Háromharmad

Fidesz: 133, Jobbik: 26, MSzP: 20, DK: 9, LMP: 8, Német kisebbség: 1, Független: 1, Együtt: 1
Tájékoztató adatok az országgyűlés összetételéről - Nemzeti Választási Iroda

Aki tegnap este még bírta szusszal, az kivárta, amíg a biztos eredmények megérkeztek, akinek pedig ma korán kellett kelnie, az volt az egyik első dolga, hogy ránézzen a térképre. Sajátjára és az országosra. A reposzt nem rejtette véka alá, milyen kérdéseket tartott igazán fontosnak ebben a kampányban.


 

Ma hajnalban/reggel nem látok tovább egy fájó közhelynél: az élet megy tovább, és sem a kivonulás luxusa, sem az önfeledt örömmámor nem ad felmentést az alól, hogy mi, akik tegnap választottunk, hogyan kormányozzuk tovább a saját kis bárkáinkat. Nekem most kora reggel egyelőre még az a legfontosabb, hogy az ország dolgainak csak egy része dől el a parlamentben. (Ha tévednék, legfeljebb ráfogom a hajnali részegségre.) Nemcsak a kétharmad a nagy felelősség, hanem a mi három harmadunk is.

Sőt, ez a nyakatekert matek azt dobja ki, hogy a szavazók három harmados saját döntései fontosabbak, mint az újrázó kormány két harmada. Mert a mi személyes döntéseinknek nincs ellenzéke. Nekünk nem kellene, hogy legyen kampányszlogenünk, píárunk, egy üzenetünk a külvilág felé, és egy döntési prioritásunk a kulisszák mögött. Egy munkaetika és egy hozzákapcsolt marketing. 

Krisztus feltámadt!

1 Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét. 2 A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz, 3 és így beszélgettek egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?

Márk evangéliuma 16. fejezet 1-3. versei

Egészen megrendítő a márki leírás realizmusa. Két évezred ide, vagy oda, a feltámadás ebben a történetben látott következménye teljesen mai. Mária, Jézus anyja, magdalai Mária és Salómé, akik a hét első napján mennek a sírhoz, aztán azok, akiknek a magdalai megviszi a hírt és azok, akiknek az a bizonyos két, vidékre (talán éppen Emmausba) tartó tanítvány viszi a hírt, a mi világunk szereplői. A mi társadalmunk, a mi népünk, a mi Európánk. Az elnehezült szívű asszonyok tanakodnak, aztán odaérnek a sírhoz:

A holnap kérdései a ma kérdései

A Marvel Studios Fekete Párduc című új filmjének hőse T'Challa, aki apja halálát követően hazatér az elszigetelt, ám technológiailag fejlett afrikai országba, Wakanda királyságába, hogy elfoglalja az őt megillető helyet a trónon.

Fekete Párduc - port.hu

Szóval van ez a művészeti irányzat, az afrofuturizmus. 1993-ban egy kerekasztal beszélgetésben felvetődött a kérdés, hogy az afroamerikai közösségnek miért nincsenek science-fiction művei. A szót először Mark Dery használta egy 1994-es, Black to the future c. esszéjében.

„Képes-e egy olyan közösség, melynek a múltját szándékosan kiradírozták… lehetséges jövőképeket alkotni magának?” – Egy olyan művészeti irányról van szó, amely nem egyszerűen fekete bőrű szereplőket pakol az űrhajókba, hanem az afrikai kulturális gyökereket, a fekete identitást helyezi jövőbeli díszletek közé.

Bár az afrofuturizmus mintha leggyakrabban a tudományos-fantasztikus műfaj színes bőrű alzsánere lenne, a mozi mellett a zene és más művészeti ágak is egyre bátrabban kirándulnak ebbe az irányba. A wikin már összegyűjtve megtalálható ez ebbe a kategóriába sorolható filmek jegyzéke.

A református Zrínyi

A fő problémát én abban látom, hogy mindent teljességgel behálóz a történelemszemléletünk kurucos-protestáns ihletettsége, és ebből a szemszögből akarunk megérteni bármilyen hagyományt is.

"A jakobinusoktól ered mindaz, ami tönkretette a világot, a kommunizmus, a nácizmus és a liberalizmus" - Trombitás Kristóffal, a Mandiner és az Echo TV munkatársával készített interjú a Pesti Srácok.hu oldalon

 

Hát, a fő problémát én meg abban látom, hogy nem győzött teljesen az ellenreformáció. Teljesen mindegy, hogy római katolikus bloggerrel, vagy Rómában tanító jezsuita teológiai professzorral készített interjúk jönnek elém, vagy én vagyok paranoiás, vagy csak ezek a szövegek találnak el, de mintha lenne valami tikos paktum, hogy szúrjunk már oda ezeknek oldalvást. Rendszeresint. Per tangentem lábjegyzetben by the way.

