Genius loci

Szentmártoni János: Aki itt él, aki idelátogat, azt megfogja a táj titokzatos varázsa, és maga is költővé válik egy kicsit, vagy valóságosan is.
Kemenesalján egy kicsit mindenki költővé válik – A 240 éve született Berzsenyi Dánielre emlékeztek Egyházashetyén – Vas Népe

Nagy zsenik születési helye szellemileg gazdagabbnak tűnik, mint egy-egy jelentéktelennek tartott település, amiről „semmi” nem mondható el. A zseniális szülött fénye visszasugárzik szülőhelyére, lakhelyére, azokra a fontos földrajzi pontokra, amik élete színterei voltak. De vajon mennyire határozza meg maga a földrajzi hely, a táj, hogy beleszülethessen és ki is nőhessen onnan a nagy művész, vagy a nagy tudós? Beszélhetünk-e ebben az értelemben genius lociról, a hely szelleméről?

Óda egy szülőföldhöz

A történelem zsákutcáiban csak egyenes gerinccel és fölemelt fővel lehet megtalálni a kivezető utat. Ez a könyv üzenete.
Hegedűs Imre János: Székelyország – Magyar Napló

„Látó embernek belső látása van. Olyan ez, mint a zenész abszolút hallása. És itt, Konoshegyen látó ember csak az lehet, aki ezen a földön született…” Szerelmes földrajz az alcíme Hegedűs Imre János könyvének, a Székelyországnak, amely nem is útikönyv, nem is monográfia, nem is egyszerűen esszékötet, sokkal inkább prózában írt költészet, annak is legemelkedettebb műfaja. Óda a szülőföldhöz, amely a távolból is kötelez és megtart.

Bach, a popikon

Bach szerintem kétség nélkül a lehető legnagyobb valaha élt zeneszerző. Senki nem szárnyalta túl a zenei munkásságát, amelyet kora körülményei között képes volt megalkotni.
Bach is back – A kedvencek éves Bach fesztiválja – Evanston Now

A digitális kultúra veszélyeiről rendszeresen értesülünk, a fésületlen utcai hőbörgésektől a rádió és televízió visszafogottan lebutított sugallataiig. Ezek mind arról beszélnek, hogy a mobiltelefon és internet segítségével tájékozódó és életük egy részét ezen lebonyolító fiatalok a technikai eszközök hatására elbutulnak, nem olvasnak, nem élnek és nem éreznek. Hogy mindeközben milyen új játékok és divatok jelennek meg azokon a sokat szidott képernyőkön, kevésbé jut el a háborgókhoz.

Most és most

Az elbeszélő-főhős foglalkozása szerint útépítő mérnök, „civilben” istenhívő, az egyház ügyeiben járatos gyülekezeti tag, elmélyülten gondolkodó, a világ és az egyház ellentmondásaival viaskodó erkölcsi ember. Ebben a minőségében figyeli maga körül az eseményeket, a regény pedig ezáltal a vidéki Magyarország – a jelenig kinyújtózó – közelmúltjának széles szociális térképét is megrajzolja.
Molnár János Most és mindörökké – Napkút. hu

Jelenkori konzervatív irodalmunk előszeretettel próbálja pillanatnyi létünk minden apróságát rögzíteni. Mint akit üldöz önnön lelkiismerete, hogy felelősséggel tartozik a jelenért, de talán még inkább a jövőért, s így teljes igyekezete azon van, hogy minden reflexiót, minden képet ábrázoljon, megörökítsen, listázzon és kommentáljon. Így jutunk el Jámborné Balog Tünde festői, és nagy nyelvi erővel megírt történetein, vagy Sarusi Mihály villanás-vázlatain, Dobozi Eszter Sánta Katájának mély reflexióin át Molnár János férfiasan józan elbeszéléseiig.

A Temető utcától

Sarkosan és őszintén fel kell tenni azt a kérdést, hogy érdemes-e az évszázadok óta Európában élő zsidó népességet Afrikából és a Közel-Keletről érkező muszlim bevándorlókra „cserélni”.
Veszélyeztetett zsidó közösségek Európában – Magyar Idők

Néhány éve kevesen jósolták volna meg, hogy Európa történelmileg egy olyan mélypontra kerülhet, amikor még az ultrakonzervatívok is felfedezik saját zsidó közösségeik jelentőségét és erejét. Mondom ezt kicsit józanul, kicsit szomorúan, pedig hát önmagában véve hajmeresztő dolog, hogy egyáltalán ez a kérdés így felmerülhet: azaz, természetes jelenségként kezelhető az antiszemitizmus és örömteli újdonságként egy éledező filoszemitizmus, vagy legalábbis egyfajta normális elfogadás, és érdeklődés.

Az is hír?

