Teremtés hete – kicsit másképp...

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1992-ben. Az idei rendezvényre szeptember 30-án és október 1-én szombaton és vasárnap kerül sor. A rendezvény egyrészt európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, másfelől az ingyenes országos eseményekkel sokakat szólíthatunk meg és csábíthatunk ki a szabadba.  Az akció egyben verseny is az európai államok között.  A játékban a helyszínek, a résztvevők, és a látott madarak száma alapján értékelik a résztvevő országokat, a legmagasabb számokat elérők nyernek! Magyarország az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt.

Európai Madármegfigyelő Napok - mme.hu

A természettől egyre inkább elidegenedő, elszakadó, mindenféle civilizációs betegségekben szenvedő társadalmunkban egyre inkább  szükségünk lenne olyan rendezvényekre, napokra, esetleg versenyekre, amelyeken erőt meríthetünk a teremtett világból! A Madármegfigyelő Nap adta az ötletet, hogy egy kicsit  – stílusosan fogalmazva – engedjem szabadjára a fantáziámat, s álljak elő ehhez hasonló, ma még talán abszurdnak tűnő vagy éppen mosolyra fakasztó rendezvény-ötletekkel. Egy egész hétre való összegyűlt, íme...

 

Egy hang voltam az Isten énekében...

Megtelt a felsőőri református templom október 7-én szombaton a debreceni református kollégium kórusának, a Kántusnak és a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium régi kórustagjaiból szerveződött Psalterium Hungaricum Kórusának a koncertjére, melynek méltó kiegészítéseként a Gúthy László,felsőőőri református tiszteletes által szervezett egyesített őrségi református kórus is fellépett. A két magyarországi kórus a reformáció 500. éves évfordulója alkalmából szervezett kárpát-medencei koncertsorozat részeként, a bécsi Magyar Nagykövetség és a bécsi Collegium Hungaricum szervezésében látogatott Felsőőrre. 

Nagysikerű kóruskoncert Felsőőrön - volksgruppen.orf.at

Testben az őrségi egyesített kórusban, lélekben, fiatalon, tizenöthathét évesen viszont a Kántusban álltam... Láttam és hallottam, ahogy a fiatalember együtt énekel a többi, számára már ismeretlen ifjú kórustaggal, lelkesen, szépen, figyelve Berkesi tanár úr kezeire... S közben elgondolkodtam azon, amin még soha, hogy mit is jelent(ett) számomra a Debreceni Református Kollégium Kántusa...?

 

Járni tanulok például...

"Járni tanulok például. A műtétek után hónapokig nem tudtam, most is csak úgy-ahogy. Próbálgatom, hogyan működik a testem, meg egyáltalán mi az, ami működik" - mondta a nemzet színésze, és azt is elárulta, hogy testi hibával született, angolkóros volt az egyik lába, emiatt sokáig az is kétséges volt, hogy egyáltalán tud-e majd járni, ha felnő.

Először beszélt állapotáról Cserhalmi György - inforadio.hu

Mondja Cserhalmi György. Kicsit hetykén, ironikusan, játékosan, új-és meglepetésszerűen, de mégis elgondolkodtatóan – ahogy egy zseniális színésztől szinte el is várja az ember... Mintha ez – a járni tanulás – csak egy lenne egy gyógyulófélben lévő beteg napi elfoglaltsága, tennivalói, feladatai között... Mintha ez olyan egyszerű lenne... Egy ösztönszerű, automatikus biológiai mechanizmus... Amire már egy egyéves gyermek is képes... Amin gondolkodni sem kell... -normál esetben... Mint a lélegzésen vagy az evésen... Csak menni...

 

Emberszámba venni az Istent...!

„Amikor Istenről beszélünk, elvek és igazságok ütköznek, pedig az istenhit nagyon is személyes kérdés. Milyen jó lenne, ha emberszámba vennénk Istent, ahogy a zsoltáros, aki megszólítja Őt, és párbeszédet kezdeményez vele” – fogalmazott Lackfi. Majd arra kérte a jelenlévőket, idézzék fel emlékezetes zsoltárélményeiket.

