A normalitásról

Több londoni színház is eltörli a közönség megszólításánál használt „hölgyeim és uraim" kifejezést, nehogy megsértse a magukat nem kizárólag két nem alapján meghatározó nézőket.

Törlik a „hölgyeim és uraim” megszólítást a londoni színházakban a gendersemlegesség jegyében - Origo

Valamikor, nem is olyan régen, még egyértelmű és magától értetődő volt, hogy mi a normális. Például az, hogy van férfi, és van nő. Van apa, és van anya. Például az, hogy van család. Például az, hogy van haza, és van nemzet. Például az, hogy van Isten.

De aztán megtanították nekünk, hogy amit normálisnak tartottunk, az csupán belénk ivódott előítélet. Mert tulajdonképpen, ha belegondolunk, mi is az, hogy férfi, avagy nő? Belénk nevelt szerep. Mi is az, hogy haza? Egy ránk hagyományozott érzelmi fikció. Mi is az, hogy nemzet? Törzsi maradvány. Mi is az, hogy isten? Vallástörténeti fenomén, egy letűnt tudatforma ittmaradt emléke.

Lehet-e a konzervatív modern?

Nem láttam még olyan egyházi kiállítást, amelyik ennyire elegánsan hűséges az evangélium örök üzenetéhez, ugyanakkor ilyen modern módon fogalmazza meg azt. Méltó a reformáció szellemiségéhez.

Feke György: Falak, amelyek megszólítanak - reformatus.hu

Nagy és örömteli meglepetésként ért Feke György írása a Pannonia Reformata Múzeumról és a hozzá kapcsolódó Kávézóról országos egyházunk honlapján. A szerző pontosan fogalmazza meg az alkotók – S.Laczkovits Emőke, Halászné Kapcsándi Szilvia, Farkas Gergely és e sorok írója – szándékát: „Nem láttam még olyan egyházi kiállítást, amelyik ennyire elegánsan hűséges az evangélium örök üzenetéhez, ugyanakkor ilyen modern módon fogalmazza meg azt. Méltó a reformáció szellemiségéhez.” Azon túl, hogy szeretném népszerűsíteni az írást, nekem ez jó alkalmat kínál arra, a Reposzton is megosszam olvasóinkkal azt a szellemi hátteret, amelynek alapján a kiállítás koncepciója megszületett. Nem csak a kiállítás miatt, hanem azért is, mert a kérdés, amelyre a Pannonia Reformata Múzeum és Kávézó válaszol, mai keresztyénségünk egyetemes kérdése is: lehet-e a konzervatív modern? Avagy: mitől modern a modern?

A Borkai-ügy és a keresztyénség

Arra viszont nem számíthattak, hogy a választások után egy héttel a Borkai-jelenség feldolgozása még nagyon aktuális közéleti téma lesz.  Különösen érdekes volt ezért, hogy Gulyás ebben a helyzetben mit tart fontosnak elmondani a keresztény gálaest résztvevőinek.

Gulyás Gergelynek jutott a kínos szereplés, furán oldotta meg - Index

A másik megoldás a politika megváltoztatását igényli: a keresztény jelszavak elengedését...

Tóta W.: Merre tovább, Fidesz? - HVG

Mint amikor a túltelített oldatba beleesik egy porszem, amitől hirtelen kikristályosodik az addig mozdulatlan folyadék, úgy értették meg sokan, hogy mit jelent a keresztény szabadság a gyakorlatban.

Gomperz Szex, hazugság, videó - HVG

Azok, akik ebben a mai nyugati kulturális háborúban a keresztyénség ellenfelei, sőt ellenségei, igazán hálásak lehetnek Borkai Zsoltnak: ekkora ziccer ritkán adatik.

A vallás akadályozza az erkölcsi fejlődést?

 

A Chicago-i Egyetem által vezetett tanulmány kimutatta, hogy azon gyerekek, akik nem vallásos környezetben nevelkedtek sokkal kedvesebbek és önzetlenek vallásos társaiknál.

(...)

„Ezen eredmények összessége bebizonyítja, hogy országoktól függetlenül a vallás negatívan befolyásolja a gyerekek altruizmusát. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy a vallás egyáltalán létfontosságú-e az erkölcsi fejlődéshez.” – tette hozzá.


