Amikor Isten focizik, avagy Zlatko Dalic beszállt a kultúrharcba

A vezetőedző pedig sikereit Istennek köszöni: a világbajnokság előtt a horvát katolikus rádiónak nyilatkozott, amelynek nyomán a Catholic News Agency írt cikket:

    “Minden, amit elértem az életemben, illetve a pályafutásomban azt a hitemnek köszönhetem. Hálás vagyok ezért az én Uramnak. Ha elveszítjük a reményt, akkor Istenben és a hitünkben kell bíznunk.”

“Hálás vagyok az én Uramnak” – mély hite vezeti Horvátország nemzeti hősét - 777

Zlatko Dalic, a horvátok szövetségi kapitánya azt találta mondani, hogy Istennek tulajdonítja csapatának világraszóló sikerét.  Természetesen senkit nem érdekelne Zlatko Dalic magánember magánhite, ha nem ő lenne annak a válogatottnak a szövetségi kapitánya, amely most a világ figyelmének egy igen jelentős részét ámulatba ejti. Nem jártam utána, hogy világsajtóban hányan vették át a Catholic News Agency hírét, de szinte bizonyos vagyok benne, hogy abban a szellemi-kulturális légkörben, amelyben a ma emberének élnie adatott, Dalic hitvallása minimum magyarázatra szorul. Ezt teszi nálunk a Mandiner is, midőn ezzel a lead-del vezeti fel Dalic mondatait: „Zlatko Dalic mélyen vallásos.” Akkor ugyebár, megvan a magyarázat. Dalic vallásos, megértjük tehát, ha ilyeneket mond. De a kérdés valójában az, hogy mi az, ami Dalic hitének ma is érvényességet adhat, és amit még képviselni is lehet, hacsak nem tartjuk nettó őrültnek. Mert amit Dalic mond, az nemcsak egy magánhit, hanem egy nagyon is régtől fogva ismert világkép, amely ma ugyan a nyugati ateista kultúrában magyarázatra szorul, de ha ő képviseli egy mediatizált és a sztárkultusz fogságában szenvedő világban, akkor arra bizony sokan felkapják a fejüket. Mert ha egy sztár mond valamit, az mindjárt más. Dalic tudatosan vagy öntudatlanul, de beszállt a kultúrharcba. (Fotó: Анна Нэсси.)

Novák Katalin államtitkár asszony esete a gyűlölettel

A beszélgetés során a résztvevők mindegyike hitet tett a „tiszta víz”, azaz jelen esetben az egy férfi és egy nő élethosszig tartó elköteleződésén alapuló családmodell mellett, valamint értékelték az ezzel ellentétes társadalmi folyamatokat is.

„Hajlamosak vagyunk általánosítani a család szentségét fenyegető, média által felnagyított nyugati jelenségeket” – fogalmazott Novák Katalin, aki szerint bár a politikusok igyekeznek nagyon óvatosan fogalmazni a kérdésben, Magyarországon az emberek túlnyomó többsége egyetért az Alaptörvényben is lefektetett családképpel. „Ne feledkezzünk el a többségről sem” – üzente a kisebbségek jogaiért harcolóknak, az azonos neműek örökbefogadásáról pedig azt mondta: valójában a gyermeknek van szüksége szülőkre – apára és anyára –, nem pedig fordítva.

Miért fontos a család? - reformatus.hu

Történt, hogy a Dunántúli Református Egyházkerület meghívta másokkal együtt Novák Katalin államtitkár asszonyt is egy fórum-beszélgetésre Kaposvárra, a REND szombati napjára, amelynek központi témája a család volt. A beszélgetésről részletes tudósítás jelent meg a református (reformatus.hu - refdunantul.hu ) és a Somogy megyei (sonline.hu) sajtóban . A résztvevők – Kőszeghyné Rackó Zsuzsanna evangélikus esperes, Márfi Gyula veszprémi érsek, református részről Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Steinbach József dunántúli püspök – egytől-egyig hitet tettek a hagyományos családmodell mellett. Szó nem volt itt a különböző szexuális orientácók filozófiai kérdéséről, hanem pusztán arról, hogy a résztvevők miként látják a házasság intézményét. Novák Katalin államtitkár asszony határozottan, de óvatosan fogalmazott, utalva arra, hogy ebben a kérdésben a nyílt állásfoglalást a hagyományos (férfi-nő) házasság mellett könnyen érheti a homofóbia vádja. De hiába próbálta meg elkerülni ezt a csapdát, már másnap megjelent a vád az államtitkár asszonyról (a kormányról), hogy gyűlöletet kelt. Homofób.

