Menekültügyi moralizmus

Our  challenge  is  above  all  moral  and humanitarian.

(Az előttünk álló kihívás mindenekelőtt morális és humanitárius természetű)

New York Declaration for Refugees and Migrants - unhcr.org

Elolvastam a New York-i Nyilatkozatot, amelyet az ENSZ közgyűlése tavaly, szeptember 19-én fogadott el, s amelynek az a célja, hogy 2018-ra létrejöjjön egy globális egyezmény a migráció kezelését illetően. E projekten belül jelent most meg az ENSZ menekültügyi tervezete (Global Compact), amely Magyarország részéről élénk reakciót váltott ki. Nos, nem kell különösebb éleslátás ahhoz, hogy megállapítsam: a New York-i Nyilatkozat a Menekültekért és a Migránsokért ideológiai szempontból nézve enyhén szólva is egyoldalú dokumentum. Sőt, azt kell, hogy mondjam, a nevezett Nyilatkozat nem is nyilatkozat, hanem egyenesen kinyilatkoztatás. Liberális kinyilatkoztatás. A dokumentum szinte diktátumszerűen, soha nem igazolt dogmákra építve fogalmazza meg, hogy a nemzeteknek miként is kell szembenéznie a migráció soha meg nem szűnő kihívásával.

Egyház, választások

– Ezek szerint mégis az a jó keresztyén, aki a Fideszre szavaz?

– Ez egy ostoba kérdés!

Bogárdi Szabó István: Mindent csak józansággal - reformatus.hu

Megjelent egy érdekes interjú Bogárdi Szabó István püspökkel, a református egyház zsinatának lelkészi elnökével. A kérdező, Fekete Zsuzsa, újságírói feladatához híven nem tekintette magát mikrofonállványnak, hanem az Olvasó fejével gondolkodva arra volt kíváncsi, hogy melyik párt mellé teszi le a voksot a püspök. A beszélgetés kifejezetten izgalmasra sikerült, hiszen a püspök ugyan nem nevezett meg egyetlen pártot sem, Fekete Zsuzsa ezt mégis belelátta: ”Ezek szerint mégis az a jó keresztyén, aki a Fideszre szavaz?” – „Ez egy ostoba kérdés!” – jött a válasz. Ez ugyebár olyan, mint egy bújócska. Viszont nem azért, mert a szereplők őszintétlenek, hanem mert ilyen a helyzet természete. Szavazáskor leegyszerűsödnek a dolgok. Nincs is-is. Vagy ide húzom be az ikszet, vagy oda. De mit tegyen az egyház, amely ugyan nyakig benne él a társadalomban, a politikumban, de a mandátuma, akárhogyan is, mégsem arra szól, hogy pártpolitikai küzdelmek aktív részese legyen? Nehéz helyzet, ha úgy tetszik feloldhatatlan dilemma. Az interjú tökéletesen tükrözi ezt.

Nem minden liberális fasiszta

Ugyanis ahogy nem minden pap pedofil, úgy nem minden pap nacionalista vagy pénzzel megvehető kormányszolga. Még Magyarországon sem.

(...)

Míg Magyarországon egyesek azt hiszik, hogy a „magyar és keresztény“ színtisztán fajelméleti jelszava lenne a kereszténység lényege – Németországban katolikusok és fasiszták kölcsönösen megvetik egymást.

(...)

Pedig nem a menekültellenes gyűlölet és a pénzéhes hatalomszolgálat tesz valakit jó kereszténnyé. Lehet, sőt kell is reálpolitikai alapon bírálni a német Willkommenskulturt is – de nem kérdéses: a menekültek korlátlan befogadása lehet csak az egyetlen keresztényi válasz. Lehet berzenkedni – de tessék akkor példát venni Herr Gaulandról. Aki fasiszta, ne takarózzon a kereszténységgel! És főleg: ne legyen plébános.

