Digitális (szociális/mentális/közösségi/egyházi) analfabéták termelése - loading...

Hiába lógnak egész nap a neten, a digitális bennszülöttként aposztrofált kamaszok nem tudatosan és nem kellő biztonsággal használják a rendelkezésükre álló technológiai eszközöket. Ez a megállapítás egy friss felmérésből derül ki, amelyet a 21. Századi Oktatásért Alapítvány készített a Microsoft megbízásából. 25 Innovatív Iskolában mérték fel a 13-18 éves tanulók digitális kompetenciáit.
forbes.hu - 2018. július 2.

Ha nyár, akkor tábor. És ha tábor, akkor a mobitelefon/táblagép és a bolti vásárlások dilemmája. Minél nagyobb egy tábor, annál engedékenyebbek vagyunk, és minél kisebb, annál könnyebb magunkat konzekvensen tartani a „tábor rendjé”-hez.

Szinte hetente jönnek elénk olyan ijesztő felmérések, amelyek arról beszélnek, hogy hiába a mobileszközök rohamos terjedése, gyakorlatilag digitális analfabéták a gyerekeink. Ezek a riasztó látleletek azonban mégsem képesek átütni a falakat, mert közben azt halljuk, hogy de hát Móricka még csak óvodás, de máris ügyesebben játszik telefonjával (igen, mert Mórickának már az oviban odaadják szülei saját leselejtezett telefonjaikat és táblagépeiket), mint a mama vagy a papa.

Errész error

(A főpolgármester) kifejtette: olyan sok panasz érkezett a zajra, és a szervezők olyan nagy közterületet foglaltak el hosszú időre, hogy „akármilyen sikeres ez a rendezvény, ilyet nem lehet a budapestiekkel csinálni".
Tarlós István budapesti főpolgármester (mandiner.hu, 2018. 06. 25.)

Akkor nem lesz több Red Bull Air Race ilyen formában Budapesten, ha már nem Tarlós István lesz a főpolgármester.
Gy. Németh Erzsébet fővárosi képviselő (mandiner.hu, 2018. 06. 25.)

 

Egyszer keveredtem bele a fővárosi repülőversenybe, akkor is egy jó nagy karambol lett a vége. A Margit-hídon még ámulva néztük a fejünk felett elhúzó Boeinget, utána pár perccel a Dob utcában pedig már meg is történt a baj. Természetesen nem a repülőverseny miatt.

Nem szeretem a Red Bullt, sem semmilyen más energiaitalt. Mongyanak le. Tilcsák be. Nem kell. S bár a Dunántúlig nem hangzik el a repülőzaj, ennek a történetnek mégiscsak vannak olyan gyűrűi, amelyek hazánk minden szegletébe el kellene jutnia.

Az alaptörvény módosításáról 2.

„Az a kérésem a jogalkotóinkhoz, hogy ha szigorítják a közterületen való életvitelszerű tartózkodásra vonatkozó részét a törvénynek, akkor az Alaptörvény XXII. cikkelyének első két pontját is szigorítsák, amely pedig az állam és az önkormányzatok kötelességét fogalmazza meg: „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.”

Dr. Székely János szombathelyi római katolikus püspök, a MKPK Caritas in Veritate bizottságának elnöke az Alaptörvény hajléktalanokra vonatkozó részének módosításáról:

Magyar Kurír, 2018. június 18. 

Gyerekkoromban, amikor a pesti utcákon és aluljárókban még nem voltak hajléktalanok, csak a Panoráma című tévés világpolitikai összefoglalókban hallottam, hogy egy-egy közel-keleti légicsapás következtében hány ember vált hajléktalanná. Akkor azt hittem, hogy úgy megsérültek, hogy nem tudták behajlítani a kezüket-lábukat. Aztán a rendszerváltás után megjelentek az aluljárókban, és leesett, hogy a hajlékról van szó, és nem a hajlékonyságról. Egy idő után egyre zavaróbb lett. Nem a jelenlétük, hanem ami ezzel jár. A szag, a mocsok és az a rossz érzés is, hogy nekem meg minden megvan.

