Milyen is az egyház?

Fábry Sándor: „Na most, ugye, mi van az egyházzal? Mert akkor az egyháznál mi van? Ő hívőcentrikus vagy Isten-centrikus? Mi? Hát én azt gondolom, hogy legyen hívőcentrikus. Hát minket. Hát Isten földi szolgái. Hát akkor szolgáljanak ki münket.”
Fábry, 2016. 03. 24-i adás – Mediaklikk.hu

Az intellektuális humornak árt a heti rendszerességből fakadó kényszer, s ennek legékesebb bizonyítékai Fábry Sándor olykor izzadtságszagú megnyilvánulásai, amelyeken az sem segít, hogy tévéműsorának stábjában egyre több bértollnok szerepel. A nézőtéren olykor kínosan visszafogott a nevetés, és a tust játszó zenekar kellemetlen fáziseltolódással idézi elő a tapsot.
Nagyhéten néhány keresetlen szóval megemlítette az „egyházat”. Miután konyha-dogmatikáját megtartotta, Ferenc pápáról beszélt, ezért okkal feltételezhető, hogy az egyház alatt a római katolikus egyházat értette. Ám a labdát – ha ugyan elég bumfordi módra is – mégiscsak feldobta a többi keresztyén egyház számára is.

Az ökumené jegyében

Elég különös az, hogy a tévé minduntalan a klérusról szóló történeteke mutat be, noha a vallás és a két keresztyén egyház sok ember életében állítólag egyre kisebb szerepet játszik.
Veszekedés egyházi körön belül – WAZ.de

Valamiért a német tévé nagyon szeret filmjeiben lelkészeket, és egyházi szolgálatban lévőket ábrázolni. Egész sorozatok épülnek a témára: az egyikben plébános nyomoz, egy másikban bajor apácák küzdenek több pályán is, hogy kolostorukat meg ne szüntessék. Ez utóbbi sorozat oly gyermeteg, hogy szinte kellemes, s a Fekete-erdei klinika bajor napsugaras sterilitását idézi. Az apácák két legnagyobb ellensége a helyi polgármester, valamint saját rendfőnöknőjük, aki menedzseri szemléletével nem sok teret enged a lelki igények kielégítésének.
Hogy miért szeretik a német tévéfilmekben a lelkészi élet ábrázolását? Egyrészt még mindig számos egzotikus elemet kínál a templom közege. Másrészt tagadhatatlanul heroikus küzdelmet folytatnak a keresztyén egyházak szolgálattévői, s ennek jelei megjelennek a filmekben. A hamburgi zűrös körzetben egy idősödő evangélikus lelkész már-már a palástjával játszik, amikor felkarol nehéz helyzetbe került fiatalokat. A német közszolgálati tévé legújabb játékfilmjében szintén egy zűrösebb nagyvárosi környezet viszi a film lelkészszeplőit már-már a törvénytelenségig, hogy segítsék bajba jutott egyháztagjaikat.

"Gyanús" anyaság

Csak azért, mert régebben a nők szenvedtek a férfiak elnyomásától, most a gyerekeim jóllétét tegyem kockára? Azt a feminizmust, amely kizárólag a dolgozó nőkért száll síkra, nőellenesnek tartom.
„Van abban valami forradalmi, hogy háziasszonynak nevezhetem magamat” – Alina Bronsky írónő – Spiegel.de

Alina Bronsky az egykori Szovjetunióból került Németországba a kilencvenes évek elején zsidó származású édesapja révén.  Regényeiben gyakran visszatérő helyszín szülőföldje, legyen akár a mai orosz állapotokról, akár Csernobilról szó. Irodalmi működését szakmai és olvasói siker kíséri. Ezúttal nem szépirodalommal jelentkezett, hanem egy vitaindító véleménykötettel, amelynek címe rögtön provokatív módon újrafogalmaz egy lejátszottnak tűnt témát. „Az anyák megszűntetése. Kontrollálva, manipulálva és kifosztva – miért nem mehet így tovább”.

Rózsaszín ruhás forradalom

Tolokonnikova eddig is aktivista és performance-művész volt, a tábor azonban vérbeli szerzővé tette.
És Isten megteremtette a feministát – Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az orosz Pussy Riot nevű, elhíresült feminista punk-együtes alapítója Nadja Tolokonnikova letöltötte börtönbüntetését, és könyvet írt a forradalomról. Ugyan ebben a műfajban, a forradalomban – az oroszoknak van már gyakorlata, nem is kicsi -, de ezúttal még nehezebben körvonalazható, vajon mit akar elérni a harcos forradalmár. Az biztos, hogy a Pussy Riot eszközei kicsit mások voltak, mint annak idején az Auróra-cirkálósoknak.

Kisszerű álmok fekete-fehérben

Kotnyek Antal készítette az első magyar szelfit, de ezen túl is elég izgalmas fotókat lőtt, talán azért is, mert eredetileg a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ám a szülei nem szerették volna, ha művész lesz, ezért inkább fényképész lett.
Nemcsak a sztárokat fotózta - Index

Mindig is vonzottak az életképek. Ha ezek egy régmúlt hétköznapjairól meséltek, emberi történetekről, felvillanó sorsokról, akkor különösképpen. Ebben a műfajban a fotográfia az egyik legzseniálisabb eszköz: akár művészi, akár ha nem emelkedik a művészi színvonal rangjára.

Kockulsz?