Techet Péter: Nem csak pedofil papok vannak - HVG.hu

A HVG megint kitett magért. Rendszeres szerzője, Techet Péter nemes egyszerűséggel lefasisztázta azokat a magyar keresztyéneket, akik nem értenek egyet a migránsok (ahogyan ő írja: menekültek) korlátlan befogadásával. Vagyis a magyar keresztyének többségét. De van ám azért az írásban nagyvonalúság is. Mint olvassuk: ”Ugyanis ahogy nem minden pap pedofil, úgy nem minden pap nacionalista vagy pénzzel megvehető kormányszolga. Még Magyarországon sem.”  Köszönjük a papok nevében. Ez igazán hősies kiállás azokkal szemben, akik minden papot pedofilnak vagy nacionalistának néznek. De hogy jut el Techet Péter a fasizmusig? Úgy, hogy beleviszi a hódmezővásárhelyi plébános megnyilatkozásának értelmezésébe. Az üggyel magával nem akarok foglalkozni, se szeri, se száma a vonatkozó cikkeknek.  Viszont Techet csavar még rajta egyet, s a történetből kiindulva ilyen kijelentésekig jut: „Magyarországon egyesek azt hiszik, hogy a »magyar és keresztény« színtisztán fajelméleti jelszava lenne a kereszténység lényege.”; „Lehet, sőt kell is reálpolitikai alapon bírálni a német Willkommenskulturt is – de nem kérdéses: a menekültek korlátlan befogadása lehet csak az egyetlen keresztényi válasz. (…) Aki fasiszta, ne takarózzon a kereszténységgel! És főleg: ne legyen plébános.”

A keresztyén önfeladásról

Sie nimmt den Glauben muslimischer Menschen als Bindung an den einen Gott wahr.

(...)

Der Dialog zielt auf das gegenseitige Kennenlernen, das gemeinsame Handeln, das Aushalten von Differenzen sowie einevertiefte Wahrnehmung der je eigenen Traditionen, nicht aber auf eine Konversion zur jeweils anderen Religion.

Für die Begegnung mit Muslimen. Theologische Positionsbestimmung - ekir.de

A Rajnai Evangélikus Egyház Zsinata a minap elfogadott egy nagy többséggel hozott állásfoglalást, amelynek ez a címe: „ A muszlimokkal való találkozásért”.  A dokumentum természetesen hitet tesz a keresztyén alapigazságok mellett. Mégis, miután az a célja, hogy a keresztyénség és a iszlám mai európai találkozásából óhatatlanul is következő társadalmi feszültségeket oldja, súlyos, a keresztyén identitást alapvetően megkérdőjelező engedményekre is kényszerül. Az egyik ilyen, hogy a dokumentum szerint a két vallás közötti párbeszéd elmélyítésének nem célja a hitre hívás. Magyarán és egyszerűen: lemond a muszlimok felé irányuló misszióról. („Der Dialog zielt auf das gegenseitige Kennenlernen das gemeinsame Handeln, das Aushalten von Differenzen sowie eine vertiefte Wahrnehmung der je eigenen Traditionen, nicht aber auf eine Konversion zur jeweils anderen Religion.”) A másik, hogy a Zsinat a dokumentum szerint a muszlimok hitében az egy, igaz Istenhez kapcsoló közös köteléket lát. („Sie nimmt den Glauben muslimischer Menschen als Bindung an den einen Gott wahr.”)

Burka: az elviselhetetlenül más

Egy frissen közölt kutatás szerint a svájciak döntő többsége betiltaná a burka viselését, ugyanakkor a teljes arcot elfedő ruházat mellett így is minden ötödik megkérdezett kiáll.

A svájciak 76 százaléka helyesli a burka betiltását - 888.hu

Svájcban végeztek egy felmérést, melynek az volt a kérdése, hogy az emberek mit szólnak a burka viseléséhez? Az lett a nem meglepő eredmény, hogy a svájciak döntő többsége (76%) betiltaná a burka viselését, s csak a kisebbség (20%) támogatná. A ma használatos emberjogi értékrend felől nézve, ez bizony nem szép. Történne bezzeg ez a felmérés Magyarországon, rögtön kész lenne a magyarázat: ez az ország xenofób és intoleráns, mi több, a harmincas évek szelleme kísért. Ide vezetett Orbán „gyűlölethadjárata”, stb. stb. De hát az itt a probléma, hogy ez felmérés nem itt történt, hanem Svájcban. Akkor mi van?

