A zsidó-keresztyén korszak vége

A migrációs válság a vallások együttélése körüli aggodalmakat is felerősítette - mondta AngelaMerkel. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter minapi kijelentésével szembefordulva leszögezte: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám is Németország részévé vált.

Merkel: az iszlám Németország része - infostart.hu

Angela Merkel, Európa mértékadó politikusa bejelentette, hogy az iszlám Németország része. Ez formailag nyilván válasz Seehofer bajor miniszterelnöknek, aki pont az ellenkezőjét találta mondani, ti., hogy az iszlám nem tekinthető Németország részének. A kérdés nyilván az, hogy vajon miként is kell értelmezni azt az amúgy előre látható jelenséget, hogy a milliós nagyságrendű muszlim betelepülőkre nemcsak mint egy számtanilag meghatározható potenciális munkaerő-mennyiségre kell tekinteni, hanem úgy is, mint egy társadalmilag is jelentős kulturális-vallási csoportra, amely várhatóan módosítja a befogadó ország kulturális karakterét és önképét is. Nos, Merkel megadta az irányadó választ, amely egybecseng a ma Európát uraló liberális ideológiával. Eszerint a bevándorlókkal automatikusan együtt járó muszlim kulturális térfoglalást olyan történelmi eseményként kell látni, amely alapvetően átrajzolja a befogadó ország/országok identitását. Ezzel Merkel egyrészt elismerte, hogy a migráció súlyos identitáskérdéseket vet fel, másrészt azt is, hogy a határtalan befogadás ideológiája az európai civilizációs identitást nem tekinti véglegesnek: az évezredes zsidó-keresztyén korszaknak vége, s immár az iszlámmal is számolni kell, mint az európai közösségi önmeghatározás új elemével.

Az Orbán-beszédről

Hozzátette: de eljön a pillanat, és rá fognak ébredni, hogy kell egy hely, egy nyelv, egy otthon, ahol az ember az övéi között, biztonságban és szeretetben leélheti az életét. Egy hely, ahová visszatérhet, ahol megérezheti, hogy az élet nem hiábavaló, és a végén sem hullik a semmibe. Hozzáadódik és beépül az ezeréves nagyszerű alkotásba, amit egyszerűen csak hazának, magyar hazának nevezünk.

Orbán Viktor: A választásokon a nemzetiek és a globalisták feszülnek egymásnak - Manidner/MTI

Okkal tehető fel az a kérdés, hogy vajon Orbán miért volt képes ennyi embert megmozgatni? Mi az, ami ennyi embert kivitt az utcára a rossz idő ellenére is? S okkal tehető fel az a kérdés is, hogy vajon az ellenzéki pártok erre miért nem voltak képesek?  Mert az nem kérdés, ha képesek lettek volna, meg is tették volna. S ilyenkor ugye jön a szokványos, ám annál felszínesebb magyarázat, hogy Orbán „gyűlöletkampánya” jól működik, az általa levezényelt hatalomkoncentráció megtette a hatását, az utcára vonulók mentálisan beteg emberek, stb., stb. Holott talán érdemesebb lenne ennél mélyebbre ásni, s úgy feltenni a kérdést, hogy vajon mitől van az, hogy az Orbán-jelenség ilyen széleskörű rezonanciát vált ki? S a magyarázatot keresve talán kicsit el kellene rugaszkodni a szorosan vett jelentől, vagy, pontosabban, a jelent is érdemesebb lenne történelmi távlatokba helyezni, s a történelem részeként értelmezni. Mert ha választ keresünk arra, hogy mi az, ami az Orbán-retorikában működik, akkor a magyarázat nem Orbánban önmagában, hanem a magyar történelemben van. Ha úgy tetszik, az Orbán-jelenség maga is a magyar történelem lenyomata, s nem arról van itt szó, hogy van egy karizmatikus politikus, akinek az egyéni, „despotikus” ambíciói tükröződnek a politikai térben, hanem arról, hogy van a magyar történelem, amely hihetetlen erővel megszólal Orbánban. S ez az, ami ilyen széleskörű rezonanciát tud kiváltani. Ha az ellenzék ezt értené, akkor nem Orbánnal hadakozna, hanem azzal foglalkozna, hogy mi az, amit Orbán tematizálni tud, s amire ők képtelenek.

