Rések a pajzson

Hargitai Anna Magna megváltós nővér kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a bolsevik és a náci diktatúra közös vonása, hogy a hatalom megszerzéséért és megtartásáért hasznosnak és célravezetőnek tartja az embertelen tetteket és az erkölcstelenséget.

Hargitai Anna Magna nővér kapta idén a Hit pajzsa díjat - magyarhirlap.hu

Még mielőtt egy betűt is leírok, két dolgot hadd szögezzek le: 1. Abszolút egyetértek a díjjal, annak fontosságával és szükségességével. Azzal, hogy egyrészt fel kell tárni a sokszor szörnyű, embertelen és istentelen valóságot, másrészt ismerjük meg és jutalmazzuk meg azokat, akik egy ilyen világban is hűséggel, hittel és bátran helytálltak. 2. Amikor én a pajzson lévő résekről beszélek, nem akarok támadni senkit és semmit, sokkal inkább úgy tekintek ezekre, hogy ezeken keresztül még szélesebben és mélyebben lássuk azt a bizonyos harcmezőt, ahol a hit hősei megvívták a maguk harcait...

 

 

„Eredj a hangyához...!”

A szubszaharai Afrikában elterjedten élő Matabele-hangyák (Megaponera analis) olyat tesznek, amilyet semmilyen más rovar sem: ellátják harcban megsebzett társaik sérüléseit. A kezelés ráadásul hallatlanul hatékony, hiszen elsősegély hiányában a sebesült hangyák 80 százaléka 24 órán belül elpusztul, míg az „orvosi” ellátásban részesülők mindössze 10 százalékos eséllyel halnak bele sérüléseikbe, ha a kezelést követően steril helyen tartják őket.(...) Erik T. Frank, Merten Wehrhan és Karl Eduard Linsenmair nem ismernek más olyan rovarfajt, amelynek egyedei ápolnák sérült bajtársaikat, sőt, véleményük szerint ez a viselkedés az egész állatvilágban példa nélkül való... 

Az állat, ami a háború poklában sem hagyja magára a sérülteket - origo.hu

A Bibliában a hangyák a szorgalom, az előrelátás, a magukról idejekorán való gondoskodás megtestesítői. (Péld. 6, 6-8!) De legendás szorgalmukról La Fontaine is tudna mesélni... Kevésbé ismert „építőipari szaktudásuk”: olvastam, hogy bizonyos afrikai termesz hangyák úgy megépítik váraikat, hogy annak meg sem kottyan egy rajta táncoló, jól lakott elefánt... Szervezettségükről is lenne mit tanulniuk a modern emberi társadalmaknak, közösségeknek, bár e tekintetben a méhek talán megelőzik őket... Viszont, hogy mennyire bajtársiak, segítőkészek, irgalmasak, erről most hallottam először...

 

Párnacsata

A Magyar Újságírók Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya 2017 decemberében is meghirdette a Magyar Sajtófotó Pályázatot, mely évek óta a hazai és határon túli fotóriporter szakma legnagyobb seregszemléje kiállítással összekötve. (...)
A fotókon ábrázolt nyolc fős család Csanyteleken él. A 6 gyermeket nevelő szülők a Csongrád megyei településen valósággal mindennapi küzdelmet folytatnak a térségre jellemző munkanélküliség és a gyermeknevelés nehézségeinek körülményei között. Egyetlen bevételi forrásuk a 120 ezer forint állami támogatás, mely rendszertelenül, időnként alkalmi munkából származó pénzösszegekkel egészül ki.
A család életének nehézségeit bemutató megdöbbentő felvételek egyben ikonikusak is, hiszen nagyon sok ember él jelenleg is Magyarországon a létminimum alatt.

Rendkívül megdöbbentő fotók egy magyar család életéről - tubeworldandfilmnews.cafeblog.hu

Nézd ezt a képet...! A többit ne, csak ezt...! Nézd a lámpát, a függönyt, a franciaágyat... Nézd a kislányt, a haját, a szemeit, a száját, a mozdulatait...! És nézd a párnát...! Ahogy repül, repül, repül, majd egyszer csak megáll a levegőben...

 

Zimmer frei!Tihany, Barátlakások 1

Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI.-XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlõtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sõt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve barátlakások. A remeteteleptõl nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz-kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.

