Túlélés? - Mivégre? Néhány szó az ember jövőjéről Húsvét kapcsán

A klímaváltozás elleni hagyományos módszerek, mint a kormányok programjai, egyének életmódváltozása, nem hozott eredményt. A radikálisabb tervek, mint a kén pumpálása az atmoszférába, túl kockázatosak. Most egy harmadik távlati lehetőséget talált ki három tudós, hogy az emberiség túlélje a felmelegedés okozta változásokat: saját magunkat változtassuk meg.

Jön a klímaváltozás, tervezzük át az embert - Index

A Krisztus feltámadásában adott perspektíva az egyetlen, ahonnan az emberi lét egésze belátható és értelmezhető. Számomra nincs más vigasztalás.

Mondhatni persze erre, hogy ez is csak egy hipotézis, hiszen semmiféle „tudományos bizonyíték” nincs arra, hogy a húsvéti üzenet az ember végérvényes jövőjéről igaz lenne.

Csakhogy ez a ma tudományosnak, azaz igaznak elfogadott ítélet sem több hipotézisnél, amely arra az előítéletre épül, hogy csak annyi tudható, amennyi a természettudomány mai eszközeivel bizonyítható. Magyarán, ami az emberi lét egészét illeti: semmi sem.

"Mi az igazság?"

Az 1992-ben írt doktori dolgozatom egy becsületes férfimunka volt - mondta a Magyar Televíziónak adott interjújában a köztársasági elnök, aki először szólalt meg azóta, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtökön elvette doktori címét.

Schmitt Pál: Tiszta a lelkiismeretem - Inforadio

Jelentem, valami egészen mással készültem a mai napra, Virágvasárnapra. De a Schmitt Pállal készített interjú olyannyira „megüli” a mai közgondolkodást, hogy nem lehet kitérni előle. Én sem tudok: az elnökömről van szó. Nem kertelek, csakhogy az Olvasó világosan lássa alapállásomat: Fidesz szavazó vagyok, de nem vagyok fanatikus. Nos, az Elnök Úr hozzáállása számomra is egyértelmű csalódás. Nem tudom, az aktuális politikai hatalom részesei közül kik hogyan látják a történetet. De mint Fidesz-támogató állampolgár nem hallgathatom el: ami történt, az nyilvános morális önmegsemmisítés.

Keresztyén reneszánsz

A britek vallásosságáról készített felmérést a YouGov, amelynek eredményei szerint a helyiek 67 százaléka szerint a vallás és a hit inkább személyes kérdés, amelynek nincs helye a közéletben. A válaszadók 24 százaléka vélte csak úgy, a vallási kérdéseknek a jelenleginél nagyobb szerepet kellene kapnia a közéletben.

"A vallás személyes ügy" - Inforadio

A britek 56 %-a keresztyén országnak tekinti Nagy-Britanniát, s 61% szerint „ennek is kell maradnia”! A kutatás eredménye azért meglepő, mert az európai kultúra történetének fő vonulatát talán úgy is le lehetne írni, mint fokozatos elszakadást a „keresztyén Európától”. Vajon hol van az történelmi pont, amikor ki lehet jelenteni, hogy ez a folyamat a végére ért?

E felmérés alapján is azonban úgy tűnik (s ezt más európai tapasztalatok, így a sajátunk is alátámasztja), még messze nem beszélhetünk arról, hogy Európa véglegesen levált volna saját keresztyén múltjáról. Lehetséges, hogy a jövőben a modernitás és keresztyénység szétválásának egész folyamatát át kell értékelnünk?

Víziók küzdelme

„2012. március 15-én a magyar demokratákkal leszünk, hogy leküzdjünk egy olyan bajt, amely tragikusan fenyegeti Európát” – írták közleményükben az aláírók, amelyet Mindenki Budapestre március 15-én címmel tettek közzé a lapban.

Francia értelmiségiek a magyar médiáért - Index

Az afféle „konzervatív, keresztény nacionalistának”, mint én is, komolyan erőt kell vennie magán, hogy ne reflektáljon ösztönszerű dühből francia felebarátaink felhívására. Ez a szöveg egy szörnyű európai drámát vízionál, melynek kirobbantója Magyarország jelenlegi kormánya: „kétharmados parlamenti többségével Orbán Viktor kihasználta a Nagy-Magyarország iránti nacionalista nosztalgiát arra, hogy a médiát még inkább irányítása alá vonja, kiiktassa a hatalmi ellensúlyokat, cenzúrázza a véleményhez való jogot és számos szabadságellenes reformot indítson el a kisebbségek kárára”; ”ami jelenleg Magyarországon történik, az nemcsak egy országot érint, hanem kollektív tragédia”; „a populista tendenciák mindenhol erősödnek Európában, megidézve történelmünk legsötétebb óráit”; „az Európai Unió sorsa nemcsak Athénban dől el, hanem Budapesten is”.