A Sargentini-jelentés, avagy a teokratikus gondolkodásmódról

A dokumentum szerint a Magyarországon fennáll a veszélye az európai értékek súlyos és módszeres megsértésének, s ezért indokolt a hetedik cikk szerinti eljárás megindítása.

A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az Unióról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.

Elfogadták a Sargentini-jelentést - infostart.hu

Nincs abban semmi meglepő, hogy a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentés elvi megalapozása közelebbről soha meg nem határozható értékvilágra épít, amelyet szokványosan az „európai értékek” szóösszetétellel ír körül a liberális brüsszeli elit. Láthatóan, a jelentés alkotói azt feltételezik, hogy „európai értékek” egy olyan végső elvi hivatkozási alap, amely legitimitást adhat az EU vezetése számára egyes országok büntetésére, akár a nemzetállami szuverenitás teljes figyelmen kívül hagyása árán is. Ez az elvi megalapozású diktátum egy, a történelemből jól ismert gondolati sémára épít, nevezetesen arra, hogy az igazság vélt birtoklása nemcsak megalapozza a hatalmat, hanem erkölcsi felhatalmazást is ad. A Sargentini-jelentés elvileg azért problematikus, mert önmagát úgy prezentálja mint az „európai értékek” magától értetődő, kizárólagos értelmezőjét, s ezzel úgy tünteti fel magát, mint az igazság megfellebbezhetetlen birtokosát, s mint amely ilyen minőségében hívatott arra, hogy ítéletet mondjon akár egész országokról is, és javaslatot tegyen büntetés foganatosítására. Ez ugyebár nyílt diktátum, amely egész társadalmaknak akarja előírni azt a szellemi-kulturális keretet, amelyben élniük kell, még akkor is, ha adott esetben, az adott társadalom többségének ez nem tetszik. A Sargentini-jelentés által bemutatott gondolkodásmód kísértetiesen emlékeztet a teokráciák világára, amelyekben valamely istenség kizárólagos képviselete legitimálta a hatalmat, s írta elő a mindenki számára kötelezően elfogadandó igazságot. Zárt rendszerek ezek, s ha nem lenne ellentmondás, még azt is mondanám, hogy a Sargentini-jelentés által prezentált világkép tökéletesen megfelelne egy szekuláris teokrácia elvi kívánalmainak. Istenség ugyan már nincs, de vannak megkérdőjelezhetetlen értékek, s főleg van megkérdőjelezhetetlennek beállított értelmezési hatalom az értékekről.

A keresztyénség egyszerre kultúra és vallás is

Közöttünk, ateisták között elég sokan vannak, akik a keresztény kultúrát az agresszív hittérítéssel, a vallásháborúkkal, az eretnekek megégetésével, a boszorkányüldözéssel, a tudományos eredmények tagadásával, az emberek közötti egyenlőség megkérdőjelezésével, a klérus hatalmának gátlástalan védelmével és egyházi hatalmasságok bűneinek szemforgató takargatásával, végső soron az elnyomással és a testi, lelki erőszakkal azonosítják.

(...)

Ha most Magyarországon a vallásos ideológia, mint államszervező tényező jelenik meg, ha most alkotmányos garanciát kap a keresztény kultúra védelme, akkor az számos nem keresztény, a kereszténységgel vitában-haragban álló polgártársunk számára lesz elfogadhatatlan. Ha közöttük vannak olyanok, akik az iszlám-mentes, szekuláris európai társadalomszervezés hagyományának megtartásáért szavaztak a Fideszre, nos, ők legközelebb nem Orbánnak adják a voksukat.
Ha most a magyar állam keresztény állammá válik, akkor a Fidesz elveszíti az ateisták, a nem keresztények támogatását.

(...)

Az ateistáknak, a nem keresztényeknek végül is mindegy, milyen isten nevében kényszerítenek rájuk idétlen szabályokat, mindegy, milyen vallás nevében szűnik meg a lelkiismeret szabadsága, mindegy, hogy mecsetbe, vagy templomba lesz-e kötelező járni.
Tulajdonképpen részünkről jöhetnek a migránsok.