A nemzetállam megszüntetése

Mi eltörölnénk a jelenlegi szabályt, de ez nagy gondot jelent főképp számos kelet-európai tagállam számára, hogy elfogadják ezt az elképzelést. Ezért a Tanácsban blokkolják a folyamatot, vagyis a mi általunk kidolgozott kompromisszum egyelőre nem a végeredmény, mert a Tanács számára ez gondot okoz. De május végére talán lehet kompromisszum a bolgár elnökség segítségével. Ha a bolgár elnökségnek sem megy, akkor talán 2018 végére lesz megegyezés. De ha nem, akkor nincs más megoldás, mint többségi döntést hozni, azaz szavazásra tenni fel a kérdést. El kell, hogy jöjjön ugyanis az a pillanat, amikor megköveteljük a tagállamoktól, hogy vállalják a felelősséget és felelős döntést hozzanak

EP-képviselő: A bevándorlóknak automatikusan meg kell adni az európai állampolgárságot - hirado.hu

„A többségi társadalmak körében hirdetett ostrommentalitás manapság az etnopopulizmus jele” – hívta fel a figyelmet az ENSZ emberi jogi főbiztosa. - Mandiner

Érdemes végignézni ezt a videót. Cécile Kyenge olasz baloldali európai parlamenti képviselő ezt mondja a Híradónak adott interjúban (10:47): „Mi eltörölnénk a jelenlegi szabályt, de ez nagy gondot jelent főképp számos kelet-európai tagállam számára, hogy elfogadják ezt az elképzelést. Ezért a Tanácsban blokkolják a folyamatot, vagyis a mi általunk kidolgozott kompromisszum egyelőre nem a végeredmény, mert a Tanács számára ez gondot okoz. De május végére talán lehet kompromisszum a bolgár elnökség segítségével. Ha a bolgár elnökségnek sem megy, akkor talán 2018 végére lesz megegyezés. De ha nem, akkor nincs más megoldás, mint többségi döntést hozni, azaz szavazásra tenni fel a kérdést. El kell, hogy jöjjön ugyanis az a pillanat, amikor megköveteljük a tagállamoktól, hogy vállalják a felelősséget és felelős döntést hozzanak.” Úgy tűnik tehát, hogy valami itt már el van döntve, s ha törik, ha szakad, végre kell hajtani. S hogy miért is kell? Nos, Kyenge szerint azért, mert „szolidaritási válság” van. Szerinte ugyanis létezik valamiféle kötelező erejű, nemzetek feletti erkölcsi törvény, a szolidaritás törvénye, amely olyan erős jogalapot is képez, hogy a még eddig elfogadott nemzetállami szuverenitás elvét is felülírja. Azt mindig is tudtuk, hogy a Brüsszel által közvetített liberális diktátum és hatalmi igény moralizáló természetű. Ám érdemes e megejtően szép és humanista retorika mögé nézni, s meglátni a valódi ideologikus tartalmat. Az üzenet pedig, amennyire tetszetős erkölcsi mázba van burkolva, annyira brutális: a nemzetállamok korának vége.

A tét

A liberalizmus kritikája élesen szemben áll a Nyugat-Európában uralkodó, egyszerre liberális és libertárius nézetekkel (E. Macron, A. Merkel), abban a Nyugat-Európában, amely a közösség szíveként tekint magára. Ezt a globalizált, liberális, európai központot egy rejtőzködő ideológia alapjaként írják le az illiberális demokraciák. A There is no alternative gondolata hatalmas trauma volt a közép-európai emberek számára. Hogy fél évszázadnyi totalitarizmus után nem lenne más választásuk, mint hogy elfogadják az uralkodó nézeteket: ez dühös értetlenséggel töltötte el őket. Az illiberális demokráciák nem jelentenek mást, mint egy alternatívát az elkerülhetetlen bevándorlásra, a haladás szellemében bevezetett társadalmi-kulturális reformokra, a gazdasági globalizációra. (...)

