Hajrá, Szentmártoni!

Az írói tekintély egészen a huszadik század végéig igazodási pont volt a hatalom és a társadalom számára, ennek azonban a rendszerváltozással leáldozott. Mára a legkevésbé látványos ágazattá lettünk, hiszen a szöveget önmagában nem lehet úgy eladni, mint egy színpadi produkciót, egy filmet vagy egy kiállítást, pedig számos művészeti ágnak az irodalom, az írott szó kultúrája az alapja

A legkevésbé látványos művészeti ág -  Magyar Hírlap

Az írótársadalom, mint minden szakmai közösség szűkös pénzforrások mellett olyan, mint az eszkimóké, amikor kevés a fóka. Meg tudnák fojtani egymást egy kanál vízben. Ilyen eszkimók legnagyobb szakmai szervezetének, a Magyar írószövetségnek az élére tavaly év végén egy fiatal költő, Szentmártoni János került. Az általa megfogalmazott célok mind azt szolgálják, hogy az irodalom kilépjen az elefántcsonttoronyból, és majd egy évszázados elidegenedés után végre visszatérjen a közönséghez.

Jegybanki függetlenség, avagy egy mai hitvita margójára

A volt külügyminiszter szerint a jegybank egy szentség, "nem nagyon szokták kikezdeni".

Balázs Péter: Az előfeltételek sem adottak az IMF-tárgyalásokhoz - Inforadio

A készülő jegybanktörvény miatt folyik a vita a jegybank függetlenségéről. A hírek szerint a készülő törvény sértheti a jegybank függetlenségét, s ez oly' súlyos fordulatnak bizonyult, hogy az IMF és az EU delegációja megszakította az előkészületi tárgyalásokat. Fogalmam sincs mi történt, csak azt érzékelem a hírekből, hogy a jegybanki függetlenség olyannyira fontos elvi kérdés - ahogyan Balázs Péter fogalmaz "szentség" -, hogy még az esetleges veszélyeztetése is úgy hatott az IMF és az EU delegációjára, mintha a kormány szentségtörést követett volna el. Úgy is reagáltak, mint az ördög a tömjénfüstre. Az a probléma ezzel az egésszel, hogy nem igazán derül fény arra, mi is itt a "függetlenség" valódi tartalma. A függetlenség fogalma úgy szerepel ebben a diskurzusban mint magyarázatra nem szoruló legitimációs eszköz, mint végső hivatkozási alap, mint legfőbb érték, mint "szentség". Nos, akkor én most herezist mondok és szentségtörő leszek: függetlenség márpedig nincs.

De nehéz az óvodába járás ilyen szép napos délelőtt...

Az óvodákat érintő szabályozással kapcsolatban kifejtette: a köznevelési törvényjavaslat hatálybalépése után - a jelenlegi öt helyett - hároméves kortól lesz kötelező óvodába járni. Ez volt az oktatási államtitkárság eredeti javaslata is, fideszes szakpolitikusok azonban négyéves kortól tették volna kötelezővé az óvodát. A felzárkóztató osztályok javaslatától ugyanakkor elállt a kormány, így azokat a gyermekeket, akik hat- vagy hétéves korukban még nem iskolaérettek, továbbra is óvodai keretek között fogják felkészíteni az iskolára - ismertette Lázár János, úgy fogalmazva, hogy "nem lesznek a szegregáció melegágyát jelentő felzárkóztató osztályok".

Hároméves kortól kötelező óvoda - Népszabadság

 

Nézem a fiaimat. Lassan két évesek lesznek. Ikrek. Külön kis világban élnek. Nézem a többi gyereket körülöttük. Ők is a maguk realitásában léteznek. Két évesen a világ még meseszerű, ahol külön szerepe van szülőnek, testvérnek, ágynak, asztalnak, reggelinek, ebédnek, plüsmacinak, építőkockának, szülőket kiakasztó, prüntyögő kínai játéknak. Nézem őket és azon morfondírozok, egy év múlva, ha törik, ha szakad, oviba kell vinni őket. Mert ez a törvény.