Jöhetnek a migránsok! - Boldogok a sajtkészítők

Nem szoktam névtelen szerzők írásaira reagálni, de most kivételt teszek. Azért, mert Ratius nevű blogger-társunk egy nagyon érzékletes képet közöl azon honfitársaink egy csoportjának gondolkodásáról, akik ugyan nem keresztyének, de mégis a Fideszre szavaztak, mert benne látták az iszlamista fundamentalizmus elleni védelmet. Nem a keresztyénség védelme volt tehát számukra a hívószó, hanem a szekuláris állam megőrzésének a reménye a vallási fundamentalizmussal szemben. Ám most, írja Ratius, csalódniuk kellett, hiszen azzal, hogy a parlament beemeli az Alkotmányba a keresztyén kultúra védelmét, mégis csak az állam és az egyház szétválasztásának elve ellen dolgozik, s ezzel valójában ugyanazt valósítja meg, amit az iszlám is hirdet. Jön tehát a konklúzió, hogy akkor mindegy is, jöhetnek a migránsok.

Az "ideológiailag semleges állam": blöff

A hetedik alaptörvény-módosításhoz benyújtott bizottsági módosító javaslat az állam minden szervének kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelmét is. „Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország” – ezzel indokolják a javaslatot, hozzátéve, hogy Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat.

Bekerülhet az alaptörvénybe a keresztény kultúra védelme - Mandiner/MTI

A törvénymódosítás szembemegy a modern demokráciák alapértékével, az egyház és az állam szétválasztásának elvével, az ideológiailag semleges állam követelményével.

Magyar Liberális Párt: Vallásmentes Alaptörvényt! - Mandiner/MTI-OS

A ma liberalizmusnak nevezett ideológia legnagyobb trükkje, hogy kitalálta az „ideológiailag semleges állam” ideáját. Pusztán logikailag, az a problematikus ezzel a gondolattal, hogy az ideológiai semlegesség is ideológia. Nem létezhet „ideológiák feletti” ideológia. Ez egy blöff. A ma liberalizmusnak nevezett ideológiának ezzel az a célja, hogy önmagát az ideológiák fölé helyezze, s úgy állítsa be a dolgot, mintha szerinte a kívánatos „semleges államnak” nem lenne ideológiája. Ez a „semleges állam” úgymond egyenlő távolságot tart mindenféle ideológiával, vagyis valóságértelmezési elbeszéléssel szemben, ide értve a vallásokat is. Csakhogy miután az ideológiai semlegesség eszméje is kőkemény ideológia, az „ideológiailag semleges állam” ideológiája mögötti szándék nem más, mint egy nagyon is konkrét, önmagát liberálisnak nevező ideológia állami szintre emelése. A kulturális hegemóniára törekvésnek ez a szándéka ráadásul a „semlegesség”, avagy az ideológiai ártatlanság nevében történik.

Az iszlám teszi újra keresztyénné Európát?

A muszlim bevándorlók számának növekedésével azonban egyre nehezebben tartható az európai keresztény egyházak szimbolikus politikai jelenléte is, véli McCrea. Egyrészt azért, mert egyre többen nehezményezik a keresztény jelképek mégoly szimbolikus jelenlétét az állami intézményekben – utal McCrea egyebek között az olasz feszület-vitára. Az iszlámhívők számának növekedésével minden bizonnyal gyakoribbá fognak válni a hasonló ügyek.

Másrészt pedig a hívő muszlimok az egyenlőség és a vallásszabadság nevében követelik, hogy számukra is elérhetők legyenek a más vallásúak számára biztosított közjogi intézmények.

