Örömmorzsák

 

A megosztott kisfilm Benjamin Franklin egyik idézetével kezdődik: „Az emberi boldogság ritkán a hatalmas vagyonok gyümölcse, sokkal inkább támad napi apróbb örömökből.”

Jánosi Ferenc alkotása, az „Elégedetlen” c. rövidfilm a fentebb írt idézetet veszi alapul és hívja fel a néző figyelmét arra a Bibliában is megfogalmazott alapszabályra, hogy: „Ne ítélkezz, hogy ne ítéltess.” (Mt 7,1) A tévesen megítélt életek vezetik oda a főszereplőt, hogy saját életét kevésnek és nehéznek lássa. 

A főszereplő 30 éves, tehát fiatal, egyedül álló, vagyis szingli, aki a saját keserűségeit tárja a nézők elé. Panaszkodik, mert neki csak biciklije van, és nem jár autóval, mint Kis Kele, akit mindennap lát elsuhanni a luxus autójában. Milyen jó az ő élete! 

Szóvá teszi Kovács Izéke állandóan megújuló ruhatárát és frizuráját. Elhangzik róla egy mondat, miszerint neki csak megszületni volt nehéz. Milyen jó az ő élete is!

Bezzeg a főszereplőnőé, aki 7 évig ápolt egy idős hölgyet, aki végül ráhagyta a házát, akinek mindennapja abból áll, hogy takarítja a kis lakást, hogy tiszta legyen és locsolgatja a nénitől megmaradt növénykét… Milyen szörnyű élet!

Misszió

Van, aki a beteg mellett van, meghallgatja őt, beszélget vele, olvas neki. Van, aki inkább a kórházi istentiszteletekre és szentmisékre hívogat. Van, aki szűrésre visz szervezett csoportokat. Van, aki az adminisztrációba és az archiválásokba segít be. És akad, aki ezek közül több mindent is vállal. Az önkéntes beteglátogatók sokféle feladatban tudják segíteni az egészségügyi intézmények betegeit és a kórházlelkészeket. Többségük úgy véli, hogy a maguk erejéből erre nem lennének képesek, és nem csak elhívásukat, de a hozzá szükséges erőt is Istentől kapják. Ez a fajta mentalitás nem mindegyiküknél jár együtt intézményesített egyháztagsággal; de talán nincsen még egy ilyen önkéntes szolgálat, ahol ennyire erős lenne az ökumenikus együttműködés a keresztyén felekezetek között.

A jelenlét segítsége – parokia.hu

Június 28-án, országos önkéntes találkozón vehettünk részt. Erről a napról született egy írás Barna Bálint tollából (klaviatúrájából), amit ezúton is köszönök. S szeretném még megköszönni Gál Juditnak, a kórházlelkészek vezetőjének, aki ezt a napot megszervezte és lehetővé tette, hogy az ország minden pontjáról találkozhassanak a kórházi önkéntes tevékenységben résztvevők. 

Mit rejt a jövő?

De elég-e, ha a közös felelősségből csak néhányan veszik ki a részüket? Hogyan lehet ösztönözni erre másokat? Steinbach József dunántúli református püspök szerint a hiteles személyes példaadás a döntő. Az egyházvezető keményen fogalmazott: „Néha már dühít, ha túl nyugodt embereket látok, már-már terepszínű arcokat. A hívő embernek békessége van, de nyugalma nincs, mert izgatja az ügy, amit az Úristen rábízott. Egyfajta szent szenvedély kell, hogy áthasson minket a józanság Lelke által. Életem utolsó percéig felelősen izgat az ügy – ezt lássák rajtam.”
Az egyházvezető hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a hívő embernek rá kell telepednie másokra, hanem azt, hogy motivál és saját példájával jóra nevel másokat.

Terepszínű arcok – parokia.hu

A jó gyülekezet/gyülekezeti tag ismérvei

A Magyar Református Egység Napján a Debreceni Református Hittudományi Egyetem pavilonjában többek között arról kérdeztük az egységnapra látogatókat, hogy milyen tulajdonságokkal „kell" hogy rendelkezzenek a lelkipásztorok.

Az őszinteség, az elfogadás és a hitelesség mögött a példamutató, a kedves és az odafigyelő jelzők is rajta voltak a listán.

