2227 nap után elköszönök én is

Bejrúti tartózkodásunk alatt elsőként a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniójának székházába látogattunk el, ahol Megerdich Karageozian egyházelnök fogadott minket… „Ma ugyanez történik: embereknek háború, gazdasági kényszer, vallási és etnikai villongások miatt kell elhagyniuk az otthonukat” – mondta a szíriai helyzetről az egyházelnök, akinek édesapja egy éves volt, amikor szüleivel Aleppóba érkezett. Törökország a mai napig nem ismeri el a 100 évvel ezelőtt történteket, Megerdich ellenben zakója hajtókáján viseli – az örmény kereszt mellett – a nefelejcs alakú kitűzőt, így emlékezik családja és népe kálváriájára… A gyermekkeresztséget gyakorolják, viszont az általunk ismert konfirmáció nincs meg náluk. Minden újszülöttet az egyház gyermekeinek tekintenek, de tudatos döntést és személyes hitvallást követően, jellemzően 17-18 éves korban válnak a gyülekezet teljes jogú tagjaivá. Épp ezért nagyon fontos számukra az ifjúsági munka, fiatalok hitélei oktatása – az úgynevezett belső evangelizáció részének tekintik azt.

Reformátusok keleten – reformatus.hu

Örülök, hogy megújult a reformatus.hu, a Magyarországi Református Egyház honlapja. Kívülről alig vehető észre a változás, enyhe színek lopóztak a felületre, a tördelés, formátum, betűminta maradt a régi, a tartalom viszont karakteresebb lett. Felismerhető az a szándék, hogy egy jellegzetesen református felületet mutassanak, amely nem a jelzők használatától lesz az, hanem a szellemiségtől, az érdeklődési körtől. S ami ugyancsak figyelemre méltó, hogy egy pozitív református képet igyekszik megfogalmazni a maga pörgősségével és témáival. Végül is jubileumi évbe értünk félévezred után.

A magyar református identitás kérdései - mitől református?

Egy történettel szeretném kezdeni, amely az identitás, identitásom megértéséhez közelebb visz.
Valamikor, az 1940-es évek elején szülőfalumból Dombi Dani bá elment egy hetivásárra. Két jó lova volt, jó vásárt csinált az öreg, s annak rendje-módja szerint megitta rá az áldomást. Jó kedve kerekedett, elkezdett énekelni. Meghallotta két kakastollas csendőr az énekszót, odamennek és megkérdik: hová való bácsi? Összevágja a bokáját az öreg és válaszol: Udvarhelyszék, Szolokma. Előkapja az egyik csendőr a táskájából a térképet és keresni kezdi a falut. Felnéz egy idő után és rászól az öregre: Bácsi, ilyen falu nincs is! Mire Dani bá megtolta homlokán a kalapját: Hát azt nem tudom, de mikor eljöttem még megvót!

Levél a Mikulásnak

Egy 6 éves virginiai gyereknek az volt a házi feladata, hogy írjon levelet a Mikulásnak. Megtette: „Kedves Mikulás. Csak a házi miatt csinálom ezt. Tudom, hogy a rossz gyerekek listád üres. És a jó gyerekek listája is üres. És az életed is üres. Nem tudod, min mentem keresztül. Viszlát!” A levél végére pedig odaírta, hogy nem árulja el neki a nevét. A gyereknek egyébként már korábban elmondták a szülei, hogy a Mikulás nem létezik.

Egy kisfiú levele a Mikulásnak – index.hu

Kedves Mikulás!

Írni szeretnék neked, aki nem egy személy vagy, hanem a megszemélyesített szeretet. Kitaláltak, mert voltak olyan emberek, akik igazi arcukat nem akarták mutatni csak azt a szeretetet, ami a szívükben volt. Szerettek örömet szerezni, mert tudták, hogy milyen szeretve lenni. És látták azokat, akiket nem szeretnek. Te, aki nem létezel, s mégis eljössz minden évben, ugye sajnálod sokakkal együtt azokat, akik nem hisznek a megszemélyesített szeretetben? Abban az igazságvágyban, ami lassan eltűnik piros kabátod alatt.

Hősök nélküli történelem

A BBC beszámolója szerint Slobodan Praljak felállt, azt kiáltotta, hogy ő nem háborús bűnös. Ezután a szájához emelte a kezét, a fejét hátrahajtotta, és valóban úgy tűnt, mintha lenyelt volna valamit. Orvost hívtak hozzá, de már nem tudták megmenteni az életét az Index.hr nem hivatalos forrásból származó információi szerint. A hírt a Nemzetközi Törvényszék órákkal az eset után, este 6-kor erősítette meg. Azt írják, hogy Praljak a kórházba szállítás után halt meg.