A tiltott banán - egy obszcén kép rengeteg kérdőjellel

A mostani botránykő egy többrészes, Trump, Kim és Erdogan című „despota-sorozat” része, amelynek egy másik, ugyancsak a török elnököt ábrázoló darabja 2016-ban már egy, a Kunstverein Langenfeldben tartott kiállításának idő előtti bezárásához vezetett.
Emőd Péter: Az Art Karlsruhén is eltüntetett egy művet a falról a politikai nyomás - artportal.hu

Február végén az Art Karlsruhe vásár egyik kiállítási standjáról hirtelen eltüntettek egy képet. Mit ábrázolt, milyen reakciókat váltott ki, kik tüntették el, miért vagy miért nem? Az egész egy banánnal kezdődött.


Nincs Oscar? Nem baj!

Testről és lélekről. Nem fellengző, sablonos témamegjelölés, hanem őszinte vallomás. Egymásra vetítése annak, amit látunk, és amit csupán látni szeretnénk. Mindkettő jelen van ebben a filmben és magában a filmnyelvben, ha olyan érzékenyen és pontosan „fogalmaznak” vele, ahogyan azt Enyedi Ildikó is teszi alkotásaiban.
Bálint Eszter: Lételeme a csoda - reformatus.hu

Enyedi Ildikó filmjéért sokan szorítottunk, mert egy csodálatos film. Az Oscar-jelölés után a reposztban is reagáltunk rá. Ujjongtunk, amikor rábukkantunk egy interjúra, amiben olyan szépen beszél Borbély Alexandra a hitéről. És úgy voltunk akkor vele, hogy bár nagyon örülnénk a díjának, ha esetleg mégsem kapná meg, nem fogunk elszontyolodni. A filmhez ez a díj már nem tud hozzátenni. Az eddigi díjeső után egy Oscar-díj nem hab lett volna a tortán, hanem csak a bonbonmeggy a habon. Ami így talán könnyű vigasztalódásnak tűnhet. De.



Az, hogy az Amerikai Filmakadémia a legjobb külföldi film díjára mást választott, nem változtat a két legfontosabb dolgon: egyrészt ez a film elkészült. Másrészt itthon és világszerte egyaránt menetel. Az Oscar-díj várón Szász János derűlátó nyilatkozatában azt mondta, hogy épp most látta Rómában az egyik moziban a plakátját.

agitprop

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez?
Szőnyi Szilárd: „Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!” valasz.hu

És tényleg. Miért? Összeszedtünk pár kérdést, ami felmerülhet az aláírási üggyel kapcsolatban. Ha már aláírta, barangoljon tovább a reposzton. De előtte ossza meg. Mert megosztani néha hasznos.
No, akkor lássuk ezt az aláírási kiskátét!
 


 


1. Jelenleg nincsenek uniós jogszabályok az őshonos kisebbségek védelméről?
Vannak. De amint arra Kugyela Tamás újságíró (itt) rámutat, a jelenlegi szabályozás kizárólag azokra a tagállamokra vonatkozik, ahol azokat elfogadták.

Aláírja, ugye?

Vincze Loránt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke felkérte a kezdeményezést támogató magyarországi pártokat, hogy „álljanak be az aláírásgyűjtés mögé, kérjék a magyar állampolgárok támogatását a határon túli magyar közösségek ügyének képviseletére”.
Az Európai Bizottság meggyőzésének eszköze - fuen.org

Bizalmatlan vagyok az aláírásgyűjtésekkel szemben. Személyes adatokat kiadni, politikai elkötelezettséget lobogtatni nem vonzó. De ez most más. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack) aláírásgyűjtésének célja, hogy az unió területén élő nemzeti kisebbségek számára európai uniós szintű, jogi védelmet érjen el az anyanyelvhasználat, anyanyelvű tanulás és a kollektív jogok területén.

Iskolacsapda

Javítanak vagy rontanak az egyházi iskolák a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási esélyein? Ennek a ritkán felvetett dilemmának járt utána elemzésében tanodavezető vendégszerzőnk, Asztalos György.

A 22-es csapdája – őszintén az egyházi iskolákról a Szemlélek.blog.hu-n


Figyelemreméltó, tanulmánnyal felérő vélemény jelent meg a Szemlélek blogon két napja egy tapasztalt tanodavezetőtől. A Szemlélek az index.hu egyik blogja, ezért rendszeresen kerül fel róla cím és lead az anyaoldalra. Asztalos György fenti cikke az alábbi címmel: „Ezért káros a társadalomnak a túl sok egyházi iskola”.

Stáblista

A Testről és lélekről sikeréről, hálaadásról, az ima erejéről beszélgettünk a fiatal színésznővel. Azóta már tudjuk azt is, hogy a Testről és lélekről című magyar film bekerült legjobb öt idegen nyelvű Oscar-esélyes film közé!

Mindennap beszélgetek Istennel - az evangelikus.hu interjúja Borbély Alexandrával

Régebben, amikor a tévékben még teljesen végigjátszották a filmeket, szinte mindegyik nagy amerikai stáblistában találhatott az ember magyar neveket. Gyerekként izgalmas játék volt ez a bogarászás. A hazai filmek stáblistája már nem volt annyira izgalmas.

Oldalak