Jó lelkész? – reformatus.hu

Régóta kering már a neten a tökéletes lelkész leírása, melynek ismeretlen írója viccesen összegzi azokat a jellemvonásokat, körülményeket, amelynek egy lelkésznek meg kell felelnie, hogy jól végezze feladatait.

Egyházunk hivatalos honlapján a napokban olvashattunk egy olyan írást, amely a viccet félretéve kérdezte meg az emberektől, hogy: „Milyen a jó lelkész?” A legtöbben az őszinteséget, hitelességet jelölték meg, mint a legideálisabb tulajdonságot a példamutatás mellett. 

Szomjazó lelkek

A borongós, esős idő után végre beköszöntött a nyár: itt a kánikula. A hirtelen jött meleg mindenkit megvisel, a hőség főleg az idősek, a várandósok és a valamilyen betegségben szenvedők számára jelent veszélyt. 

Kánikula idején megnő a kiszáradás veszélye, ugyanis a testünkből izzadtság útján távozó víz pótlásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Nyáron nagyon fontos a folyadékpótlás, ezért mindenkinek ajánlott többet innia, mint általában, erről légkondicionált helyiségben se feledkezzünk meg. Igyunk sok vizet, gyümölcslevet, és levest, ezzel nagyban segítjük szervezetünknek a hidratálását.

Brutális hőség támadja a magyarokat: így védekezz a kánikulában – hellovidek.hu

Megérkezett az év első hőségriadója. Beindultak a légkondik, az utcákon osztogatják a védőitalokat, meg persze a munkahelyeken is. A rádió óránként hívja fel a figyelmünket, hogy mennyire fontos a folyadék bevitel. Érkeznek a jobbnál jobb tanácsok, hogy hogyan figyeljünk magunkra, hozzánk tartozóinkra, házi kedvenceinkre. Mindenki igyekszik árnyékba húzódni, hűvös helyiséget keresni (megfizethetetlen élmény ilyen időben egy-egy multi polcsorai között bóklászni és jól átgondolni, hogy mit is kell venni), hogy egy picit enyhítsük a forróság okozta nehézségeket. 

Aktív eutanázia

Az élet egy nagyon különleges adomány. Egyesek mindent megtennének érte, hogy minél tovább tartson, míg mások szeretnének maguk véget vetni neki amikor jónak látják. Vannak országok, ahol erre jogszerű lehetőség kínálkozik, míg máshol tiltják, illetve feltételekkel engedélyezik.

Egy tanulmány szerint 2004-ben még “csak” 4188 eutanáziát végeztek, míg 2017-ben már 7 ezer ember kérte a halálba segítését.

Hatalmas népszerűségnek örvend a holland “halálgyár” – lokal.hu

A Reposzt csütörtöki írásában egy olyan esetről olvashattunk, amely sokakat megrázott. Engem is megérintett és megmondom őszintén, hogy olvasgatva az esetről, még mindig értetlenül állok az egész előtt.

Miért elfogadott, hogy egy fiatal lány, aki még majdnem gyerek, eldönti, hogy feladja az életét és a bölcs világ asszisztál neki? Miért fogadunk el olyan könnyen mindent, amit a világban néhányan „jónak” tartanak?

Most már hivatalosan is kiéghetsz

Hivatalosan is felvették a kiégést az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe – egyszerűbben megfogalmazva mostantól betegségnek számít a kiégés. A CNN tudósítása szerint három tünettel határozzák meg a kiégést.

Betegségnek nyilvánították a munkahelyi kiégést - hvg.hu

A kiégés – ahogyan a cikkben is utalnak rá – nem mai eredetű téma. Már a múlt században diagnosztizálták a tüneteket, de csak most értünk el odáig, hogy hivatalosan is betegségnek tekintsék, mely feljogosítja a kiégett munkavállalót, hogy táppénzre menjen.

A pszichológia szerint a kiégés olyan munkaterületeken dolgozókat érint, akik fokozott érzelmi stressznek vannak kitéve, rendszeresen igénybe van véve empatikus érzésük, ahol többnyire emberekkel foglalkoznak, segítő feladatokat látnak el. Általában a humán területen tevékenykedőket érinti, mint például: ápolókat, orvosokat, pedagógusokat, rendőröket, tűzoltókat, jogászokat, pszichológusokat, médiában ténykedőket és nem hagyhatom ki a lelkészeket sem.