S lelki szemeinkkel már látjuk is, amint az ország újra visszatért történelmünk tényleg legsötétebb korszakához, s a fasiszta diktatúrában őrjöngő magyar nacionalista populáció egy hangként ünnepli a vezért. Mi több, ez a sátáni hisztéria futótűzként terjed Európában, romba döntve a végre békében élő kontinenst.

Egyén és közösség

Az athéni katolikus főpásztor kétkedve fogadja a Görögországnak biztosított második segélycsomagot. A pénzügyi támogatás önmagában nem segít ki a válsághelyzetből, sokkal fontosabb, hogy a görögök megváltoztassák a gondolkodásmódjukat – emelte ki Foszkolosz a müncheni egyházi rádiónak adott nyilatkozatában.

A görögöknek változtatniuk kell a gondolkodásukon - Magyar Kurír

A hitelből finanszírozott, túlzottan növekedésorientált kapitalizmus helyett be kellene érnünk évi egy-két százalékos bővüléssel – mondja Tomáš Sedláček cseh közgazdász, aki a napokban tartott budapesti előadása után adott interjút lapunknak.

Sedláček: A jólét fenntarthatatlan - Index

Miközben a mai európai közbeszédet jóformán az az egyetlen kérdés tematizálja, hogy milyen intézkedéseket kell hozni az adósságcsapdából való kilábaláshoz, alig hallani arról a kérdésről, hogy miként jutottunk ide. Csak a végeredmény ismert: lista az eladósodott országokról. A hitelt az egyén élvezte, de az adós az ország lett. Vagyis a folyamat arra mutat rá, hogy az egyéni és közösségi érdek nem feltétlenül fedi egymást, s könnyen megeshet, hogy az egyéni érdekek összessége szembemegy az ugyanezen egyénekből felépülő társadalom érdekével. Érdekes módon, erről az alapvető ellentmondásról, s az ebből következő szellemi kihívásokról a gazdasági bajok okainak feltárása kapcsán alig esik szó. Ez már nem tisztán gazdasági kérdés. Ez már a mai Nyugat gondolkodásának a kérdése. Ezért üdvözlöm Foszkolosz érsek nyilatkozatát, aki végre a lényegről beszél. ( E bejegyzés írása közben jelent meg az interjú a cseh közgazdásszal, aki nagyon figyelemre méltó módon az adósság-jelenség általános szellemi hátteréről beszél.)

Dunántúli kortársaim az örökkévalóságban

Március 4-én vasárnap 10 órakor lesz a Dunántúli Református Egyházkerület Jubileumi Évét megnyitó istentisztelet. A Pápai Református Templomban tartandó alkalmon Steinbach József püspök fogja Isten igéjét hirdetni. A Jubileumi Év fővédnöke Dr. Kövér László az Országgyűlés elnöke az istentisztelet keretében fogja köszönteni az egyházkerületet, valamint ünnepi beszédet mond Dr. Huszár Pál főgondnok. Az istentiszteleten mutatja be Dr. Dienes Dénes a "Processus visitationis - Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben" című könyvet, melyet a Pápai Református Gyűjtemények szerkesztett és adott ki. Ekkorra jelenik meg az a programfüzet, amely az egyházkerület, az egyházmegyék, a gyülekezetek és az intézmények jubileumi programjait tartalmazza.

Vasárnap elkezdődik a Jubileumi Év - refdunantul.hu

A dunántúli reformátusok ebben az esztendőben emlékeznek arra, hogy az Egyházkerület formálisan négyszáz évvel ezelőtt alakult meg. Történészek majd nyilván elemzik a dolgokat, felvázolják ennek a négy évszázadnak a főbb periódusait. Évszámok, zsinatok, tantételek, határozatok, egyesülések és szétválások, politika, felekezeti küzdelmek, elnyomatás és újrakezdés, árulás és áldozat. Történelem.

A megbüntetett szellemiség

"...tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elkötelezett annak alapos vizsgálata mellett, hogy megfelelnek-e a magyar jogszabályok nemcsak az európai jogszabályok betűjének, hanem azok szellemének is;"

Az Európai Parlament állásfoglalása a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán Brüsszelben.

