A hit racionalitása

A katolikus Douthat szerint a jobboldal bűne, hogy a vallást antiintellektuálisnak tünteti fel, mire a műsorvezető, a magát ateistának tartó Bill Maher rákérdez, vajon nem maga a vallás értelemellenes-e.

Értelemellenes-e a vallás? - kereszteny.mandiner.hu


A keresztyénség igenis határozottan reagál az embernek arra a mindig is meglévő racionális igényére, hogy önmaga létét a lét egészének értelme felől értse meg. Teljességgel hamis az a ma is dívó hiedelem, miszerint a valóság racionális megértésére támasztott igény a „modern” ember sajátossága lenne. Sőt, inkább azt kell mondanunk, hogy a keresztyénség „sikere” annak is volt tulajdonítható, hogy kialakulásának korában nagy intenzitással tört föl újra az emberi önmegértés vágya. Hit valószínűleg akkor születhet, ha az emberben már eleve adott az „egészre vonatkozó tudás” igénye. Mi több, azt kell mondanunk, a hitre jutás eleve feltételezi az ember racionális öneszmélkedését saját végességében, mely mintegy létrehozza az ösztönzést a végtelenbe való kitörés felé. Ha az embernek nem lenne racionális tudása saját végességéről, a végtelen elgondolhatatlan lenne számára.

Egyházi intézmények - állami pénzen?

Nagyon nehéz helyzetet teremtett ez az intézkedés, mert egyszer már elköltött pénzeket kell kigazdálkodniuk az intézményeknek a 2012-es költségvetésből, amely valóban még módosul is. Mert nem egyszeri visszafizetésről döntött a kormány, hanem a normatív támogatási rendszer átalakításáról. A 2011-es finanszírozást visszamenőleg 13 százalékkal csökkentették, ebből adódik a Károli-egyetem 141 milliós visszafizetési kötelezettsége. Az Emberi Erőforrás Minisztériummal való egyeztetésből kiderült, hogy a csökkentett 2011-es normatívához képest csökken a 2012-es normatív támogatás 83 százalékra. Vagyis a 2011-re vonatkozó 141 milliós visszafizetés mellett a 2012-es normatívacsökkenés további több százmillió forint kiesést jelent.Itt még nincs vége, mert a változások a tervezés alatt álló 2013-as évet is érintik. Újabb jelentős csökkentés várható. Az előbb csak a Károli-egyetemről szóltam, de hasonló logika alapján a többi református egyetemnek is ki kell gazdálkodnia a már megismert, 2011-re vonatkozóan elvont összegen felül további összegeket. Ez összességében azt jelenti, hogy a Magyarországi Református Egyház által fenntartott intézmények esetében mindösszesen 600-700 millió forint visszafizetésével kell számolni 2012-ben.

Nagyon nehéz helyzetben a református felsőoktatás - reformatus.hu

Fontos interjút olvashatunk a református.hu-n Tarr Zoltán zsinati tanácsossal. Az interjú arról szól, hogy a kormányzat a 2011. évre visszamenőleg megváltoztatta a felsőoktatási normatívát, minek következtében egyházunk felsőoktatási intézményeinek igen jelentős adóssága keletkezett. Mint az interjúból kiderül, a forrásmegvonás érintette az állami felsőoktatás intézményeit is az elmúlt évben, de az egyháziaknál ez az elvonás tavaly nem történt meg, ezért erre most utólag kerül sor. A Zsinat elnöksége az intézkedést követően levelet írt a kormányfőnek, amire az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere válaszolt. Az intézkedés megváltoztatására nincs mód, a visszafizetési kötelezettség továbbra is fennáll. A konkrét ügyhöz nem tudok hozzászólni, nem ismerem a részleteket. Arról nem is beszélve, hogy nem vagyok se jogi, se oktatásigazgatási szakértő. Ámbár „visszamenőleges” jelző az ügy kapcsán bennem is kérdéseket vet fel. Erre a körülményre Szakács Gergely kollégám tegnapi írása nagy hangsúlyt tesz.

