A mi hittanversenyünk

A Magyar Bibliatársulat Alapítvány ismét online bibliaismereti versenyt hirdet, amelyre középiskolásokat, valamint főiskolásokat, egyetemistákat és ezentúl más fiatal(os) felnőtteket is szeretettel várunk.
A játék öt héten keresztül tart majd, és ez alkalommal A Biblia Projekt két 5–6 perces animációs filmjére épül, amelyekkel szeretnénk végigkísérni a résztvevőket a Biblia nagy, összefüggő történetén a teremtéstől az újjáteremtésig.
A verseny nem titkolt célja rávenni a fiatalokat arra, hogy minél gyakrabban és minél nagyobb kedvvel vegyék a kezükbe a Szentírást. Úgy véljük, ehhez az egyik legjárhatóbb út, ha különféle feladatokat kell megoldaniuk, amihez forgatniuk kell a Bibliát.

IX. online bibliaismereti verseny - parokia.hu

Nagyon örülök a Magyar Bibliatársulat Alapítvány online bibliaismereti versenyének. Egyrészt azért, mert az egyháztól legtávolabb álló korosztályt, az általános iskolából már kikerült fiatalokat célozza meg, másrészt pedig mert a „saját csatornájukon” igyekeznek őket elérni. Ezzel szemben én most itt a Reposzton a mi hagyományos hittanversenyünket szeretném bemutatni. Azt, amit mi csinálunk évről évre az Őrségi Református Egyházmegyében. Annál is inkább, mert más egyházmegyékből és egyházkerületekből is érdeklődtek már, ill. azért is, mert a gyerekek is nagyon szívesen vesznek részt ezeken a versenyeken.

W.W.J.D., azaz Mit tenne Jézus?

W. W. J. D. – olvashatjuk a sejtelmes rövidítést karkötőkön, pólókon, könyvjelzőkön, falvédőkön, s a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt. (…) A szlogen keletkezését Charles M. Sheldon amerikai prédikátor nevéhez kötik, aki az 1800-as évek végén a kansasi Topekában szolgált. Sheldon 1886-ban tartott egy prédikációs sorozatot, melynek visszatérő kérdése mindig az volt: Mit tenne Jézus? Sheldon a vasárnap esti szertartások népszerűségét szerette volna növelni, és hétről hétre olyan történeteket hozott, melyek nehéz morális helyzetekről szóltak. (…) Tíz évvel később Sheldon népszerű prédikációi könyv alakban is megjelentek Az Ő nyomdokain avagy Mit tenne Jézus? címmel. Könyvében a lelkész eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha a keresztények egy évig minden döntésüket erre az egy kérdésre alapoznák?

Mit tenne Jézus? – Egy szlogen születése - kotoszo.blog.hu

Diskurzus a hitoktatásról

Az iskolai hittanoktatásnak jóval többről kellene szólnia, mint egy átlagos tantárgynak. De mi valósul meg ebből a mindennapok gyakorlatában?
A kötelező iskolai hittanoktatás hazai bevezetése óta jó pár év eltelt már, és a kezdeti viták után mintha csökkent volna a téma iránti érdeklődés. Pedig most lenne csak igazán értelme beszélni róla, hiszen a mindennapok során számos tapasztalat felhalmozódott már a hittanoktatás előnyeiről és hátrányairól, örömeiről és nehézségeiről, eredményeiről és gondjairól. Meg is kérdeztünk egy vallástanárt, egy hitoktatót és egy lelkészt arról, hogy melyek a legfontosabb személyes gondolataik minderről.

Az ismeret átadásán túl - parokia.hu

Mintha csökkent volna az érdeklődés... Ez olyannyira igaz, hogy az én öt iskolámban, ahol kötelezően választható hit-és erkölcstan órát tartok, a leendő első osztályos szülök számára előírt tájékoztatón, amelyre meghívták a történelmi felekezetek hitoktatóit, nem volt kinek tájékoztatást adni... Pedig a korábbi években, volt olyan iskola, ahol 40-50 érdeklődő szülő hallgatott bennünket, de a kisebb iskolában is 20-25. Most nulla... Ezért is nagyon hasznosnak és tanulságosnak tartom azt a diskurzust, amely a parokia.hu-n megjelent, s amelyben én is szeretnék részt venni azzal, hogy közre adom a saját tapasztalataimat, meglátásomat, véleményemet. Röviden, néhány gondolatban.