Azok a gyerekek, akik vallási nevelés nélkül nőttek fel, több kedvességet és empátiát tanúsítanak -  Napjaink

A minap akadtam rá a Napjaink portálon egy angol nyelvű tanulmány ismertetésére. A tanulmány azt állítja, hogy a vallás nem szükséges az erkölcsi fejlődéshez. A portál nem közli a linket, de sikerült megtalálnom. Nos, tényleg, Jean Decety, a Chicagói Egyetem professzora a csapatával egy kutatást végzett 2015-ben, amelynek eredményét a Current Biology c. folyóiratban jelentette meg. A kutatás arra a konklúzióra jutott, hogy a vallás koránt sincs olyan jó hatással az erkölcsi fejlődésre, mint azt sokan gondolják. Sőt, Decety tovább megy, s azt állítja, hogy a vallás nem is szükséges, sőt egyenesen gátolja erkölcsi fejlődést. Mindezt – természetesen – tudományos alapon, egyetemes igénnyel. Most már csak az a kérdésünk, hogy miféle csodamódszert talált a professzor, amelynek segítségével a tudományra hivatkozva egycsapásra válaszol vallás és erkölcs viszonyának igencsak fogós kérdésére. Alaposabban megvizsgálva az ügyet, hamar kiderül: nincs itt csodamódszer. Prekoncepció van. Tudományos álruhába öltöztetett világnézeti előítélet. Nézzük, hogyan.

A keresztyén emberkép sérti az emberi méltóságot?

Dr. David Mackereth brit keresztény orvos ügyében hangzott el a fenti ítélet még tavaly, akit huszonhat éves szolgálat után fosztottak meg a praxisától, mivel nem volt hajlandó egy biológiai férfit nőnek nevezni. A bírósági ítélet szerint ugyanis „a Genezis 1:27-ben (mely passzus szerint Isten az embert férfivá és nővé teremtette, elképesztő!) való hit és a transzgenderizmusba vetett hit hiánya, illetve annak tudatos elutasítása összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal és sérti mások alapvető jo­gait, ebben az esetben a transzgender egyénekét”.

Nyugaton új szegregáció épül - Angliában elítéltek egy orvost, mert nem volt hajlandó egy férfit nőnek nevezni - Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet vélemény rovatában jelent meg egy cikk Megadja Gábor tollából, aki egy elképesztő bírósági ítéletet ismertet David Mackereth brit keresztény orvos ügyében. Az ítélet indoklása szerint az a bibliai mondat, miszerint Isten az embert férfivá és nővé teremtette (1 Mózes 1,27.), sérti az emberi méltóságot.  Lehet most megdöbbeni, de lépjünk túl ezen. Itt – ha jól látom – nem valamiféle, csak érzelmileg motivált döntésről van szó, hanem ha úgy tetszik, filozófiailag megalapozott végzésről.  Kicsit élesebben fogalmazva, de egyáltalán nem a bírósági végzésbe belelátva: a zsidó-keresztyén alapú civilizáció emberképe és az emberi méltóság kultúrája nem összeegyeztethető. Megérkeztünk.

Klímavédelem: az új szekuláris vallás?

A Tageszeitung mindazonáltal fontosnak tartja, hogy a józan ész mellett a szívre is hassunk. „A radikális változáshoz metafizikai narratíva szükséges” – javasolja a lap. Életvitelünk átalakítása nagy lemondással jár, ezért vallásos, moralizáló és apokaliptikus nyelv kell, hogy rávegyük az embereket a húsevés korlátozására és az utazások csökkentésére. „Szünet nélküli moralizálásra van szükség, és a felmelegedés megállításának célja mindent felülír.” A Tageszeitung úgy véli, hogy a félelemkeltés már elégséges szinten van, ezért már csak „pozitív utópia és pozitív mítoszok” szükségesek, amelyek felvázolják a megváltás állapotát, vagyis a felmelegedés legyőzése utáni Paradicsomot. A cikk végén a szerzők megjegyzik, hogy a zöld pozitív utópiában sem nehezebb hinni, mint a végtelen növekedés materialista mítoszában.

Prófétikus klímavédelem - Metazin

A Metazin ismerteti a baloldali Tageszeitung véleménycikkét, amelynek szerzői kiállnak a radikális klímavédelem mellett, szemben azokkal, akik ugyan elismerik a klímaváltozás tényét, a fenyegető bajt, de mérsékeltebb megoldásokat sürgetnek. A Tageszeitung odáig megy, hogy egyenesen azt állítja: a klímavédelmet vallássá kell tenni. "Aus Klimaschutz muss dringend eine Religion werden. Rational sollte sie sein, global und ohne Gott." (A klímavédelmnek sürgősen vallássá kell válnia. Racionálisnak kell kennie, globálisnak, Isten nélkül.) A radikális változtatáshoz „metafizikai narratíva” szükséges. „Szünet nélküli moralizálásra van szükség, és a felmelegedés megállításának célja mindent felülír.”  „Vallásos, moralizáló, apokaliptikus nyelv kell” – hangoztatja a véleménycikk. „Pozitív utópia és pozitív mítoszok”.   Mint a cikkből megtudjuk, ezek a pozitív utópiák felvázolják a „megváltás állapotát”, vagyis azt az állapotot, amikor a klímafenyegetés legyőzése után eljön a „Paradicsom”.

