A mi Hamburgunk


A beszélgetések során kiderült, mennyire fontos felhívni a határainkon túl élő emberek figyelmét a valódi magyarországi helyzetre, és tisztázni a téves információkat. A média ugyanis sokszor megtévesztő, az onnan érkező információkat pedig kritikus szemmel kell nézni.

Az MRE a Kirchentagon – külföldi szemmel – reformatus.hu

Mint ahogy arról a reposzt múlt csütörtöki bejegyzésében is olvashattunk Jakab Bálint tolmácsolásában, Hamburgban május első hetében rendkívüli állapotok uralkodtak. A Német Evangélikus Egyház Kirchentag nevű, megalapítása óta 34. alkalommal megrendezett monstre találkozóján 120.000 ember vendégeskedte végig a négy napot, míg a napi vendégek száma is tízezres nagyságrendben mérhető. Az iskolák bezártak, tömegszállásokká alakították át, ahol emberek aludtak a földön, hálózsákban, matracokon. Mindezzel együtt nyugalom uralkodott a világvárosban, káosznak nyoma sem volt, és barátsággal, türelemmel fogadták a helyi lakosok a vendégek hadát.

A hetedik érzék

Bagdy Emőke: „Mert a szervezet olyan, hogy van egy működési lehetőség benne, ami hozott, ezt a korai tapasztalat rögzíti, mintegy „öntőformába” zárja, így lesz belőle bevésődés. Végtelen lehetőségekkel születünk, de csak az fog realizálódni, ami megkapja a kulcsingerét. Akkortól lesz belőle életre szóló bevésődés, imprinting. Arra jutottak, hogy három tényező nagyon fontos, és ezt nevezzük a kötődő nevelés szent hármasának: a hordozás, az együttalvás, és az igény szerinti szoptatás. Ez a szülői igénytől elfordulva most a gyerek igényeihez alkalmazkodik.”

„Vedd az öledbe a babát, ringasd, és megnyugszik” - beszélgetés dr. Bagdy Emőkével – babafalva.hu

Nem látsz, csak fényfoltokat, hallasz, de nem érted, mit, kezed nem vagy képes irányítani, föl-le jár, de nem tapint, s orrod talán észlel valamit a szagokból, illatokból, de nem tudod igazán elrendezni a benyomásokat. Ám ahogy megérzed anyád melegét, rögtön tudod, mit kell tenned. Szájad rátapad a mellbimbóra, pedig senki nem tanított rá. A lét örök tudásával keresed azt a forró tejet, ami mostantól boldogságod forrása lesz sokáig. Mindent érzel abban a csöpp folyadékban, anyád minden kimondatlan gondolata, minden érzése átcsurog aprócska szádba. A világot innen kezded megismerni, a tejben, s a tejet adó test üzenetében.

Születések kés alatt

A nők körében szép számmal akadnak olyanok, akik vagy a szülés idő előtti megindítását, vagy a terhesség vége előtti császármetszés elvégzését kérik orvosuktól, pedig a szakemberek szerint a gyerekek fejlődése nagy veszélynek van kitéve, ha akár csak pár héttel is a terminus előtt születnek.

Kockázatos lehet az idő előtt megindított szülés – mno.hu

Az állami kórházakban 41, a magánklinikákon 60 százalék a császármetszések aránya. A román kismamák valóságos nyomást gyakorolnak rájuk azért, hogy császármetszéssel hozhassák világra a gyermekeiket, és még a neves professzorok sem mernek ellentmondani ezeknek a kéréseknek.

Megdöbbentően sok a császármetszés Romániában – hvg.hu

Abban a pillanatba, amint meghatározatlan félelmeink irányítják életünket, veszélybe kerül az élet maga. Mintha csak a viszonylagos jólét és biztonság éppenhogy megnövelné rettegésünket a veszélyektől, a tragédiáktól, a rossztól és fájdalomtól. Mindenképpen igaz ez arra, amit ma hazánkban gyermekvállalásnak hívnak. Miért is csodálkozunk, hogy egyre kevesebb gyerek születik? Hiszen a legtöbb édesanya és szülő folyamatos aggodalmak között éli át a gyermekáldást.

Száll az ének szájrul szájra


Még kevésbé ismeretes, miért hagyták el a hunok távoli hazájukat. Egy szarvasra vadásztak, meséli Jordanes, keresztül a Meotisz mocsártengerén, míg egyszerre Szkítia tartományában találták magukat, a Földközi-tengertől északra eső sztyeppei területen. Ezekben a legendákban természetesen már egyetlen hun-kutató sem hisz.”

