Néhány szó a keresztény szabadságról

A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán: Mutassuk meg a világnak, milyen a keresztény szabadságra épített élet! - MTI/Mandiner

Ha hinni lehet a híreknek, tegnap Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének a kongresszusán elmondott beszédét a keresztény szabadság fogalmára építette. Az MTI szerint azt mondta, hogy „A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni.” Nos, ez így nem szerencsés megfogalmazás. A keresztény szabadság újszövetségi fogalmának ugyanis kötött tartalma van, és kevés köze van a szabadság más értelmezéseihez. Jómagam ezen a blogon számtalanszor kiálltam Orbán Viktornak a keresztény civilizációt védő politikája mellett, de nagyon szerencsétlennek tartanám, ha ez a történeti kereszténységet védő politika a keresztény szabadság teológiai tartalmának az átértelmezésével lenne alátámasztva.

A keresztyénség síkjai

Az anglikán egyház evangelizációért felelős egyik vezetője kijelentette: a magát korábban automatikusan hívőnek, illetve anglikánnak tartó társadalom jól érzékelhetően váltott egy olyan korra, amikor az emberek megválasztják, hogy hisznek-e vagy sem.

Minigolf a katedrálisban: így süllyedt válságba az anglikán egyház - Mandiner

Kulturális értelemben a keresztyénség nemzetünk megmaradásának alapja, ami nem azt jelenti, hogy mindenkit kötelezni kell a templomba járásra, hanem azt kell hangsúlyozni: Magyarország és az európai civilizáció annak köszönheti létét, hogy keresztyén kulturális alapokon áll.

Van ennél jobb feladat? - reformatus.hu

A napokban megjelent két anyag két, nem indokolatlanul kiragadott mondatára reposztolok ebben a posztban. Ezek a mondatok ellenpontjai egymásnak. Az egyik a Mandineren jelent meg Matsuzaki Diána Sayuri tollából az Anglikán Egyház tagságának brutális fogyásáról. Itt olvasható ez a mondat: „Az anglikán egyház evangelizációért felelős egyik vezetője kijelentette: a magát korábban automatikusan hívőnek, illetve anglikánnak tartó társadalom jól érzékelhetően váltott egy olyan korra, amikor az emberek megválasztják, hogy hisznek-e vagy sem.” A másik mondat egy, a református egyház honlapján megjelent interjú része, amelyben Farkas Zsuzsanna Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárával, valamint Ungár Péter országgyűlési képviselőjével beszélget. Orbán Balázs ezt mondja: „Kulturális értelemben a keresztyénség nemzetünk megmaradásának alapja, ami nem azt jelenti, hogy mindenkit kötelezni kell a templomba járásra, hanem azt kell hangsúlyozni: Magyarország és az európai civilizáció annak köszönheti létét, hogy keresztyén kulturális alapokon áll.” Jól érzékelhetően, mint ez a két mondat is példázza, napjaink ideologikus küzdelmeiben a keresztyénség két aspektusa-értelmezése küzd egymással. Két mondat: két világkép.

Hogyan semmisítheti meg az egyház önmagát?

 

 

Rochester Cathedral installs mini golf course in the pews - 5News/YouTube

*

Játékkal próbálja a fiatalok körében is népszerűsíteni a templomba járást a rochesteri anglikán katedrális vezető lelkésze. Matthew Rushton egy 9-lyukas minigolfpályát építtetett a XIII. században épült gótikus templom főhajójába. Elgondolása szerint a gyerekeknek így több kedvük lesz elmenni a templomba, a szakrális környezet pedig segít felkelteni érdeklődésüket a vallás iránt. A szervezők nem feledkeztek meg az angol kulturális értékekről sem, a lyukak mellett egy-egy ismert angliai híd makettje található.

A kezdeményezést a hívő közösség egy része elítélte, Rushton lelkész azonban hangsúlyozta: a golfpálya mellett marad elég hely az imádkozásra és a szertartásokra is.

A vezető lelkész a minigolf-világbajnok Marc Chapmannel együtt avatta fel a gótikus minigolf-pályát, amelyen egy hónapon át, szeptember elsejéig játszhatnak az érdeklődők.