 

Nick Vujicic gyülekezetépítő tanácsai

A többszörös bestsellerszerző és motivációs szónok Nick Vujicicot a legtöbben arról ismerik, hogy karok és lábak nélkül jött a világra. Jelen kötetében annak történetét osztja meg az olvasóval, hogyan ösztönözte arra Jézus Krisztus példája, hogy korlátai ellenére is bejárja az egész világot és emberek millióihoz juttassa el Isten igéjét. Az örömhírt terjesztve számos nehézséggel kellett megküzdenie, de soha nem csüggedt el: a keresztény ember útjába semmilyen akadály nem állhat, az Istenbe vetett hit hegyeket képes megmozgatni. Nick személyes tapasztalatait, emlékezetes élményeit bemutatva feltárja, miből merít újra és újra erőt a hétköznapokban; hogyan vált ismert evangelizátorrá; hány és hány emberrel osztotta meg a hitét személyesen vagy a világhálón keresztül. Nick, bár végtagok nélkül született, megrendíthetetlen hite által Jézus kezévé és lábává vált.

Jézus keze és lába - Isten végtelen szeretetének megélése - bookline.hu

A nők védelmében

Vajon ismerjük azokat, akik előttünk ülnek a templomban? Hány ismerős arc, és mennyi soha el nem mondott történet – harcról, kérdésekről, kétségbeesésről, reményről, hitről. A fasori református nők egy bögre forró ital mellett kezdték el történeteiket egymással megosztani. (…) Nehéz elfogadnunk a saját sebezhetőségünket, pedig nem kell tökéletesnek lennünk. És mivel nem is vagyunk azok, Jézus így szeret minket, és így halt meg mindannyiunkért. (...) Viszont ott vannak, akik egyedül vannak, akiket tragédia ért. Mindenkinek az jut eszébe róla, és nem mernek hozzá szólni. Aki családban élt, de elvált, és úgy próbál visszatérni a gyülekezetbe, annak nehezebb visszaintegrálódnia. Sokan vannak így, többen, mint gondolnánk.

Ezek a napok, hetek, hónapok (is) a nőkről, asszonyokról szóltak (vagy kellett volna szólniuk...). Mire gondolok? Bálint nap (Valentin)... Házasság hete... Nőnap... Ökumenikus női világimanap... S ehhez még hozzávehetjük, hogy gyülekezetünkben január első vasárnapja óta Rúth könyvét olvassuk hétről hétre, amely alapjában véve egy családtörténet, azon belül egy kialakuló házasság története, s több nehéz sorsú, marginális helyzetben lévő nő (Rúth, Naómi) élettörténete. Ez utóbbi két esemény(sorozat) kapcsán egy-egy gondolattal én is szeretnék hozzászólni a kiemelt cikkben leírt, a fasori református nők közötti beszélgetéshez. Csak úgy, a nők védelmében...

Dráma vázlatok

Ugyanis drámapályázatot hirdet a Budapest Bábszínház, egyrészt abból az apropóból, hogy idén ünneplik fennállásuk 70 éves évfordulóját, másrészt azért, hogy támogassák a fiatal drámaírókat, harmadrészt meg azért, hogy szülessen egy olyan úgy magyar színdarab, amely
KIFEJEZETTEN A 13-18 ÉVES KOR KÖZÖTTI KOROSZTÁLY PROBLÉMÁIRÓL SZÓL.
(A Budapest Bábszínház ugyanis már rég nem csak kisgyerekeknek játszik.)
Szóval ha valaki érez magában szándékot arra, hogy írjon egy ilyen darabot, ezen kívül 1984. január 1. és 2003. január 1. között született, az jól teszi, ha megnézi a részletes pályázati kiírást a Bábszínház honlapján.

Ha fiatal vagy, és pont szeretnél írni egy színdarabot kamaszoknak, most eljöhet a te napod - index.hu

Ilyen, olyan

Olvasom, hogy az egyik nap söpri a másikat. A kérdés csak az, hogy milyen seprűt használunk, mert – ahogy a közmondás tartja – egy új seprű jól seper. Vagy nem...

