- Jáván az iszlám határozza meg a mindennapjait?
- Annál sokkal inkább, mint Pesten a kereszténység. Nekünk itt Közép-Európában volt egyrészt negyven kötelezően ateista évünk, amikor az élet peremére szorult az Isten, meg jóval előtte például volt egy felvilágosodásunk az állam és az egyház szétválásával. Így előbb elfelejtettük, majd megdöbbentünk azon, hogy a vallásnak döntő szerepe van a világban. Európában úgy szokás gondolni a vallásra, mint ami kizárólag hitbeli kérdés és mindenkinek a legszentebb magánügye.
- Amint az is. Nem így gondolja?
- Abból, hogy mi valamit szeretnénk, nem az következik, hogy az úgy is van. Soha nem volt, és hajlok rá, hogy a nyugati világon kívül soha nem is lesz így. Papírforma szerint nagyjából kétmilliárd keresztény és másfél milliárd muzulmán él a Földön. A valóságban viszont van kétmilliárd megkeresztelt ember, akiknek talán a harmada, ha hithű keresztény, a másfél milliárd muzulmánból pedig majdnem másfél milliárd valóban muzulmán. Ugyanis az iszlám nem puszta hit. Az jogrend, társadalmi berendezkedés, olyan viszonyrendszer, amely meghatározza az ember életét a születésétől a gödörig, napi 24 órában. Szó nincs arról, amit mi európaiak évszázadok óta a vallás szerepéről gondolunk. 

Bartis Attila: az iszlám nem puszta hit nepszava.hu


- A brüsszeli törvényekkel vagy az ügyetlenül ellenséges plakátokkal változtatható-e meg a trend?
- A nyugat még mindig kellőképp öntelt ahhoz, hogy azt higgye, az egész világot a saját képére tudja formálni. Pedig erre még akkor sem volt képes, amikor a mostaninál jóval nagyobb volt a politikai, katonai, gazdasági fölénye. Csodaszernek hittük az ízig-vérig demokratikus internetet, csak közben kiderült, hogy egy kőkeményen hierarchikus társadalomban is prímán használható, anélkül, hogy megingatná az alapstruktúrát. A Nyugat soha nem fogja se demokratizálni, se közösségi helyett magánüggyé tenni az iszlámot.


Már unjuk ezt a dolgot. Vallás, vallás és megint csak. Európán kívül a vallás inkább része az életnek. Erre úgy kell gondolni, mint a levegővételre meg a vegetatív idegrendszerre. Ott van és kész. Ha akarjuk, ha nem. Próbálta már valaki visszatartani a lélegzetét csak a saját akaratának segítségével? Talán meg tud fulladni? Nem. Mert a rendszer úgy épült fel, hogy veszélyhelyzetben önálló döntéseket hoz az agy megfelelő helyen és felülírja az önpusztításra kiadott parancsot.

Jézus szavaival élve ez olyan, mint az a ház, amely alapja kőszikla. Hogy erre mi épül, csak az építőtől, kitartásától, anyagi helyzetétől, kreativitásától függ. De az alap adott, és az jó, akkor az a funkció legalább működik, hogy nem fut ki alóla a talaj. 

A viszonylag öntelt emberek azt gondolják, hogy a vallás meghaladott. Ez annyira nincs így, hogy a fogyasztói társadalom legmodernebbnek gondolt gazdasági és politikai folyamatait vallásra hasonlító módon építik fel. Rengeteg tréning, motivációs foglalkozás, mentálhigiénés terápia, közösségépítő csoportfoglalkozás a vallás több ismérvét is felmutatja. MLM (Multi Level Marketing) rendszer kifejezetten így építkezik fel. A közös "meg tudom csinálni", "én vagyok a legjobb", vagy vágyakozás a top managger Mercedes SLK személygépkocsija után találkozások a következő, szintben alsóbb generációkat vallásos áhítozó közösséggé teszik, hogy mennél többet teljesítsenek. Ezzel a modernkori vallásossággal az a baj, hogy csak egy bizonyos pontig működik. Csak gazdaságilag megéri-e kérdésre adott pozitív válaszig. Ez valahol ösztönlényként tekint az emberre és benne keresi a célt.

