Tartalék vagy felesleg

Megszüntetné a kávé kötelező vésztartalékképzését a gazdasági ellátásért felelős svájci szövetségi hivatal (BWL), mondván, hogy a kávé nem létfontosságú a túléléshez.

Felszámolnák a kávéból felhalmozott vésztartalékot - origo.hu

A gazdasági törvény előírja, hogy a cégeknek kötelező a vésztartalék képzés. Svájcban a két világháború között kezdték el az alapvető tartós élelmiszereket (cukor, rizs, étolaj stb.) és termékeket (állati takarmány) felhalmozni. Valami oknál fogva, akkor úgy gondolták, hogy a kávé is olyan termék, amit szükséges felhalmozni és tartalékot képezni belőle. A törvény több céget is arra kötelezett, hogy 15.330 tonna nyers kávébabot tartalékoljon. Ez a mennyiség elég tetemes. Viszont, ha a svájciak kávézási szokásait vesszük alapul, akkor teljesen érthető. Svájc lakói (8,5 millió fő) évente, fejenként 9 kilogramm kávét fogyasztanak el. S ezzel a mennyiséggel még nem listavezetők, mert a hollandok, svédek és a finnek a csúcstartók. Mi, magyarok pedig jóval lemaradva még a svájciak után jövünk a sorban. Pedig, azt gondolná az ember, hogy a magyarok sokat kávéznak. Hallgatva néhány ismerősömet valóban nagyon elcsodálkozom, hogy nem vagyunk az élen. 

Hány gombóc fagyit vegyünk egy kiránduláson?

A Brúnó Budapesten című 2017-es képeskönyvet a nagyobbik lányom az ovis barátnőjétől kapta szülinapjára, és nagy becsben tartja: hiába rühelljük mi a feleségemmel, bekerült az esti körforgásba. Volt már rá példa, hogy finnyás értelmiségi szülőkként egy-egy (szerintünk) túl bugyuta mesekönyvet elsüllyesztettünk és a feledés homályába kényszerítettünk, de itt most erre esélyünk se volt.

Egy mese, amiben pár óra alatt 45 ezer forintot költenek - index.hu

Látszólag erről a kérdésről értekezik cikkében Miklósi Gábor. Aki maga is gyakorló apuka és szeretné gyermekeit élményekkel megajándékozni. Szerencsés helyzetben vannak, hiszen Budapesten, a Vár közelében laknak. Ismerik a mellettük található nevezetességeket, sőt, mindennapi útjuk során a bölcsődéből, óvodából hazafelé éppen arra sétálnak, ahol a helyiek számára különösen ismert és kedvelt rétesező található.

Miklósi Gábor, mivel jó apuka szeretne lenni, bizonyára minden este mesét olvas lányainak. De nem akármilyet. Gondosan mérlegel és válogat a rendelkezésre álló kínálatból. Finnyás értelmiségiként nem vesz akármit a kezébe. Ha olyan mesekönyvvel találkozik, amely szerinte (és felesége szerint) szint alattinak bizonyul, akkor bizony határozottan dönt: elrejti, hogy még véletlenül se bukkanjanak rá gyermekei.

Az élet azonban tartogat meglepetéseket. Bármennyire óvja ugyanis a lányokat a nem megfelelő olvasmányoktól, azt mégsem tudta megakadályozni, hogy valaki egy Bartos Erika könyvet ajándékozzon nekik. Amit egyébként, egyetlen szóval megfogalmazva: rühellnek. Ki nem állhatják. Nem tartják jónak semmire. Mégis: időről időre – lányai kívánságának megfelelően – ebből kell, hogy olvassanak.

Az emberélet értéke

Megéri-e megvenni egy nagyon drága kórházi készüléket, ha csak évente egy embert mentünk meg vele? Megvesszük-e a kicsit drágább biciklis sisakot, ha egy ezrelékkel javítja a túlélési esélyünket? Ezekre a kérdésekre csak úgy lehet választ kapni, ha árcédulát ragasztunk egy megmentett emberi életre. Mint sok kutatási kérdésben, itt sincs pontos válasz, több megközelítés is létezik. 

Mennyit ér egy emberélet?  g7.