Zsoltárok laptopra és papírlapra - parokia.hu

Az én Év Fája-jelöltem

Idén 48 jelölés érkezett az Év Fája versenybe, ezek közül tizenhármat juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. Az idén nyolcadik alkalommal szervezett vetélkedő olyan fákra hívja fel a figyelmet, amelyek különleges szerepet töltenek be a jelölő közösség életében.

Mi lesz az Év Fája? - itt vannak a jelöltek - inforadio.hu

Egy öreg körtefa. Zánka egyik szőlőhegyén, a Várhegyen, egy erdei tisztás közepén, egy magányosan meghúzódó, bogárhátú pincéből átépített nyaraló előtt áll. Talán anyai nagyapám, vagy még inkább dédapám ültette. Nem emlékszem, hogy valaha is a gyümölcséből ettem volna. Ma már csak néhány zöld ágában van némi élet, megfáradt, s tulajdonképpen születésétől fogva eldőlni készülő törzsét már csak vastag kérge tartja... Igen, jellegzetesen előrehajló törzsével, fejét alázatosan meghajtva mintha valamit még halkan súgni, mesélni szeretne a világnak, még utoljára... Hallgassuk csak...!

 

Magyar játékok

Rendezzük meg az első és egyben hagyományt teremtő Magyar Játékokat!
Hogy mi a csudáról írok?
Olyasmiről, ami még sohasem volt, s amivel nemcsak a sport iránti elkötelezettségünket, hanem alkalmasságunkat egy nagyszabású, világméretű multisportesemény megrendezésére is bizonyíthatjuk.  E sorok olvasói bizonyosan hallottak már az egykori brit gyarmatbirodalom országainak fesztiváljáról, a Nemzetközösségi Játékokról... (…)  A mi nagy játékunk is valami hasonló szerepet tölthetne be az Ausztráliától Kanadáig a világ különböző zugaiban élő magyarok lelkében. Gondoljanak csak bele: négyévente összejönnénk, és együtt ünnepelnénk a magyarságunkat, azt, hogy bárhová sodort bennünket az élet, bármit is gondolunk a világról, jobbról vagy balról nézzük a dolgokat, ugyanaz a gyökerünk, az anyanyelvünk, a nemzeti identitásunk.

Magyar Játékokat! – Szűcs Miklós publicisztikája - nso.hu

Palackposta

Rövid irodalmi műveket alkotnak, azokat egy üvegpalackba teszik, majd lakó- vagy munkahelyük városának valamely folyójába dobják írók egy szombaton indult német irodalmi projekt keretében.

Folyóba dobják műveiket az írók - origo.hu

Nem vagyok író, de azért szoktam írogatni, ezt-azt... Az evangéliumon kívül nincsenek olyan globális üzeneteim a világ számára, melyeket mindenkinek feltétlenül meg kellene ismernie, de azért azt nem bánnám, ha néhányan irományaimból elolvasnának 1-2 sort, pár gondolatot... És az internet végtelen óceánját leszámítva nincsen olyan nagy folyó -információs csatorna- a közelemben, amely „szétteríthetné” az én egy darab képzeletbeli palackpostámat, ám egy kis folyócska (Marcal) azért mégis akad, amelybe beledobnám, hátha valamikor, valahol, valaki megtalálja és az valamit mond is neki... Akkor beledobom, jó...?

 

Mi lesz a kis Al Caponékból...?

Sok mindent meg kell tanulni, például azt, hogy a diákot egyáltalán nem izgatja Mózes két kőtáblája, ha a következő órán matematikából dolgozatot ír. Nem kell ezen megsértődni. Humorra és sok-sok szeretetre van szükségük, és ha megkapják, akkor meghálálják. Persze nem rögtön. Olyan jó érzés, mikor tíz évvel az érettségi után beállít hozzám az osztály „Al Caponéja”, hogy összeesketném-e őket a menyasszonyával. Nem az eminens jön, akire számítanék, hanem a rosszcsont, és van ebben valami csodálatos.