Nincs politikailag ártatlan keresztyénség

De ne csodálkozzunk, hogy a nyáj eltéved, ha a pásztor sem találja a helyes utat. Orbán Viktor pillanatnyilag még egyetlen magyarországi keresztény felekezetnek sem hivatalos vezetője, de a gyakorlatban többet is ő irányít. Karácsony tiszteletére a Miniszterelnök Úr is a teologizálás rögös talajára merészkedett, bár teljesítményétől nem vett új fordulatot az üdvtörténet.

Apologéták - mno.hu

Nincs azon mit csodálkozni, hogy napjaink egyik alapvető kérdésében, a migránsügyben az európai keresztyénségen belül is komoly viták zajlanak. Ismert egyházi vezetők és keresztyén kulturális hátterű politikusok keresztyén alapon, a keresztyénségre hivatkozva egymással szöges ellentétben álló véleményeket fogalmaznak meg. Természetesen mind a befogadás-párti, mind az azt elutasító keresztyén álláspont a Bibliára hivatkozik. A migrációhoz való viszony biblikus megalapozásáért folytatott küzdelem szinte törvényszerűen vált napjaink közbeszédének egyik ismert témájává. S természetesen, a különböző álláspontok arról. hogy mit is üzen a Biblia ebben a súlyos kérdésben, politikai szerepet is betöltenek. Csak van, aki ezt elismeri, s van, aki kettős mércével mér: az egyik véleményt „politikai” keresztyénségként tünteti fel, a másikat a „valódi” keresztyénség hangjaként. Ilyen kettős mércét alkalmaz Ugró Miklós cikke is.

Gulyás Lajos és a "boldog új év"

Mindig az igazságot kereste, és mindenféle totalitárius diktatúrát elutasított – hangsúlyozza Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) munkatársa az egykori levéli református lelkészről. A hatvan éve elhunyt Gulyás Lajos mártír lelkipásztorra emlékezünk.

Aki mindig az igazságot kereste - reformatus.hu

Ez egy ünneprontó cikk. Ma, az év utolsó napján, az új év küszöbén talán valami emelkedettebb írással kellene jelentkeznem. De valahogy nem tudok elmenni amellett, hogy pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1957. december 31-én végezték ki Gulyás Lajos dunántúli református lelkészt. Nem érte meg az új évet, s talán volt valami jelképes is az ítélet végrehajtásának időzítésében. Elvették tőle az ilyenkor makacsul remélt és kívánt boldog új évet. Elvették tőle a jövőt. Illő megrendültséggel álljunk most meg egy pillanatra, s csendes főhajtással áldozzunk egy olyan ember emlékének, akinek megadatott a mártíriumság ajándéka. Valami olyasmi, ami túl van az időn, túl van minden esetlegességen, s ahonnan nézve a „boldog új évet” kívánsága csak kicsinyes és kéztördelős aggodalmaskodásnak és szánalmas erőlködésnek tűnik. Mert ugyan mitől lesz „boldog” az új év? Neki nem lett boldog új éve. Mégis időfelettivé vált.

Miért inkább nincs Karácsony?

Ateista vagyok és szeretem a karácsonyt.

Kustán Magyari Attila: Egy ateista karácsonyi gondolatai - maszol.ro

Karácsony az egyik legérzékletesebb bizonyítéka annak, hogy évezredes kulturális-civilizációs beágyazottságokat nem lehet egy kézmozdulattal, avagy pusztán egy racionális aktussal felszámolni. Ettől kezdve az a vita, hogy beszélhetünk-e még keresztyén Európáról, számomra eléggé megmosolyogtatónak tűnik. A kérdés ma inkább az, vajon sikeres lehet-e egy olyan liberális-marxista történelmi kísérlet, amely a keresztyén kulturális emlékezetet fel akarja számolni? Az egyházias keresztyénség krízise kétségtelen tény, ugyanakkor mégis csak Karácsony ünnepének hihetetlen ellenálló képessége a legbiztosabb jele annak, hogy bizony létezik itt valamiféle közösségi informális tudat, mentalitás, nehezen megragadható érzelmi beállítottság, kötődés, beágyazottság, amely mindenféle racionális-tudatos megfontolás ellenére is tovább viszi a Karácsonyban váratlan erővel megjelenő keresztyén hagyományt.

