Együtt élni a terrorizmussal?

 

Manuel Valls, francia miniszterelnök a nizzai terrortámadás után a sajtó képviselőinek elmondta, további támadásokra kell számítani az országban és együtt kell élniük a terrorizmussal.

A francia miniszterelnök szerint az országnak együtt kell élnie a terrorizmussal - 888.hu

A francia miniszterelnök elszólta magát. A nizzai támadás után azt találta mondani, hogy a jövőben Franciaországnak meg kell tanulnia együtt élni a terrorizmussal. Ez gyakorlatilag nyílt beismerése annak, hogy a „kialakult helyzetben” a terrorizmus veszélye potenciálisan mindig jelen lesz Franciaországban. No és ezzel akaratlanul üzent nem csak a franciáknak, hanem lényegileg mindenkinek. Ha úgy tetszik, ez egy diagnózis arról, hogy hova vezetett az a liberális ideológia, amely hallani sem akart az ellenőrizetlen bevándorlás és a terrorizmus közti összefüggésről, s amely valamiféle elvont humanizmus bűvöletében vakká vált arra az egyszerű tényre, hogy senkinek sincs a homlokára írva, milyen szándékkal jön ide, s főképp, hogy kivé válik. Sajnálatos módon, az elmúlt időszak terrortámadásai alapján azt kell mondani, hogy Európa egy hamisan értelmezett humanizmus jegyében importálta a potenciális terrorizmust, s most küzd az ellen, amelyet maga idézett elő.

Már nem csak a kereszt a probléma, a templom is

Joaquim Reinig a Die Tageszeitung nevű lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy miért lenne tanácsos lebontani a templomokat Németországban és helyükre mecseteket építeni.

Elképesztő indokkal akarja a német építész mecsetté alakítani a templomokat - meteon.org

A Meteon szemlézte a Breitbartot, amely szemlézte a Die Tageszeitungot. A német lapban egy prominens német építész, Joaquim Reinig arról beszélt, hogy Németországban több mecsetet kellene építeni. Az építész indokairól majd később. A Meteon szemléjének a címe (Elképesztő indokkal akarja a német építész mecsetté alakítani a templomokat) viszont nem egészen pontosan tolmácsolja Reinig mondanivalóját (ellentétben a szemle első sorával.) Ugyanis a hamburgi építész nem átalakítani akarja a keresztyén templomokat, hanem lebontani, s helyükbe mecseteket építeni. A Breitbart szerint is Reinig nem átalakításról, hanem lebontásról beszélt.

Már keresztyén múlt sincs

De térjünk át Frans Timmermansra, aki az európai parlamenti képviselőkhöz így szólott: „…a diverzitás az emberiség jövője (sorsa). A világ legtávolabbi szegletén sem lesz olyan nemzet, amelynek ne lenne diverzitás a jövőjében. Ebbe az irányba halad az emberiség. És azok a politikusok, akik azt próbálják eladni a választópolgáraiknak, hogy létezhet olyan társadalom, amely kizárólag egy kultúrába tartozó emberekből áll, olyan jövőképet rajzolnak fel, amely egy soha nem létezett múltra épül. Ezért ilyen jövő nem lesz. Európa sokszínű lesz, mint ahogy a világ összes többi része is sokszínű lesz.”

Fajok keveredését akarják - magyaridok.hu

Mindig is az volt a véleményem, hogy a multikultúra ideológiájának ilyen csökönyös hangoztatása az európai vezetés részéről, megalapoz egy olyan teóriát, mely szerint ennek vezetésnek a valódi célja a kulturálisan keresztyén Európa felszámolása. Ebbe a képbe pontosan beleillik a migráció kezelésének a koncepciója is, amely egész egyszerűen nem tekinti problémának nem keresztyén vallású milliók bevándorlását Európába, mert nem is ismeri el, hogy a kolletív identitáshagyományok ilyen mértékű találkozása civilizációs konfliktushoz vezethez. Sőt, mintha a cél pontosan az lenne, hogy a valaha volt keresztyén Európa egy ilyen művi úton előállított keveredésben totálisan felolvadjon. Európa jövője tehát nem a kulturális-történeti folytonosság fenntartásában van, hanem éppen annak felszámolásában. De úgy tűnik, az új, kulturálisan sokszínű Európa víziójának megvalósításához nem elég csak felvázolni a jövő koncepcióját. A múltat is meg kell szüntetni. Nos, Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, megteszi. Kimondja: ”És azok a politikusok, akik azt próbálják eladni a választópolgáraiknak, hogy létezhet olyan társadalom, amely kizárólag egy kultúrába tartozó emberekből áll, olyan jövőképet rajzolnak fel, amely egy soha nem létezett múltra épül. Ezért ilyen jövő nem lesz. Európa sokszínű lesz, mint ahogy a világ összes többi része is sokszínű lesz.”

