A magyar dráma

További magyar sarkalatos törvényeket tekint át az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű független jogi szakértői testület - közölte szerdán az MTI-vel Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő, aki részt vesz az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésszakán.

További magyar törvényeket tekint át a Velencei Bizottság - Inforadio

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, vannak olyan kérdések is, amelyekben az ország szuverenitása miatt nem áll módjában a kormánynak elmozdulni. Ilyen például az MNB elnökének eskütétele.

Az ország szuverenitása miatt ragaszkodik Orbán az MNB-elnök esküjéhez - Origo

A volt kormányfő az általa vezetett Demokratikus Koalíció (DK) első kongresszusán (...) azt mondta, Orbán Viktor szembefordult az ország érdekével, felrúgta az alkotmányos rendet, és csak a világlátásában osztozókat, a keresztény-nemzeti középosztályt képviseli, ezért mennie kell.

Gyurcsány: Az új parlament hatályon kívül helyezi az alaptörvényt - Inforadio

Noha a külföldi sajtó mintha lecsendesedett volna, a „magyar ügy” még messze nem került le a napirendről. Ebben a helyzetben az olyan átlagpolgárnak mint én, elég nehéz elhessegetnie azt a benyomását, hogy azok, akik Magyarország látványos „megbüntetésére” szánták el magukat, a korábbi retorikus össztűz csillapítása után a jogi fogásokat keresik. Ami számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a kritikák egy jó részének alapvetően ideologikus indíttatása van (erről leginkább az az abszurd igény árulkodik, hogy az MNB elnök ne tegyen esküt a magyar Alaptörvényre). Ugyanakkor az elmúlt időszakban Magyarországot ért külföldi ideologikus támadássorozat újra felszínre hozta a magyar társadalomban már eleve meglévő évszázados törésvonalakat. Ennek legfrisebb, nyilvánvaló jele Gyurcsány Ferenc sokatmondó beszéde, amely nagyon is érzékeli a magyar problematika történeti mélységeit, ám ugyanakkor előrevetíti a magyar társadalom ideologikus meghasadtságának a fixálódását.Tragikus.

Amit a kommunizmus nem bírt elérni, megvalósítja az értéksemleges Európa?

"A parlament fog a jövőben dönteni a jelentkező felekezet elismeréséről. Az ilyen eljárás, amely politikai testületet bíz meg azzal a feladattal, hogy vallásos hit legitimációját mérlegelje, nem egyeztethető össze az állam semlegességi és pártatlansági kötelezettségével" - szögezte le a közleményben az ET emberi jogi biztosa.

Az ET emberi jogi biztosa bírálja a magyar törvényalkotást - Inforadio

 

Bár a magyar kormány már választ adott a levélre, Hammarberg továbbra is aggódik.

Az Európa Tanács is nekiment a kormánynak az egyházi törvény miatt - Origo

Nem kétséges, hogy az utóbbi időben meghozott törvényeket ért külföldi és hazai kritikák egy része kifejezetten ideologikus természetű, amelyek messze túlmutatnak a szorosan vett jogi – szakmai kereteken. Világnézeti kérdésekről, (a „szellemiségről”) is szó van immár, melyeknek egyik neuralgikus pontja – nem véletlenül – az egyházügyi törvény. Ahogy látom, a törvény körüli vita leszűkült az egyházi státusz jogi szabályozása körüli kérdésekre. Vagy mégsem? Nem az itt a valódi kérdés, hogy melyik egyház „egyház”, s melyik nem, hanem az, hogy hol van a vallási jelenségek helye a sokszínű nyugati társadalmak szellemi, kulturális arculatának formálásában.

Ki hagyta el a nyugati partot?

Mégis: az elmúlt másfél év gazdaságpolitikáját tekintve a Valutaalap/EU-páros kijózanító részvétele a magyar gazdaságpolitika alakításában mindenképpen civilizációs előrelépést jelentene.

Köztársaság, kiegyezés, kilábalás – Vízkeresztkor Magyarországról - hazaeshaladas.blog.hu

VIKTOR ORBAN, Hungary’s conservative prime minister, seems an unlikely villain.

Europe could do more to stop Hungary’s erosion of democratic norms - Economist

Amint az várható volt, Bajnai Gordon bejelentkezett. Helyzetelemzését és programját szakmai, politikai szempontból nyilván sokan értékelik. Hanem van az írásában néhány igen figyelemreméltó mondat, amelyek túlmennek a szorosan vett politikum világán. Az egyik ez: „Mégis: az elmúlt másfél év gazdaságpolitikáját tekintve a Valutaalap/EU-páros kijózanító részvétele a magyar gazdaságpolitika alakításában mindenképpen civilizációs előrelépést jelentene.” Azt kell mondjam, a volt miniszterelnök jól érzékeli a mai Magyarország és a Nyugat között most zajló vita valódi dimenzióit és mélységeit.