Kárász Róbert 2008 óta dolgozott a csatornánál, a Bors úgy tudja azért volt kénytelen távozni, mivel olyan ajánlatot kapott, amit nem fogadhatott el: fele annyi pénzért sokkal kevesebb megjelenés.
Törőcsik Mari: Fel fogom hívni Andy Vajnát – Index.hu

Az is hír, hogy Törőcsik felháborodásában felhívja Andy Vajnát. Hogy a dolog mennyire komoly, és megteszi-e, az még nem derült ki. Andy Vajna valószínűleg nagyon csodálkozik, ha felhívja Törőcsik, nem is olvasta minden lapban, hogy felhívja őt a híres, idős színésznő. Ha mégis olvasta a hírt, még az is lehet, hogy előre tudni fogja, mit mond Törőcsik Marinak. Most már csak az a kérdés, hogy ki az a Kárász Róbert, és miért olyan felháborító, hogy kikerül egy tévécsatornából.

Milyen is az egyház?

Fábry Sándor: „Na most, ugye, mi van az egyházzal? Mert akkor az egyháznál mi van? Ő hívőcentrikus vagy Isten-centrikus? Mi? Hát én azt gondolom, hogy legyen hívőcentrikus. Hát minket. Hát Isten földi szolgái. Hát akkor szolgáljanak ki münket.”
Fábry, 2016. 03. 24-i adás – Mediaklikk.hu

Az intellektuális humornak árt a heti rendszerességből fakadó kényszer, s ennek legékesebb bizonyítékai Fábry Sándor olykor izzadtságszagú megnyilvánulásai, amelyeken az sem segít, hogy tévéműsorának stábjában egyre több bértollnok szerepel. A nézőtéren olykor kínosan visszafogott a nevetés, és a tust játszó zenekar kellemetlen fáziseltolódással idézi elő a tapsot.
Nagyhéten néhány keresetlen szóval megemlítette az „egyházat”. Miután konyha-dogmatikáját megtartotta, Ferenc pápáról beszélt, ezért okkal feltételezhető, hogy az egyház alatt a római katolikus egyházat értette. Ám a labdát – ha ugyan elég bumfordi módra is – mégiscsak feldobta a többi keresztyén egyház számára is.

Az ökumené jegyében

Elég különös az, hogy a tévé minduntalan a klérusról szóló történeteke mutat be, noha a vallás és a két keresztyén egyház sok ember életében állítólag egyre kisebb szerepet játszik.
Veszekedés egyházi körön belül – WAZ.de

Valamiért a német tévé nagyon szeret filmjeiben lelkészeket, és egyházi szolgálatban lévőket ábrázolni. Egész sorozatok épülnek a témára: az egyikben plébános nyomoz, egy másikban bajor apácák küzdenek több pályán is, hogy kolostorukat meg ne szüntessék. Ez utóbbi sorozat oly gyermeteg, hogy szinte kellemes, s a Fekete-erdei klinika bajor napsugaras sterilitását idézi. Az apácák két legnagyobb ellensége a helyi polgármester, valamint saját rendfőnöknőjük, aki menedzseri szemléletével nem sok teret enged a lelki igények kielégítésének.
Hogy miért szeretik a német tévéfilmekben a lelkészi élet ábrázolását? Egyrészt még mindig számos egzotikus elemet kínál a templom közege. Másrészt tagadhatatlanul heroikus küzdelmet folytatnak a keresztyén egyházak szolgálattévői, s ennek jelei megjelennek a filmekben. A hamburgi zűrös körzetben egy idősödő evangélikus lelkész már-már a palástjával játszik, amikor felkarol nehéz helyzetbe került fiatalokat. A német közszolgálati tévé legújabb játékfilmjében szintén egy zűrösebb nagyvárosi környezet viszi a film lelkészszeplőit már-már a törvénytelenségig, hogy segítsék bajba jutott egyháztagjaikat.

"Gyanús" anyaság

Csak azért, mert régebben a nők szenvedtek a férfiak elnyomásától, most a gyerekeim jóllétét tegyem kockára? Azt a feminizmust, amely kizárólag a dolgozó nőkért száll síkra, nőellenesnek tartom.
„Van abban valami forradalmi, hogy háziasszonynak nevezhetem magamat” – Alina Bronsky írónő – Spiegel.de

Alina Bronsky az egykori Szovjetunióból került Németországba a kilencvenes évek elején zsidó származású édesapja révén.  Regényeiben gyakran visszatérő helyszín szülőföldje, legyen akár a mai orosz állapotokról, akár Csernobilról szó. Irodalmi működését szakmai és olvasói siker kíséri. Ezúttal nem szépirodalommal jelentkezett, hanem egy vitaindító véleménykötettel, amelynek címe rögtön provokatív módon újrafogalmaz egy lejátszottnak tűnt témát. „Az anyák megszűntetése. Kontrollálva, manipulálva és kifosztva – miért nem mehet így tovább”.

Rózsaszín ruhás forradalom

Tolokonnikova eddig is aktivista és performance-művész volt, a tábor azonban vérbeli szerzővé tette.
És Isten megteremtette a feministát – Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az orosz Pussy Riot nevű, elhíresült feminista punk-együtes alapítója Nadja Tolokonnikova letöltötte börtönbüntetését, és könyvet írt a forradalomról. Ugyan ebben a műfajban, a forradalomban – az oroszoknak van már gyakorlata, nem is kicsi -, de ezúttal még nehezebben körvonalazható, vajon mit akar elérni a harcos forradalmár. Az biztos, hogy a Pussy Riot eszközei kicsit mások voltak, mint annak idején az Auróra-cirkálósoknak.

Oldalak