Arctalan terrorizmus?

Ha a jelenség mögötti okot és mozgatórugót keressük (mást pedig nem érdemes) akkor azt találjuk, hogy végső soron nincs iszlám terrorizmus, ahogy keresztény terrorizmus sincs. Ugyanazért nem érdemes, sőt káros iszlám vagy arab terrorizmusról beszélni, ahogy cigánybűnözésről. És ez nem valamiféle „polkorrekt”, a tényeket elhazudó, öncenzúrás attitűd végett fontos, hanem épp ellenkezőleg, a tisztánlátás kedvéért.

Balavány György: Tudta, hogy iszlám terrorizmus nem létezik? - hvg.hu

Balavány György elmagyarázza a jámbor olvasónak, hogy iszlám terrorizmus nem létezik. A gondolatmenete ismerős, valahol igaz is, másrészt mégis végtelenül álságos. Végül is valóban lehet azt mondani, hogy a gyűlölet jelenléte egyetemes, s nincs olyan civilizáció, kultúra, amelynek a történetéből ne lehetne előásni a legborzalmasabb horrort. Ez igaz. A kereszténység talán mindenkinél hangsúlyosabban azt hirdeti, hogy a bűn jelenléte az egyetemes emberi lényeg szerves része. Nincs kivétel, tehát teljességgel fals egy olyan szemlélet, amely a mindenkiben meglévő rosszat leszűkíti, és fajokhoz, kultúrákhoz, civilizációkhoz társítja. Ez eddig rendben is volna. Csakhogy, a másik oldalról, ezzel Balavány a mai európai terrorizmust arctalanná teszi, mint ahogyan az áldozatokat is. Nincs elkövető és nincs áldozat. Nincs néven nevezés. Csak elmosás van, csak elkenés van, csak elspiritualizálás van. Hamel atyát nem egy konkrét, iszlám hátterű terrorista ölte meg egy misén, konkrét meggyőződésből, hanem az amúgy mindenkiben meglévő gyűlölet. Csak azt nem tudom, ki fogja ezt megmondani Hamel atya családjának. Ez olyan, mintha azt mondanám a Dunába lőtt zsidó családjának, hogy az nem a magyar antiszemitizmus bűne, hanem az egyetemes gyűlöleté. Álságos.

Britannia

...because we’re Great Britain...

Theresa May: Jobb Britanniát fogunk építeni - Mandiner

A periférián élő magyar európaiként mindig is bámultam a briteket. Azért az innen nézve ellentmondásos, sőt abszurdak tűnő jelenségért, ahogyan a monarchia iránti feltétlen tisztelet konzervativizmusában mégis képesek voltak demokráciát teremteni, s ez a kettős jelleg valami egészen különleges forma-és magatartáskultúrát is létrehozott, amelyben nem került egymással szembe múlt és modernitás. Számomra a brit modell mindig is azt üzente szimbolikusan, hogy nem feltétlenül igaz az az Európa-szerte hangsúlyozott tétel, miszerint a tételezett globális jövő a nemzeti hagyományokon alapuló közösségi érzület, formakultúra és identitás feladása révén lenne csak megvalósítható. Ha úgy tetszik, a brit kiválás egy nagyon erős válasz erre a régóta húzódó vitára. Theresa May, az új brit miniszterelnök elmondta beszédét. Nagyon brit. Mégpedig attól, hogy tiszteli azt, ami brit.

Együtt élni a terrorizmussal?

 

Manuel Valls, francia miniszterelnök a nizzai terrortámadás után a sajtó képviselőinek elmondta, további támadásokra kell számítani az országban és együtt kell élniük a terrorizmussal.

A francia miniszterelnök szerint az országnak együtt kell élnie a terrorizmussal - 888.hu

A francia miniszterelnök elszólta magát. A nizzai támadás után azt találta mondani, hogy a jövőben Franciaországnak meg kell tanulnia együtt élni a terrorizmussal. Ez gyakorlatilag nyílt beismerése annak, hogy a „kialakult helyzetben” a terrorizmus veszélye potenciálisan mindig jelen lesz Franciaországban. No és ezzel akaratlanul üzent nem csak a franciáknak, hanem lényegileg mindenkinek. Ha úgy tetszik, ez egy diagnózis arról, hogy hova vezetett az a liberális ideológia, amely hallani sem akart az ellenőrizetlen bevándorlás és a terrorizmus közti összefüggésről, s amely valamiféle elvont humanizmus bűvöletében vakká vált arra az egyszerű tényre, hogy senkinek sincs a homlokára írva, milyen szándékkal jön ide, s főképp, hogy kivé válik. Sajnálatos módon, az elmúlt időszak terrortámadásai alapján azt kell mondani, hogy Európa egy hamisan értelmezett humanizmus jegyében importálta a potenciális terrorizmust, s most küzd az ellen, amelyet maga idézett elő.