A keresztyénség brutális realizmusáról

Pusztaságban élünk, de az ÚR az Ő Fia, Jézus Krisztus által ezt kivirágoztatta, és mi áldott eszközök lehetünk ebben a munkában.

REND - ünnepi megnyitó és főelőadás - refdunantul.hu

A dunántúli reformátusoknak van egy kétévenként sorra kerülő, fesztivál jellegű rendezvénysorozata, a Református Egyházi Napok – Dunántúl (REND). Amikor ez a poszt vasárnap reggel megjelenik, még javában tart a pénteken kezdődött nagyszabású egyházi esemény. A mindig más helyszínen megrendezett REND-nek ebben az évben Balatonfüred ad otthont, ahova mintegy tízezer dunántúli református gyűlt össze. A találkozó főtémája az Ézsaiás 35. alapján a reménység. Ez a fejezet egy metaforában elmondott üzenet arról, hogy a pusztában, azaz ebben a mi fizikai valóságunkban megjelenik Isten. Szóval, miféle reménységről van itt szó?

Identitásfoci

...magyar és izlandi szurkolók együtt sütkéreztek a tengerparton.

A külföldi sajtó is csak ámul a magyar szurkolókon - Origo

Van abban valami bájos ellentmondás, ahogyan ebben a „nemzetek utáni konstellációban” (Habermas) nemzeti alapú nemzetközi sportversenyek nézettségi csúcsokat döntögetnek. A nézettségi ráta ugrásszerű növekedése nyilvánvalóan nemcsak a sportnak szól, hanem annak, hogy a nemzeti válogatottak azonosulási lehetőséget kínálnak föl azoknak is, akik különben az életben nem érdeklődnek sportversenyek, adott esetben a foci iránt. Meg lehet élni az állítólag már nem, avagy alig-alig létező kollektív nemzeti identitást.

Arról, hogy miként kell rasszizmust kreálni

A jelentés megjegyzi, hogy míg Európában a német közvélemény volt az egyik legbefogadóbb a menekültekkel szemben, 2015-ben már hetenként akár hat menekültellenes tüntetést is rendeztek. Több áldozat, illetve megtámadott barátokkal, ismerősökkel rendelkező menedékkérő és menekült mondta el az Amnesty Internationalnek, hogy félelemben él, és többé nem érzi magát biztonságban.

Az Amnesty szerint Németország belefullad a gyűlöletbe - index.hu

Németországban rohamléptekben növekszik a rasszizmus – áll az Amnesty International jelentésében. Egy ilyen megállapítás bármely országra nézve súlyos állítás. De ha Németországról van szó, még súlyosabb. Ez az ország még ma is hurcolja huszadik századi történetének iszonytató terhét, tehát nagyon kell ügyelnie arra, hogy jelenkori társadalmának megítélésében még csak véletlenül se kapcsolódjék össze múlt és jelen. Talán ez is lehet Merkel asszony politikájának az egyik motivációja. Németországnak el kell hitetnie a világgal, hogy véglegesen szakított a múltjával. Most viszont itt a hír: az országban növekszik a rasszizmus.

A keresztény Európa eszméjének elárulása

A radikalizálódás elkerülése érdekében általánossá kell tenni az iszlám vallásoktatást a német közoktatásban Heinrich Bedford-Strohm, a Németországi Protestáns Egyház elnöke szerint, s meg kell adni a lehetőséget a muszlim diákoknak, hogy kritikusan közelíthessenek saját hagyományaikhoz.

A német protestánsok vezetője az iszlám vallásoktatás kiterjesztését sürgeti - mandiner.hu

Egyre nagyobb megütközéssel és csalódottsággal olvasom az európai kereszténység egyes jeles képviselőinek a megszólalásait migráció-ügyben. Ugyanazt mondják, mint az európai politikai elit, vagyis valamiféle elvont és egyetemes humanizmusra hivatkozva a határtalan befogadás abszurd ideáját hirdetik. Ez nyilvánvalóan sérti a keresztény Európa eszméjét. Az, hogy a kereszténység egyes képviselői is beálltak a sorba, túlmegy minden várakozásomon. Nem elég, hogy a második világháború után, a Frankfurti Iskola, majd a hatvannyolcas nemzedék hatásos tevékenysége nyomán a „bűnös kereszténység” témájának minél színesebb kibontására egész iparágak álltak rá, zajlott a kereszténység tudatos szétzüllesztése, most tovább folyik az érzelmi zsarolás: ha nem vagy befogadó, nem vagy elég jó keresztény. És a kereszténységet ki védi meg?

Miért vagyok keresztyén?

Igen, Kurt Flasch filozófiatörténész, egyetemi tanár összegyűjti hosszú akadémikus élete tapasztalatait, és 83 évesen az olvasók elé tárja a „beszámolóját és érvelését” arról, hogy ő már miért nem keresztény, pedig annak született és jó polgári német katolikus keresztény nevelésben részesült.