Kő András : Ez is, az is - magyarhirlap.hu

Olvasom Kő András: Ez is, az is c. írását. Igazából nem is tudom meghatározni a műfaját. Bölcs mondások gyűjteménye? Mindennapi életből vett szentenciák? Aforizma-válogatás? Mindenesetre gondolatainak többsége kiváltott belőlem némi szellemi reakciót... Persze, ezeket igyekeztem az én világomra vonatkoztatni, tehát a lelkészi hivatás, az egyház, az istentisztelet, az igehirdetés területére. Ezeket szeretném most közreadni, nyersen, fésületlenül, őszintén... Lesz köztük ilyen is, olyan is...

 

Az eltévedt lovas

Ady Endre az egyik legjelentősebb 20. századi modern magyar lírikus volt. Hegyi Katalin irodalomtörténésszel, főmuzeológussal, a halálának századik évfordulójára rendezett emlékkiállítás kurátorával többek között temetéséről, síremlékének avatásáról, kultuszáról, illetve arról is beszélgettünk, miként értelmezhető ma az Ady–Kosztolányi-vita. (…) - Ady már a zilahi gimnáziumi évei alatt építette imázsát, szeretett mindig a középpontban lenni. Fiatalon manírjai, sztárallűrjei voltak, amelyeket társai elfogadtak – okos, kedves és vagány volt. (…) - Az Új versek új hangot hozott, a kortárs költők és kritikusok is felfigyeltek rá, helyén kezelték az újító tehetséget annak ellenére, hogy elismerték, sok dolgot nem is értenek a versekből. De ez nagy ugrás volt Ady számára. - Nem hiszem, hogy Ady szemével lennénk képesek látni a mai világot.

Az imázsépítő poéta - magyarhirlap.hu

A napokban elém került ez az Ady-vers. Ezt szeretném ma megosztani a Reposzt-olvasókkal, ill. ezzel kapcsolatban néhány, szerintem ma is aktuális meglátást, gondolatot, reflexiót.

 

Az ember, aki nevetve született

Pénteken a tíz éve meggyilkolt Marian Cozmára emlékeztek Veszprémben. A román játékost túlzás nélkül imádta a város, azóta sem igazán sikerült megemészteni durva, erőszakos halálát. Mocsai Lajos, a veszprémi kézilabdacsapat és Cozma egykori vezetőedzője beszédében a gyilkosság utáni napokat idézte fel. Kiemelte, a román beálló olyan ember volt, akit az egész csapat rendkívül támogatott és szeretett. (…) A meccs után Nagy László vehette át az elsőként átadott Marian Cozma-díjat. Világklasszisunk láthatóan meghatódott, majd következett a szurkolók vezetésével elénekelt Himnusz. A felemelő jelenet jól láthatóan a csapat idegenlégiósaira is hatással volt. Felejthetetlen este volt, méltó emlékezés egy remek sportemberre.

A Veszprém legyőzte a Barcelonát, Nagy Lászlóé az első Marian Cozma-díj - pestisracok.hu

Három tétel az egyház jövőjéről

Csonta István hangsúlyozta: a változtatás energiát vesz igénybe, félelemmel és bizonytalansággal jár, de nincs növekedés abban, ha megállunk. Az egész Egyháznak együtt kell élni, fejlődni a folyamatosan teremtő Istennel. (…) Tudatosságra kell nevelnünk magunkat és azokat az embereket, akik velünk együtt követni akarják Krisztust. Ez a kis közösségek egyházmodellje lehetőséget fog adni a kisebb csoportokkal való jobb, mélyebb munkára ugyanúgy, ahogy ez a PPHF-en ma is történik.

„A számok nem visznek minket előre, ha nincs mögötte minőség” – Interjú Csonta Istvánnal - magyarkurir.hu

Na jó, reformáció-léptékű, egyháztörténeti jelentőségű tételnek azért nem nevezném azt a három gondolatot, amelyet Klaus Douglas, sok laikus és nem protestáns által is ismert művéből, Az új reformáció – 96 tétel az egyház jövőjéről c. könyvéből szeretnék kiemelni, de minden esetre tökéletesen egybevág mindazzal, amit Csonta István, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola egyháztörténeti tanszékének megbízott vezetője elmondott az egyház „változ(tat)ás-kényszeréről”, a kis közösségek jelentőségéről, valamint a még tudatosabb keresztyén életről. Azért is örülök ennek az egyezésnek, mert az idei ökumenikus imahét befejezése után ez azért egy újabb jelzés lehet mindnyájunk számára, hogy az utunk egy irányba vezet...

 

Oldalak