Nem akarok még egy elbukott szabadságharcot

Az Indexnek nyilatkozó, EU-s ügyekben járatos emberek mind úgy látják, hogy a magyar kormány megtörése több fontos, már elfogadott törvény esetében is eltökélt szándéka az Európai Bizottságnak.

                                                                                                                    A világ össztüze zúdul Orbánra - Index

"Azt hiszem azonban, a legfontosabb az, hogy amikor kifejezzük aggodalmainkat, akkor nem elég azt válaszolni, hogy maguk ezt úgysem értik. Mi ugyanis igenis értünk mindent."

                                                                                                    Csalódott az Egyesült Államok Magyarországban - Origo

Magyarországnak valami olyasmit sikerült elérnie, amit történetében csak nagy ritkán: rólunk beszél az egész világ. Csakhogy míg 56-ban a világsajtó lelkesedéssel cikkezett a szabadságharcról, addig ezt a mi mai „szabadságharcunkat” értetlenül szemléli, és elege lett belőle. Nem kívánok jogi vagy gazdasági elemzést írni, nem értek hozzá. A jelenség az érdekes, ami ezekben a hivatkozott írásokban, de más anyagokban is, félelmetes nyerseséggel  és brutális nyíltsággal megmutatkozik: minden túlzás nélkül, napjainkban Magyarország a világhoz (értsd: a Nyugathoz) való viszonyának drámai pillanatait éli. Itt már nem az a kérdés, hogy mi lesz ennek az erőpróbának a vége. Nyilvánvalóan Magyarország húzza a rövidebbet. A kérdés immár az, hogy hol a helye a világban Magyarországnak.

Magyarország és a Nyugat 2011/12 fordulóján

Orbán Viktorról és a Fidesz-frakcióról közöl értékelő írásokat a londoni The Times, illetve a The Economist. Német és olasz lapok szintén foglalkoztak Magyarországgal - foglalja össze az MTI. Egy olasz lapinformáció szerint "az Európai Parlamentben elkezdték vizsgálni a Lisszaboni Szerződés hetedik cikke által előírt eljárást, ami szerint elvennék annak szavazati jogát, aki nem tartja tiszteletben az unió alapvető jogait.

                                                                                                                 Vizsgálnák Magyarország uniós szavazati jogát? - Portofilo

A mai nyugati civilizáció belső eszmei ellentmondását jól kifejezi az állam világnézeti semlegességének a doktrínája. Az a tétel, hogy az állam nem azonosulhat semmilyen ideológiával, kivéve azzal az ideológiával, hogy az állam nem azonosulhat semmilyen ideológiával.

Néhány szó a hatalomról Karácsony napján


Reálisan látni kell azt is ugyanakkor, hogy egy tízmilliós ország nagymértékben függ a külföldi befektetőktől, és attól, hogy hol van az ő tűréshatáruk. Főleg a jelenlegi európai helyzetben kiemelten fontos ez, amikor jól látszik, hogy a piacok kegyetlenek: kormányokat hoznak és kormányokat visznek.

"Az ország maga alatt vágja a fát" - interjú az Erste Bank vezérével - Origo

Érdekes, hogy ma, amikor eszmei polgárháború folyik Magyarországon a "demokrácia hívei", meg a "diktatúrát építő" kormányerők között, s maga az ország is úgy van beállítva a nemzetközi közvéleményben, mint amelyik letér a "demokrácia útjáról", egy ilyen mondatra senki nem figyel fel. Itt van ez mondat, nem az utca emberétől, hanem egy bankvezértől, aki nyilván jól ismeri belülről, hogyan is működik ez a nyugati világ. Demokrácia ide vagy oda, a "piacok" kormányokat hoznak, vagy visznek. Nem a Jézuska hoz ajándékot karácsonykor, hanem a "piacok" hozhatnak új kormányt. Ez az üzenet.

Jegybanki függetlenség, avagy egy mai hitvita margójára

A volt külügyminiszter szerint a jegybank egy szentség, "nem nagyon szokták kikezdeni".