Az úgynevezett populista mozgalmak küklopszi brutalitása mögött egy világkép rejlik: minden valószínűséggel egy konzervatív forradalom kívánalma, mely harcol a materializmus, az erkölcsi hanyatlás, a túlzó univerzalizmus ellen, amely kiáll a begyökerezettségért, az etikus lelkiségért és az identitásokért. A közép-európai társadalmak az ellen a modernitás ellen küzdenek, amelyet az Európai Unió rájuk kíván erőltetni.”

Chantal Delsol: Miért nem kérnek a közép-európai népek a Nyugat erkölcsi leckéiből? - Mandiner

Sokaknak úgy tűnik, hogy a magyar kormány túldimenzionálja a migránskérdést, s azt akarja elhitetni, mintha a napjainkban kibontakozó népvándorlásra adott válaszon múlna Európa, s ezen belül a magyarság jövője. Ezzel szemben azt hiszem, nincs itt semmi túlhangsúlyozva. Itt valóban sorskérdésről van szó, s messze nem csak afféle múlékony kampányfogásról. A folyamatot kitűnően leírja Chantal Delsol, aki képes érzékelni a mai Európát feszítő világnézeti képletek küzdelmét, amely a migránsválság kapcsán ma újult erőre kap. S a probléma egy keresztyén-konzervatív nézőpontból nem is pusztán a népvándorlás önmagában vett jelensége, hanem leginkább az, hogy az Európát ma uraló liberális ideológia nem is alkalmas arra, hogy érzékelje a migrációban rejlő valóságos kulturális fenyegetést, minek következtében nem is lát benne sorskérdést. Ezért tűnik olyan magától értetődőnek az európai elit számára, hogy a feladat nem más, mint az állandósuló népvándorlásra való ideologikus felkészítés. Ugyanakkor, ezzel egyidejűleg, a népvándorlás soha nem látott erővel mégis a felszínre hozta a már korábban is létező, ám többnyire a szőnyeg alá söpört európai identitásproblémákat. Más szavakkal, ahogyan ma az uralkodó európai balliberális ideológia válaszol a migráció kihívására, szerves folytatása a második világháború utáni Európát meghatározó világképnek. Az a kulturális küzdelem, ami ma a migráció kapcsán kibontakozik, semmi más, mint egy lezártnak tűnő, de valójában soha le nem zárt vitának az újraéledése. A vita egész egyszerűen Európa szellemi alapjairól szól. Ez a tét.

Hodász atya esete a politikával

Politikai témában ez volt az utolsó megnyilvánulásom.

Hodász András: Közlemény - Facebook

Majd egyszer, ha valaki ahhoz az örökzöld, ám választások előtt ugyancsak virulens témához akar valami jó kis illusztrációt találni, hogy politizálhat-e a pap, ajánlom Hodász atya történetét. Hogy a történet kezdő és végpontját gyorsan összekapcsoljam: ez az önmagát ultraortodoxnak tartó pap eljutott odáig, hogy a Mandineren már ilyen címmel jelent meg Facebook-közleménye: „Nem lettem liberális.” A közlemény megjelent a 777-en is ezzel a címmel: "Nem akartam szavahihetőségemet elveszíteni". Hogyan is keveredhet egy teológiailag kőkeményen konzervatív pap a ma liberalizmusnak nevezett gondolatvilág képviselőjének gyanújába? Hogyan is juthatott el odáig, hogy míg korábban ő beszélt arról, hogy a papoknak igenis véleményt kell nyilvánítania politikai kérdésekben is, most azt mondja, hogy politikai témában nem lesz több megnyilvánulása?

Soros világképe

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint "egyre nyilvánvalóbb", hogy az ENSZ a Soros-terv mentén halad és bevándorlók millióit akarja behozni Európába, ami Magyarország számára elfogadhatatlan.