Az iszlám szekularizálja Európát? - Metazin

A címben feltett kérdés reflexió egy, a Metazinban 2013-ban közölt szemle címére:„Az iszlám szekularizálja Európát?”  A szemle az Aeon-ban megjelent, Renan McCrea jogász- politológus által írt esszét ismerteti (How to hobble religion), amely azzal az izgalmas, s ma is aktuális kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a bevándorolók által behozott iszlám hogyan hat majd a keresztyénség Európában még érzékelhető szimbolikus-kulturális jelenlétére? McCrea arra a követeztetésre jut, hogy az iszlám térhódítással szembeni védekezésül Európa további szekularizációja várható. Csak úgy lehet ugyanis határt szabni a muszlim vallási igényeknek, ha a vallások egyenlőségének a nevében a keresztyénség még meglévő kulturális jelenléte is csökken. Ez pedig a szekularizáció kiteljesedéséhez vezet. De vajon valóban így van-e? Ezt az évekkel ezelőtt megjelent esszét azért szedtem újra elő, mert egyre Inkább úgy tűnik: McCrea jóslata nem jött be. Sőt megjelent és erősödik egyfajta új, reflexív öntudat, amely arra utal, hogy a keresztyénség újra úgy jelenik meg, mint az önmeghatározás és az önmegkülönböztetés egyik legfontosabb ideologikus pillére.

A nemzeti érzésről

A magyar nemzet hosszú távú fennmaradását és fejlődését a világ népeinek körében egyedül a képességei és a megkülönböztető, de adaptív és termékeny kultúrája biztosíthatják. Az állama csak rombolja ezeket és már csak emiatt sem lesz kár, amikor fel fogja adni a (leginkább ma is csak látszat-) harcot a globalizáció valamelyik újabb hullámával szemben. Ez nem fog holnap bekövetkezni, de minimálisan elfogulatlan szemlélettel pontosan érzékelhető, hogy előbb-utóbb be fog, és akkor elválik majd a nép, a nemzet és az állam ma éppen egységesnek tűnő útja. A nemzetállamok történeti képződmények -- btw, hogyan fér meg velük a liberális, multikulturális-dinasztikus birodalmat sirató Trianon-ellenesség?! -- és ekként is fognak az erőforrás-rendszerek változó dinamikája miatt elmúlni. Fel kéne fogni végre, hogy nem élünk üvegházban azonos ideális hőmérsékleten, és az értékrendünk -- ahogy az elmúlt évezred során -- úgy ezután is folyamatosan változni fog, ha szeretnénk, ha nem. Én nem annyira szeretem, talán egy picit (tekintve az etnicizmusunk terméketlenségét), de ez van. A magyar történelem ritkán alakult a pórnép érzelmi élete alapján, és eztán sem fog. Sorry, pórnép.

A globalizáció és a migráció erősödni fog, a nyugati nemzetállamok elsorvadása elkerülhetetlen - hafr.blog.hu

Mindig érdeklődéssel olvasom Béndek Péter írásait, amelyeknek ugyan olyan politikai funkciója is van, amellyel nem értek egyet (támadja az Orbán-féle konzervativizmust), de legalább filozófiai ihletettségűek. Ha jól értem a szándékát, elvi-világnézeti megalapozottságú konzervatív alternatívát kíván felmutatni az általa anakronisztikusnak tartott magyar-populista konzervatív tradicionalizmussal szemben. Csakhogy ebbéli igyekezetében szerintem könnyen úgy járhat, mint némely nyugati, önmagukat konzervatívnak nevező áramlatok: elmosódnak a világképi határok, s a konzervativizmus feloldódik a mai liberalizmus mindent uraló narratívájában. Itt van például ez az írása a nemzeti identitás mibenlétéről, amely pontosan felmondja a mai liberalizmus tételeit. De mégis azért fontos írás, mert jól érzékelteti, hogy a migráció nyomán Európa jövőjéről napjainkban kibontakozó identitásviták mögött nagyon is alapvető elvi-világképi kérdések állnak, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy minek is tekintsük a nemzetet.

Szex a műanyaggal

 

„Jól néznek ki, nem lelkiznek, nem lesznek betegek, és minden kívánságot teljesítenek, panaszkodás nélkül” – dicsérte a lányokat a tulajdonosnő.

Sikeres az első németországi szexbaba-bordély - hvg.hu

A tulajdonos mellett az ügyfelek is elégedettek, hiszen – mint elmondták – nem alkudoznak, nem panaszkodnak, bármire hajlandóak. Az egyetlen szépséghibájuk csupán annyi, hogy túlságosan „passzívak”.