A magyar kohéziós támogatások befagyasztását javasolja az Európai Bizottság - Inforadio

A kohéziós alap kilátásba helyezett megnyirbálásával Magyarországot Brüsszel látványosan megbüntette. Lehet ugyan úgy érvelni, hogy itt csak szorosan vett költségvetési ügyről van szó. Az EU-nak elege lett a lazaságból, s végre elérkezettnek látta az időt, hogy erőt demonstráljon. Ezt még üdvözölni is tudnám, hiszen az európai nemzetgazdaságok tényleg egymástól függnek. Legyen egységes és erős pénzügyi kormányzás, ez biztosíthatja Európa gazdasági súlyát. Csakhogy valami itt nem stimmel…

Érdek és érték

A Reuters hírügynökség forrásai szerint felmerült az is, hogy a görög választásokig, vagyis legalább áprilisig elhalasztják a 130 milliárd eurós mentőcsomag következő részletét. Az uniós pénzügyminiszterek szerint ugyanis a görög politikai elit nem elég elkötelezett az előírt költségcsökkentés iránt, és láthatóan nem akarja bevezetni a népszerűtlen intézkedéseket.

Külföldi megfigyelők lesnék a görög kormány minden lépését - Index

Átlagpolgárként figyelve az eseményeket, számomra a görög tragédia a liberális demokrácia és a szabad piacgazdaság viszonyának tipologikus esete: a görög emberek most szabad akaratukból szavazhatnak arra, amit a piac diktál nekik. Amíg a demokrácia valóságosan szabad akaratból hozott döntést feltételez, addig a piacgazdasági kényszer nyilvánvalóvá teszi, hogy legyen a demokrácia rendszere mégoly mívesen kimunkált jogi konstrukció is, könnyen illuzórikussá válhat. A görög válság brutális élességgel megvilágítja a szépen kisminkelt nyugati világkép alapvető ellentmondását, amely abban rejlik, hogy a piacgazdaság és a demokrácia mai fogalmai nem feltétlenül egészítik ki egymást.

Isten

Az Egyesült Államokban ezt kulturális háborúnak nevezik, ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni.

A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet? - Mindennapi

Emlékszem, általános iskolás voltam, amikor először találkoztam Darwin nevével. A tanító néni magyarázta a már akkor is dogmaként kezelt elméletet, mire én, a papgyerek, nagy ártatlanul felkiáltottam: „De hiszen az embert Isten teremtette!” Mire a többiek elkezdtek nevetni rajtam, a „csuháson”, a tanító néni pedig szigorúan rám nézve valami olyasmit mondott, hogy máskor ne mondjak ilyeneket. Ilyen szép emlékeim is vannak a hivatalos ateizmus korából. Egy korból, amit úgy éltem meg és át, hogy amit én gondolok, az minimum illetlenség a hivatalos doktrínával szemben. Aztán jött a nem remélt rendszerváltás, azzal a reménységgel mégis, hogy visszakerülve a „ szabad világba”, most majd a hitemmel a többséghez tartozom. Nem tudom miért, vagy tán nagyon is tudom, hogy ma, leszámolva illúzióimmal, szellemi folytonosságot érzek a gyermekkoromban átélt ateizmus és a mai globális nyugati világ hivatalos doktrínája, a filozófiai liberalizmus között. Isten eleve elrendelt, kikutathatatlan végzéséből megint egy ateista világban élek.

Et resurrexit tertia die

Ha Jézus feltámadt, de az analógia elvéhez körömszakadtánkig ragaszkodunk, nincs az a történeti érv, amely elfogadhatóvá tenné számunkra a hírt.

Íme, a bizonyítékok: Jézus feltámadása történelmi tény! - mindennapi

Mint tudjuk, Ádám és Éva voltak az első történészek: öntudatra jutottak, mert ettek a jó és a rossz tudásának fájáról, s elmagyarázták Istennek, mi történt. Mindig így van ez: önmagukban az események jelentés nélküliek. Az ember az, aki jelentést ad az úgynevezett tényeknek: elmagyarázza, hogy mi történt. S aki elmondja a jelenben, mi történt a múltban, mindig értelmez. Nagy hiedelem azt gondolni, hogy majd az úgynevezett, egyébként néma „múlt” önmagától megszólal, s értelmezi önmagát a jelennek. Ennél fogva teljeséggel mellékes, hogy az önmagában vett, jelentés nélküli „múltban” mi történt. Ami számít, az az, hogy arra, „ami történt” az emlékező hogyan emlékezik. Minden identitás az emlékezetben megőrzött és értelmezett múltra épül. Ehhez képest az, amit a történészek bogarásznak elő a múltból, teljesen mellékes.

Oldalak