Ákos, akire ráismerünk

dr. Mojzes Ákos, a Széchenyi-egyetem oktatója egy komáromi futóversenyen esett össze. A komáromi dr. Mojzes Ákos teljes életet élt. Két kislány édesapjaként, a győri Széchenyi-egyetem logisztikai és szállítmányozási tanszékének oktatójaként, sportolóként, úszóoktatóként, vízi túrázóként, a Duna szerelmeseként. A családapa rendszeresen futott, így senki nem gondolta, hogy baja eshet az április 22-i, 44. Komárom–Komárno 10 kilométeres utcai futóversenyen. 

Gyászol a győri Széchenyi István Egyetem - Meghalt dr. Mojzes Ákos kisalfold

A 39 éves egyetemi adjunktus azonban nem ért be a célba – 300 méterrel a befutó előtt összeesett. Éppen egy rendőrautó mellett, így a mentők egy percen belül mellette termettek. Mivel a híd szlovák oldalán történt a baj, a szomszéd ország kórházába szállították. A kómába esett férfi végül múlt szombaton hunyt el. ... Dr. Mojzes Ákos rendszeresen vízi túrázott a Dunán, évtizeden át tanított gyermekeket úszni, sportos életet élt.

A fenntartható fejlődés mítosza

1983-ban, az ENSZ Közgyűlés határozata alapján, Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetésével megalakul a Környezet és Fejlődés Világbizottsága (WCED). A Bizottság, amelynek Láng István akadémikus, az MTA akkori főtitkára is a tagja, 1987-ben publikálja 247 oldalas, mérföldkőnek számító, „Our common future” (Közös jövőnk) című jelentését. A jelentés a gazdasági növekedés olyan új korszakát, stratégiáit vázolja fel, amelyben a fenntartható fejlődés, a természeti erőforrások megőrzése, a szegénység leküzdése alapértékké válik. A Brundtland Bizottság, ezernyi tudóst bevonva, választ keresett arra, hogy a 21. századra miképpen lehet a globális fejlődést fenntartható pályára állítani. A Bizottság jóhiszeműen (mi mást tehetett volna?) bízott abban, hogy van olyan gazdasági növekedés, amely nem vezet környezetünk pusztulásához, és társadalmilag is igazságos. De, vajon létezhet-e ilyen ideális gazdasági növekedés, amikor a vállalatvezetők a részvényeseiknek tartoznak felelősséggel és nem a közösségnek, vagy a kormánynak, legkevésbé pedig a bolygónak? A választ az Olvasóra bízzuk!  

Összefügg a depresszió a természetes életmódtól való eltávolodással?

Az emberi bioritmusnak szerves részét képezi, hogy a napunk egy részében valamilyen rendszeres, munkaszerű tevékenységet végzünk, ahogy azt a természeti népek mindig is tették és teszik… a bioritmusunk annak idején a bioszférával összhangban állítódott be. A vadászó-gyűjtögető ember még napi négy-hat órát dolgozott, rengeteget mozgott, az étrendjében sok volt a zöldség és a gyümölcs, és kevesebb a hús. Fontos depressziós modell a túlterheltség is, ami egyszerre jelenti a hétköznapokban való túlterheltséget és az információs túlterheltséget is.

 Minél nagyobb kényelemben élünk, annál depressziósabbak leszünk? - Közeli Dr. Purebl Györggyel  noklapja

Kinek az érdeke?

Jól tudjuk a világtörténelemből, hogy a változásoknak mindig volt egy ideológiai máza, amely arra volt hivatott, hogy elfedje a valós okokat. Az üzenet, a kód mindig erkölcsi, a valós indok azonban mindig politikai és gazdasági. Ha a világ bizonyos körei nem kihasználni, hanem megoldani akarnák a problémát, sokkal közelebb kerülhetnénk a megoldáshoz. Ha ezek a szereplők nem a pénzügyi és/vagy politikai haszonszerzési lehetőséget látnák a migráció jelenségében, sokkal tisztább lehetne a kép. Amint Európa népe megtalálja a választ a legősibb és legfontosabb kérdésre: cui prodest (kinek az érdeke?), abban a pillanatban megtalálhatja a megoldást is. 

A népességrobbanás okairól és következményeiről mandiner

 "aki ma Európában a bevándorlást megoldásnak tartja, az vagy nincs az ENSZ adatainak birtokában, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja azokat. Esetleg teljesen más Európában gondolkodik. Teljesen világos, hogy a korlátlan befogadó filozófia nem a megoldás filozófiája, és a hátterében egészen más gondolatok rejtőznek."


 

Nem igazságos a világ

 „Ha a diszkriminált kölyköknek azt mondjuk, hogy a társadalmi rendszer korrekt, és közben ők igazságtalan dolgokat élnek át, akkor előbb-utóbb elutasítják magát a rendszert, és olyan viselkedésekbe bonyolódnak, amik nem válnak a javukra.” 

 NE TANÍTSD A GYEREKEKNEK, HOGY IGAZSÁGOS A VILÁG! divany

Ki felelős?