Minigolf a templomban - euronews.com

Bejárta a sajtót a hír, hogy a rochesteri anglikán katedrálisban mini golfpályát alakítottak ki. Itt tehát nem arról van szó, hogy egy templomot bezártak, más funkciót adtak neki, hanem arról, hogy golffal akarják becsalogatni a fiatalokat a templomba. Mint Martin Rushton, a katedrális vezető lelkésze mondja, „a gyerekeknek így több kedvük lesz elmenni a templomba, a szakrális környezet pedig segít felkelteni érdeklődésüket a vallás iránt.” Mit lehet erre mondani? Szánalmas.

Az integráció kiszámíthatatlanságáról

A migrációs hátterű lakosság aránya így 25,5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23,6 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 76,4 százalékról 74,5 százalékra csökkent. A migrációs hátterű lakosság nagyobbik része, 10,892 millió fő német állampolgár. Többségük – 5,802 millió fő – Németországban született, 5,087 millió fő pedig bevándorolt Németországba.

Destatis: Meghaladta a 25 százalékot a migrációs hátterű lakosság aránya Németországban - MTI/Mandiner

Kijött a megdöbbentő adat, miszerint a mai német lakosság több mint 25 %-a migrációs hátterű. Lehetne emiatt pánikolni és szörnyülködni, mire a „nyitott társadalom” hívei is mondhatnák szólamaikat a xenofóbiáról és a rasszizmusról. De hagyjuk ezt. Annyi bizonyos, hogy Európa legjelentősebb állama lakosságának kulturális összetételében valami alapvetően megváltozott, s ha ezt a mai helyzetet a különböző csoportok szaporodási rátáját figyelembe véve kivetítjük akár csak a történelmi mértékben közeli jövőre, beláthatatlan társadalmi folyamatok kezdeténél találhatjuk magunkat. Nincs ember ugyanis, aki biztos előrejelzéseket tudna adni a bevándorló csoportok integrálódásának alakulásáról. Azért van ez így, mert az integráció hosszú, adott esetben gyötrelmes, generációkon átívelő folyamat, még akkor is, ha bevándorló új hazájának kultúrája ugyanaz a kultúrkör, mint amelyből jön. Ha pedig az európaihoz képest más kultúrából érkezik, akkor nyitott kérdés, hogy identitásának alakulását hosszú távon milyen kulturális azonosulási pontok határozzák meg.

Miért lázadnak az elégedettek?

  a radikális jobboldal szavazói jó dolgukban nem tudják, mit tegyenek, és ezért csinálnak nagy ügyet a nemzeti, a vallási és a szexuális identitásukra fenekedő állítólagos veszélyekből.

Az elégedettek lázadása - Metazin

A Metazin szemlézi Malte Lehming publicistának a Tagesspiegelben megjelent cikkét, aki arról elmélkedik, hogy vajon miért nő a jobb-és baloldali protesztpártok támogatottsága Németországban és más fejlődő országokban, miközben az életszínvonal emelkedik? A kérdés nyilván azért vetődik fel, mert létezik egy amúgy soha nem igazolt tétel, miszerint a választók pártpreferenciáit anyagi helyzetük határozza meg. Eszerint azok hajlamosak rendszerkritikus pártokat támogatni, vagy akár radikalizálódni, akiknek az életkörülményei romlanak, avagy eleve szegénységben élnek. Ám a legújabb kutatások azt mutatják ki, hogy ez a magyarázat elégtelen. Tényleg, miért is lázadnak azok, akik amúgy elégedettek? A balliberális világkép ezt nem érti, meg van döbbenve, s most egyfolytában kutatja a „populizmus”, avagy a „radikális” nézetek terjedésének a titkát.

Coca-Cola: a globális kapitalista mint szabadságharcos

A Coca-Cola Company a világ legnagyobb italgyártója. Világszerte több mint 500 szénsavas és szénsavmentes üdítőital-márkánk közel 3 800 termékváltozatával frissítjük fel fogyasztóinkat.

Vezető márkánk 1892 óta a Coca-Cola, a világ egyik legértékesebb és legismertebb brandje. További 21 olyan márkával rendelkezünk, amelyek éves forgalma meghaladja az 1 milliárd dollárt – közülük 19 elérhető csökkentett vagy alacsony cukortartalmú, illetve cukormentes változatban is. Olyan márkákkal, mint a Coca-Cola light, a Coca-Cola zero, a Fanta, a Sprite, a Powerade vagy a Cappy. A világ legnagyobb italdisztribúciós rendszerét üzemeltetjük, így mind a szénsavas, mind a szénsavmentes üdítőitalok piacán mi vagyunk az első számú szereplő. Fogyasztóink minden egyes nap 1,9 milliárd adag üdítőitalunkkal frissülnek fel, a világ több mint 200 országában.