Anélkül, hogy ismétlésbe bocsátkoznánk, szeretném az itt felvetődő problémát egy kicsit „megemelni”, s elvonatkoztatva, az egyházi intézmények finanszírozásának fájóan érzékletes példájaként értelmezni. Nem kell ugyanis semmiféle szakértőnek lenni ahhoz, hogy ezen eset is nyilvánvalóvá tegye, amit egyébként eddig is mindnyájan tudtunk: ez jóformán teljes anyagi kiszolgáltatottságot jelent. Egyházunk úgy működtet különféle intézményeket, hogy közben nem rendelkezik saját anyagi erővel e feladat elvégzésére.

Fasizmus vagy csönd?

Tehát, sommásan fogalmazva, az egyszerűsítés, az általánosítás, a nagy elméletek gyártása tilos, egy multikulturális, pluralista társadalomban a másik mássága, egyedisége iránti tisztelet kötelező.

Posztmodern végállomás: fasizmus vagy csönd - El Mondo


Izgalmas diagnózist ad a mai magyar társadalom szellemi - lelki állapotáról az El Mondo. A szerző, Nancy Beckett,  a „politikailag korrekt” kifejezéssel jelzett látásmódban ragadja meg a Nyugaton lezajlott posztmodern fordulatot, amely fordulat azonban Magyarországon csak részben következett be, s ennek következményeként egyre nő a fasizálódás veszélye. Ugyanakkor kritikával illeti a „politikailag korrekt” beszédmód szélsőséges megnyilvánulásait, amelyek oda vezethetnek, hogy a „másság tiszteletének” túlhajtása lehetetlenné teheti a csoportidentitások megnyilvánulását, s ekként beáll a társadalmi méretű „csönd”, amikor már senki sem mer beszélni önmagáról, nehogy a másikat kizárja.

Kultúrkontraszt

A Google ellopja a show-t az Apple-től – ez volt a ki nem mondott ígéret és rajongói elvárás a cég I/O 2012 konferenciája előtt, amire jó előre óriási újdonságokat és bejelentéseket lengetett be a cég marketinggépezete. A felvezetés sikeres volt, a San Francisco-i Moscone West konferenciaközpont 5500 férőhelyére 20 perc alatt fogyott el elővételben az összes jegy a borsos, 900 dolláros (bő 200 ezer forint) ár ellenére.

A Google megmutatta a jövőt - Index


"Ti vagytok a föld sója" - Cseri Kálmán főelőadása - refdunantul.hu

Eléggé meg nem engedhető módon, tegyük egymás mellé ezt a két hírt, s már is nyilvánvalóvá válik, hogy milyen, jóformán áthidalhatatlan kulturális szakadékok szabdalják keresztül-kasul a mai nyugati társadalmak világát. Az egyik arról szól, hogy a Google már megint bedobott valami új technológiai kütyüt, míg a másik – valljuk meg – a mai hírek értékskáláján marginális jelenség – arról tudósít, hogy a dunántúli reformátusok a jól ismert jézusi mondat, „ti vagytok a föld sója” köré egy nagyszabású találkozót szerveztek. Mi tagadás, akár két világ találkozásaként is értelmezhetjük e híregyüttest, miközben azért, van bennük közös vonás: mind a kettő a jövőről szól. A Google a technológiailag megkonstruált közeli jövőt vetíti elénk, míg a keresztyén összejövetel az önmagában vett világ elégtelenségéről, s az embernek az Istenben adott jövőjéről szól.

Palást hőségben

Az ünnepség nem sokkal tizenkét óra után kezdődött, amikor az ünneplő menet – élén az egyházkerület vezetése és Kövér László, a rendezvény fővédnöke, benne a Generális Konvent tagjai, a dunántúli egyházmegyék és gyülekezetek képviselői és a dunántúli református iskolák küldöttségei – a Batthyány kastélytól a sportcsarnokhoz vonult. Az éneklő sokaság útbaejtette a református templomot is, ahol emléktáblát avattak.