Balázs Péter: Az előfeltételek sem adottak az IMF-tárgyalásokhoz - Inforadio

A készülő jegybanktörvény miatt folyik a vita a jegybank függetlenségéről. A hírek szerint a készülő törvény sértheti a jegybank függetlenségét, s ez oly' súlyos fordulatnak bizonyult, hogy az IMF és az EU delegációja megszakította az előkészületi tárgyalásokat. Fogalmam sincs mi történt, csak azt érzékelem a hírekből, hogy a jegybanki függetlenség olyannyira fontos elvi kérdés - ahogyan Balázs Péter fogalmaz "szentség" -, hogy még az esetleges veszélyeztetése is úgy hatott az IMF és az EU delegációjára, mintha a kormány szentségtörést követett volna el. Úgy is reagáltak, mint az ördög a tömjénfüstre. Az a probléma ezzel az egésszel, hogy nem igazán derül fény arra, mi is itt a "függetlenség" valódi tartalma. A függetlenség fogalma úgy szerepel ebben a diskurzusban mint magyarázatra nem szoruló legitimációs eszköz, mint végső hivatkozási alap, mint legfőbb érték, mint "szentség". Nos, akkor én most herezist mondok és szentségtörő leszek: függetlenség márpedig nincs.

Szavak egy magyar nacionalista háztartásából

A mértékadó francia liberális lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtti sajtótájékoztatója előtt Brüsszel nem tudta, hogy „a költségvetési fegyelem, de egyben egyfajta gőgös nacionalizmus bajnokának" is számító Magyarország vajon csatlakozni akart-e Nagy-Britanniához az uniós megállapodás elutasításában.

Le Monde: Magyarország fegyelmezett, de gőgösen nacionalista - Index

A francia Le Monde-tól az Index közvetítésével megtudtuk, hogy Magyarország egy gőgösen nacionalista ország. Nem túl eredeti meglátás. Személy szerint már hozzá vagyok szokva, hogy magyarként mindig magyarázkodnom kell. Hosszú történet ez. Alant tehát nem fogok hosszú önvédelmi fejtegetésekbe kezdeni. Fölösleges és méltatlan. Szomorú vagyok. Inkább szeretettel meghívom a Le Monde-ot egy kis empátiakészség-fejlesztő kurzusra az otthonomba. Körülnézünk a konyhában, a nappaliban, bekukkantunk a speizba, a fűrdőszobába, sőt, még a hűtőt is kinyitjuk. Aztán megkérdezzük a Le Monde kedves munkatársát, vajon mit tükröz ez az átlag magyar háztartás? Ez lenne a nacionalista Magyarország? S mi a véleménye ezek után arról, hogy mértékadó (!) újságjában Európa nyilvánossága előtt egy egész országot nacionalistának bélyegez. Ennyi.

A győzelem ontológiája

37. perc (22.37): Sárga lap Messinek, szövegért.

30. perc (22.30): A Barcelona a második helyzetét gólra váltotta. Messi betört a védők közé, majd tökéletesen tette lyukra a  labdát a két középső védő között is helyet lelő Alexis Sáncheznek. A chilei szélső középről, 15 méterről a bal alsó sarokba küldte a labdát. (Real Madrid-Barcelona 1-1)

                                                                                                                Inforadio - A Barcelona megnyerte Madridban az El Clásicot

Fóné - mondja fóné – mindig is szerette a focit. Korábban követte a magyar bajnokságot is, de az utóbbi időkben, mióta kitágult a világ, inkább a csak a nagy focinemzetek bajnokságait és az európai nagy csapatok összecsapásait követi. No és, persze, a meccsek meccsét, az El Clásico-t.

Fóné kedvence, eléggé közhelyesen, a Barcelona, s ott is, megint csak eléggé fantáziátlanul, Messinek drukkol. Amikor Messihez kerül a labda, fónéban elnyomhatatlanul előtör valamiféle csillapíthatatlan gólvágy. S ha Messi gólt rúg, fóné egy pillanatra úgy érzi – vallja be fóné – mintha az élete teljesedett volna be.

Szív és ész, avagy Európa alapdilemmája

Korábban német részről felvetődött, hogy egy olyan európai hatóságot kellene létrehozni, aminek vétójoga van a tagállamok költségvetésének elfogadásában, és engedetlenség esetén az Európai Bírósághoz fordulhat.

                                                                                                                                Index - Új EU-szerződést akar Merkel és Sarkozy

Európa alapdilemmája az, hogy miközben az európai népeknek valójában nincs Európa-tudata, létre kellene hozni az egységes pénzügyi Európát. Európában nemzeti identitások vannak, ám a gazdasági racionalitás most azt követelné, hogy ezen történeti identitásokat meghaladva, jöjjön létre valamiféle gazdaságilag homogenizált új közösségi önértelmezés.

Oldalak