Minden embernek saját belső médiahatósága van: egyedi, hogy kinél mennyi zavaró információt engednek be a tudatba. Aki képes arra, hogy elviseljen egymásnak ellentmondó, vagy kellemetlen tudattartalmakat, aki tudatosan törekszik a világ objektív megismerésére, annak többet engednek be, aki sérülékenyebb, annak kevesebbet. De azért elég hasonló elveken működnek az egyes emberek elmebeli korlátai. Ezeket a korlátokat, a belső cenzúrát hívjuk kognitív torzításoknak. Minden torzítás úgy működik, hogy a kívülről érkező információk befogadását olyan módon szűri, illetve úgy változtatja meg az információt, hogy az egyénnek ne okozzon érzelmi válságot, ne kelljen megkérdőjeleznie addig hitrendszerét, vagy ne terhelje túl az agyát feldolgozhatatlan mennyiségű információval. 

 ÍGY CSAPJUK BE MAGUNKAT: A SEMMELWEIS-REFLEXTŐL A GOOGLE-HATÁSIG divany

Nagycsütörtök előtt pici szerda

Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája
Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus + azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt monda: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.   Biblia – 1Kor 11, 23–29

  Nagycsutortok  jelesnapok.oszk.hu

A víz a gazdaság hatóereje?

A vízzel kapcsolatos katasztrófák ma még kevesebb kárt okoznak évente, de ha a fejlesztések elmaradnak, akkor néhány év múlva a katasztrófák már többet fognak felemészteni, mint évi 600 milliárd dollár. A víz ezért mára élet-halál kérdéssé vált, a klímakatasztrófák pedig már nem a jövő jelenségei, hanem a jelené. ... ötből két ember a Földön már napjainkban is vízhiányos régióban él. Emellett 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani, 4,5 milliárd ember - az emberiség kétharmada - szennyvizének kezelése nem megoldott. A szennyvíz 80 százaléka napjainkban is tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Az 1990 óta bekövetkezett ezer legpusztítóbb természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel összefüggő volt. 

 Szörnyű jövőt vázolt fel Áder János napi.hu

Nem riogatásképpen, de tényleg változás van. Érezhető kis hírekből. Aki egy kicsit is figyeli az eseményeket az érezheti. Íme!

Biztos szeretném tudni az igazat?

A közösségi médiának köszönhetően ma tényleg bárki állíthat bármit a nagyközönség előtt. Ez az internet által kivívott nagyfokú szabadság ugyanakkor előre nem látott veszélyeket is szült. ... A hazugság lényegesen gyorsabban terjed, messzebbre jut, mélyebbre hatol és nagyobb közösséget ér el, mint az igazság. Ráadásul ez az információk minden fajtájára igaz, legyen szó tudományról, pénzügyi kérdésekről vagy városi legendákról. Egy téma ugyanakkor kitűnik a többi közül: a politikában kimagasló fölénnyel üti ki az igazságot a hazugság. ... A gyorsaságot tekintve is teljes a hazugság győzelme: egy igaz hírnek általában hatszor annyi időre volt szüksége 1500 ember eléréséhez, mint egy hamisnak. Sőt, 20-szor annyira, hogy azonosan mélyre hatoljon a közösségi hálózatban. A kategóriák közül pedig a politikai híreknél látták a hazugságok legnagyobb előnyét, azok ugyanis háromszor gyorsabban értek el 20 ezer emberhez, mint bármi más.

 Semmi esélye az igazságnak a hazugságokkal szemben portfolio.hu

Mit gondol Renaud Camus francia író, volt melegmozgalmak tagja, Európáról?

„A rasszizmus romhalmazzá tette Európát, az antirasszizmus gyűlöletes bádogvárost csinál belőle” – mondja Renaud Camus a Mandinernek. Az egykor Louis Aragon és Andy Warhol köreibe tartozó, melegaktivistaként közismertté vált francia író mára az európai kultúra és identitás harcos konzervatív védelmezőjévé vált. Szerinte világformáló erők dolgoznak a tömegek elbutításán és elszegényítésén, a migráció felerősítésén, Európa civilizációjának lebontásán. A dél-franciaországi várkastélyában visszavonultan élő Camus szerint Magyarországnak döntő szerepe lesz abban, hogy megmentsük, ami még menthető. Nagyinterjúnk. 

Mentsük Európából azt, ami még menthető! mandiner.hu

Egyszerűen kijegyzeteltem a cikket. Vagy próféta vagy elborult elméjű a fickó. De amit mond arra illik odafigyelni. Lehet, hogy egy eljövendő Káté alapjait "tartjuk a kezünkben". Itt nem babra megy a játék.

"2010-ben pedig megalkotta a Nagy Felcserélés fogalmát. Camus a kifejezéssel arra utal, hogy szerinte az uralkodó elitek módszeresen cserélik fel a tősgyökeres európai lakosságot nem európai eredetű népcsoportokkal."

a helyettesítés útján történő népirtásról

Oldalak