Hősiesség tere

Tegnap Hősök napja volt. A patetikus csengésű megemlékezést először 1917-ben iktatták törvénybe Abele Sándor vezérkari őrnagy javaslatára. A törvény az emléknap mellett hősi emlékművek emelését is előírta. Nálunk 1922-ben készült el Somogyi Sándor szobrászművész Árpád vezért lefelé tartott zászlóval ábrázoló szobra. Átadásakor sajnos már ki is kellett egészíteni: a Nagy Háború enyingi áldozatainak névsorával. Ezen a napon nálunk az is hagyomány, hogy az egykori enyingi diák vitéz Szentgyörgyi Dezső 2. világháborús hős vadászpilóta emléktábjánál is ünnepelünk.

347 doboznyi tragédia

„A kommunista párt közigazgatása alá került” Zemplén, Ung, Bereg vármegyékben „a magyar községekben is megperdült a dob, amely az összes, 18-55 év közötti férfiakat és nőket” közmunkára parancsolta. Azt mondták, csak két óra, de máshogy alakult:
Ismételt 2-3 nap múlva a magyar falvak által munkába állított férfiakat katonai kordon vette körül
– tájékoztatta a miniszterelnököt Virágh Béla esperes.”

Kolozsi Ádám: Mi, magyar asszonyok, térden állva kérjük a világ leghíresebb Sztálinját (index.hu, 2018. V. 24.)

347 doboznyi forrásanyagból szerkesztette Stark Tamás (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa) közel 600 000 Szovjetunióba hurcolt magyarról szóló kiadványát. A megindítóan személyes hangú hozzátartozói levelek, a helyi párttitkárok közbenjárásért kapálózó beadványai egy mai fejjel elképzelhetetlenül kiszolgáltatott korról mesélnek.

Levél a konfirmált fiatalok szüleihez

Tisztelt Szülő!

Köszönöm a bizalmát, hogy a konfirmációi vizsgára és fogadalomtételre egy vagy két éven keresztül készülhettünk a gyermekével. Örülök annak, hogy nem kellett Önnek megmagyarázni, hogy semmi olyan anyagot nem veszünk vele, ami ne válna a hasznára. Igyekeztünk a felkészülés időszakában az életkori sajátosságoknak megfelelően nyúlni az emberi élet olyan alapvető kérdéseihez, amik még nekünk, felnőtteknek is sokszor okoznak fejtörést.

A konfirmációi kérdés-feleletek olyan készen kapott válaszok voltak, amik csak látszólag nem adtak teret gyermekének a véleménye kifejtésére, kérdései feltevésére. Ha olyan témához érkeztünk, ami beindította a gyermeke fantáziáját, vagy éppen ellenkezőleg túl elvontnak tűnt, félretettem a tanmenetet és csak akkor adtuk fel megtanulni a szó szerinti választ (latin eredetű szóval: memoritert), amikor biztos voltam benne, hogy minden szava érthetővé vált.

Melyik lesz előbb?

Gyermeked születése tesz férfivá téged, nélküle egy elkezdett torzó, egy be nem fejezett vázlat vagy! Ezt akarod?! Bangó, önző vén legényként akarod leélni életed? Vagy jobb esetbe te magad akarsz gyermeked nagyapja lenni? Mire vársz?!
Arra biztatlak, hogy seperd ki életedből a félelmet, merj az élet mellett dönteni, merj kedvesed elé állni, merd megkérni a kezét, légy férfi, tedd feleségedet anyává, magadat meg boldog családapává, értékes gyümölcstől roskadozó termékeny fává!

Böjte Csaba: Levél a férfiaknak (Magnificat.ro)

Itt, a Reposzton, többször foglalkoztunk már ijesztő demográfiai jóslatokkal. Pontosabban nem is jóslatokkal, hanem a jelenlegi ijesztő adatokkal. (Legutóbb: itt.)

Tűz van, babám!