Az ENSZ a Soros-terv mentén halad - origo.hu

Üdvözlöm a Kormányzati Tájékoztatási Központ nyilatkozatát az ENSZ menekültügyi politikájáról, miszerint az a Soros-terv mentén halad. Nem mintha annyira odalennék azért a kampány-módszerért, amely ezt a világnézeti küzdelmet egy ember nevéhez köti. Gondolom, a könnyebb eladhatóság kedvéért. Személy szerint engem ez a módszer nem tölt el valami nagy lelkesedéssel, hiszen nyilván nem Soros György személye önmagában a probléma, hanem az, amit ő és a mögötte lévő nem éppen jelentéktelen hatalmi csoportok képviselnek. A lényeg mégis csak az, hogy az ENSZ menekültügyben vallott filozófiája kísértetiesen egybecseng a ma liberalizmusnak nevezett értékvilággal, amely értékvilág szembe megy, sőt kifejezetten tagadja azokat az eszmei alapokat, amelyeken a hagyományos Európa nyugodott. Ezért voltam bátor egy hete azt írni az ENSZ New York-i Nyilatkozatáról, hogy az nem más, mint egy liberális kinyilatkozatás, világnézeti diktátum, amely eleve megmondja, miként is kell értelmeznünk a népvándorlás jelenségét. Egy méreteiben jelentéktelen ország két pártjának választási jelmondata, a Stop Soros, azért tud mégis világméretű hullámokat verni, mert szembemegy egy globális hegemóniára törekvő világnézeti diktátummal. Mint látjuk, a tét nem kicsi. A menekültügy több mint menekültügy.

Menekültügyi moralizmus

Our  challenge  is  above  all  moral  and humanitarian.

(Az előttünk álló kihívás mindenekelőtt morális és humanitárius természetű)

New York Declaration for Refugees and Migrants - unhcr.org

Elolvastam a New York-i Nyilatkozatot, amelyet az ENSZ közgyűlése tavaly, szeptember 19-én fogadott el, s amelynek az a célja, hogy 2018-ra létrejöjjön egy globális egyezmény a migráció kezelését illetően. E projekten belül jelent most meg az ENSZ menekültügyi tervezete (Global Compact), amely Magyarország részéről élénk reakciót váltott ki. Nos, nem kell különösebb éleslátás ahhoz, hogy megállapítsam: a New York-i Nyilatkozat a Menekültekért és a Migránsokért ideológiai szempontból nézve enyhén szólva is egyoldalú dokumentum. Sőt, azt kell, hogy mondjam, a nevezett Nyilatkozat nem is nyilatkozat, hanem egyenesen kinyilatkoztatás. Liberális kinyilatkoztatás. A dokumentum szinte diktátumszerűen, soha nem igazolt dogmákra építve fogalmazza meg, hogy a nemzeteknek miként is kell szembenéznie a migráció soha meg nem szűnő kihívásával.

Egyház, választások

– Ezek szerint mégis az a jó keresztyén, aki a Fideszre szavaz?

– Ez egy ostoba kérdés!

Bogárdi Szabó István: Mindent csak józansággal - reformatus.hu

Megjelent egy érdekes interjú Bogárdi Szabó István püspökkel, a református egyház zsinatának lelkészi elnökével. A kérdező, Fekete Zsuzsa, újságírói feladatához híven nem tekintette magát mikrofonállványnak, hanem az Olvasó fejével gondolkodva arra volt kíváncsi, hogy melyik párt mellé teszi le a voksot a püspök. A beszélgetés kifejezetten izgalmasra sikerült, hiszen a püspök ugyan nem nevezett meg egyetlen pártot sem, Fekete Zsuzsa ezt mégis belelátta: ”Ezek szerint mégis az a jó keresztyén, aki a Fideszre szavaz?” – „Ez egy ostoba kérdés!” – jött a válasz. Ez ugyebár olyan, mint egy bújócska. Viszont nem azért, mert a szereplők őszintétlenek, hanem mert ilyen a helyzet természete. Szavazáskor leegyszerűsödnek a dolgok. Nincs is-is. Vagy ide húzom be az ikszet, vagy oda. De mit tegyen az egyház, amely ugyan nyakig benne él a társadalomban, a politikumban, de a mandátuma, akárhogyan is, mégsem arra szól, hogy pártpolitikai küzdelmek aktív részese legyen? Nehéz helyzet, ha úgy tetszik feloldhatatlan dilemma. Az interjú tökéletesen tükrözi ezt.

Nem minden liberális fasiszta

Ugyanis ahogy nem minden pap pedofil, úgy nem minden pap nacionalista vagy pénzzel megvehető kormányszolga. Még Magyarországon sem.

