Kinek higgyek?

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. A tudomány.hu összeállításának, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Rengeteg hülyeség terjed a koronavírusról, a WHO segítségével tisztázzuk a legfontosabbakat - nepszava.hu

Tőlem neked

Igazodva felborult világunkhoz, a mai írás is egy kicsit más:

2020. március 20. (péntek) Minden nap követem a híreket és persze velem együtt a fél világ. Olvasom a cikkeket és azon gondolkodom, miről írjak a reposzton. Sok jó írást olvastam az elmúlt napokban. Tényfeltárókat, élethelyzetekről szólókat, vicces kiírásokat és az elmaradhatatlan, az emberi ostobaságot hirdető fake news (szándékosan terjesztett álhírek) megosztásokat. Azt hiszem időnként még az ilyen álhíreket terjesztő írásoknak is van értelme: a meglepő, túlzó adatok terjesztésével annyira besokkoltatják az olvasókat, hogy talán kicsit komolyabban veszik a mostani állapotot (mondom talán!).

Tartsunk ki!

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első betegészlelést követően 3-5 héttel robban be a koronavírus terjedése.

A betegség megjelenése és az esetszámok komoly megugrása között a jelek szerint egy hónapnyi idő telik el:

Franciaországban – ahol az első két, Európában regisztrált beteget január 24-én jelentették – február 29-e volt a „gátszakadás” napja.

Ha Európa többi térségében is érvényesülnek az eddigi trendek, akkor azokban az országokban – köztük Magyarországon –, ahol március első napjaiban jelent meg a vírus, a hónap vége vízválasztó lehet. Ha április elején nem ugrik meg jelentősen az esetszám, akkor lehet esély arra, hogy nem az olaszországi mintázatot követi a járvány.

Két hét múlva derülhet ki, hogy valóban pusztító járvánnyal néz-e szembe Magyarország – nepszava.hu

Korona az egyházban

Bár még nincs megerősített fertőzött Írországban, az egyház több óvintézkedést is bejelentett a koronavírussal szemben – jelenti az Irish News.
Írországban hivatalosan még nem regisztráltak CoVID-19 fertőzöttet, viszont az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország február 28-án jelentette be az első esetét – egy olyan férfit, aki Dublinon keresztül tért vissza olaszországi útjáról. A hírre nemcsak az ír hatóságok, hanem az Ír Katolikus Egyház is megkezdte óvintézkedései sorát.

A négy ír püspökség minden plébániájára szétküldött levél utasításai szerint a járvány lejártáig szünetelnie kell a békeadásnak a szentmiséken, a kézfogás helyett a püspökök egyszerű fejbiccentést ajánlanak a híveknek.

Az Ír katolikus egyház felfüggesztette a kézfogást a szentmiséken – danubeinstitute.blog

Napjaink sztártémája: a korona vírus körül kialakult vészhelyzet. Az élet minden területén jelen van: érinti a politikát, a gazdasági helyzetet, az egészségügyet (természetesen) és a mindennapi élet egyéb felületeit.

Korunk égető problémái

Ma jóval nehezebb egy huszonévesnek elkezdenie az önálló életét, mint negyven éve, és csak úgy érhető el változás, ha a döntéshozók mellett saját maguk is hallatják hangjukat. Ötödik alkalommal rendezték meg az Európai Parlamentben a Youth Transition konferenciát, amelyen 15 ország fiataljai osztották meg a generációjukat érintő problémák megoldására vonatkozó ötleteiket.

Mi nyomasztja a mai fiatalokat? – kepmas.hu

A Youth Transition konferencia idei találkozóján 15 ország 30 fiatalja találkozott. Témájuknak alapot adott a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke által megfogalmazott gondolat: „Korábban, a hetvenes években csupán három átmenet volt az emberek életében: a munkába állás, a különköltözés és a családalapítás. Ezek ma sokkal komplikáltabbak, és más tényezők is változásokat eredményeznek, például a munkanélküliség vagy az új technológiából fakadó lehetőségek.” 

Gondolatok a lelkészlétről

Megdöbbentő, hogy mennyi elvárás van az emberrel szemben azok részéről, akik pedig nem a foglalkozásommal vagy a szolgálatommal vannak kapcsolatban. Mintha valamiféle embereszményt testesítenék meg, akitől valójában semmit sem vár a társadalom, mégis meg kell jelenítenie az elképzelt ideált.

Dr. Fekete Ágnes: Milyen lelkész az ilyen? – szemlelek.net

Fekete Ágnes írása olyan kényes témát feszeget, amely a lelkészek között egyre gyakrabban kerül a középpontba. Lelkészlét, amely tele van kívülről érkező elvárásokkal és belső megfelelési kényszerrel. Lelkészlét, amely keresi önmagát, a feladatát és egyensúlyoz a világ és az egyház határán, holott a lelkészség nem erről szól.

