A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. (...) Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

Nemzetközi nőnap - wikipedia.org
 

Bár Magyarországon csak egyedi fertőzések vannak és gócpontok nincsenek, a múzeumkerti ünnepség hazánk legnagyobb rendezvénye, ahová Magyarország minden pontjáról érkeznek emberek. Ezért biztonsági okokból, az operatív törzs ajánlását elfogadva a kormány úgy döntött, hogy az idei évben a március 15-ei múzeumkerti nagyünnepséget lemondja.

ELMARAD A MÁRCIUS 15-I KÖZPONTI ÜNNEPSÉG - travelo.hu

Ez a téma úgy adja magát... Először is azért, mert mögöttünk van a nemzetközi nőnap (márc.8.), előttünk pedig a magyar forradalom és szabadságharc (márc.15) évfordulója. Aztán azért is, mert ahogyan maguk a nők, úgy a feminizmus, emancipáció, női egyenjogúság kérdései is örökzöldek... Nem beszélve arról, hogy ma már minden területen képesek lepipálni bennünket, férfiakat... Akár a harcmezőkön is... Végül – gondoltam – egy kicsit, egy reposzt erejéig szakadjunk ki a koronavírus-téma karanténjából, s villantsuk fel nemzetünk dicső történelméből három hősnő portréját, akik huszárruhában, karddal a kezükben ( s talán még kackiás műbajuszt is ragasztottak csókos ajkuk fölé...) valóban hősies, példaadó és tanulságos élettel szolgálhatnak nekünk, mai utódoknak, férfiaknak és nőknek egyaránt..!

Kezdjük Bányai Júliával, aki Erdélyből települt át Magyarországra, majd műlovarnőként dolgozott a bécsi cirkuszban, egészen férje, Sárossy Gyula ügyvéd 1848-ban bekövetkezett haláláig. A szabadságharc kitörésekor férje nevén, s természetesen férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe..! A 27. honvédzászlóalj kötelékében harcolt Erdélyben, egészen a százados rangig vitte! De nem csupán a fegyveres harcokban vett részt, hanem francia nyelvtudását kihasználva kémkedett is  – táncosnőként – mind az osztrákoknál, mind az oroszoknál... A szabadságharc leverése után Törökországba menekült, majd rövid ideig visszatért Erdélybe, ahol rész vett a Makk Károly-féle összeesküvésben.  Ennek kudarca után – újra csak Törökországon keresztül – végül Egyiptomban, Kairóban telepedett le. Itt nyitottak egy fogadót, s talán ezért is neveztek el róla vendéglátói és kereskedelmi szakközépiskolát Kecskeméten... 

Folytassuk egy szomorúbb sorsú hősnővel, Pfiffner Paulinával. Mezőhegyesen született olasz származású édesapától és lengyel édesanyától, akit 10 éves korában elveszített. Ifjúkori lázadásait a színészetben élte ki, többek között Erdélyt is megfordult vándorszínészként. 23 évesen lépett Bem seregébe, ő Ligeti Kálmán néven... Őt is tisztté léptették elő, azonban 49 januárjában lőtt sebet kapott, így számára a kórházban fejeződött be a szabadságharc. Nem tudjuk, hogy a vesztes szabadságharc okozta nemzeti fájdalomban vagy egyéni életének kudarca miatt, de 53-ban, Gyulán, a laktanyában szíven lőtte magát. Ekkor még nem halt meg, a gyulai közkórházban ápolták majd egy hónapon keresztül, végül azonban belehalt súlyos sérüléseibe. A hálás utókor 1888-ban díszes síremléket állított neki.

Végül a legismertebb, Lebstück Mária... Aki Zágrábban született gazdag kereskedőcsaládba, majd 13 éves korában Bécsbe került nagybátyjához, aki császári brigadérosként szolgált... Lebstück Mária a Károly nevet vette fel, s először a bécsi majd a magyar forradalomhoz csatlakozott. 48 novemberében állt be a honvédseregbe. Többször is megsebesült, a kápolnai csata után hősiességért főhadnaggyá léptették elő. Egy ünnepséget követően, ahol férfiruhája ellenére kiderült női mivolta, Görgey kémnek hitte és halálra ítélte. Csak tiszttársai közbenjárására maradhatott életben, s kaphatta vissza rangját. Számos hőstette közül kiemelkedik a verpeléti ütközet után tanúsított bajtársiassága: egyedül 86 sebesültet mentett meg és szállíttatott Tiszafüredre, amíg mások a maguk életét próbálták menteni... 49 júliusában, még a fronton férjhez ment Jónás József tüzérkapitányhoz. A fegyverletétel után mindkettőjüket fogságba vetették, Mária pedig a fiát is ott, a cellában szülte meg. Később újra férjhez ment, egy festőhöz, Pasche Gyulához, Komáromban, Budán, majd Újpesten éltek. Itt is halt meg 1892-ben, egyedül, koldusszegényen... S hogy miért írtam, hogy hármójuk közül ő volt a legismertebb? Halála után 50 évvel Huszka Jenő és Szilágyi László egy máig népszerű operettben, a Mária főhadnagyban örökítette meg alakját, hősiességét, emlékét!