk nem a főszerepet kapta. Menetrendszerűen jött is az őrjöngés, káromkodás, tankönyvcsapdosás, tolltartó-hajigálás, falrugdosás, gyűlölködés, füzettépés. Óra után a sorsolás győztese odajött hozzám, és ő, aki mérhetetlenül örült a szerencséjének, lelkes és büszke volt, hogy főhőst alakíthat, visszaadta a szerepét.”

Pistike miatt szív az egész osztály – Tanárszemmel blog, 2015. november 25. reblogolva: 2019. január végén valahol az indexen

A fenti idézet már több mint három éve került ki a hálóra, maga a blog, ha jól látom, pedig már egy éve inaktív. Nem véletlen, hogy mégis ez az írást szemlézték róla  a minap. A problémát egy gyakorló pedagógus írja le: mit kezdjen az olyan növendékkel, aki kilóg a sorból, mert az osztálytársaihoz képest különleges fejlesztés járna neki, ennek viszont személyi és fizikai akadályai vannak.

Az írás két dolog miatt szúrt szemet: egyrészt a szerző szakít a ránk kényszerített pc (pedagógiailag korrekt – bocs) nyelvezettel és nevén nevezi a bajt, másrészt tűpontos leírást ad az egyik legégetőbb iskolai problémáról.

Élt: 16 évet

Előző nap még koncertre akart menni, másnap a Nemzeti Múzeumban felgyújtotta magát, hogy így tiltakozzon a szovjet rendszer ellen: egy 16 éves fiú 50 éve fáklyaként akart utat mutatni az országnak, a halálos ágyán tartóztatták le. Mit mutatnak Bauer Sándor állambiztonsági aktái?

Kolozsi Ádám: Szeretnék élni, de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek, index.hu, 2019. január 20.

Kolozsi Ádám alapos írásban járt utána egy kevéssé ismert mártír fiatal történetének az állambiztonsági aktái alapján. 1969. január 20-án, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén benzinnel lelocsolta, majd meggyújtotta magát Bauer Sándor budapesti autószerelő tanuló. Négy nappal korábban hasonló módon protestált a Vencel téren Jan Palách bölcsészhallgató a prágai tavasz leverése elleni tiltakozásul. Mindketten három nappal később haltak bele égési sérüléseikbe. Míg a Palách temetése 800 000-es rendszerellenes tömegtüntetéssé vált Csehszlovákiában – Bauer Sándor temetésén csak a szűk család vehetett részt Budapesten, az állambiztonságiak állandó fényképezése mellett.

Don

Berlin azonban Hitler parancsára hivatkozva megtagadta a több mint indokolt kérést, egyben továbbította a Führer direktíváját; a 2. magyar hadseregnek az utolsó emberig ki kell tartania állásaiban. Jány a "Führer befell" hallatán összeomlott, és megpróbálta szó szerint tartani magát Hitler parancsához, annak ellenére, hogy Von Witzleben vezérőrnagy azt tanácsolta neki; ne törődjön Berlin ostoba utasításával, hanem cselekedjen a helyzetnek megfelelően, saját belátása szerint.

Elter Tamás: Fagyos orosz hómezőkre terítette ki sötét szárnyait a végzet, origo.hu, 2019. január 12.

A mohácsi vésznél is nagyobb emberveszteséget okozó, 1943. január 12-én, a Don folyónál indított szovjet offenzívára emlékeztek hétvégén országszerte. A 76 évvel ezelőtti tragédiáról évről-évre számos cikk lát napvilágot. Bár a pontos áldozatok számát a mai napig nem ismerjük, újabb és újabb részletekkel gazdagodunk. A jelenlegi becslések 125 és 130 000 főre teszik az elesett, sebesült vagy fogságba esett honvédek és munkaszolgálatosok számát.

Oldalak