A népvándorlások kora: Kétlábon járó bestiák – Spiegel

A hunokról ír a német Spiegel magazin. A számtalan tárgyi tévedést is tartalmazó cikk itt-ott homályosan hun-kutatókról beszél, noha szemérmesen titkolja nevüket. Azt megtudjuk, hogy ezen tudósok már rég túl vannak a dajkameséken. Kiderül a cikkből, hogy a korabeli krónikások rasszista megbélyegzéssel illeték ezt a régi népet, vadságukat és bestialitásukat hangsúlyozva. A másik oldalon, azaz a hunok részéről ugyanakkor nincs írásos emlék, merthogy a hunok „analfabéták” voltak.

Élmény: hittan


A hit- és erkölcstan órákon szentírási történetek alapján kerülnek elő olyan fontos témák, melyek érintik és érdeklik a gyermekeket. Így egyszerre kapnak ismeretet a Bibliáról és bibliai történetekről, valamint a keresztyén értékrend alapjaival is megismerkedhetnek. Isten Igéje és a Szentháromság Isten örökkévaló üzenete áll a középpontban, mely ma is életünk alappillére lehet. 

Miért jó, ha a gyermekemnek a református hit- és erkölcstan órát választom? - Református hittan „Biblia, műveltség, élmény”

 

Talán soha nem gondoljuk végig, miért is jó egy református hittanóra, ha nincs egy őrült gyorsasággal kiadott állami rendelet. Valahol az Úr Isten Gondviselését kell látni abban, hogy kikényszerít belőlünk gyors és kreatív megoldásokat, amik egyben a kihívásra adott missziós válaszok. Mert nem csak az a tét, hogy hány gyereknek tudunk majd beindítani református hittanórákat az iskolákban a jövő tanévtől, hanem az is, meg tudjuk-e magunkat mutatni egy erőszakos marketingre épülő világban.

Alázat


A beszámoló szerint az írónő "szabad asszociációs technikával" mesélt halálközeli élményéről, véleményéről a könyvillusztrációkkal kapcsolatban, könyveiről, saját magáról, és fel is olvasott, leginkább saját műveiből. Ez nem tetszett mindenkinek. Leginkább egy nyugdíjas magyartanárnőnek nem, aki meg is kérdezte, hogy mikor lesz szó végre Miróról, illetve a Miró-képekről. Pedig Karafiáth már a tárlatvezetés elején közölte, hogy késve érkezett Szegedre, nem tudta bejárni a kiállítótermeket, a műveket a közönséggel együtt látja először.Hozzátette, hogy valójában nem is látja a képeket, mert nincs nála a szemüvege. 

Nyugdíjas tanárnő szólt be Karafiáth Orsolyának - Index

Használatos-e ma még egyáltalán az a szó, hogy „alázat”? Ismeretes-e az értelme? Vagy ez a szó is kidobódik, mert kánaáninak és értelmezhetetlennek tartja a leegyszerűsített szóhasználat? De ha kidobták, mivel lehet helyettesíteni? Van-e szó, ami kifejezné tartalmát, hisz szinonimái, a „megalázkodás”, a „hódolat”, és egyéb rokonítható kifejezések meg sem közelítik az „alázat”, az „alázatos” jelentését? S ha kidobtuk, és nincs helyettesíthető szavunk rá, akkor ez azt jelenti, hogy kidobtuk magát a jelenséget is? Nincs alázat az emberekben? Elfelejtettük, mi az?

Civil szombat


Nagy szeretettel köszöntjük a Dunántúli Református Nőszövetség új honlapján! 

Köszöntés – Dunántúli Református Nőszövetség

Szombaton hajnalban felültem a vonatra. Szemben velem öregúr ült le, aki a bemelegítő kérdés után (Hová utazik?) nem folytatta a faggatózást, hanem rátért a lényegre. Madáregyesületi vezetőségi tag, és vezetőségi ülésre megy. Ami egyébként pontosan olyan, mint a politika, meg a parlament, őrült nehéz az emberekkel. Ő odahaza pintyeket tenyészt. Madárügyileg ki lettem oktatva. Mennyibe kerülnek a pintyek, az ara-papagáj és egyéb eg-zó-ták, micsoda megélhetés van külföldön a madártenyésztésből (az öregúr szerint ebből fel lehetne lendíteni a magyar gazdaságot), és micsoda automatizált kalickák léteznek. Volt egy pont, amikor feladtam. Én még az elején úgy közbeböktem volna, hogy igen, nagyon szeretem Schmitt Egont, gyerekkoromban még egy képeslapot is kaptam tőle, amikor állandó olvasója voltam az Állatvilág magazinnak, de a bácsi rendelkezett azzal a különleges beszélő-képességgel, hogy a levegőt is lopva vette. Közbebökni esélyem sem volt. Ezért végül kissé udvariatlanul, de elővettem a szemüvegemet és a könyvet, amiről hétfőre reposztot szándékoztam írni, és belemélyedtem az olvasásba. Nem a bácsi tehetett róla, hogy nem - az amúgy kitűnő - olvasmányról számolok most be, hanem a szombati nap élményeiről.