A légszennyezettség egyik legfőbb oka ma Magyarországon a lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a hulladékégetés.
Magyarországon olyan tiszteletben tartjuk saját személyes terünket (lásd ház, lakás, autó, kert), hogy ha valaki kívülről beleszól bármiféle tevékenységbe, amit ezeken a helyeken végzünk, akkor jó eséllyel az lesz a válasz:
Törődj a saját dolgoddal, köcsög! - Fiantok Dániel, index.hu

Nem tudom, hogy az alábbi téma mennyire fér bele a közéleti puttonyba. De ha a közegészségügy az, akkor ez is. Segélykiáltás következik.

Elkeserítő írást tett közzé múlt pénteken az index.hu a hazai lakossági szemétégetésről. Az apropót az adta, hogy egy verőcei családapa feltöltötte azokat a videókat, amiken a környékén élőket arról igyekszik meggyőzni, hogy ne égessék el a kertjükben a háztartási hulladékot.

Azon túl, hogy a kerti szemétégetés (és települési alváltozatai: kábelégetés, nádaségetés) egyszerűen büdös, és kiszagolásakor általában már késő a száradó ruhákat bementeni a házba, komoly egészségügyi és nemzetgazdasági károkat is okoz.

Egy református közéleti ember: Dr. Horváth János kettős könyvbemutatója

Dunántúli református, neves közgazdász, indianapolisi egyetemi tanár, 1945 és a rendszerváltás után is magyarországi országgyűlési képviselő, a 20. század tanúja – a 97. évében járó Horváth János tiszteletére két kötet is készült a közelmúltban, az életrajzi regényt és a politikusi portrét csütörtökön délután mutatták be a Károli-egyetem bölcsészkarán.

Hívtak s én mentem - református.hu

Április 26-án két könyv együttes bemutatóját tartották a Károli BTK-n. Mindkét könyv főszerepelője egy híres dunántúli református atyánkfia, Dr. Horváth János. Az egyik könyv életregény: Az élet sava-borsa. A szerzők Zsíros Mária és Menyhárt Ferenc. A másik egy rövidebb, a parlamenti képviselőségére fókuszáló mű: Két pogány közt – törhetetlenül, a szerzője Csúri Ákos. Mindkettő főszereplője pedig egy értékes-kalandos életutat bejáró, 97. évét taposó közgazdász, Dr. Horváth János.

Minority Riport: Különb vélemény

Ha az Európai Unióban nem tudunk érvényesíthető jogot, igazságosságot és méltányosságot biztosítani ötvenmillió nemzeti kisebbségi léthelyzetben élő európai ember számára, akkor szemfényvesztés és képmutatás mindenféle más kisebbségek jogvédelméről beszélni, akkor nem működik az európai demokrácia.
Kövér László házelnök április 21-én az Országházban – A FUEN sajtóközleménye

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kezdeményezte azt az aláírásgyűjtést, ami a kisebbségi jogok európai szintű (a jelenlegi tagállami szint helyett) szabályozását célozza. Célozná. Szolgálja. Indítványozza.


 

Tehát. Az országgyűlési választások kampányának árnyékában zajlott egy másik kampány is. Aki aláírt, végigizgulhatta a finist, mert az utolsó pillanatig nem lehetett biztosat tudni a végeredményről. Eddig viszonylag kevés ilyen polgári kezdeményezés történt eddig az Unióban. Talán Csáky Pál felvidéki uniós politikus nyilatkozta, hogy eleve úgy találták ki az európai polgári kezdeményezés nevű intézményt, hogy lehetőleg ne nagyon történjen ilyesmi. Ugyanis nemcsak az egymillió aláírás, hanem bizonyos számú tagállamban meghatározott számú aláíró is szükséges ahhoz, hogy egy aláírási kampány témáját az Európai Unió elfogadja:

Vér és harc vagy képviselet?