(...)

Míg Magyarországon egyesek azt hiszik, hogy a „magyar és keresztény“ színtisztán fajelméleti jelszava lenne a kereszténység lényege – Németországban katolikusok és fasiszták kölcsönösen megvetik egymást.

(...)

Pedig nem a menekültellenes gyűlölet és a pénzéhes hatalomszolgálat tesz valakit jó kereszténnyé. Lehet, sőt kell is reálpolitikai alapon bírálni a német Willkommenskulturt is – de nem kérdéses: a menekültek korlátlan befogadása lehet csak az egyetlen keresztényi válasz. Lehet berzenkedni – de tessék akkor példát venni Herr Gaulandról. Aki fasiszta, ne takarózzon a kereszténységgel! És főleg: ne legyen plébános.

Techet Péter: Nem csak pedofil papok vannak - HVG.hu

A HVG megint kitett magért. Rendszeres szerzője, Techet Péter nemes egyszerűséggel lefasisztázta azokat a magyar keresztyéneket, akik nem értenek egyet a migránsok (ahogyan ő írja: menekültek) korlátlan befogadásával. Vagyis a magyar keresztyének többségét. De van ám azért az írásban nagyvonalúság is. Mint olvassuk: ”Ugyanis ahogy nem minden pap pedofil, úgy nem minden pap nacionalista vagy pénzzel megvehető kormányszolga. Még Magyarországon sem.”  Köszönjük a papok nevében. Ez igazán hősies kiállás azokkal szemben, akik minden papot pedofilnak vagy nacionalistának néznek. De hogy jut el Techet Péter a fasizmusig? Úgy, hogy beleviszi a hódmezővásárhelyi plébános megnyilatkozásának értelmezésébe. Az üggyel magával nem akarok foglalkozni, se szeri, se száma a vonatkozó cikkeknek.  Viszont Techet csavar még rajta egyet, s a történetből kiindulva ilyen kijelentésekig jut: „Magyarországon egyesek azt hiszik, hogy a »magyar és keresztény« színtisztán fajelméleti jelszava lenne a kereszténység lényege.”; „Lehet, sőt kell is reálpolitikai alapon bírálni a német Willkommenskulturt is – de nem kérdéses: a menekültek korlátlan befogadása lehet csak az egyetlen keresztényi válasz. (…) Aki fasiszta, ne takarózzon a kereszténységgel! És főleg: ne legyen plébános.”

A keresztyén önfeladásról

Sie nimmt den Glauben muslimischer Menschen als Bindung an den einen Gott wahr.

(...)

Der Dialog zielt auf das gegenseitige Kennenlernen, das gemeinsame Handeln, das Aushalten von Differenzen sowie einevertiefte Wahrnehmung der je eigenen Traditionen, nicht aber auf eine Konversion zur jeweils anderen Religion.

Für die Begegnung mit Muslimen. Theologische Positionsbestimmung - ekir.de

A Rajnai Evangélikus Egyház Zsinata a minap elfogadott egy nagy többséggel hozott állásfoglalást, amelynek ez a címe: „ A muszlimokkal való találkozásért”.  A dokumentum természetesen hitet tesz a keresztyén alapigazságok mellett. Mégis, miután az a célja, hogy a keresztyénség és a iszlám mai európai találkozásából óhatatlanul is következő társadalmi feszültségeket oldja, súlyos, a keresztyén identitást alapvetően megkérdőjelező engedményekre is kényszerül. Az egyik ilyen, hogy a dokumentum szerint a két vallás közötti párbeszéd elmélyítésének nem célja a hitre hívás. Magyarán és egyszerűen: lemond a muszlimok felé irányuló misszióról. („Der Dialog zielt auf das gegenseitige Kennenlernen das gemeinsame Handeln, das Aushalten von Differenzen sowie eine vertiefte Wahrnehmung der je eigenen Traditionen, nicht aber auf eine Konversion zur jeweils anderen Religion.”) A másik, hogy a Zsinat a dokumentum szerint a muszlimok hitében az egy, igaz Istenhez kapcsoló közös köteléket lát. („Sie nimmt den Glauben muslimischer Menschen als Bindung an den einen Gott wahr.”)

Oldalak