Jövel, Higgs-bozon, avagy adventi példa a CERN-ből

Az utolsó nagy lépések következnek napjaink egyik legfontosabb tudományos problémájának megoldásához: rövidesen eldől, létezik-e a részecskefizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon, amely nélkülözhetetlen az anyagi világot leíró elmélethez.

"Rövidesen levadásszák a Higgs-bozont" - Origo.hu

A nukleáris kerekasztal lovagjai nemsokára megtalálják saját Szent Gráljukat. Egy kis darabot a világkirakósból, azt, ami még hiányzik, egy nagyon pici csavart, amit a Teremtő messzire hajított, nehéz rátalálni ebben a részecskéktől hemzsegő univerzumban.
Irigylem a tudósokat ott Genf mellett a Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben. Az a tudományos munka, amit itt végeznek, nem csak hasznos, de izgalmas és látványos is. Aztán úgy hangzik minden, mintha egy fantaszikus regényben lennénk - például az, hogy Nagy Hadron Ütköztető, óriási, mit nem adnék, ha naponta egy ilyen feliratú ajtón járhatnék be és ki, illetve, mivel a föld alatt van, le és fel. Ami miatt különösen is irigylésre méltó a helyzetük, hogy értik, mit jelent adventben lenni. 

Nem múló múlt

Ha helytálló a sejtésem, miszerint egy olyan kronotoposzban létezünk, amelyben a múlt már nem hagyható hátra, vagyis amelyben egyre több múlt gyülemlik fel, akkor ez azt is jelenti, hogy egyre több latenciával van dolgunk. Az új könyvem, amely az 1945 utáni időszakot fogja tárgyalni, éppen ezért a latenciát tekinti a jelen eredetének. Az utóbbi félszázadot meghatározzák az ilyen, fogalmi úton nem megragadható történelmi latenciák. Az én generációm 1968-ban abban bízott, hogy a szülők nemzedékével való konfrontáció során most végre előjön minden, és meg tudunk szabadulni az összes szartól, de ez természetesen nem történt meg, éppoly kevéssé, mint 1989-ben vagy szeptember 11. esetében.

A jelenléttől a latenciáig - ÉS

Hát, Barátaim és Ellenségeim, idézem jó emlékezetű biológia tanárunkat, a múlt nem eltörölhető, és nem elfelejthető. Sőt pszichikai úton fel sem dolgozhatók a múlt traumatikus élményei. Legalábbis erről beszél a latencia elméletében Hans Ulrich Gumbrecht.

Gyűlik a múlt, de nem múlik.

VEZÉRHANGYA

A Toxoplasma gondii egy egysejtű parazita, mely hazánkban is elterjedt. Sokan úgy ismerik ez az kórokozó, mely a macskaürüléken át terjed át az emberre. A kórokozó már eddig is híres volt arról, hogy képes befolyásolni a megfertőzött egerek és patkányok magatartását, úgy hogy ezek az állatok hamarabb essenek zsákmányul a macskáknak, melynek emésztőrendszerében a toxoplazma parazita békésen szaporodhat tovább. Kiderült, hogy azonban nemcsak a patkányok viselkedését írja felül egy toxoplazma fertőzés, hanem az emberkét is.                      

HÍR 24 TUDOMÁNY Egy parazita megváltoztatja személyiségünket

Szavak egy magyar nacionalista háztartásából

A mértékadó francia liberális lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtti sajtótájékoztatója előtt Brüsszel nem tudta, hogy „a költségvetési fegyelem, de egyben egyfajta gőgös nacionalizmus bajnokának" is számító Magyarország vajon csatlakozni akart-e Nagy-Britanniához az uniós megállapodás elutasításában.