A németek odáig vannak a szexbabákért - 888.hu

Olvasom, hogy Németországban megnyílt az első műanyagbaba-bordély. Nem, nem fogok hüledezni, s nincs kedvem erkölcsprédikációt sem tartani. Nekem ez a történet inkább azt az igazságot juttatja az eszembe, hogy fejlődés ide vagy oda, az emberi lényeg alapproblémája, nevezetesen a test és a lélek egyidejű egysége és különváltsága továbbra is rejtély és megoldhatatlan kihívás marad. A probléma végig kíséri az európai gondolkodás történetét is, s beszélhetnénk különböző korszakokról attól függően, hogy az emberi személyiségen belül mikor mit tekintettek meghatározónak. Ismerjük a lélekkultuszt, és ismerjük a testkultuszt is.  Mára azért nagyjából kialakult az a konszenzus, s ezzel a keresztyénség is egyetért, hogy az emberi személyiség lényege a test és a lélek egysége. Nincs lelkiség testiség nélkül, s fordítva, nem lehet testiség sem lélek nélkül. No és ezzel be is fejeződött a nagy tudomány. Mert ugyan könnyű dolog okosakat mondani a test és a lélek egységéről, ám annál problematikusabb azt megvalósítani. A szexszel mindig az a probléma, hogy ennek az egységnek a legkitüntetettebb terepe.

A metafizikai síkról - pünkösd kapcsán

Mit lehet mondani ma pünkösdről egy közéleti blogon? Szinte semmit sem. Lehet beszélni arról, hogy az idén pünkösd ünnepén milyen említésre méltó események történtek.  Lehet majd szólni arról, hogy a keresztyén egyházak reprezentatív képviselői miről beszéltek a prédikációikban – jól illusztrálva azt, hogy a keresztyén ünnepek üzenetének tolmácsolása az egyházak, a papok dolga.  De erős túlzás lenne azt mondani, hogy pünkösdi történet maga akár csak halvány igényt is tarthatna arra, hogy a nyilvános közbeszéd tárgya legyen. Ez ugyebár nem téma. Pedig lehetne az.

A keresztyén üzenetet nem lehet muzealizálni

A Pannonia Reformata Múzeum ezzel szemben teológiai vezérfonalra építi fel mondandóját. Fogarasi Zsuzsa úgy fogalmazott: „ez az egyedülálló vállalás már a reformáció következő ötszáz évére mutat előre”.

Hajlék az örökkévalóságban - reformatus.hu

Halászné Kapcsándi Szilvia, a múzeum vezetője szerint a kiállítás legfontosabb üzenete, hogy a kereszténység igenis életünk része, abból gyökeredzünk, s kell, hogy ezt újra fefedezzék az emberek, akik kapaszkodókat keresnek.

Hajlék az örökkévalóságban - Kiállításmegnyitó a Pannonia Reformata Múzeumban - papa-ma.hu

Megnyíltak a Pannonia Reformata Múzeum állandó kiállításai - Facebook - Áldozó Tamás 

Mondhatnám azt is akár, hogy a dunántúli reformátusok egy régóta várt, fontos eseményen vannak túl: megnyílt a Pannonia Reformata Múzeum. Kétségtelen, az is öröm tud lenni, ha egy rendezvény a tervek szerint, szépen lezajlik. Ilyenkor felsóhajtunk: ez is megvolt! Mégis, mi itt a Pápai Református Gyűjteményekben és a Kerület Püspöki Hivatalában nemcsak azért izgultunk közvetlen munkatársaimmal – Halászné Kapcsándi Szilviával és a többi gyűjteményi munkatárssal, Farkas Gergellyel és a megnyíló Kávézó és Vinotéka többi munkatársával, hogy az épületegyüttes debütálása rendben lezajlik-e. Az volt az igazi kérdés, hogy vajon átmegy-e az, hogy ennek a vállalásnak (nemcsak a múzeumnak, hanem a kávézónak is!) komoly világképi üzenete van egy olyan világban, amely hajlamos arra, hogy a modernitást és a múltat egymással szembeállítsa. A legnagyobb örömünk az, hogy a visszajelzések szerint átment az üzenet. Köszönet a megnyitó minden szereplőjének (Steinbach József, Huszár Pál, Áldozó Tamás, Fogarasi Zsuzsa, Liptay Éva) és az eseményről a reformatus.hu-n tudósító Bagdán Zsuzsának, akik ezt a lényegi üzenetet pontosan megfogalmazták. S ugyancsak köszönet a pápai Tv-mek, Horváth Andreának a kitünő tudósításért!

Oldalak