Egyenesen kell beszélni. Mi politikát csinálunk. Harcosok vagyunk, ez nem szégyen. Egy nehéz műfajt űzünk. Ironizálhatnék a konzikkal, hogy mi is eltartott ujjal közlekedünk, csak nem borospohár van a kezünkben: a mi ujjunk azért van eltartva, hogy ne húzzuk meg véletlenül a ravaszt, hogy nehogy véletlenül elsüljön a fegyver.
De ha kell, akkor késlekedés nélkül lövünk.
Mások is ugyanezt teszik, csak ők erről azt hazudják, hogy ez újságírás. Színt kell vallani, ennyire egyszerű.
Ha kell, késlekedés nélkül lövünk – G. Fodor Gábor a Mandinernek

Régóta szeretnénk egy kijelölt gyalogátkelőt a templom és az iskola közé. Egyelőre reggel és délután elég kockázatos az átkelés az úttesten. Ez a 64-es nemzetközi főút.

Vagy egy jó szándékú sofőr, vagy a két jármű közötti pillanatnyi szünet kell ahhoz, hogy átkelhessünk. Jó pár éve egy asztalhoz ültünk a közútkezelő, az önkormányzat, az enyingi rendőrőrs képviselőivel.


Meglepően hosszú és bonyolult eljárási folyamatot vázoltak fel. Nem is gondoltuk, hogy pár párhuzamos csík felfestése ekkora kihívás. Ráadásul nem is olcsó. Amihez nem volt forrása sem az önkormányzatnak sem a közútkezelőnek. Nekünk sem – de nem is hiszem, hogy az ilyesmit az érintett szervezeteknek/intézményeknek kellene finanszírozni.

Háromharmad

Fidesz: 133, Jobbik: 26, MSzP: 20, DK: 9, LMP: 8, Német kisebbség: 1, Független: 1, Együtt: 1
Tájékoztató adatok az országgyűlés összetételéről - Nemzeti Választási Iroda

Aki tegnap este még bírta szusszal, az kivárta, amíg a biztos eredmények megérkeztek, akinek pedig ma korán kellett kelnie, az volt az egyik első dolga, hogy ránézzen a térképre. Sajátjára és az országosra. A reposzt nem rejtette véka alá, milyen kérdéseket tartott igazán fontosnak ebben a kampányban.


 

Ma hajnalban/reggel nem látok tovább egy fájó közhelynél: az élet megy tovább, és sem a kivonulás luxusa, sem az önfeledt örömmámor nem ad felmentést az alól, hogy mi, akik tegnap választottunk, hogyan kormányozzuk tovább a saját kis bárkáinkat. Nekem most kora reggel egyelőre még az a legfontosabb, hogy az ország dolgainak csak egy része dől el a parlamentben. (Ha tévednék, legfeljebb ráfogom a hajnali részegségre.) Nemcsak a kétharmad a nagy felelősség, hanem a mi három harmadunk is.

Sőt, ez a nyakatekert matek azt dobja ki, hogy a szavazók három harmados saját döntései fontosabbak, mint az újrázó kormány két harmada. Mert a mi személyes döntéseinknek nincs ellenzéke. Nekünk nem kellene, hogy legyen kampányszlogenünk, píárunk, egy üzenetünk a külvilág felé, és egy döntési prioritásunk a kulisszák mögött. Egy munkaetika és egy hozzákapcsolt marketing. 

Krisztus feltámadt!

1 Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét. 2 A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz, 3 és így beszélgettek egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?

Márk evangéliuma 16. fejezet 1-3. versei

Egészen megrendítő a márki leírás realizmusa. Két évezred ide, vagy oda, a feltámadás ebben a történetben látott következménye teljesen mai. Mária, Jézus anyja, magdalai Mária és Salómé, akik a hét első napján mennek a sírhoz, aztán azok, akiknek a magdalai megviszi a hírt és azok, akiknek az a bizonyos két, vidékre (talán éppen Emmausba) tartó tanítvány viszi a hírt, a mi világunk szereplői. A mi társadalmunk, a mi népünk, a mi Európánk. Az elnehezült szívű asszonyok tanakodnak, aztán odaérnek a sírhoz:

Oldalak