A nacionalizmus (vagy liberalizmus?) rehabilitálása

Ha liberális vagy, meghalsz a nemzetedért. Nem elég tudni, hogy emberek vagyunk, azt is tudnunk kell, hogy honnan jövünk – kezdte előadását Friedman. Ő például magyarnak született, majd New Yorkban élt, végül Texasban telepedett le. A származástudat hozza létre a törzseket és nemzeteket – tette hozzá. A nemzeteket nem csak önmagukért ünnepeljük, hanem azért is, mert azok adják a liberalizmus alapját.
George Friedman: Ha nem hiszel a nemzetben, akkor nem vagy liberális
Oláh Gábor összefoglalója, mandiner.hu

A nacionalizmus szükségszerűsége (The necessity of nationalism) címmel tartott előadást George Friedman politikai elemző a Brain Baron. A számos meghökkentő jóslattal előállt magyar származású amerikai elemző múlt heti budapesti előadása is tartogatott érdekes fordulatokat. Videómegosztón még nem találtam meg az előadást, így a mandiner.hu összefoglalójára hagyatkozom.

Nem jön többé

Június 4. van.
 
Azt mondják, hogy aligha találni ma olyan családot Magyarországon, amelynek ne lennének határon túli kötelékei. Emlékszem az erdélyi rokonokra, aki kalotaszegi terítőkkel és díszpárna huzatokkal (korondi tányérokkal) évente jöttek hozzánk látogatóba. Szüleim mindig vettek valamit. Sokan választották abban az időben a segítségnyújtásnak ezt a módját. Pénzt nem tudtak adni, mert azt nem fogadták el. Ezért a terítők, tányérok sok lakásban csak gyűltek és gyűltek. A konyhában egy külön falon csak tányérok voltak. Sok kába reggelen azokat nézegettük a reggeli majszolása közben. És azokban a motívumokban elég jól el lehet mélyülni. A hűtőnkön is egy olyan poszter volt, amin kalotaszegi népviseletbe öltözött lány áll virággal a kezében egy bulldózer előtt.

(Aztán évekkel később az önkormányzat életveszélyessé nyilvánította málló vakolatú, de teljesen ép szecessziós bérházat, és mi elköltöztünk tányérostul, terítőstül, díszpárnástul. Az ingatlan panamára fény derült, azt a házat már nem tudta elkótyavetyélni az önkormányzat, hát lett belőle romkocsma. A konyhánkból a romkocsma egyik vécéje. Ebből a szempontból határozottan kijelenthetjük, hogy a körúti romkocsmákban szocializálódtam.)

Hősiesség tere

Tegnap Hősök napja volt. A patetikus csengésű megemlékezést először 1917-ben iktatták törvénybe Abele Sándor vezérkari őrnagy javaslatára. A törvény az emléknap mellett hősi emlékművek emelését is előírta. Nálunk 1922-ben készült el Somogyi Sándor szobrászművész Árpád vezért lefelé tartott zászlóval ábrázoló szobra. Átadásakor sajnos már ki is kellett egészíteni: a Nagy Háború enyingi áldozatainak névsorával. Ezen a napon nálunk az is hagyomány, hogy az egykori enyingi diák vitéz Szentgyörgyi Dezső 2. világháborús hős vadászpilóta emléktábjánál is ünnepelünk.

347 doboznyi tragédia

„A kommunista párt közigazgatása alá került” Zemplén, Ung, Bereg vármegyékben „a magyar községekben is megperdült a dob, amely az összes, 18-55 év közötti férfiakat és nőket” közmunkára parancsolta. Azt mondták, csak két óra, de máshogy alakult:
Ismételt 2-3 nap múlva a magyar falvak által munkába állított férfiakat katonai kordon vette körül
– tájékoztatta a miniszterelnököt Virágh Béla esperes.”

