Tükörben

Ugyan meghatározhatja -e Isten végtelen lényegét az emberi értelem a maga eszközeivel? Hiszen még a Nap tömegét sem képes megállapítani, noha nap mint nap szemügyre veheti! Ugyan miféle terve alapján tárhatná fel Isten valóságát, mikor saját magát sem képes igazán megismerni? Igen, ismerjük el, hogy Istent csak Isten ismerheti.
Institutio 1.13.21.

„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.” A páli mondat után minden, amit az emberi értelem határairól, és a transzcendens igazság elérésének korlátairól mondunk, csupán dadogás.  Lehet bármennyire művelt és tudós, de dadogás. Mert aki magasságban szárnyal, megtapasztalhatja, mily messze van az igazi ég. Aki ebből nem mélységes alázatot tanul, hanem csak gőgje nő, az még önmagát sem ismeri meg.

Nehogy átpártoljanak...

Mégis, mivel értelmük lomha és tompa, szükséges lesz a korábbiaknál jobban leírni az igaz Istent, nehogy a hívők átpártoljanak a pogány képzelgésekhez. Hiszen itt a filozófusok legtűrhetőbb elmélete is erőtelen, mely szerint Isten a világszellem.
Kálvin: Institutio 1.14.1.

Néhány évvel ezelőtt egy világimanapi előkészítőn vettem részt Nyugat-Európában. A három nap kevés volt arra a rendezők számára, hogy Isten neve elhangozzon, ám a spirituális élmény nem maradhatott el. Éjjel, a teamécsesek gyenge fényénél, az egzotikus drapériák és kókuszdiók mellett az evangélikus főszervező a föld- és világszellemhez szólt. No, nem is az imádság hagyományos testmozdulatával, az alázatot és bűnbánatot is jelző meghajtott fővel, összekulcsolt kézzel, hanem a kérés egyenes gesztusával, kiterjesztett, felfelé nyitott kézzel.

Portré helyett

„Sohasem fogunk eléggé bízni benne, ha nem fordulunk el teljesen az önmagunkba vetett bizalomtól, sohasem fogjuk tudni eléggé felemelni lelkünket, ha előbb meg nem alázzuk magunkban lelkünket; sohasem fogunk benne eléggé megvigasztalódni, ha magunk miatt meg nem szomorodunk.” (Kálvin: Institutio 3.12.8.)

Korunk személyességéhez illene, ha úgy beszélnék Kálvinról, mint egy barátról. Miről beszélgettünk volna egy súlyos tölgyfaasztalnál, ha megadott volna az időutazás? Az ostoba képzelgés nyilvánvaló hibáit kár is sorolni. Mert még időgéppel sem ültünk volna egy asztalnál. De akkor hogyan beszélhetünk arról a személyes jelenlétről, ami az Institutio olvasása közben érezhető a sorok mögött? Hogyan rajzolható egy portré – függetlenül metszetektől, életrajzoktól, pszichológiai becslésektől? Egy portré, ami magát az Institutio íróját mutatja be, úgy, ahogy az olvasás személyes kapcsolatán keresztül felidéződik?

Új világ kél...

Nyár volt... röpke lepke szállt virágra, s zengett száz bogár. Nyár volt, meleg, mindenki megpróbált élni, boldognak lenni, nem sokat tépelődni azon, hogy egy ideológia hülyét csinál mindenkiből. Nyár volt, és jó hamisan, fájdalmasan hajítottuk ide-oda Purcellt. Szíved ne fájjon, múlik a tél és e bánatos hantokon új világ kél...

Nem emlékszem esős nyári napokra a gyerekkoromból, de ez nem a nosztalgiának köszönhető, hanem annak a furcsa évtizednek, amikor tényleg alig esett valamit nyár közepén. Mire így a sárgabarackérés megkezdődött, az utca túloldalán már kiszáradtak a kutak, és tőlünk is vittek vizet. Végül nálunk is már alig-alig volt a kút alján. Az is jó nitrátos. Egy évet átmeneti állapotban éltünk, és demizsonokban osztották a vizet, mert rájöttek, hogy irtó mérgező, míg aztán sikerült minden házba bevezetni valahonnan a  bauxitbányák felől a karsztvizet.