Remetetelep (Barátlakások) - tihany.hu

Bár balatoni gyerek vagyok, szeretem a természetjárást, a túrázást és igyekszem megismerni hazánk természeti, kulturális és történelmi kincseit, szégyen gyalázat, hogy eddig a tihanyi barátlakásokhoz még nem jutottam fel... A múlt héten azonban ez is megtörtént, s talán mondanom sem kell, hogy a hely szépsége és szelleme engem is magával ragadott. Rögtön el is játszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha egy élelmes és kellően gátlástalan vállalkozó lennék, s történetesen enyém lenne valamelyik (mondjuk az egyes számú!) barátlakás? Olvassá(to)k el, hogy kiknek ajánlom ezt a csodálatos, különleges és exkluzív szálláslehetőséget...

 

 

A halál-és az élet könyve

A Shadows from the Walls of Death (Árnyak a halál falairól) című 1874-es könyvnek nemcsak a címe fenyegető, hanem a lapjai is. Olyannyira, hogy aki kesztyű nélkül érinti meg őket, halál fia. A könyv ugyanis több száz tapétamintát gyűjt egybe, amelyek mindegyike veszélyes mennyiségű arzént tartalmaz. A különleges kiadvány Dr. Robert M. Kedzie munkája,aki sebészként dolgozott az amerikai polgárháború alatt, majd kémiaprofesszor volt a Michigan-állambeli Mezőgazdasági Főiskolán.

A világ legveszélyesebb könyvét csak kesztyűben szabad megérinteni - konyves.blog.hu

Olvasom ezt a leírást a halál könyvéről, s akaratlanul is rossz érzések kerítenek hatalmukba... Lassan azon kapom magam, hogy gyanakvó tekintettel pásztázom a könyvespolcomat és sötét árnyakat látok rajta... Különösen egy könyvnél, az élet könyvénél, a Bibliánál... Kesztyűre még nincs szükség, egyenlőre tisztes távolságból nézegetem, fürkészem, aztán közelebb hajolok hozzá, s megszagolom... Nem járt itt valaki...? Nem mérgezte meg ezt a könyvet a halálkönyv szerzőjének, Kedzie professzornak vagy éppen a liberalizmusnak a gonoszabb, ártóbb szelleme, netalán-tán maga a Sátán...?

 

 

Egy emlék Tőkéczki Lászlóról

2018. január 23-án, kedden, 10 órakor temetik Tőkéczki László Széchenyi-díjas történészt.
Tőkéczki Lászlót a református egyház szertartása szerint helyezik örök nyugalomra a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely (1086 Budapest, Fiumei út 16-18.) ravatalozójából.
Az elhunytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Dunamelléki Református Egyházkerület saját halottjának tekinti.
A család kérése, hogy a gyászolók csak egy szál virágot hozzanak magukkal.

Búcsúvétel Tőkéczki Lászlótól - parokia.hu

Nem nekrológot szeretnék írni, nem is vagyok sem feljogosítva, sem alkalmas, sem méltó erre. Életrajzát, egyházi és tudományos munkásságát is legfeljebb annyira ismerem, mint amit bárki megtudhat róla a médiában. Találkozni igazából egyszer találkoztam vele. Talán másod-vagy harmadéves lehettem a Teológián, Pesten. Egyik délután a Szilárd (Reposzt-társam) szólt, hogy este a szobájában a Tőkéczkivel lesz egy beszélgetés, ha van kedvem, akkor jöjjek, várnak szeretettel...

 

 

Balczó, avagy egy úr a(z)űrből...

 

Budapest – A Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Olimpiai Bizottság az Év Sportolója Gálán életműdíjjal jutalmazta az evangélikus Balczó Andrást, háromszoros olimpiai bajnok öttusázót, minden idők legnagyobb öttusázóját, a Nemzet Sportolóját, az öttusa Hírességek Csarnokának tagját. A közönség felállva, vastapssal köszöntötte őt.