Kolozsi Ádám: Mi, magyar asszonyok, térden állva kérjük a világ leghíresebb Sztálinját (index.hu, 2018. V. 24.)

347 doboznyi forrásanyagból szerkesztette Stark Tamás (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa) közel 600 000 Szovjetunióba hurcolt magyarról szóló kiadványát. A megindítóan személyes hangú hozzátartozói levelek, a helyi párttitkárok közbenjárásért kapálózó beadványai egy mai fejjel elképzelhetetlenül kiszolgáltatott korról mesélnek.

Levél a konfirmált fiatalok szüleihez

Tisztelt Szülő!

Köszönöm a bizalmát, hogy a konfirmációi vizsgára és fogadalomtételre egy vagy két éven keresztül készülhettünk a gyermekével. Örülök annak, hogy nem kellett Önnek megmagyarázni, hogy semmi olyan anyagot nem veszünk vele, ami ne válna a hasznára. Igyekeztünk a felkészülés időszakában az életkori sajátosságoknak megfelelően nyúlni az emberi élet olyan alapvető kérdéseihez, amik még nekünk, felnőtteknek is sokszor okoznak fejtörést.

A konfirmációi kérdés-feleletek olyan készen kapott válaszok voltak, amik csak látszólag nem adtak teret gyermekének a véleménye kifejtésére, kérdései feltevésére. Ha olyan témához érkeztünk, ami beindította a gyermeke fantáziáját, vagy éppen ellenkezőleg túl elvontnak tűnt, félretettem a tanmenetet és csak akkor adtuk fel megtanulni a szó szerinti választ (latin eredetű szóval: memoritert), amikor biztos voltam benne, hogy minden szava érthetővé vált.

Melyik lesz előbb?

Gyermeked születése tesz férfivá téged, nélküle egy elkezdett torzó, egy be nem fejezett vázlat vagy! Ezt akarod?! Bangó, önző vén legényként akarod leélni életed? Vagy jobb esetbe te magad akarsz gyermeked nagyapja lenni? Mire vársz?!
Arra biztatlak, hogy seperd ki életedből a félelmet, merj az élet mellett dönteni, merj kedvesed elé állni, merd megkérni a kezét, légy férfi, tedd feleségedet anyává, magadat meg boldog családapává, értékes gyümölcstől roskadozó termékeny fává!

Böjte Csaba: Levél a férfiaknak (Magnificat.ro)

Itt, a Reposzton, többször foglalkoztunk már ijesztő demográfiai jóslatokkal. Pontosabban nem is jóslatokkal, hanem a jelenlegi ijesztő adatokkal. (Legutóbb: itt.)

Tűz van, babám!

A légszennyezettség egyik legfőbb oka ma Magyarországon a lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a hulladékégetés.
Magyarországon olyan tiszteletben tartjuk saját személyes terünket (lásd ház, lakás, autó, kert), hogy ha valaki kívülről beleszól bármiféle tevékenységbe, amit ezeken a helyeken végzünk, akkor jó eséllyel az lesz a válasz:
Törődj a saját dolgoddal, köcsög! - Fiantok Dániel, index.hu

Nem tudom, hogy az alábbi téma mennyire fér bele a közéleti puttonyba. De ha a közegészségügy az, akkor ez is. Segélykiáltás következik.

Elkeserítő írást tett közzé múlt pénteken az index.hu a hazai lakossági szemétégetésről. Az apropót az adta, hogy egy verőcei családapa feltöltötte azokat a videókat, amiken a környékén élőket arról igyekszik meggyőzni, hogy ne égessék el a kertjükben a háztartási hulladékot.

Azon túl, hogy a kerti szemétégetés (és települési alváltozatai: kábelégetés, nádaségetés) egyszerűen büdös, és kiszagolásakor általában már késő a száradó ruhákat bementeni a házba, komoly egészségügyi és nemzetgazdasági károkat is okoz.

Oldalak