Mint a szép míves palackra...

John Jewell újságíró pár évvel ezelőtt az évszázad marketingtrükkjének nevezte azt, ami miatt a több tonnányi műanyag hulladékot termelő iparág felfutott.
Ifj Chikány Attila: Palackozott víz, hamis ábrándok és a nagy marketing trükk: ifj. Chikány Attila blogja, 2018. november 9.

 

Egy iparág, ami évente 50 millió hordó olajat használ fel világszerte, több tízmillió tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe úgy, hogy a termék töredék áron valójában a legtöbb háztartásban amúgy is elérhető. Otthon kb. 50 fillér belőle egy liter, a boltban 50 Ft a legolcsóbb. Vagyis egy olyan termék, aminek elvileg nem is lenne létjogosultsága. Az áru csomagolása PET-palack, fogyasztása közben pedig a legfrissebb kutatások szerint mikroműanyagokat juttatunk a szervezetünkbe. Tavaly 125 liter jutott belőle minden magyar állampolgárra, ami uniós szinten az előkelő negyedik helyre röpített minket. A fogyasztása pedig évről-évre rohamosan növekszik. Ha Szerb Antal marslakója látná, amint a kezünkben lóbáljuk, vagy jól megpakoljuk vele a bevásárló kocsinkat, óriásira kerekítené az összes látószervét, és udvariasan megkérdezné: khm, noooooormális?

Pedig pár éve még jó hírnek tartottam, hogy egyre több palackozott ásványvíz fogy országszerte.

Itt ülök, másként nem tehetek

„A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. A néhány napirenden volt utcai igazságtételt, valamint ókonzervatív erőknek minden fegyveres erőszak nélkül való jelentkezését a kormány rövid úton megszüntethette volna. Az az állítás, hogy evégből óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, illetőleg visszahívni: komolytalan és cinikus. Éppen ellenkezőleg, e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargások legfőbb forrása.”
Bibó István kiáltványa – 1956. november 4.

Október után a november is nemzeti gyásznappal nyitott ránk. A Parlamentet november 4-én elözönlő szovjet katonák egy embert találtak a kormány tagjai közül, Bibó István államminisztert. Az egyik kiskatona megkérdezte, hogy ki ő, és mégis mit keres ott, ő megmondta, és aztán, amikor végzett, kiengedték. Éppen a fent idézett kiáltványát fogalmazta. Tildy Zoltán már megegyezett a szovjet csapatok parancsnokával – hogy a Parlamentet megkímélje és a felesleges vérontást elkerülje. Miután Tildyék a többiekkel elhagyták az Országházat, Bibó még bennmaradt a dolgozószobájában, és megírta az utolsó dokumentumot, amit miniszterként jegyezhetett.

5 tipp a gyerekek netes védelméért

„…egyes magyar statisztikák szerint a szülők többségének továbbra sincs fogalma arról hogy a gyereke valójában mit csinál a neten. Egy, az öngyilkossághoz hasonló extrém reakció általában nem egyik pillanatról a másikra jut a gyerekek eszébe. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ahhoz ad tippeket, miként előzhetjük meg szülőként azt, hogy a gyereket berántsa egy Momóhoz, vagy az állítólagos Kék Bálnához hasonló őrület.

Dr. Gyurkó Szilvia: Kék bálna, Momo és a többiek – 5 tipp szülőknek, hogy megvédd a gyerekedet a netes őrületektől (wmn.hu, 2018. augusztus 14.)

A Reposztban rendszeresen reflektálunk a gyerekeinkre, tanítványainkra világhálón leselkedő veszélyekről szóló híradásokra. (Pl.: felelősségünk a netes erőszaktól való védelemben: Riedling-Kovács Szilvia augusztus 16-i írása.) Nem ismételjük önmagunkat, egyszerűen csak nem lehet eleget ismételni – elsősorban talán önmagunk és csak másodsorban az Olvasó számára -, hogy a közösségi média és a hordozó eszközök már nem a spájzban, hanem a nappaliban, a gyerekszobában, az utcán, és egyáltalán: mindenütt jelen vannak. „Csapataink harcban állnak.”

Egy nagyköveti tweet

„2015-ben adtam át megbízólevelemet Ban Ki Mun ENSZ főtitkárnak. Megtiszteltetés volt számomra, hogy fogadhattuk őt és kedves feleségét a nagyköveti rezidencián, és most az 1956-os magyar forradalom emlékszobrát adhattam át neki. Cserébe azért a támogatásért, amit a forradalom titkosított dokumentumainak elérhetővé tételében nyújtott.”

Bogyay Katalin, hazánk ENSZ nagykövetének csütörtöki twitter bejegyzése (2018. október 18.)

Végre!

Tizenhétezer család jogosult a gyermekek otthongondozási díjára (gyod), amely jövőre egységesen havi bruttó százezer forintra nő - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára vasárnap az M1 aktuális csatornán.  
Novák Katalin azt mondta, a juttatást minden szülő megkapja, aki önellátásra képtelen gyermekről gondoskodik otthon. A jogosultság független a gyermek korától. Hangsúlyozta, a gyod a következő három évben folyamatosan emelkedik, 2022-re az akkori minimálbérnek megfelelő összeget kapják majd az érintettek.
Novák: Tizenhétezer család jogosult a gyermekek otthongondozási díjára, mandiner.hu: 2018. október 14.