Mérget ivott a hágai törvényszék egy vádlottja – index.hu

Negyed századdal a délszláv háború befejezése után próbálnak a nemzetközi igazság nevében valamifajta elégtételt szolgáltatni a volt Jugoszlávia népeinek. Kívülről úgy tűnik, mintha valamiféle patikamérlegen mérnék a háborús szörnyűségeket, ezért is kerítenek hol szerb, hol horvát, hol pedig bosnyák tetteseket elő.
Az egykori Jugoszlávia területén háború folyt. A háború nem társasjáték, sem párnacsata. Egy az első világháborúban összetákolt állam testvérnek hitt népei estek egymásnak. Hetven év együttélése hozta a felszínre, hogy mennyi gyűlölet, sérelem halmozódott fel egymás iránt az évtizedek alatt.

Románul magyar és református

A lelkipásztor elmondja, a magyarságtudat megőrzésében itt is fontos szerepet játszik a reformátusság megélése – ahogy faluhelyen általában. Emiatt komoly hangsúlyt fektet rá, hogy alkalmanként az istentiszteletek után különböző közösségi programoknak is helyet adjon a templom.

Erdélyi reformátusok sorozat – reformatus.hu

Izgalmas sorozatot közölt a reformatus.hu, amely Erdély egy-egy jellegzetes gyülekezetét vette górcső alá, jelzőt is akasztva a közösségre, ez a jelző pedig pozitív kicsengésű, a megmaradás, összetartás, befogadás súlyára helyezve az üzenetet.
Egy másik világról szeretnék beszélni, amely akár ennek a sorozatnak része is lehetne, csupán át kellene lépni a Kárpátokat déli irányba és megérkezni a román fővárosba, Bukarestbe. Egy napja jöttünk vissza onnan. Régóta érlelődő álom nyomán jutottunk el oda. Az álom nem román főváros és a bukaresti reformátusság volt, hanem egy olyan testvérközösséggel való kapcsolat vágya, amely kiesik a fősodorból, a magyar identitás főáramából, peremvidék, ahová kevesebb figyelem jut. Először a Dél-erdélyi szórványokban gondolkodtunk, mégis a Kárpátokon túl kötöttünk ki.

Szórvány és szív

Kevés figyelmet fordítunk a szórványra: a most már államalkotó nemzet, szlovák, román, ukrán, szerb, horvát többségben élő kisebbségi magyarságra – akik úgy élnek kisebbségben, hogy még saját régiójukban sem alkotnak többséget, szemben a székelyekkel vagy a dél-szlovákiai magyarsággal. Jó esetben egy-egy falu, település még tömbmagyar, s akkor van remény. Rossz esetben már településen belül is kisebbség a kisebbségi magyarság, s akkor aztán hümmöghetünk.

A szórvány napja – mandiner.hu

Nekem a szórvány különös kötődéssel ragadt a szívemhez. Tömbmagyarságból jövök. Évszázadok óta színmagyar közösség őseim földje, az egykori anyaszék, Udvarhelyszék pereme, amely völgy fölött összekacsint a Bekecs és Firtos teteje, ahonnan tündért szöktető királyfi lova zuhant a mélybe. Aki nem hiszi, ma is láthatja Firtos lovát a sziklába kövesedve. E tetőkről benézni hozzánk mégis nehéz lenne az ormok koszorúján megtelepedő erdők miatt. Mesék földje, amelyen nemrég még a lüdérc csatangolt, Istán király kábálái pedig ugyancsak siettették hazafelé az embereket. Olykor megfejték a kapuzábét, pedig a fekete macskába bújt gonosz lélek elapasztotta bizony a tehen tejét is. A rontást is csak szenes vízzel lehetett levenni az emberről, a menyecskékét azzal se mindig tudták. Kótyagos emberek s asszonyok tudománya volt ez, amelyet a református kegyesség elviselt szelíden, s volt mikor az imádság segített, volt, amikor az ólomöntés. Ha már semmi sem hatott, a tiszteletes úr kegyes beszéde nyújtotta a végső vigaszt a pogány világ maradványát őrző kálomista népnek.

Stadion-avatás

Rendnek kell lenni. A csapat pedig éppen kieső helyen áll. És most már itt az új stadion, muszáj valamit felmutatni.
Az ősz egyik nyálkás szerdája persze nem a legideálisabb egy tét nélküli futballmérkőzés lebonyolításához, kicsit esett, kicsit hideg is volt. És ahhoz hogy sokan kimenjenek ilyenkor egy meccsre, valamit produkálni is kell.