Hit, haza, család, becsület

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Házasság hetén a házasság hetén, az V. kerületi házasságkötő-teremben tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: az elmúlt harminc évben nem kötöttek annyi házasságot, mint tavaly. A kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a családvállalást elősegítsék a fiatalok számára.

Beszélt arról is, hogy kutatások szerint a magyarok 75 százaléka nem tartja elavultnak a házasságot, 10-ből 9 ember pedig javasolja is azt.
Ez azt mutatja, hogy a magyarok házasságpártiak, és hisznek a házasság intézményében – vélekedett.

Reneszánszát éli a házasságkötés hazánkban – vasarnap.hu

Vasárnap kezdődött a házasság hete. Határon innen és túl száz településen, háromszáz programmal várták a házaspárokat. Előadások, különféle feladatok, programok színesítik/színesítették az érdeklődök mindennapjait február 2. hetében. Évről évre egyre nagyobb érdeklődést kap ez az országhatáron átívelő, a házasság intézményét központba állító programsorozat. 

Ne vígy minket a kísértésbe

Az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) 2018. november 12–15. közötti, 72. közgyűlésén elfogadta a Római Misekönyv olasz fordításának a harmadik kiadását. Több változtatás mellett két szövegnek, a Dicsőségnek (Gloria) és a Mi Atyánknak (Pater noster) a szövege is módosult. Ez utóbbiban ez szerepel immár: „non abbandonarci alla tentazione” (ne adj át minket a kísértésnek; ne engedd, hogy kísértésbe essünk). Miután az illetékesek jóváhagyták a misekönyvfordítást, Ferenc pápa felhatalmazást adott a szöveg kihirdetésére. Ezért a CEI elnöke május 22-én bejelentette a szöveg hatályba lépését. Itt természetesen még hátra van a nyomdai munka, illetve annak meghatározása, hogy pontosan mikortól kezdik majd használni az új olasz nyelvű liturgiát a templomokban.

Martí Zoltán: Tényleg megváltozik a Miatyánk szövege? – 777blog.hu

Megosztó hír jelent meg a médiában: megváltozik a Mi Atyánk szövege. Sokan, sokfélét mondanak pedig még semmi nem biztos. Ennek ellenére vannak, akik tényként kezelik. A kommenteket olvasva két tábor képviselőit lehet megkülönböztetni: az egyik, amelyikben a „minek” és „micsoda dolog ez” vélemények sorakoznak, a másik pedig: az „éppen ideje volt” és „teljesen egyetértek” válaszokat olvashatjuk. 

Csöndes gyilkos

A XXI. századi ember démona a gyorsaság. Figyelemelterelés és menekülés. A mindent most és azonnal akarok, az engem senki ne várasson meg, az én átugrom ezt és ezt a lépést, a mindenki menjen az utamból hozzáállás. Gyorsabban akarunk közlekedni, gyorsabban akarunk fizetni, gyorsabban étkezünk, gyorsabban szeretünk, gyorsabban szeretkezünk és gyorsabban halunk meg. Még hibáinkat is sietünk elkövetni, hogy aztán legyen időnk megbánni és jóvá tenni őket, mielőtt újabbakat követnénk el. Sietünk nyomot hagyni a világban, legyen az bármi, mondjuk egy falra ragasztott banán.

Kincses Krisztina: Haljunk meg lassan! – vasarnap.hu

Ökumené hava

Amikor lelkészi szolgálatomat kezdtem a '80-as évek elején, az ökumenikus imaheteket úgy tartottuk meg, hogy csak a protestáns felekezetek kapcsolódtak be, "kis ökumené" valósult meg. Emlékszem, nagy áttörés volt, amikor annak az évtizednek a második felében a katolikusok is megjelentek ezeken az alkalmakon, kölcsönösen meglátogattuk egymást. Az igeliturgiában már egyek tudunk lenni, a szószékközösség már megvalósult, de az oltárközösség még nem. Ez a következő feladat, ami komoly teológiai munkát is jelent - tovább kell tárgyalnunk róla, hogy mi az egyház, ki a pap, mi történik a szentmiseáldozatban... Ezeket mind végig kell venni. Nem hiszek a könnyelmű ökumenében, hogy minden mindegy, gyakoroljuk az interkommúniót, menjünk együtt az oltárhoz, közben azt se tudjuk, mit veszünk magunkhoz. Ennél sokkal komolyabb dologról van szó.

Az irány tehát egyértelmű. De akkor az Úrvacsora Éve is ezt a közeledést szolgálná?
Ezt a kezdeményezést gesztusnak szántuk, amelyről előzetesen személyesen tájékoztattuk Erdő Pétert. Nagyon jó ízű beszélgetést folytattunk, a bíboros pozitívan fogadta a szándékunkat, s megértette, hogy rá szeretnénk erősíteni a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus céljaira a magunk szerény lehetőségeivel, nem véka alá rejtve, hogy saját híveink megerősödését is szolgálhatja ez a különleges esztendő.

Oldalak