Az 1992 után születettek azaz a Z-generációhoz tartozók többsége egyáltalán nem tájékozódik print vagy online forrásokból. Ők a közösségi oldalakat, azok közül is elsősorban a Facebookot böngészik naponta többször.

Csak facebookot olvas a Z-generáció - comment

 

Akkor voltam én még gyerek, amikor divatoztak a falusi bálok. Ezen pedig olyan közösségeket kell érteni, ahol egymást ismerő emberek jöttek össze különböző céllal, úgymint: először is táncolni, aztán énekelni, összességében magát mindenki jól érezni. Az öregasszonyoknak ez azt jelentette, hogy a sarokban ülve nagyon kibeszélhették a táncos lábakat és holmi nem kívánt összeboronálásokat. Mai fogalmaink szerint: megmondták a tutit.

De ez olyan közösség volt, ahol a legkisebbtől a legnagyobbig (értsd legidősebbig), hacsak nem bölcsőben hagyták otthon, mindenkinek helye volt. Természetesen vérmérséklete szerint. Ennek pedig szintjét a férfiaknál az alkohol határozta meg, az asszonyoknál pedig a türelem. Mert asszony ott nem ivott, aki pedig szittyózott, a feminista társadalom szégyenére nem lehetett jelen egy ilyen összejövetelen. Hát ilyen világ vót az. Teccik-e avagy nem. Vagyis mindenki benne volt valahogy a közösség tudatában. És ez a világ működött. Úgy vagy néhányezer évig.

Ma mintha kiesnének az emberek ebből a lelki szociális hálóból hála az internetnek, amely egyre több illúziót kínál. Mert illúzió a multikulti tájékozódás. Ahhoz, hogy érdekeljen a másik, nemcsak a botrány, vér, szex vagy robbantások szintjén, először is otthon kellene tisztában lenni az eseményekkel. De ezekre nincsenek fórumok. Ma az eseményeknek lenniük kell. Tehát nem tálalják, hanem gyártják azokat. Ha valaki két-három hét, netán egy hónap után tér vissza ebbe az országba, hatvan százalékos bizonyossággal eltalálja a félórás hírműsorok tartalomjegyzékét. És mégis…mégis minden új napon úgy kerül elénk egy-egy hírcsokor, mintha...mintha friss volna. Mert kiderítették a kutatások egymástól függetlenül és mégis ugyanazt erősítve, hogy bizony egyoldalas a legújabb, Z-generációs nemzedék tájékozottsága.

Kik ezek a Z-generációs nemzedék tagjai? Az utolsók, vagy azelőttiek, mert ugye van még a Zsé. De ez is apokaliptikus látomás. Még egy nemzedék és vége a világnak. Nem fanatikus vallási szekták víziója ez, hanem a posztmodern látomás szociológiai besorolása. Egy nemzedék, amely már nem szelektál, nem keres, csak fogyaszt. Ebben sem válogatós. Elég neki, amit elé tesznek. A többirányú tájékozódás igényességet jelent. Ez pedig már rég elmerülni látszik az egyenételek, egyenszolgáltatások, egyenmegoldások, egyenkínálatok világában. Itt nem kötelez senki. Itt a lélek, a szellem, az igény, a tudáshiány süllyedt arra a szintre, ahol már elég az egyetlen tájékozódási forrás.

Sok rejtélye van a jövendőnek, de meglepő, hogy ilyen életközelbe került a régi bölcsesség: vakok között a félszemű császár!

Valamelyik zseniről jegyezték fel a történetet, lehetséges, hogy Einstein volt az, rá illik is a történet. Egy délutáni sétán egyik jóindulatú hódolója figyelmeztette a zsenit, hogy egyik lábán barna, a másikon meg fekete cipő van, immár napok óta. Einstein megígérte, hogy ezen változtatni fog. Másnap újra vegyes párosban jelent meg, egyik lábán fekete, másikon barna cipővel. A jóindulatú hódoló odament és észrevételezve ezt, emlékeztette az egy nappal korábbi ígéretére. Mire Einstein: lehetetlen, hisz mindkét cipőmet kicseréltem.

A zseni biztonsága többekre is átragadt és látszólag fejlődik a világ. De lehet, hogy csak változik és ennek adták az evolúció nevet, amelynek végső állomása a Fészbúk.

Forrás:google

 

 

 

 

Hozzászólások