"Egyfelől megközelíthetjük a kérdést úgy, hogy egy ember élete annyit ér, amennyit ő gondol róla. (...)  Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megnézik, átlagosan mennyien veszik a drágább bukósisakot, mennyien költenek légzsákra vagy mennyivel kérnek több bért egy veszélyesebb munkáért." 

"Egy másik megoldás, (...) ha megkérdezik, hogy egy picivel nagyobb életveszélyt mennyi pénzért hajlandóak elfogadni." 

"Végül úgy is megállapíthatjuk az élet értékét, hogy lebontjuk évekre. Így tehát nem azt határozzuk meg, hogy összességében egy élet mennyit ér, hanem azt, hogy mennyit ér, ha egy évvel meg tudjuk hosszabbítani valaki életét."

A mi hittanversenyünk

A Magyar Bibliatársulat Alapítvány ismét online bibliaismereti versenyt hirdet, amelyre középiskolásokat, valamint főiskolásokat, egyetemistákat és ezentúl más fiatal(os) felnőtteket is szeretettel várunk.
A játék öt héten keresztül tart majd, és ez alkalommal A Biblia Projekt két 5–6 perces animációs filmjére épül, amelyekkel szeretnénk végigkísérni a résztvevőket a Biblia nagy, összefüggő történetén a teremtéstől az újjáteremtésig.
A verseny nem titkolt célja rávenni a fiatalokat arra, hogy minél gyakrabban és minél nagyobb kedvvel vegyék a kezükbe a Szentírást. Úgy véljük, ehhez az egyik legjárhatóbb út, ha különféle feladatokat kell megoldaniuk, amihez forgatniuk kell a Bibliát.

IX. online bibliaismereti verseny - parokia.hu

Nagyon örülök a Magyar Bibliatársulat Alapítvány online bibliaismereti versenyének. Egyrészt azért, mert az egyháztól legtávolabb álló korosztályt, az általános iskolából már kikerült fiatalokat célozza meg, másrészt pedig mert a „saját csatornájukon” igyekeznek őket elérni. Ezzel szemben én most itt a Reposzton a mi hagyományos hittanversenyünket szeretném bemutatni. Azt, amit mi csinálunk évről évre az Őrségi Református Egyházmegyében. Annál is inkább, mert más egyházmegyékből és egyházkerületekből is érdeklődtek már, ill. azért is, mert a gyerekek is nagyon szívesen vesznek részt ezeken a versenyeken.

Víztározókat, sokat!

„A fáraó két álma egy és ugyanaz. Azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni. A hét szép tehén hét esztendő, a hét szép kalász is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz. A hét sovány és rút tehén, amely utánuk jött elő, szintén hét esztendő. A hét üres, a keleti széltől kiaszott kalász az éhség hét esztendeje lesz. Erről mondtam a fáraónak, hogy Isten megmutatta a fáraónak, mit fog cselekedni. Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. De az éhínség hét esztendeje következik utánuk, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és éhínség fogja emészteni az országot. Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az.”
1 Mózes 41,25-31

Amíg pesti voltam, úgy gondolkoztam, mint egy pesti – parafrazeálhatnánk Pál szavait 1 Korinthus 13,11-ből, a Szeretethimnusz végéről. Mert gyerekfejjel csak a kánikulában abálódott utcákat felfrissítő nyári záporoknak örültem. A zöldségért, gyümölcsért édesapámmal a piacra jártunk, nem aggódtunk a kora tavaszi fagyok miatt, se a nagy nyári aszályok miatt. Édesanyám szülői házának a kertjébe csak hétvégente jártunk, és valahogy kimaradt az esőért való aggódás élménye. A piacon és a boltokban mindig volt zöldség és gyümölcs. Sőt, a Király utcában működött egy Zöldség, gyümölcs nevű, de egészen más profilú intézmény is. De azt most hagyjuk.

Keresztény apologetika

Mit csinálna ez a társaság, ha Jézus eljönne újra?

Tudjuk a választ: kitennék a plakátra Soros helyére. Tökéletes upgrade. Egyrészt ő is zsidó, ami kampányok esetében kifejezetten előnyös, ezenkívül Sorosnál sokkal határozottabban menekültpárti és még nála is eltökéltebben globalista.