"Kezdet, mely az Élő Istentől jön" - Hálaadó istentisztelet volt Körmenden - reformatus.hu

A Dunántúli Református Egyházkerület megalakulásának 400. évfordulójára emlékező jubileumi hálaadó istentisztelet emlékmenettel kezdődött. A menet a körmendi Batthyány kastélytól indult. Maga az istentisztelet a sportcsarnokban volt, így mintegy ötszáz métert kellett a menetnek megtennie, míg a helyszínre ért. Csakhogy a precíz tervezés ellenére egy valamivel senki sem számolhatott: a harmincöt fokos, rekkenő hőséggel. A legnagyobb kihívás nyilván a közel kétszáz palástos lelkipásztort érte: akkor most mi legyen?

A jobboldali szimbolizmus problematikája

Megtisztították a vörös festéktől és visszaállították eredeti helyére Horthy Miklós faszobrát Kerekiben – írta meg a sonline.hu.

Visszaállították a Horthy-szobrot Kerekiben - Index


Látnivaló, hogy az utóbbi időben a jobboldal egy részének erősödő kísérlete a múlt szimbolikus visszafoglalására tovább növeli az amúgy is ideges hangulatot, s ha lehet ilyet mondani, a „jobb oldali érzelmű emberek” egyébként átláthatatlan belső világát is megosztja. A szimbolikus küzdelem egyneműsít itt mindent, fölzabálja a teret az árnyaltságra, minek következtében a huszadik század első felének emblematikus témái és szereplői egy mozdulattal kisajátítják a jelent, neurotizálják a jobboldali közvéleményt is, s ami aztán csak további hisztériát szül a másik oldalon.

Homoszexualitás

"Támogatom, mert ez egyenlőségi kérdés. De másról is szól az azonos neműek házassága: elköteleződésről. A konzervatívok hisznek az embereket összetartó kötelékekben. Tehát én nem egy csodabogár konzervatív vagyok, aki támogatja a homoszexuálisok házasságát. Én azért támogatom, mert konzervatív vagyok" - érvelt Cameron.

Mikor támogatná egy konzervatív a melegek házasságát? - origo.hu


A homoszexualitás az egyik legnehezebb kérdés, amellyel az utóbbi időkben a nyugati társadalmaknak szembesülniük kellett. A kérdést csak tovább bonyolítja, sőt jóformán megoldhatatlan társadalmi problémává az teszi, hogy egyre erőteljesebben jelentkezik az igény a homoszexuális házasságok legalizálása iránt. A „gay marriage” politikai kampánytémává lett, s úgy tűnik, hogy a szavazatmaximálás miatt a politikai szereplők sem bírnak kitérni a nyomás alól, minek következtében olyan abszurd üzenetek születnek, mint a brit miniszterelnöké, aki konzervatív alapon támogatja a melegházasságot.(Ezek után nem tudom, mit gondoljak a nyugati konzervativizmusról, de erről majd máskor.) A vita nagy valószínűséggel egy újabb fejezete a mai Nyugat útkeresésének, amelynek alapkérdése – s ezt éppen a homoszexuálisok lehetséges házassága körüli vita mutatja a legplasztikusabban - a hagyományos értékekhez való viszony. Míg a homoszexualitás mint társadalmi jelenség önmagában is nagy kihívás, amellyel a hazai keresztyénségnek is szembe kell néznie, addig a homoszexuálisok házasságának problematikája véleményem szerint már túlmegy az önmagában vett homoszexualitás kérdéskörén. Ezért a magam részéről e két kérdést (homoszexualitás, ill. homoszexuálisok házassága) élesen külön választanám, mint nem azonos fajsúlyú kérdéseket.