Már nem csak a kereszt a probléma, a templom is

Joaquim Reinig a Die Tageszeitung nevű lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy miért lenne tanácsos lebontani a templomokat Németországban és helyükre mecseteket építeni.

Elképesztő indokkal akarja a német építész mecsetté alakítani a templomokat - meteon.org

A Meteon szemlézte a Breitbartot, amely szemlézte a Die Tageszeitungot. A német lapban egy prominens német építész, Joaquim Reinig arról beszélt, hogy Németországban több mecsetet kellene építeni. Az építész indokairól majd később. A Meteon szemléjének a címe (Elképesztő indokkal akarja a német építész mecsetté alakítani a templomokat) viszont nem egészen pontosan tolmácsolja Reinig mondanivalóját (ellentétben a szemle első sorával.) Ugyanis a hamburgi építész nem átalakítani akarja a keresztyén templomokat, hanem lebontani, s helyükbe mecseteket építeni. A Breitbart szerint is Reinig nem átalakításról, hanem lebontásról beszélt.

Már keresztyén múlt sincs

De térjünk át Frans Timmermansra, aki az európai parlamenti képviselőkhöz így szólott: „…a diverzitás az emberiség jövője (sorsa). A világ legtávolabbi szegletén sem lesz olyan nemzet, amelynek ne lenne diverzitás a jövőjében. Ebbe az irányba halad az emberiség. És azok a politikusok, akik azt próbálják eladni a választópolgáraiknak, hogy létezhet olyan társadalom, amely kizárólag egy kultúrába tartozó emberekből áll, olyan jövőképet rajzolnak fel, amely egy soha nem létezett múltra épül. Ezért ilyen jövő nem lesz. Európa sokszínű lesz, mint ahogy a világ összes többi része is sokszínű lesz.”

Fajok keveredését akarják - magyaridok.hu

Mindig is az volt a véleményem, hogy a multikultúra ideológiájának ilyen csökönyös hangoztatása az európai vezetés részéről, megalapoz egy olyan teóriát, mely szerint ennek vezetésnek a valódi célja a kulturálisan keresztyén Európa felszámolása. Ebbe a képbe pontosan beleillik a migráció kezelésének a koncepciója is, amely egész egyszerűen nem tekinti problémának nem keresztyén vallású milliók bevándorlását Európába, mert nem is ismeri el, hogy a kolletív identitáshagyományok ilyen mértékű találkozása civilizációs konfliktushoz vezethez. Sőt, mintha a cél pontosan az lenne, hogy a valaha volt keresztyén Európa egy ilyen művi úton előállított keveredésben totálisan felolvadjon. Európa jövője tehát nem a kulturális-történeti folytonosság fenntartásában van, hanem éppen annak felszámolásában. De úgy tűnik, az új, kulturálisan sokszínű Európa víziójának megvalósításához nem elég csak felvázolni a jövő koncepcióját. A múltat is meg kell szüntetni. Nos, Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, megteszi. Kimondja: ”És azok a politikusok, akik azt próbálják eladni a választópolgáraiknak, hogy létezhet olyan társadalom, amely kizárólag egy kultúrába tartozó emberekből áll, olyan jövőképet rajzolnak fel, amely egy soha nem létezett múltra épül. Ezért ilyen jövő nem lesz. Európa sokszínű lesz, mint ahogy a világ összes többi része is sokszínű lesz.”

A keresztyénség brutális realizmusáról

Pusztaságban élünk, de az ÚR az Ő Fia, Jézus Krisztus által ezt kivirágoztatta, és mi áldott eszközök lehetünk ebben a munkában.

REND - ünnepi megnyitó és főelőadás - refdunantul.hu

A dunántúli reformátusoknak van egy kétévenként sorra kerülő, fesztivál jellegű rendezvénysorozata, a Református Egyházi Napok – Dunántúl (REND). Amikor ez a poszt vasárnap reggel megjelenik, még javában tart a pénteken kezdődött nagyszabású egyházi esemény. A mindig más helyszínen megrendezett REND-nek ebben az évben Balatonfüred ad otthont, ahova mintegy tízezer dunántúli református gyűlt össze. A találkozó főtémája az Ézsaiás 35. alapján a reménység. Ez a fejezet egy metaforában elmondott üzenet arról, hogy a pusztában, azaz ebben a mi fizikai valóságunkban megjelenik Isten. Szóval, miféle reménységről van itt szó?

Identitásfoci

...magyar és izlandi szurkolók együtt sütkéreztek a tengerparton.

A külföldi sajtó is csak ámul a magyar szurkolókon - Origo

Van abban valami bájos ellentmondás, ahogyan ebben a „nemzetek utáni konstellációban” (Habermas) nemzeti alapú nemzetközi sportversenyek nézettségi csúcsokat döntögetnek. A nézettségi ráta ugrásszerű növekedése nyilvánvalóan nemcsak a sportnak szól, hanem annak, hogy a nemzeti válogatottak azonosulási lehetőséget kínálnak föl azoknak is, akik különben az életben nem érdeklődnek sportversenyek, adott esetben a foci iránt. Meg lehet élni az állítólag már nem, avagy alig-alig létező kollektív nemzeti identitást.