Átadták a Haladás stadionját – index.hu

Késő van, éjfélhez közel. Nemrég érkezetem a város focicsapat, a Haladás új stadionjának avatásáról. Meghívtak. Nemcsak VIP jegyet kaptam, hanem, feladatot is, a három történelmi egyház képviselőinek is adtak pár percnyi időt a nyilvános megszólalásra és a stadion „felszentelésére”. Nem mindenhol van ilyen. Nem is gondolom, hogy a csapat jobban teljesít majd attól, hogy három papi ruhás ember is végzett valami szertartást, hanem a történet fordítva érdekes. Vannak vidékek, ahol a köz tereinek birtokbavételénél igénylik az egyházi szolgák jelenlétét. És ez az igény jelent valamit.

Nem győzhető le a halál?

Az öregedés az élet természetes velejárója, de ez nem gátolja meg a tudományt abban, hogy újra és újra megpróbálja kitolni, megakadályozni vagy fölülbírálni a halált. Mivel eddig senki sem élte túl a saját életét, sejthető, hogy a tudomány eddig nem járt sikerrel. És most épp a tudomány mondja azt, hogy nem is fog. Az Arizona Egyetem matematikusai bebizonyították, hogy a többsejtű élőlények öregedése megállíthatatlan. Az öregedés matematikailag elkerülhetetlen. Úgy értem, komolyan elkerülhetetlen. Logikai, elméleti és matematikai lehetetlenség lenne kibújni alóla.


Két matematikus kiszámolta, nem győzhető le a halál – index.hu

Halottak napján megtudtuk, hogy nem győzhető le a halál. Két matematikus levezette a miértet. A többsejtű élőlények öregedése feltartóztathatatlan. Az ősi vágy, hogy az ember halhatatlan legyen, a tudomány szintjén még várat magára. Aki a tudományra mint a meg váltás lehetőségére tekint, csalódni kényszerül.
Az élet véges. Véges, mert elszakadt az örökkévaló rendeltetésétől. A végesség nem Isten akarata szerinti állapot, hanem következmény a Biblia tanítása szerint. Az Isten elleni bűn következménye.

Ki marad az elmenőkkel?

Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy számításaink szerint mintegy 600 ezer magyar élhet jelenleg külföldön az Európai Unióban, ráadásul éppen az a korosztály megy el elsősorban, mely demográfiailag és munkaerő piaci szempontból is a legtermékenyebbnek tekinthető. Ez azonban nem csak magyar probléma, hasonlóan van a régió többi országában is. A különböző felmérések szerint akár ötmillió közelében is lehet azoknak száma, akik az elmúlt másfél évtizedben Nyugat-Európába mentek munkát vállalni.

Elvándorlás vagy kivándorlás? – portfolio.hu

Fellángol olykor a politikai vita, hogy kinek mekkora része van abban, hogy Magyarországról többszázezren mentek Nyugat-Európába munkát vállalni az uniós csatlakozás óta. A jelenség nem új, bár sokan szeretnék úgy láttatni, mintha az lenne. A 19. század iparosodó Magyarországa vonzotta a kontinens nyugati felének vállalkozó kedvű polgárait, akik aztán a legmagyarabb magyarokká lettek. A 20. század megfordította az irányt. A tengeren túl és Nyugat-Európa bányái elnyelték magyarok millióit. A második világháború után pedig a politikai rendszer elől menekültek sokan. A rendszerváltásig a politikai üldözötteket leszámolva nyugatra menni a jobb élet reményében lehetőség volt, a rendszerváltást követően pedig részben kényszer, részben divat.

Ami a legfontosabb a reformációban

Bogárdi Szabó István javasolta a „solus Christus” („egyedül csak Krisztus”) református alapelvének másfajta megfogalmazását. A „semper Christus” („mindig Krisztus”) kifejezés a püspök szerint alkalmasabb arra, hogy mások helyett a magunk megújításán munkálkodjunk, valamint hogy ne a régieket vádoljuk, rájuk mutogassunk, hiszen számunkra éppen most adódik a Krisztus-követés feladata.

Református-katolikus párbeszéd – magyarkurir.hu

Méreteiben nem, de lényegét tekintve a reformáció jubileumi évének talán két legfontosabb eseményére került sor a közelmúltban: egy református-evangélikus, illetve református katolikus nyilvános diskurzusra.
A megtörténés ténye fontos. A kíváncsi teológus számára elmaradt ugyan a vita, ami csemege lehetett volna, ha nem is kényes kérdésekben, mint pl. az úrvacsoratan, sákramentumok lényege stb., de újszerűen hatott, hogy egymás megfelelésének igyekezetében mégiscsak előkerültek finoman elrejtve a megbeszélendő lényegek. A félelem hallgatását törte meg a kulturált elmondani akarás.

Oldalak