Coca-Cola Company: Rólunk - coca-cola.hu

Azt már megszokhattuk; hogy ismert multicégek, amelyeknek látszólag semmi közük napjaink világképi küzdelmeihez, hiszen fogyasztási cikkeket gyártanak és adnak el, nemes egyszerűséggel átvedlenek a tudatipar nagyhatású szereplőivé. Már nem pusztán arról van tehát szó, hogy a tisztelt vevő ezt vagy amazt az árucikket azért vásárolja meg, mert hasznos, jó, hanem azért, mert az adott árucikkhez valamiféle áhított érték kapcsolódik, amely, mintegy a mágikus erejénél fogva, átalakítja magát a fogyasztót is. Így lehet az általuk hirdetett termékek vevőiből olyan fogyasztó, aki abban az illúzióban ringathatja magát, hogy egyenesen belső emberi lényege valósulhat meg. Miközben a fogyasztó azt hiszi, hogy ő dönt, értékválasztását már rég befolyásolta a gyártó, aki gondoskodni szeretne arról is, hogy a fogyasztó fejében mi  legyen a „felvilágosult, trendi, fiatalos, haladó". Több mint feltűnő, hogy tömegtermékeket gyártó multicégek egész sora száll be a tudatokért folytatott küzdelembe, s tesz hitet a mai liberális értékvilág mellett. Ennek a fejleménynek az a diszkrét bája, hogy a globális tőke, tehát egy természeténél fogva terjeszkedő, uralomra törő entitás első számú szereplői állnak ki az egyéni szabadságtörekvések mellett. Trükkös. A globális kapitalista mint szabadságharcos. A kérdés az, hogy vajon ez miért lehetséges, s főleg, hogy miért lehet akár sikeres is?

A liberális gyűlöletideológia és a keresztyénség

„Traditionally, the Roma and the Jews have been the most important targets of the Hungarian far-right. However, since 2015, xenophobia mainly related to immigration has become the primary layer for the presence of the ideology of both the far-right and the populist right in Hungary. (Hagyományosan a cigányok és zsidók voltak a magyarországi szélsőjobb legfontosabb célpontjai. Mégis, 2015 óta a migrációval kapcsolatos idegengyűlölet a magyarországi szélsőjobb és populista jobb ideológia jelenlétének az elsődleges alapja.)

„In the narrative of the far-right and the populist right, they are waging a two-front war: they defend Christian values by fighting against the “Islamization” of Europe, and they protect the traditional values against the liberal, »post-1968« ideologies…”. (A szélsőjobb és a populista jobb narratívája szerint egy kétfrontos háborút vívnak: védik a keresztény értékeket harcolva Európa »iszlamizációja« ellen és védik a hagyományos értékeket a liberális poszt-1968-as ideológiákkal szemben.”)

Anti-Muslim populism in Hungary: From the margins to the mainstream - Brookings Institution

A HVG Magyarországra köszöntött a muszlimellenes populizmus kora címmel ismerteti a Political Capital munkatársainak (Krekó Péter, Hunyadi Bulcsú, Szicherle Patrik) angol nyelvű dolgozatát, amely a Brookings Institution oldalán jelent meg. Írásukban a szerzők nem csak mérleget készítenek a mai magyarországi helyzetről, hanem rövid visszatekintést is adnak. A dolgozat első látszatra tudományosnak tűnő, leíró jellegű, tartózkodik az érzelmi elfogultság látszatától. De mégis, egészen megejtő, sőt bámulatos, ahogyan a szerzők magától értetődő természetességgel a gyűlöletet teszik meg társadalmi folyamatok rendező elvének. Egy tisztán pártpolitikai dolgozattal nem foglalkoznék, csakhogy az elemzésben szerepet kap a keresztyénség is. Természetesen úgy, mint a magyarországi idegengyűlölet szövetségese, sőt fő ideológiai támasza. Érdemes elolvasni a szöveg angol eredetijét, mert a HVG-szemléből – érthetően – sok minden kimaradt.

Fontos a keresztyénség, csak az a baj vele, hogy nem igaz?

Ön 2018-ban könyvet írt a kereszténység fontosságáról. Miért tartja károsnak, hogy Nyugat-Európa elmozdul keresztény gyökereitől?