Progresszív "keresztyén" zöldség

"Today in chapel, we confessed to plants," the nation's oldest independent seminary declared Tuesday on Twitter. ( Ma a kápolnában növényeknek vallottuk meg bűneinket - adta hírül az ország legrégebbi szemináriuma a Twitteren.)

'Absolute theological bankruptcy': Union Theological Seminary students confess climate sins to plants - Washington Examiner

Bogárdi Szabó István hívta fel a figyelmemet a Washington Examiner egy cikkére, amely arról számol be, hogy a „progresszív” teológia egyik ismert zászlóshajója, a Union Theological Seminary (New York City) tovább halad a forradalmi úton. Az új eszme mi más lehetne, mint a zöld ideológia, amelynek az utóbbi időkben tapasztalható látványos és világméretű felfutása alkalmas egy olyan feltételezés megalapozására, hogy ami itt zajlik, az globális gazdasági érdekháború. Ahogy kell, moralizmusba burkolva. S ahogy kell, a küzdelemben a keresztyénség sem maradhat érintetlen. Egy csöppet sem lennék meglepve, ha a közeli jövőben, minő véletlen, gomba módon megszaporodnának a teremtett világ megóvásáért aggódó progresszív teológiai kiáltványok.  De azért az fölöttébb gyanús, ahogy ez a zöld ideológia kifejezett agresszív, demonstratív, de valójában üres moralizmussal, érzelmi bombák bevetésével, abszurd, szélsőséges nézetekkel, no és persze, egy új apokaliptikus vízióval kezeli az ügyet. Ne vállalj gyereket, s így mentsd meg a Földet. S ehhez a mesterségesen kreált világszintű pszichózishoz természetesen a keresztyénségnek is fel kell zárkóznia. A Union Theological Seminary megmutatja, hogyan: növényeknek kell bűnt vallani. A szomorú az egészben az, hogy keresztyén részről igenis lehetne mit mondani a teremtett világ védelméről. De így?

„A szabadság eszkatologikus irányultsága”

A szabadság eszkatologikus irányultsága a leghatalmasabb erő, amely a keresztény embert áthatja.

Mezei Balázs: A szabadságról - Mandiner

Köszönet Mezei Balázsnak a Mandineren megjelent, A szabadságról című írásáért. Különösen ezért a mondatért: „A szabadság eszkatologikus irányultsága a leghatalmasabb erő, amely a keresztény embert áthatja”. Azt is mondhatnám: végre! Végre megjelent egy olyan írás a szélesebb nyilvánosság előtt, amely helyre teszi a dolgokat a szabadság-kérdés ügyében, különös tekintettel a keresztény szabadság fogalmára. Erre nagy szükség volt, mert a téma az utóbbi időben rendre előkerült. Jómagam arra a megállapításra jutottam, hogy mai kulturális vitáink közepette a keresztény szabadság melletti érvelésből egész egyszerűen hiányzik a teológiai dimenzió. Ezt szóvá is tettem a Néhány szó a keresztény szabadságról című posztomban (legnagyobb sajnálatomra a Mandiner nem szemlézte, de néhány olvasótól azért „kikaptam”, hogy „kritizálni” merészeltem Orbán Viktort). De Mezei Balázs cikke végre világosan kimondja, hogy nem érthetjük meg a keresztény szabadság tartalmát annak biblikus-teológiai vonatkozásai nélkül. Örömmel hallgattam viszont tegnap este Orbán római beszédét, amelyben a miniszterelnök már éles különséget tett a keresztény szabadság teológiai tartalma és a keresztény kultúra szabadsága között.  A tét nem kicsi.

Néhány szó a kereszténydemokráciáról

Mióta az utóbbi időben a közéleti diskurzus részévé vált a kereszténydemokrácia fogalma, egyfolytában arra teszek kísérletet magamban, hogy próbáljam szabatosan megfogalmazni, mi is annak a tartalma? A dilemma, amennyiben komolyan vesszük a feladatot, nem csekély intellektuális erőfeszítést igényel. Hogy jön össze a teológiai értelemben vett kereszténység és a demokrácia?

Néhány szó a keresztény szabadságról

A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán: Mutassuk meg a világnak, milyen a keresztény szabadságra épített élet! - MTI/Mandiner

Ha hinni lehet a híreknek, tegnap Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének a kongresszusán elmondott beszédét a keresztény szabadság fogalmára építette. Az MTI szerint azt mondta, hogy „A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni.” Nos, ez így nem szerencsés megfogalmazás. A keresztény szabadság újszövetségi fogalmának ugyanis kötött tartalma van, és kevés köze van a szabadság más értelmezéseihez. Jómagam ezen a blogon számtalanszor kiálltam Orbán Viktornak a keresztény civilizációt védő politikája mellett, de nagyon szerencsétlennek tartanám, ha ez a történeti kereszténységet védő politika a keresztény szabadság teológiai tartalmának az átértelmezésével lenne alátámasztva.

Oldalak