Tehát egy visszavonult, hatalom, befolyás és döntési jogkör nélküli exállamtitkár morózus nyilatkozatának egy részletére reagálnak most a tüntető tanárok és szimpatizánsaik? Mit akarnak ezzel kifejezni? Mit akarnak ezzel elérni?
Kínzó kérdés a kockásingingről – Mandiner

Nem a ruha teszi az embert, ám Coco Chanel megmondotta: „A luxus nem a szegénység ellentéte, hanem az ízléstelenségé.” Persze lehet vadiúj kockás ingben lázadozni, és panaszkodni, hogy nem futja már új tollra sem. A kockás ing egy olyan demagógiát testesít meg, amely enyhén szólva sem időszerű. Ráadásul kockás ingben tanítani lehet, de nem elegáns. Szegénységi bizonyítványnak jó ugyan, de nem az oktatásra szánt összegekről beszél. A pedagógustiltakozás panaszai szülőként olykor elég nehezen értelmezhetőek.

Sweet sixteen

Az elmúlt több mint másfél évtized magyar nyelvű irodalmi alkotásaiból nyújt széles merítést a Hitel folyóirat februári lapszáma, amelyben kortárs alkotókat kérdeztek meg az általuk legfontosabbnak ítélt, 2000 után született művekről. A leggyakrabban említett szerzők között van Ágh István költő és Szilágyi István író is.

Az elmúlt 16 év legfontosabb irodalmi műveiből ad merítést a februári Hitel - Webrádió

Olvasói már megszokhatták, hogy a Hitel folyóirat februári száma tematikus, azaz a felkért szerzőket egy közös kérdésben kicsit megdolgoztatják. Ezúttal a megkeresés nemcsak időszerű, de játékos is volt. Papp Endre azt kérdezte magyar íróktól, költőktől, kritikusoktól és irodalmároktól, hogy „Lássuk, mik vogymuk!” A kérés az volt, számoljunk be, mely könyveket tartjuk a legjobbaknak a 2000 óta megjelent magyar kortárs szépirodalmi művek közül. A társasjáték szabálya nem volt túl szigorú: lehetőleg hat szerző művét válogassuk össze, legideálisabb az lenne, ha három prózai, és három verseskötet szerepelne felsorolásunkban. Ám nem neveket és címeket kértek csupán, hanem indoklást, miért emeljük ki épp ezt a hatot?

Bolondok kútja

Cigányok, zsidók, nők – róluk szóló vicceket oszt meg rendszeresen Facebook-oldalán a pedagógustüntetések egyik szervezője. Koroknyai Sándor a Szolidaritás mozgalom szombathelyi politikusa. Facebook-bejegyzéseiben több vicc is szerepel: ezekben a cigányság és a fémtolvajlás, a nők és a butaság valamint a zsidók és a haszonlesés összekapcsolódik – hangzott el az M1 Híradójában.
Kirekesztő vicceket posztol a pedagógustüntetés szervezője – Magyar Idők

Az utóbbi időben elhíresült a szombathelyi pedagógustüntetés szervezője. Személye önmagában sokat elmond a múlt heti tüntetések komolyságáról, hiszen nem pedagógusról (és még csak diákról) sincs szó, a Szolidaritás nevű baloldali csoportosulás szombathelyi aktivistájáról beszélünk. Mint a közszolgálati tévé Híradója erről beszámolt, nevezett úr Facebook-oldalán kirekesztő, azaz cigányokat, zsidókat, nőket becsmérlő vicceket tesz közzé rendszeresen.

Magas ég

Az 1812-ben, Napóleon Oroszország ellen indított hadjáratának idején játszódó regényt, az orosz és a világirodalom egyik meghatározó művét országszerte több helyszínen olvassák fel, egyebek mellett Jasznaja Poljanában, ahol az író élt, és a csecsenföldi Groznijban is. Az 1812-ben, Napóleon Oroszország ellen indított hadjáratának idején játszódó regényt, az orosz és a világirodalom egyik meghatározó művét országszerte több helyszínen olvassák fel, egyebek mellett Jasznaja Poljanában, ahol az író élt, és a csecsenföldi Groznijban is.
Felolvasómaraton a Háború és békéből

Bizonyos könyvek ránézésre riasztják az átlagolvasót. Talán ezért híresült el annyira Lev Tolsztoj regénye, a Háború és béke, amely hol két, hol négy kötetben jelent meg. Annyi biztos, volt súlya. Fiam szerint egy pofonnál hatásosabb büntetés, ha valakinek a Háború és békét kell elolvasnia – wingdings betűtípussal.

Margójegyzetek

A kánon által preferált társasággal az a bajom, hogy alkotói – brutálisan egyszerűsítve – keveset ismernek a konkrét világból. Vagy az, amit esetleg tapasztalnak, nem bírja érdeklődésüket. Az irodalomnak azért néha szólnia kell az emberről is, nem árt, ha egy elbeszélésnek van története, nemcsak „narratívája”, amelyet majd a kritikus haver megfejt.
Ki az a Gregory Peck? – Magyar Idők

Mindig élvezettel olvastam Alexa Károly írásait, mert olvasottsága és tudása nem egy elvont akadémikusságként jelent meg kritikáiban, esszéiben. Mindig tudott és tud közvetlen, személyes lenni, bevonja olvasóit, a szöveg pedig többé nem ereszt el. S ezzel talán a legnehezebb esszéírói tudás birtokában van.

Oldalak