Két hete még az volt a kérdés itt a Reposztban (is), hogy van-e reménye az otthonápolási díj összegének emeléséért és a minimálbérhez rögzítéséért küzdő családoknak. Múlt hét csütörtökön pedig végre megérkezett a régen várt bejelentés.

Szülő vagy? Csatlakozz a klubhoz!

Kütyükorlátozó szülőnek lenni nem könnyű, sok bajt hoz az ember a saját fejére. Könnyebb sorolni az ellenérveket, hogy úgyis ez a jövő, meg az összes gyerek képernyőfüggő, meg azt, hogy ezekből a gyerekekből mind programozók lesznek, és különben is, a szülőknek is jár a pihenés. Amit szintén képernyő előtt gúvadva töltenek. Vajon van még helye a kételkedésnek?
Lengyel Gabriella: Bill Gates és Steve Jobs is tiltotta, te miért engeded? (Figyelő, 2018. október 7.)

 

Remény nélkül?

Magyarországon jelenleg több mint 50 000 ember ápolja otthon tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozóját. Ebből a kiemelt kategóriában kb. 12 000 szülő – nagyrészt édesanya – ápolja otthon súlyosan-halmozottan sérült gyermekét. Ezért a 24 órás munkáért, szolgálatért egy segélyt kapnak, ami a kiemelt kategóriában havonta nettó 52 810 Ft, az emelt családi pótlékkal együtt 75 810 Ft.”
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület

Múlt héten sokadik alkalommal vonultak utcára az otthonápolás jogviszonyként történő elismeréséért dolgozó civilek. Céljuk, hogy a jelenlegi ellátási rendszeren úgy változtasson az állam, hogy nem segélyt folyósít a hozzátartozóját otthon ápoló felnőttnek, hanem foglalkoztatja. Ahhoz hasonló mértékben finanszírozva ezt a foglalkoztatási jogviszonyt, mintha állami gondozásba adná a beteg családtagot. Egyfajta közfeladat átvállalásról lenne szó: az állam nem a saját intézményrendszerében, hanem saját otthonában és nem ápolók, hanem a családtagok által gondoskodna a továbbiakban rászorult polgárairól.

Kell-e nekünk a játékos iskola?

...a Nat 2018 Művészetek műveltségterület anyagában jelenjen meg a dráma és tánc, a bábjáték, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterülete, és mindkét iskolafokozatban kötelezően választható tárgyként tanítani lehessen ezeket a tárgyakat.
Magyar Drámapedagógiai Társaság: Közlemény (2018. szeptember 20.)

Múlt héten kettős színházi ünnep volt. A Színházak Éjszakája és a Magyar Dráma Napja nagy mozgolódást kavart a nagyobb magyar városokban. De a kettős ünnep kiegészült egy segélykiáltással. A Magyar Drámapedagógiai Társaság a magyar dráma napjának előestéjén publikálta a NAT tervezethez írt észrevételét.

Ne kérj szatyrot!

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.
Magyarország is a műanyag zacskók betiltását tervezi, és emelkedő termékdíjakat – greenfo/MTI, 2018. szeptember 16.

 

Néhány éve már nem hallani a „Ne kérj szatyrot!” kampányokról. Helyette sokkal többet az óceánokon úszó szemétszigetekről. Újabban pedig a hazai vizeink (természetes és palackozott) műanyag szennyezettségéről jönnek ijesztő adatok. Egyrészt a szemmel látható pet palack hegyekről, (lásd például: Tiszai PET Kupa) másrészt a szabad szem elől szemérmesen elbújó méretű részecskékről.

Az 1970-es években kezdték el vizsgálni a Nap ultraibolya hatására apró részekre bomló műanyag darabkákat. Az 5 mm-nél kisebbre aprózódott kis izéket mikroműanyagnak nevezzük. Kockázatuk épp méretükben rejlik. Olyanok, mint a legújabb dízel motorokból kikerülő porszemcsék. Minél kisebbek, annál veszélyesebbek az élő szervezetekre. Egyrészt a bennük lévő adalékanyagok miatt, másrészt azért, mert a vízben számos szennyezőanyagot képesek megkötni.

Hülyülünk, Vincent?

Wolf szerint a mélyolvasás empatikusabbá, műveltebbé és kritikusabbá tesz bennünket, ha pedig lemondunk róla, és maradunk a felületes befogadásnál, végső soron elveszítünk valami olyasmit az életünkből, amit már Arisztotelész is nagyra tartott, és egyre kevesebb időnk jut rá: a szemlélődés képességét.
Dippold Ádám: Már nem úgy olvasunk, mint régen, és ez az ember elhülyüléséhez vezet, qbit.hu, 2018. 08. 29.

Oldalak