–  Sokakat szíven ütött, hogy a visegrádi országok blokkolták a 2050-es zéró emissziós klímacélt a legutóbbi uniós csúcson, arra hivatkozva, hogy nincsenek kidolgozva a vállalás kompenzációs feltételei. Többen úgy látják, mindenre van pénz, csak a jövő védelmére nem. Ön szerint mekkora mozgástere van a kisebb országoknak?
– Azt remélem, hogy ez még nem a játszma vége. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország akár még a klímavédelem élére is állhat bizonyos tekintetben. Abban, hogy nem vállaltunk most 2050-re kibocsátásmentességet, szerepet játszhatott az Unión belüli helyezkedés – ez már politika, nem az én asztalom. De szerepet játszhatott az is, hogy a magyar választók még nem várják el a politikától, hogy radikális lépéseket tegyen az éghajlatváltozás ügyében.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató: „Az ember fel sem fogja, sok kicsi milyen sokra megy” – László Dóra, képmás.hu, 2019. június 27.

Éppen egy éve történt, hogy egy közeli gyülekezet gondnokát súlyos egészségügyi állapotban vitték kórházba. A diagnózis: nyugat-nílusi láz. Külföldön nem volt, itthon csípte meg egy szúnyog. A fenti interjúból is kiderül: nem ő volt az egyetlen. Ürge-Vorsatz Diána egy tájfútó barátja ugyanígy járt, de a klímakutató azt is elmondja, hogy a klímaváltozás egyik mellékhatásaként nemcsak az egzotikus betegségek terjednek szélsebesen vidékünkön: ma már minden második kullancs csípés is fertőz.

A betegségek mellett a zöldség és gyümölcs árakon is egyre fájdalmasabban tapasztaljuk: a Kárpátok gyűrűje nem ad biztos védelmet. 1980 óta 1,6 Celsius fok az átlagos felmelegedés hazánkban. A klímakutató a közelmúlt éghajlatváltozással összefüggő közéleti eseményeinek tükrében arra is válaszol, hogy szerinte miért vétózhatták meg a Visegrádi országok, köztük Magyarország a 2050-re kijelölt kibocsátásmentességet.

Az első hazai politikai indoklás (veszélybe kerül a rezsicsökkentés) nyilván nem a Reposzt állandó olvasóközönségének szólt. Mégis jól kifejezi azt, amit korábban már többször pedzegettünk itt a Reposzton: a pártok a választói bázisuk vélt vagy megsaccolt értékítélete mentén alakítják ki politikájukat, vagy legalábbis annak kommunikációját. Jóllehet, a globális felmelegedés megítélésében nem világszemléleti, hanem inkább racionális szempontok játszanak közre, mégis szomorú tény: a környezet (= teremtett világ) védelmének témája aggasztó mértékben kezd átpolitizálódni.

„Azok az országok vállalták be most a karbonsemlegességet 2050-ig, ahol az európai parlamenti választásokon és előkészületeiken egyértelműen kinyilvánították a választók, hogy a klímaváltozás számukra az egyik legfontosabb kérdés. Azok a kormányok tudják, hogy a választóik elvárják tőlük, hogy ebben a kérdésben lépjenek. Nálunk ez nem volt jelentős szempont a választások és a kampány során, tehát itt majdhogynem politikai öngyilkosság lett volna ekkora vállalást tenni, amit a szavazótábor nem csak hogy nem vár el, de talán fél is a következményeitől. A klímacsúcs azt tükrözte vissza, amit az európai parlamenti választáson a szavazók kértek a meghatalmazott politikusaiktól.”

A klímakutató tehát derűlátó hangulatban van a vétó után. Bár többször utal az interjúban, hogy a szóban forgó vétót politikai döntésként ítéli meg (ahogyan a többi tagállam igenjét is), és politikai kérdésben nem kíván állást foglalni, a riporter végül kihúzza belőle a fenti idézetet.

Annyi alkalommal írtunk itt a Reposzton környezetvédelmi hírekre reagálva az egyéni felelősségéről, hogy be se linkeljük az eddig leírtakat. Református közéleti blogunknak ebben a mai posztjában azt szeretnénk jelezni, hogy a környezetvédelem iránti felelősség kommunikálása, a környezetvédelmi kérdések iránti társadalmi érzékenyítés játszi könnyedséggel teljesíthető a kormány számára. Főleg, ha olyan részeredmények/részsikerek valósultak meg az elmúlt években, ami ebben az interjúban is olvasható. A klímavédelem beemelése a nemzetstratégiai témák közé egyértelműen politikai haszonnal is jár. Nekünk, reformátusoknak, akik a többi felekezethez hasonlóan a természeti környezetben Isten

„De szerepet játszhatott az is, hogy a magyar választók még nem várják el a politikától, hogy radikális lépéseket tegyen az éghajlatváltozás ügyében.” – Egyre növekvő számban várják el. És teljes joggal.

 

Links-rechts (gyenge szóvicc - suglibung):

Ökogyülekezeti Mozgalom

Az ember fel sem fogja, sok kicsi milyen sokra megy - képmás.hu

Közéleteskedés helyett egyéni felelősség: Ökológiai lábnyom számítás