Balczó András életműdíjat kapott - evangelikus.hu

Igen, először csak a vastapsot hallottam, s bevallom, azt gondoltam, hogy Tusup és Hosszú Katinka békültek ki a nagy nyilvánosság előtt... Aztán Berkesi Juditra gyanakodtam, hogy nagy megilletődöttségében őt bátorítja ily módon a közönség... Végül csak rá jöttem, hogy kinek szól a szűnni nem akaró tapscunami... (18 éves fiam a szomszéd szobából: „Apa, ki az a Balczó...?) Bár abban nem vagyok biztos, hogy az ott jelenlévő, javarészt nálamnál fiatalabb, magyar sportolók többsége tudja-e róla, hogy azért ő több egy átlagos háromszoros olimpiai bajnok öttusázónál... Egy úr a zűrből...

 

Egy magyar szemész orvos Afrikában

Olykor egy csirke vagy egy kecske az ár, máskor negyven dollárt kell fizetni a szürke hályogot eltávolító műtétért. Hardi Richárd szemorvosként negyedszázada gyógyít a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Átélt két háborút, több betegséget és megannyi megejtő pillanatot.

MBEDJI ÚJRA LÁT- magyaridok.hu

Igen, van amikor egészen Kongóig kell menni olyan témáért, amiről érdemes írni... Ami nem indulatokat, rossz érzéseket és lesújtó gondolatokat kelt, hanem pozitív energiákat szabadít fel az emberben... Amikor olyan embert ismerhetünk meg, akinek az életére, munkájára, meglátásaira tényleg érdemes odafigyelni... Nos, lássuk, hogy Hardi Richárd, a kongói Mbuji-Mayi városában dolgozó hívő magyar szemész orvos mi mindenre nyithatja rá a szemünket...?

 

 

Steinbecki dilemmák

Az író beül strapabíró bárkájába – egy kajüttel fölszerelt teherautóba –, maga mellé ülteti jól megtermett öreg francia uszkárját, Charleyt, és otthonhagyva nevét, hírét, személyazonosságát, ismeretlen kiváncsiskodóként nekivág Amerika országútjainak. Keresztül-kasul szeli az Államokat, ezt a „monstrum országot” – jár Maine-ben és Kaliforniában, Michiganben, Chicagóban, Illinoisban, Wisconsinban, Montanában, Texasban, San Franciscóban, ismerős és ismeretlen helyeken. Hallgatózik és megfigyel, szóba elegyedik kamionsofőrökkel és farmerekkel, fehérrel és feketével, vándorszínésszel és dúsgazdag földbirtokossal, a lakókocsikban élők szektájával és néha uszkárjának elmélkedik a magányos, hosszú úton. Minden útszakasz, minden beszélgetés s minden megfigyelés mögött egy kérdés áll, s az egész könyv erre próbál választ adni: milyenek az amerikaiak ma?

Csatangolások ​Charleyval - moly.hu

Magánfutás, privátreformáció...?

Budapest – Debrecen – Mikepércs – Félezer kilométer lefutására vállalkozott egy református lelkész. Czapp József a reformáció 500. évfordulójára hívja fel a figyelmet és mozgalmat indít: azt szeretné, ha jobb, teljesebb életet élnénk. A mikepércsi lelkész adományt is gyűjt: a futás sikerétől függhet egy erdélyi kis templom és közösség sorsa.

Félezer kilométert fut a református lelkész - evangelikus.hu

Számomra ebben az évben ez az utolsó reposzt, így -gondoltam- egyrészt ezzel egy kicsit summázom ezt a jubileumi esztendőt, másrészt a másfél évvel ezelőtti, Czapp-féle futás hírére való „rácsatlakozással” tudatosan mintegy keretbe is foglalnám. Szerintem sokan emlékeznek rá, (Székely kollégám reposztolt is erről), annál is inkább, mert Czapp Józsi akciója volt ez első, jól megszervezett „reformációs emlékakció”, ráadásul a világi média felé is kellően el lett adva, nem beszélve a karitatív céljáról, illetve arról, hogy a későbbi, sokszor erőltetett eseményekkel, programokkal szemben ez tényleg egy egyszerű, mégis frappáns ötlet volt és sportteljesítménynek sem utolsó... Na szóval csak oda szeretnék kilyukadni, hogy év végére én is lefutottam az 500 km-t... Mondanám, hogy csak úgy magamnak, de ez nem teljesen igaz...

 

Oldalak