Ez a harc sem a végső – Kurt Flasch Miért nem vagyok keresztény? című könyvéről - kereszteny.mandiner.hu

Köszönet Gágyor Péternek, hogy felhívta a figyelmet Kurt Flasch könyvére, amely most a Typotex kiadásában, Simon József fordításában magyarul is megjelent. A filozófiatörténész, egyetemi tanár Flasch azt a meghökkentő címet adta könyvének, hogy „Miért nem vagyok keresztény?” Mint a recenzióból is megtudjuk, a szerző racionális és történetkritikai érvek sokaságát vonultatja fel a bibliai történetek hitelességének a megkérdőjelezésére, valamint az egyház bibliaértelmezésének cáfolatára. Ebben persze semmi újdonság nincs, ismerős már századok óta. Ugyanakkor a könyv a személyessége miatt mégis hatni tud, s a recenzens arra is kitér, hogy számos jelentős lap, a Neue Zürcher Zeitungtól a Frankfurter Allgemeine Zeitungig reagált rá. Hiába no, a  keresztyénség még mindig nagy csont, amit Európa se kiköpni, se lenyelni nem tud. Mert ha az lenne itt a kérdés, hogy miért nem vagyok buddhista, mohamedán, stb.,ugyan, kit érdekelne? Európában a keresztyénség a probléma. Magyarázatra szorul nem csak az, hogy miért vagyok keresztyén, hanem az is, hogy miért nem. Ezért izgalmas ez a könyv.

Millió hazugság millió templomban

Million hearts of a million people
Be proud, you were born to be real oh-oh
Million lies in a million temples
It’s only fear, become a pioneer oh-oh

Egy millió ember egy millió szíve
Légy büszke, hisz arra születtél, hogy eredeti légy oh-oh
Millió hazugság rejlik millió templomban
Ez csak félelem, ami úttörővé válik oh-oh

Fehérvári Gábor Alfréd - Pioneer (2016) - magyar-dalszoveg.hu

Azt mondják a hozzáértők, hogy Fehérvári Gábor Alfréd, azaz Freddie az idei Eurovíziós Dalfesztiválon nagyon jó volt. Jobb helyezést érdemelt volna. Biztosan így van, nem értek hozzá. Viszont a mai popzenével úgy vagyok, hogy gyanúsan túl sok a „jó mű”, mintha futószalagon gyártanák. A jelenségről sokkal inkább a tömegtermelés és tömegfogyasztás jut eszembe, s nagy kérdés a számomra, hogy ebből a nagyipari szinten előállított művészetből mi is marad majd meg valódi értékként az utókor ítéletében. Az Eurovízió maga, mint az egyik legnézettebb TV műsor, bennem inkább a fogyasztás, az ízlés, a gondolkodás, a magatartás tömegesítését jelenti, semmint azt, hogy itt valami eredetiséggel lenne dolgunk. Ebben a közegben énekli Freddie azt a nem túl eredeti gondolatot, hogy merjünk eredetiek lenni.

A pünkösdi "X tényező"

”Az Orbán fiú maga is hangsúlyozza: ő nem teológus, csupán bizonyságot akar tenni a »személyes Isten« megtapasztalásáról. Amelyről egyébként semmi biztosat nem lehet tudni. Ahogy Erich Fromm alapján a szakirodalom is gyakran emlegeti: a megtérés-, illetve istenélményekben mindig van egy X tényező. Az X itt azt jelenti, hogy sem mások, de még az érintett maga sem lehet teljesen tudatában annak, pontosan mi is az, amit átélt, aminek a részese lett.”

Orbán Gáspár és az X tényező: Egy a tábor, több a pásztor - hvg.hu

A HVG-ben Dobszay János írt egy cikket, amely néhány, általa fontosnak gondolt szakértő bevonásával annak próbált meg utána járni, hogy voltaképpen miféle jelenséget kell látnunk Orbán Gáspár megtérése mögött. A mi mai világunk már csak ilyen. Az a szimpla tény, hogy a történet főszereplője a miniszterelnök fia, elégséges volt arra, hogy tematizáljon, s a hazai nyilvánosság előterébe emeljen egy egyébként egyáltalán nem jelentéktelen jelenséget. Azt a ma magyarázatra szoruló tényt, hogy a keresztyénség nem csak a múlté, hanem korunk bevett ateista gondolkodási sablonjainak legnagyobb cáfolatára, fiatalok tömegei térnek meg. Ez valóban zavarba ejtő. Meg kell magyarázni, mert ellentmond a szekularizáció megállíthatatlanságába vetett hiten alapuló történelemképnek. Nemhogy a történelem végére értünk volna, hanem a történelem visszatér.

Oldalak