Le Monde: Magyarország fegyelmezett, de gőgösen nacionalista - Index

A francia Le Monde-tól az Index közvetítésével megtudtuk, hogy Magyarország egy gőgösen nacionalista ország. Nem túl eredeti meglátás. Személy szerint már hozzá vagyok szokva, hogy magyarként mindig magyarázkodnom kell. Hosszú történet ez. Alant tehát nem fogok hosszú önvédelmi fejtegetésekbe kezdeni. Fölösleges és méltatlan. Szomorú vagyok. Inkább szeretettel meghívom a Le Monde-ot egy kis empátiakészség-fejlesztő kurzusra az otthonomba. Körülnézünk a konyhában, a nappaliban, bekukkantunk a speizba, a fűrdőszobába, sőt, még a hűtőt is kinyitjuk. Aztán megkérdezzük a Le Monde kedves munkatársát, vajon mit tükröz ez az átlag magyar háztartás? Ez lenne a nacionalista Magyarország? S mi a véleménye ezek után arról, hogy mértékadó (!) újságjában Európa nyilvánossága előtt egy egész országot nacionalistának bélyegez. Ennyi.

Európa, a béranya

Gyors egymásutánban négy szlovákiai magyartól is megvonták szlovák állampolgárságát az utóbbi hetekben. A szlovákiai magyar sajtó Boldoghy Olivér, Gubík László és Dolník Erzsébet mellett a 99 éves Tamás Aladárné ügyétől is visszhangzott. A szlovák sajtó azonban többnyire hallgat.

Egyszerre léptek a szlovák hivatalok- bumm.sk

Míg a drága béranya, az unió így elfoglalja magát a bioélelmiszerekkel, meg a nagy művel, a gazdasági csoda-Eintopf-fal, addig nincs ideje hát a kisebb gyerekekkel törődni. Nem ér rá a szlovák államra sem odafigyelni. Kis gyerek amúgy is, nagy bajt nem tehet, gondolja a béranya. Megfosztja kettős állampolgárrá vált lakosait a szlovák állampolgárságtól? Ugyan kérem, mi ez a mohóság amúgy is? Kettős állampolgárság? Nem elég egy? 

A győzelem ontológiája

37. perc (22.37): Sárga lap Messinek, szövegért.

30. perc (22.30): A Barcelona a második helyzetét gólra váltotta. Messi betört a védők közé, majd tökéletesen tette lyukra a  labdát a két középső védő között is helyet lelő Alexis Sáncheznek. A chilei szélső középről, 15 méterről a bal alsó sarokba küldte a labdát. (Real Madrid-Barcelona 1-1)

                                                                                                                Inforadio - A Barcelona megnyerte Madridban az El Clásicot

Fóné - mondja fóné – mindig is szerette a focit. Korábban követte a magyar bajnokságot is, de az utóbbi időkben, mióta kitágult a világ, inkább a csak a nagy focinemzetek bajnokságait és az európai nagy csapatok összecsapásait követi. No és, persze, a meccsek meccsét, az El Clásico-t.

Fóné kedvence, eléggé közhelyesen, a Barcelona, s ott is, megint csak eléggé fantáziátlanul, Messinek drukkol. Amikor Messihez kerül a labda, fónéban elnyomhatatlanul előtör valamiféle csillapíthatatlan gólvágy. S ha Messi gólt rúg, fóné egy pillanatra úgy érzi – vallja be fóné – mintha az élete teljesedett volna be.

Jézus és a kettős állampolgárság

Ritkán kívánkozom valamely kolléga bőrébe, de tegnap-ma igencsak sajnálom, hogy nem vagyok Deutsch Tamásba ojtott Bayer Zsolt.

Férgek - hetivalasz.hu

 

Stumpf András cikkéhez nem kell semmit sem hozátenni. Mikor először hallottam a rimaszombati, közel százesztendős Tamás Ilonka szomorú történetét, az első, zsigeri reakcióm nekem is iszonyatos düh, harag, értetlenség volt. Aztán lassan lehiggadtam, és feltettem magamnak a kérdést: What would Jesus do?

Oldalak