A vallásra jellemző, hogy az emberen kívül találja meg a viszonyítási pontját és célját is. Egy külső, objektív erőt, hatalmat ( mi Istennek nevezzük és ezzel foglalkozik a Teológia tudománya) tart cselekedetei, élete mozgatórugójának. Ezt a hite, közössége és társadalmi helyzete miatt természetesnek is tart.

Az iszlám vallás tökéletesen közösségi, még akkor is ha sokféle és nincs egy egységes teológiája. Egyben mindenképpen egyetért, hogy Allah dicsőséges és ha ateista vagy az a te magánügyed, csak rád és a négy falra tartozik, ahol hüppöghetsz, hogy milyen rossz nekem. Mert az iszlám jogrendet be kell tartanod, az imákat és az alamizsnát ki kell szorítanod magadból. A közösség összes normáját magadra kell venned. Ettől eltérés nincs. Sőt büntetést kapsz. A hit, vallási törvény és megjelenési formáinak a megtartása közügy. Az ateizmus, hitetlenség filozófiai bölcselkedés magánügy és a belső szobádra tartozik. 

Európában a keresztyénség alatt is volt ilyen. Pl. a kálvinizmus az pont ilyen közösségi történetnek tartotta a vallást, hitet és megélési formáit. Ebből született az a kultúra is, amire most olyan sokan vágynak, legalábbis a hasznára, de az alapjaira és annak építésére nem. Ma éppen feléltük az elődök felhalmozott erkölcsi tőkéjét. Sikerült  közösségi közös ethoszt magánüggyé tenni, relativizálni a jót és a rosszat. A hit magánügy. Ez a hivatalos verzió ma a vallástalanított ( keresztyénietlenített) Európában. 

Mivel a hit magánügy, ezért a muzulmán hit is magánügy. Az a muzulmán hit, amely magát nem tartja magánügynek, hanem minden tagjának szigorú közösségi előírásokat ad. Magánügybe csavart lepel alatt szépen behálózzák Európát. Európa szellemi vezetői kevesebb aljasabb dolgot tudtak kitalálni az elmúlt időben, mint ezt. Ezt a szellemiséget magánügynek álcázva engedték ki a palackból. Miközben a keresztyénséget éppen erre hivatkozva évszázadok óta palackozzák és címkézik. 

Nincs jogunk sírni és nincs is szükség rá. Nincs okunk elkeseredni, mert Jézus evangéliuma érvényesebb, mint valaha. Csak a kegyelmi idő járt le számunkra és elkezdődött számvetés. Vajon talál-e hitet Krisztus közöttünk? A muzulmán seregek ennek próbája. Csúnya, de hatékony próbája. 

Elég nagy felelősség felelőtlennek, hitetlennek, vallástalannak és az átkozottaknak mintának lenni. Mert rátok hivatkoznak… Nézzünk meg egy, nevezzük korabeli keresztyén prédikációnak, szöveget!
6. Azokban a napokban örök átkul adjátok majd oda neveteket az összes igaznak (az igazak); rátok fognak hivatkozni az összes átkozottak, ha majd átkoznak, és rátok esküsznek, az összes bűnösök és az istentelenek. 7. A kiválasztottaknak azonban világosság, öröm és béke jut osztályrészül, ők öröklik majd a földet!  (BEVEZETŐ BESZÉD HÉNOKH KÉPES BESZÉDE AZ ELJÖVENDŐ VILÁGÍTÉLETRŐL; ÓKERESZTÉNY ÍRÓK; Vanyó László szerkesztette;  Szent István Társulat 1988. 40. old.)