Arról, hogy miként kell rasszizmust kreálni

A jelentés megjegyzi, hogy míg Európában a német közvélemény volt az egyik legbefogadóbb a menekültekkel szemben, 2015-ben már hetenként akár hat menekültellenes tüntetést is rendeztek. Több áldozat, illetve megtámadott barátokkal, ismerősökkel rendelkező menedékkérő és menekült mondta el az Amnesty Internationalnek, hogy félelemben él, és többé nem érzi magát biztonságban.

Az Amnesty szerint Németország belefullad a gyűlöletbe - index.hu

Németországban rohamléptekben növekszik a rasszizmus – áll az Amnesty International jelentésében. Egy ilyen megállapítás bármely országra nézve súlyos állítás. De ha Németországról van szó, még súlyosabb. Ez az ország még ma is hurcolja huszadik századi történetének iszonytató terhét, tehát nagyon kell ügyelnie arra, hogy jelenkori társadalmának megítélésében még csak véletlenül se kapcsolódjék össze múlt és jelen. Talán ez is lehet Merkel asszony politikájának az egyik motivációja. Németországnak el kell hitetnie a világgal, hogy véglegesen szakított a múltjával. Most viszont itt a hír: az országban növekszik a rasszizmus.

A keresztény Európa eszméjének elárulása

A radikalizálódás elkerülése érdekében általánossá kell tenni az iszlám vallásoktatást a német közoktatásban Heinrich Bedford-Strohm, a Németországi Protestáns Egyház elnöke szerint, s meg kell adni a lehetőséget a muszlim diákoknak, hogy kritikusan közelíthessenek saját hagyományaikhoz.

A német protestánsok vezetője az iszlám vallásoktatás kiterjesztését sürgeti - mandiner.hu

Egyre nagyobb megütközéssel és csalódottsággal olvasom az európai kereszténység egyes jeles képviselőinek a megszólalásait migráció-ügyben. Ugyanazt mondják, mint az európai politikai elit, vagyis valamiféle elvont és egyetemes humanizmusra hivatkozva a határtalan befogadás abszurd ideáját hirdetik. Ez nyilvánvalóan sérti a keresztény Európa eszméjét. Az, hogy a kereszténység egyes képviselői is beálltak a sorba, túlmegy minden várakozásomon. Nem elég, hogy a második világháború után, a Frankfurti Iskola, majd a hatvannyolcas nemzedék hatásos tevékenysége nyomán a „bűnös kereszténység” témájának minél színesebb kibontására egész iparágak álltak rá, zajlott a kereszténység tudatos szétzüllesztése, most tovább folyik az érzelmi zsarolás: ha nem vagy befogadó, nem vagy elég jó keresztény. És a kereszténységet ki védi meg?

Miért vagyok keresztyén?

Igen, Kurt Flasch filozófiatörténész, egyetemi tanár összegyűjti hosszú akadémikus élete tapasztalatait, és 83 évesen az olvasók elé tárja a „beszámolóját és érvelését” arról, hogy ő már miért nem keresztény, pedig annak született és jó polgári német katolikus keresztény nevelésben részesült.

Ez a harc sem a végső – Kurt Flasch Miért nem vagyok keresztény? című könyvéről - kereszteny.mandiner.hu

Köszönet Gágyor Péternek, hogy felhívta a figyelmet Kurt Flasch könyvére, amely most a Typotex kiadásában, Simon József fordításában magyarul is megjelent. A filozófiatörténész, egyetemi tanár Flasch azt a meghökkentő címet adta könyvének, hogy „Miért nem vagyok keresztény?” Mint a recenzióból is megtudjuk, a szerző racionális és történetkritikai érvek sokaságát vonultatja fel a bibliai történetek hitelességének a megkérdőjelezésére, valamint az egyház bibliaértelmezésének cáfolatára. Ebben persze semmi újdonság nincs, ismerős már századok óta. Ugyanakkor a könyv a személyessége miatt mégis hatni tud, s a recenzens arra is kitér, hogy számos jelentős lap, a Neue Zürcher Zeitungtól a Frankfurter Allgemeine Zeitungig reagált rá. Hiába no, a  keresztyénség még mindig nagy csont, amit Európa se kiköpni, se lenyelni nem tud. Mert ha az lenne itt a kérdés, hogy miért nem vagyok buddhista, mohamedán, stb.,ugyan, kit érdekelne? Európában a keresztyénség a probléma. Magyarázatra szorul nem csak az, hogy miért vagyok keresztyén, hanem az is, hogy miért nem. Ezért izgalmas ez a könyv.

Oldalak