Joga van tudni, mire készül Jézus! - hvg.hu

Mint arra az egy héttel ezelőtti posztomban reflektáltam, a Századvég Alapítvány egy konferenciát szervezett, amelynek ez volt a címe: „Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának?”. Erre reagált eléggé éles és árnyalatlan módon Gomperz Tamás a HVG-ben. A kirajzolódó képlet nagyon egyszerű, ám ugyanakkor pontosan kijelöl egy sajátos frontvonalat, amelynek mentén ma a küzdelem folyik Európa kulturális jövőjéért. S ebben a küzdelemben, nem meglepő módon,  hangsúlyos kérdéssé vált, hogy ki képviseli a kereszténységet?

Szabadság: rabság

Egyelőre beláthatatlan, mi mindenre lehet majd felhasználni a világ DNS-bankjaiban tárolt személyes információkat. A jelenlegi tudásunk szerint óriási szerepük lehet a betegségek felismerésében és gyógyításában, valamint a bűnüldözésben, de mivel ezek érzékeny adatok, és sok esetben bárki hozzájuk férhet, nem zárható ki, hogy akár vissza is élhetnek velük — nyilatkozta lapunknak a téma egyik leg­ismertebb magyar szakértője. (...) Nem árt tehát az óvatosság – mutat rá Falus András.

Önként adjuk ki genetikai adatainkat - magyarnemzet.hu

 

Azon gondolkodtam a hír kapcsán, vajon miért akar bárki bármit megtudni rólam. Nem vagyok sem jelentős, sem híres, nem vagyok sem gazdag, sem szegény, nem ismerek befolyásos szereplőket. Nagyjából olyan vagyok, mint minden átlagos ember - mégis, mi a csudáért akarná bárki a legszemélyesebb adataimat?

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?”

Bodor György egyik kedvenc szentje Don Bosco, aki bűvészkedett a gyerekeknek, akár egy fakanállal is képes volt őket elbűvölni. Így pillanatok alatt kedvet ébresztett bennük ahhoz, hogy eljöjjenek, közösségben legyenek, együtt játszanak.
A társasjáték kiemelkedően pozitív hatással van az emberekre: közösséget is teremt azon kívül, hogy sok minden megtanulunk magunkról is.
Megtanulunk akár veszteni is, hiszen tudnom kell kezelni, ha nem én nyerek – magyarázza. – Ha egy gyereket sikerül kicsalni a szobájából, a számítógép mellől, azt a pedagógusok már sikerként könyvelik el. Ehhez segítséget jelenthetnek az én játékaim is.

Szórakozva teremt közösséget: bemutatjuk a játéktervező plébánost - szemlelek.net

Ki hallott már a szamuráj darazsakról?

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége - magyarmezogazdasag.hu

Bevallom, én nem. Egészen addig, amíg arról nem olvastam, hogy Európában is megjelent ez az egészen aprócska, 2 mm nagyságú kis darázs. Miért lehet fontos nekünk az, hogy tudjunk erről?

Ha csak ennyiről hallanánk – nevezetesen egy számunkra új rovar megjelenéséről tágabb környezetünkben -, talán találgatni kezdenénk és kérdéseket tennénk fel. Jó nekünk, hogy ők itt vannak? Vagy talán veszélyt jelentenek ránk? Nevükből kiindulva gondolhatnánk arra, hogy egészen harcos kis állatkákról van szó, lehet, hogy egészen kifinomult technikával rendelkeznek. Esetleg annak ellenére, hogy olyan aprók, nagyon fájdalmas a csípésük. Mielőtt azonban elmennénk a találgatások és a fantázia világa felé, jó, ha odafigyelünk arra, amit valóban tudhatunk róluk. Ez pedig nem több és nem kevesebb, mint hogy az ázsiai márványpoloska természetes ellenségét köszönthetjük bennük.

Logikus

mi lenne akkor, ha tényleg egyszerre robbantanák fel az világ össze atombombáját.   A videó szerkesztői két lehetőséget vizsgáltak meg, az egyikben célzott támadásokat a legnagyobb települések ellen, a másik esetben pedig azt, hogy ha konkrétan egy helyen robbanna minden nukleáris fegyver.  

Mi történne, ha egyszerre felrobbantanák a világ összes atombombáját? nuus

Oldalak