"Hiszek" - Me too

A Church of England church in London is being criticized for holding a service to mark the birthday of the Islamic prophet Muhammad and "looking forward to the birthday of Jesus." The service included an Islamic prayer and the cutting of a birthday cake. The All Saints Church in Kingston-upon-Thames held the service, "Milad, Advent and Christmas Celebration," on Sunday, according to The Christian Institute. Milad is the Islamic festival commemorating the birthday of Muhammad. The service had been billed as an event "marking the birthday of Muhammad and looking forward to the birthday of Jesus.

(Egy londoni anglikán egyházat azért kritizálnak, mert egy istentiszteleten megünnepelték az iszlám próféta, Mohamed születésnapját és előre tekintettek Jézus születése felé. Az istentisztelet része volt egy muszlim ima is, és születésnapi torta. A  Mindenszentek Egyháza a Temze-menti Kingstonban "Milad, Advent és Karácsonyi ünnepség" címmel tartotta vasárnap az istentiszteletet a Keresztyén Intézet szerint. A milad iszlám ünnep, amelyen megemlékeznek Mohamed születésnapjáról. Az istentiszteletet úgy hirdették, mint amelyik megemlékezik Mohamed születésnapjáról és előre tekint Jézus születése felé.)

UK Church Under Fire for Celebrating Islamic Prophet Muhammad's Birthday Ahead of Christmas - The Christian Post

Történt, hogy az egyik londoni anglikán gyülekezeten az a gondolat lett úrrá, hogy karácsonyra, Jézus születésének ünnepére készülve nem szabad azokat megbántani, akik nem hisznek a keresztyénség Jézusában. Nevezetesen, nem szabad, hogy a karácsony megbántsa a muszlimokat. Nosza hát, mi sem egyszerűbb: meg kell ünnepelni a keresztyéneknek is Mohamed születésnapját, a milad-ot. Fifty-fifty. Neked is van egy prófétád, meg nekem is. Így elkerülhető a bántás, s a muszlimok már nem fognak csúnya szemmel nézni a karácsonyra készülő keresztyénekre, mert el fogják hinni, hogy ők, mármint a keresztyének, nagyon-nagyon szeretnek. Mindenkit. Te megünnepled Mohamed születésnapját? Me too. Akkor én is. S ezzel betemetődik a nagy árok, s végre átölelhetjük egymást az egyetemes emberi fennkölt erkölcsi érzetében. Te is? Én is. Me too.

Vallásháború

Egy vallást sokkal nehezebb elpusztítani, mint egy politikai rendszert. A vallásnak kulcsszerepe van a társadalomban, a társadalmi kohézió megteremtése szempontjából; egy közösség létrehozásának egyik alapköve. Az iszlám ellen fog állni” – jelenti ki Houellebecq.

„Mit állíthat szembe az iszlámmal a szekuláris Európa, ahol a kereszténység mindinkább elhalványulóban van?" – kérdi az újságíró. „Egy másik vallást, ennyi az egész” – válaszol Houellebecq.

Sosem huny ki a nemzeti függetlenség vágya – Michel Houellebecq utolsó interjúja - mandiner.hu

Michel Houellebecq, a Behódolás szerzője, interjút adott a Der Spiegelnek, amelynek átdolgozott formája megjelent a Valeurs actuelles francia hetilapban is. Ezt a beszélgetést részletesen ismerteti a Mandiner. Izgalmas olvasmány. Az író gondolkodását eddigi regényeiből, de leginkább a Behódolásból elég jól megismerhettük. 

A regény – a tévhitekkel ellentétben – nem arról szól, hogy jön az erőszakos iszlám, amely meghódítja Európát, hanem arról, hogy a dekadens, kiüresedett, hitét vesztett Európa önként behódol, aláveti magát az erősebb hitnek. A Behódolás negatív utópiájával szemben ez az interjú annyival több, hogy itt az író – noha lesújtó a véleménye a mai európai kultúráról –, mégis arról beszél, hogy tapasztal valamiféle katolikus megújulást, amelyben megvan az a potenciál, hogy felvegye a küzdelmet az iszlámmal. Az azonos neműek házassága ellen kirobbant tiltakozás kapcsán ezt mondja: „…a francia katolikusok hirtelen ráeszméltek az erejükre. Valamiféle földalatti áramlat volt ez, ami hirtelen a felszínre tört. Számomra a közelmúlt történelmének egyik legérdekesebb momentumát jelentik ezek a tiltakozások.”

Oldalak