Mennyibe kerül egy gyerek (néha több)?


A jelenlegi és leendő szülők egyetértenek abban, hogy minél idősebb egy gyermek annál több anyagi terhet jelent majd számukra. De mennyit is költünk a gyerekre havonta? A kutatás szerint: Csecsemőkorban 24.721 forintot, Bölcsődéskorban 27.644 forintot, Óvodáskorban 30.093 forintot, Általános iskolás korban 36.970 forintot, Középiskolában 48.734 forintot, Egyetemista/főiskolás korban 90.163 forintot. Ezek alapján egy gyerek felnevelésének költsége a felsőoktatási tanulmányok végéig átlagosan 13-15 millió forint.

13-15 millió a gyerek, mire felnő. Vagy több - Dívány

Ezelőtt tizennégy évvel már írtam e címmel egy cikket. Most újraolvastam, és megállapítottam, hogy egy szóismétlést leszámítva felvállalható ma is. A történelem ez esetben nem ismétli önmagát, egész egyszerűen újra és újra felmerül a kérdés, mennyit költenek szüleik a gyerekeikre, összességében mennyiben áll egy gyerek. Ami a számokat illeti, az a bizonyos 13-15 millás tizennégy év óta egy jelentősen megnövekedett összeg. Emlékszem, több mint egy évtizede még százezres összegekről volt szó. 15 millió? Valószínűleg ennél még sokkal több egy gyerek, mire felnő. Sokkal, sokkal több.

Virág helyett

Ne csak ez az egy nap, hanem minden nap legyen nőnap az évben, ezt kérik a Híradónk által megkérdezett nők. Március 8-án tartják a Nemzetközi Nőnapot. A virágboltokban nőtt a forgalom, és édességből is több fogyott a megszokottnál.

Éljenek a nők! – Szombathelyi Televízió

Egy csomó nő közt telt napom március 8-án. Először nem is tdatosult bennem, hogy nőnap van, de nem lehetett nem észre venni. Az utcán férfiak egyforma ajándékokkal teli zacskókkal loholtak, fiatal lányok egy-egy szál virággal a kezükben andalogtak, s egy édesanya, miközben bezsupálta gyerekét az autóba, kezében egy kenyérvágó rácsot tartott. Az a praktikus fajta, amiben lehull a morzsa a rácsok alá, s ami vágni tulajdonképppen teljesen alkalmatlan. A konferencián vacsorára a konyháról apró szív alakú csokit kaptunk, nőnapi figyelmességként. „Megdöbbentő, hogy tud túlélni egy ilyen kommunista ünnep”, jegyezte meg a velem szemközt ülő asztaltársam.

Éden parancsa

Kovács Gyula leghívebb követője talán a Pajtaszínházat is megalapító Szarvas József színművész, aki létrehozta szűkebb pátriája, a 270-280 lakosú Viszák saját tündérkertjét. Ebben minden fának viszáki, illetve Viszákról elszármazott gyermek gondnoka van, és minden évben annyi gyümölcsfát ültetnek el itt, ahány gyermek az előző esztendőben a faluban született: kettőt-hármat, olykor négyet is.Mint azt a Tündérkert mozgalom alapítói – Kovács Gyula, Szarvas József és Ambrus Lajos író – részvételével megtartott sajtótájékoztatón szombaton, a Hagyományok Házában bejelentették: tavasszal az Óbudai Művelődési Központ kertjében létrejön az első budapesti tündérkert.

A teremtés ünnepe – Heti Válasz

Hogyan lehet tetten érni egy könyvben, egy esszégyűjteményben a jóságot? Létezik-e egyáltalán jóság a leírt szavakban, s ha igen, miképpen tudom mások számára hihetővé, elfogadhatóvá tenni? Napok óta ezen gondolkodom, és nem jutottam messzire. Pedig Ambrus Lajos Lugas - tertium datur című legújabb kötetének egyik legjobb jelzője a jóság.

Oldalak