A kezdet

Akár már a szülést követően 24 órával elbocsáthatják a kórházból az anyát az újszülött babával – tudta meg lapunk. Egy friss rendeletmódosítás tervezete szerint ez csak problémamentes terhesség és szülés után, az édesanya kérésére történhet ugyan, de félő, hogy a szakember- és helyhiány miatt a kórházak javasolják majd a nőknek, hogy menjenek haza, esetleg el is küldik őket.
Szülés után egy nappal kiengednék az anyát és a babát – mno

Nagyon úgy tűnik, a szülészeti ellátás kérdése az a terület, ahol nincs olyan egészségpolitikai döntés, ami ne keltene felháborodást. Miután évekig az otthoni szülésekért vívott harctól volt hangos a sajtó, most az a hír, hogy esetleg a szülések után egy napos kórházi tartózkodás után elhagyhatja az édesanya gyermekével a kórházat, komolyan borzolta a kedélyeket. Jóllehet a hír csupán egy kiszivárgott tervezetről szól, és természetesen a körülmények megjelölésével. Valójában a legszerencsésebb esetekről van szó, ahol egy természetes, minden gond nélkül lefolyt szülésről, és teljesen egészséges, két és fél kilós újszülöttről van szó.

Tovább is van, mondjam még?

A Német Evangélikus Egyház egykori elnöke a Kirchentagon elmondott egyik beszédében a populista jobboldali párt családpolitikáját kritizálta. Azóta az AfD egy hamis idézettel kelt hangulatot az interneten az ötvenkilenc éves asszony ellen.
Kampány a teológusnő ellen. Az AfD és a Käßmann-idézet - Spiegel

Margot Käßmann nem először él át botrányt. Néhány hete a német evangélikusok legnagyobb tömegtalálkozóján, a Kirchentagon olyan szerencsétlen kijelentéseket tett a német szélsőjobboldali AfD párt családpolitikájáról, ami miatt folyamatosan és szisztematikusan támadja őt a párt a közösségi oldalakon. Az evangélikus teológusnő a jogi lépést fontolgatja – áll közleményében.

Zacskóban

Marta Minujín "Könyvek Parthenónja" nemcsak a legnagyobb műalkotás a Kasseli documentán. A templom immár jelképévé vált. Joggal.
Lenyűgöző és őrületes: a Könyvek Parthenónja

Hétfőn már megírtuk a Reposzton: Múlt héten nyílt meg a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb időszaki kiállítása, a ducumenta 14. Az ötévenként Kasselban megrendezett esemény ezúttal két helyszínen mutatkozik be. A németországi város mellett a görög főváros, Athén ad otthont a kiállításoknak. A nagy garral „új realizmust” és az együttélés új perspektíváit felkínáló rendezvényt már most nem kevés fanyalgás kíséri. A szokásos nyugati értelmiségi szívfájdalmakon kívül nem sok újjal tudtak előrukkolni az alkotók, szól egynémely kritika.

Meg nem szégyenít… - avagy egy tenyészállat vallomása

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó és az LMP-s Szél Bernadett is reagált Németh Szilárd „azé a világ, aki teleszüli” megjegyzésére: Bangóné szerint ma Magyarországon a nők arra kellenek, hogy szüljenek, „szüljék tele a világot, mintha csak tenyészállatok lennének”; Szél pedig erre úgy reagált: „nem azért vagyunk, hogy teleszüljük a világot”, a gyermekvállalás a családok saját döntése.
Szél Bernadett: Nem azért vagyunk, hogy teleszüljük a világot - Mandiner

Tényleg nem azért vannak a nők, hogy teleszüljék a világot. A nők azért vannak, hogy szeressenek.

Beleestem a tévébe!

Reklámmentessé válik június elsejével az M2 gyermek- és ifjúsági csatorna abban az idősávban, amikor a legkisebbeknek szóló műsorokat sugározza.
Reklámmentessé válik az M2 a gyermekműsor-sávban - Híradó.hu

Ha papa és mama eljött hozzánk néhány napos látogatásra, és mama retiküljéből kikerült az elmaradhatatlan Sport-szelet (igen, a régi, a retró, aminek az oldalán nincs csokiburkolat), papa rögtön lekapcsoltatta velünk a tévét. „Most nincs tévézés!”, mondta, mert pártriárkai igényei voltak, és úgy vélte, illetlen, ha mi gyerekek tévézünk, mikor ő beszélne. Beszélgetés végül sosem alakult ki igazán vele, szerintem élete végéig meggyőződése volt, hogy elkényeztetett lánykák vagyunk, akiket semmi se érdekel. Kivéve a tévét…?

Alá szolgája, tudomány!

Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.
Nem Afrikából, hanem Európából származhatott a legrégebbi előember – Új Szó

A héten a német Tübingeni egyetem kutatócsoportja különleges elmélettel állt ki a nyilvánosság elé, amely akár át is írhatja az őstörténetet. Hogy valóban szenzációs új felfedezésről van szó, avagy csak egy téves gondolatmenetről, arról most vitatkozhat a szakma, de érdekes felvetésük arra mutat rá, hogy a tudománynak feladata rákérdezni megdönthetetlennek vélt evidenciákra.

Oldalak