Igazság, identitás, tolerancia

A hagyományok tisztelete az első – tette egyértelművé újra a Zsinat csütörtöki ülésén, miután elfogadta a Heidelbergi Káté új fordítását, de elvetette a szöveg csonkítását vagy egy esetleges kiegészítés betoldását.

A kárhozatos bálványimádásról - reformatus.hu

A Magyarországi Református Egyház Zsinata a Heidelbergi Káté új fordítása kapcsán 57:17 arányban leszavazta azt az indítványt, hogy a Káté 80. kérdésére adott válaszban, a katolikus misére vonatkozóan kerüljön zárójelbe a „kárhozatos bálványimádás” kifejezés, valamint a lábjegyzetben így jelenjen meg:  „A kifejezést csak a történelmi hűség kedvéért hagytuk a szövegben. Amit a 16. században a Káté szerzői jónak láttak, azt ma már – mint római katolikus hittestvéreinket bántó kitételt – nem használjuk.” A szöveg maradt tehát a régi. Győzött a maradiság?

Arról, ami a taccsvonalon túl van


Adva van a feladat: keress egy hírt, amire reflektálhatnál. Csakhogy ez a blog vállaltan egyházias, tehát a szerző nem dobhatja félre a naptárat. Ma Pünkösd van. Ám az ismert oldalakat böngészve, ez valahogy nem jön át. Hiába jön a Szentlélek, Ő sem bírja áttörni a magyar populáció ingerküszöbét. Nem lesz az eseményből hír, legfeljebb majd utólag megtudjuk tíz – tíz másodpercben, hogy a történelmi egyházak vezetői hol, miről prédikáltak. Ezért aztán inkább levonom a következtetést: így jártam. Nincs mire reposztolni. Az ismert nem egyházi oldalakon a Pünkösd nem téma. Rendben van, elvégre egy befolyásos oldal nem lehet hittani szócső. De hogy még annyi sem, hogy mégis, Pünkösd minek az ünnepe, az már sok. Ez van. Szabadság. A művelt, keresztyén gyökerű Európában szabad a keresztyénség alapvető ünnepeit illetően is bunkónak maradni. Ez az új hittan. Pünkösd napján lehet mazsolázni a felkínált hírekből, s ha már Lélek nincs, pl. arról mélázni, hogy a Copact Disco miért csak a 24. lett. Nos, ennyit a világnézeti semlegességről. Ez valóban kultúrmisszió. Persze, ez a tény is információ: érzékletesen felmutatja korunk emberének gondolkodási kereteit. Meg kell mondjam, én e szűkre szabott keretek között fulladozom.

Miféle egység?

A Kárpát-medencei reformátusság 2009. május 22-én közös alkotmánnyal erősítette meg egységét. Közös alkotmányunk preambuluma így fogalmaz: „Az egykor erőszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egysége fokozatosan ismét helyreállítható. [...] Az egység helyreállítása annál inkább megvalósítható, mivel a magyar reformátusság Isten igéje, óegyházi hitvallások, a Heidelbergi káté, a II. Helvét hitvallás alapján folyamatosan megőrizte hitbeli és teológiai egységét. Őrizte istentiszteleti rendjének közös alapelveit, a sákramentumok – a keresztség és úrvacsora – kiszolgáltatásában egységét soha fel nem adta."

A magyar református egység vasárnapjára - reformatus.hu


Ez mindig úgy van, hogy aki egy közösségen belül él, az magától értetődően jobban látja annak a közösségnek a belső problémáit, feszültségeit és megosztottságait. Sőt, meglehet, csak azt látja. Egy közösség belső életének a dinamikája sokszor elfedi a közösséget magát. Nem látni a fától az erdőt. Ezért aztán ma, a Magyar Református Egység Napján is, már ha komolyan vesszük, okkal feltehető a kérdés: miféle egység?

Oldalak