A könyvem címe God is good for you, azaz Isten jó neked volt. 40 éve vagyok újságíró: mikor pályakezdő voltam, a közélet még kereszténybarát volt. Később semlegessé vált, ma pedig
a közbeszéd egyenesen keresztény-ellenes a legtöbb nyugati országban.

Azt hiszem, hogy ez számos szinten rossz. A legfontosabb szint az igazság tagadása.

(...)

Lehetséges fenntartani a nyugati értékeket úgy, hogy nem fogadjuk el a Biblia igazát?

Douglas Murray író, akit jól ismerek és tisztelek, azt írja, hogy fenntarthatók a keresztény értékek anélkül, hogy hiszünk a kereszténységben. Sajátos gondolat, és minél többet gondolkodom rajta, annál inkább nem értek egyet vele.

A világ tele van magabiztos kultúrákkal, mi pedig elveszítjük az önbizalmunkat – Greg Sheridan a Mandinernek

Veszprémy László Bernát interjút készített Greg Sheridan ausztrál konzervatív újságíróval a Mandineren. A beszélgetést alapvetően fontosnak tartom, mert Sheridan kimond olyan dolgokat, amelyeket a konzervatív hátterű keresztyén hitvédelem csak ritkán szokott kimondani. Sheridan ugyanis nem a szokványos kultúravédő szerep mentén halad, azt állítva, hogy ha nem védjük meg a keresztyén Európát, akkor elpusztul. Ez motivációnak kevés. Vitába száll Douglas Murray íróval (Murray brit konzervatív szerző, 2017-ben megjelent nagyhatású könyve /The Strange Death of Europe/ magyarul is elérhető), aki szerint „fenntarthatók a keresztény értékek anélkül, hogy hiszünk a kereszténységben”. Sheridan ezt kétségbe vonja – teszem hozzá teljes joggal.

Keresztyénséggel a keresztyénség ellen?

Egyszer még szégyellni fogjuk, hogy hamis prófétát bálványoztunk. Ami egy szépségversenyen megbocsátható szemfényvesztés, a közéletben halálos bűn Magyarország ellen.

Kereszténység a kirakatban - Népszava

„Egyszer még szégyellni fogjuk, hogy hamis prófétát bálványoztunk. Ami egy szépségversenyen megbocsátható szemfényvesztés, a közéletben halálos bűn Magyarország ellen.” – imígyen szól Beck Tamás a Népszavában. A hamis próféta természetesen Orbán Viktor. A szépségversenyre utalás arra vonatozik, hogy az idei magyarországi szépségversenyen az egyik résztvevő, Csonka Rebeka bizonyságot tett keresztyén hitéről. Beck ehhez a következő megjegyzést fűzi: „Bevallom, zavarba jöttem e hitvallás hallatán. Lehet-e eszköz világi céljaink elérésére legszemélyesebb magánügyünk, a vallás? A szépségversenyen elhangzott konfesszió igencsak rossz képzettársításokat keltett bennem.” Míg szerinte tehát a nyilvános keresztyén hitvallás egy szépségversenyen „megbocsátható szemfényvesztés”, addig ugyanez a közéletben „halálos bűn Magyarország ellen”. Ha jól értem, Beck Tamás szerint a szépségversenyen elhangzott nyilvános keresztyén hitvallás és a kormányfő retorikája közötti párhuzamot az alapozza meg, hogy mindkettő a keresztyénségével kampányol. Csak míg az előbbi esetben ez megbocsátható szemfényvesztés, az utóbbi már halálos bűn. Egyenesen a nemzet ellen. Egy szó, mint száz, jobb, ha a keresztyénség megmarad a „legszemélyesebb magánügynek”, s azt ne próbálja senki se felhasználni világi céljainak elérésére.

Templomból edzőterem

 

 

V4NA: Edzőteremmé, irodává, nyaralóvá alakítják át a hollandiai templomokat - Origo

Az Origo számol be arról a V4NA nemzetközi hírügynökség információi alapján, hogy Hollandiában a templomok (értsd: keresztyén templomok) átalakítása világi célokra már programszintű. Az elmúlt két évben a 6900 egyházi ingatlan egyötödét építették át, s a következő években templomok százait akarják átalakítani. Egyfolytában azon gondolkodom, hogy mi ebben a hírben a felháborító, sőt ijesztő? Hiszen racionális döntésekről van szó. Ha egyszer a templomok kiüresedtek, mert elfogytak a hívek, akkor valamit kell kezdeni ezekkel az épületekkel. Nem igaz?

Oldalak