Kinek a hibája?

Keményen fogalmazott a népszerű pszichológus egy televíziós interjúban. Vekerdy szerint még jó indulattal is csak azt mondhatjuk, ennyi tananyagot dilettantizmus ráerőltetni a diákokra. Szerinte a tanárokat gúzsba kötötték, mert rengeteg baromságot terheltek rájuk, és így várják el tőlük, hogy teljesítsenek.
Vekerdy véleménye szerint a tanárok a rájuk kivetett plusz adminisztratív terhek miatt kevesebbet tudnak foglalkozni a gyerekekkel, holott ez kellene legyen a legfontosabb feladatuk.

Dr. Vekerdy Tamás szerint kegyetlenség ennyi tananyagot a gyerekeinkbe erőszakolni - ketkes.com

Egyre gyakrabban és egyre többen foglalkoznak az oktatás témájával. Szakember vagy laikus, teljesen mindegy, mindenkinek van véleménye. Csak ez a vélemény áradat nem a fejlődést vagy a változást szolgálja, hanem többnyire bűnbakokat keres. 

Kórházas hobbi

Rendhagyó jelmezes kórházlátogatásokkal segít a beteg gyerekeken egy magyar csapat, a CosHelp. A csapat tagjai teljesen önkéntes alapon vesznek részt a látogatásokon.

A CosHelp nekünk egy szép hobbi, mindenkinek megvan a munkája a civil életében, így a látogatásainkat ehhez mérten tudjuk alakítani. Van, hogy szabadságot kell kivenni, hogy ott tudjunk lenni valahol, szerencsés esetben úgy alakulnak a beosztások – vagy úgy alakítjuk, hogy akkor ráérjünk. Nem mindig könnyű beépíteni az életünkbe, főleg mert sokan is vagyunk, de mindenki nagyon igyekszik, hisz szívből, önként csináljuk."
 

Jelmezes kórházlátogatásokkal segít a beteg gyerekeken egy magyar csapat - szeretlekmagyarorszag.hu

Az alapvető ismerkedési kérdések között mai napig megtalálható lényeges információra irányuló kérdő mondat: Mi a hobbid? Ezzel a szép „magyaros” kifejezéssel, mely mára teljesen beépült a szóhasználatba. Pedig vannak szép, magyar megfelelői is, pl.: szenvedély, időtöltés, passzió, kedvtelés, szabadidős tevékenység. Talán kicsit furcsa lenne, ha a kérdést úgy tennénk fel, hogy: Mi a passziód? Valószínűleg a kérdezett nézne értetlenül és az ismerkedés ezen fázisa le is zárulna.

Megoldás lelkészhiányra

Népszerűek a lelkipásztor-képzések a hazai református egyetemeken, egyházunk négy püspöke és felsőoktatási intézményeink rektorai ugyanakkor sok teendőt látnak maguk előtt. Jelentős reform nem várható a lelkészképzésben, finomhangolásra azonban készülhetünk, illetve a lelkésztovábbképzésben is változások várhatók – hangzott el a református egyházvezetők és rektorok találkozóján május 8-án, Budapesten.

A rendezés és a finomhangolás azért is nélkülözhetetlen, mert valamennyi jelenlévő felsővezető egyetértett abban, hogy lelkészhiány nem lesz, hanem több területen már van, hiszen egyes intézmények és települések lelkészhiánnyal küzdenek. Ennek oka, hogy az elmúlt években valamivel kevesebben jelentkeztek lelkipásztornak, illetve néhányan a teológia elvégzése után világi pályát választanak. Mindez nem is csoda, hiszen mint azt Bogárdi Szabó István püspök a lelkészek felkészültségével összefüggésben elmondta: „Egy lelkésznek intellektuális felkészültséggel, vezetői, pásztori képességekkel, és megfelelő hivatásértelmezéssel is rendelkeznie kell. Ráadásul mindemellett még legalább harminc, nem túl egyszerű tulajdonsággal és készséggel, akár már 25-26 évesen.”

Lelkipásztoraink jövőjéért - reformatus.hu

Oldalak