Ez így sportszerű - parokia.hu

Dettó ugyanezt éltem meg én is. Adrián kislányát kereszteltem vasárnap. Ezt a most izmos, sármos, jól öltözött fiatalembert 10 éve konfirmáltam. Nem kellett a toronyból lehoznom, de nem is volt ott a kátéórákon, csak testben... Emlékszem, a füzetébe olyanokat írogatott, hogy „nincs Isten”, „ez az egész csak mese” meg hogy „az Isten halott”... Ahogy majd minden kikonfirmált, úgy ő is kerülte a templom környékét. Bokszoló lett. Azért az más világ... Ma konditerme van, több vállalkozása, szép autója, s most foglalózta le a város egyik legszebb eladó házát... Derék, rendes embernek tűnik, de azért NAV-ellenőrként nem kopogtatnék be hozzá... Van egy gyönyörű felesége, most már egy tündéri kislánya, s arról beszél nekem, hogy Valaki segíti, vezeti, irányítja az ő életüket... Elgondolkoztam. Mi lesz a kis Al Caponékból...?

 

Egy ünnepség lélekemelő pillanatai

Celldömölkön a Kemenes-aljai Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében tartottak ünnepi megemlékezést szombaton. A rendezvényen közreműködött többek között Kondor Tamás, aki Demjén Ferenc dalát, a Honfoglalást énekelte el. Ünnepi beszédet mondott Fehér László, a város polgármestere, valamint Ágh Péter, a térség országgyűlési képviselője. A beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői megáldották az új kenyeret, majd kitüntetéseket adtak át azoknak, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak a város sikeréhez.

Országépítő Szent István öröksége - Színdarabbal, szoboravatással ünnepeltek megyeszerte - vaol.hu

Tudom, bennem van a hiba. Remélem, most már csak volt. Őszintén bevallom, eddig mindig úgy menetem el az aug.20-i városi ünnepségre, hogy ez egy hivatalos rendezvény előre megírt forgatókönyvvel, előre sejthető tartalmú köszöntő beszédekkel, lélektelen közhelyekkel, szófordulatokkal. Azt is lehetett nagyjából tudni, hogy milyen körből kerülnek ki a kitüntetettek. S -mea culpa- már mindig nagyon vártam, hogy a szózat eléneklése után, lelkileg meg nem érintve vagy éppen kissé lelombozódva, sokszor a fogadást és a finom falatokat meg sem várva, minél rövidebb úton elhagyhassam az ünnepség helyszínét... Eddig. Az idén minden más volt. Felidézem röviden az ünnep felemelő pillanatait...

 

Bérunió

Miután az Európai Bizottság bólintott a kezdeményezésre, a Jobbik elkezdhette gyűjteni az aláírásokat egy úgynevezett „európai bérunió” érdekében, ami azt célozná, hogy az EU alapszerződésébe bekerüljön az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve, hosszabb távon pedig tűnjenek el azok a hatalmas különbségek, amelyek a nyugat-, illetve kelet-európai tagországokban dolgozók keresetei között jelenleg fennállnak.

Európai bérunió, avagy van-e realitása a Jobbik elképzelésének? - blikk.hu

Voltak már úgy a Kedves Reposzt-olvasók, hogy nagyon éhesek voltak és egyszer csak ott találták magukat egy elegáns étteremben és az asztalon már ott gőzölgött, mosolygott egy igazán ínyükre való, hatalmas tál ételköltemény...? Körülbelül így éreztem magam, amikor megláttam egy óriásplakáton... Igen, ez kell nekem... Nekünk... Mindenkinek... Az egész országnak... S ha nem is az egész világnak, de legalábbis Európának... „Tessék mondani, tulajdonképpen mi is az, amit most enni fogok...?  Az étlapon az áll, hogy bérunió...”

 

 

Oldalak