Búcsúzunk

 

 

Gyönyörű beszéddel búcsúzott Pannonhalmától a bencés diák – 777blog.hu

"Boldog aki nem éri meg"

A kétméteres gelsenkircheni Lenin-szobrot már márciusban átadták volna, de a pandémia közbeszólt. (...) A 2,5 méteres, öntöttvas Lenin-figurát, melyet még az 1930-as években készítettek a Szovjetunióban, s amelyet a marxista- leninista párt (MLPD) egy cseh várostól vett meg ismeretlen összegért – szombaton avatják fel azon a helyszínen, ahol azt a szélsőséges szervezet elképzelte. (...) Az építésügyi hatóság hivatkozott a városkép védelmére és a szoborral azonos telken álló épület műemléki védettségére is. Tiltakoztak a nyugat-gelsenkircheni helyi képviselők is, szerintük a kommunistavezér Lenin az erőszak, az elnyomás, a terror és a szörnyű emberi szenvedés megtestesítője. Észak-Rajna-Vesztfália Közigazgatási Felső Bírósága azonban jóváhagyta a szobor felállítását. 

Kétméteres Lenin-szobrot avatnak Németországban mandiner

Terelés

... antirasszista és kapitalizmus-kritikus tiltakozók valójában ágyútöltelékek egy olyan küzdelemben, ahol legkevésbé sem a fekete melósok életminősége számít. Egyik oldalon vannak a jelenlegi adminisztráció támogatói, akik a saját extraprofitjukat féltik mondjuk a német vagy japán autóipari konkurenciától, a kínai dömpingárutól. A másik oldalon pedig azok, akik felpörgetnék a kaszinókapitalizmust: végleg kiszöktetnék profitjukat a nemzetállam keretei közül. (…) A gettókért a rasszizmus felel, s nem az obszcén mértékű kapzsiság, nem a vadnyugati kaszinókapitalizmus, amelyet a Wall Street üzemeltet.” Térdepelt ugyanez a tömeg a TTIP vagy a spekulatív tőkemozgások ellen? 

 Schiffer András: Progresszív tálibok, avagy a profit számít, nem az emberélet valaszonline.

Tábor helyett

Az Elnökségi Tanács kéri, hogy a tervezett nyári táborokat, konferenciákat, találkozókat a – testület korábbi útmutatásai értelmében – ne szervezzék meg!

Nyissák meg a templomokat vidéken! - refdunantul.hu

Nem tudom, volt-e olyan év az életemben – mondjuk 5 éves koromtól kezdve – amikor nem voltam nyári táborban. Talán egy-kettő... Gyermekként még inkább rejtőzködve, titokban, akkor így mondták, hogy „csendeshéten”, később egyre hangosabb és nyilvánosabb táborokban... Teológus koromban segítőként, „smasszerként”, később pedig, mikor már lelkész lettem, táborvezetőként. Az utóbbi 15 évben én szerveztem az Őrségi Egyházmegye ún. „kistáborait”, amelyeket – szemben a fenyvesi, kerületi „nagytáborral” – mindig máshol tartottunk. Így „belaktuk” és bejártuk az Őrséget, a Káli-medencét, a Bakonyt, a Vértest, a Kőszegi hegységet, többek között... Az ismert okok miatt az idén nálunk sem lesz táborozás. Pedig most szűkebb „pátriám”, Kemenesalja következett volna...

Vasalódeszka

„Mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, én csak az esetre reagáltam. Humor nélkül nem érdemes bármibe belefogni” – mondta Ócsai Zoltán a hvg.hu-nak. A lelkész azt is hozzátette: azért posztolt, mert tetszett neki a tanár videója, és nem szereti a vaskalapos megoldásokat.

hvg.hu: Vasalódeszka-oltárral reagált a megalázott tanár esetére egy pécsi lelkész, 2020. június 13.

Az élet a legjobb forgatókönyvíró – mondták volna a régi rómaiak, ha a mozgóképet is nekik köszönhetnénk. Amikor már azt hinnénk, hogy vége a karantén alatt megszokott vicces és kreatív videóknak, egy abszurd kis színes hír rögtön bebizonyítja az ellenkezőjét: a karantén első heteiben látott vasalódeszkás tornatanár mutatványa újra szembe jön velünk.

Üröm az örömben, hogy egészen abszurd okkal: kiderült, hogy egy szülői feljelentés miatt – vagy legalábbis arra hivatkozva – milyen megalázó módon állították pellengérre az vasalódeszkán úszást oktató testneveléstanárt.

Rasszisták és antirasszisták, avagy mi történik Amerikában?

 

 

Az afféle maradi magyar, mint amilyen én is vagyok, csak kapkodja a fejét, hogy mi a nyavalya történik Amerikában? Már korábban is voltak jelei annak, hogy ott valami nagyon elment. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált az amerikai társadalom belső hasadtsága, de a Floyd halála után bekövetkezett események minden képzeletet felülmúlnak. Szobordöntögetés, rendőrség-feloszlatás, utcai zavargások. S mindez a szolidaritás jegyében. Ez a már társadalmi méretű zavar éles ellentétben áll egy ismert, és világszerte sokak által sokáig elfogadott Amerika-képpel. Amerika nemcsak a világ első számú nagyhatalma, hanem az emberi jövő szimbolikus tere, ahol fajra, színre, kultúrára való tekintet nélkül valamiféle nagy Amerika-álomban mindenki megtalálhatja a maga boldogulását. Mert Amerika egyesít.

Aztán most mintha az látszana bebizonyosodni, hogy az amerikai álom mégsem működik.

Szívemben hordozlak

A család és gyermekjóléti szolgálat vezetője szerint a 40 órás tanfolyam nagyon fontos eleme az örökbefogadási procedúrának. Ez eddig egyébként 60 ezer forintba került a családoknak, de Novák Katalin a Facebookján jelentette be szerdán, hogy törvénymódosító javaslatot nyújtott be, hogy ingyenes legyen a tanfolyam, de kötelező nem lesz.

A család és gyermekjóléti szolgálat vezetője szerint azért lenne fontos a kötelező tanfolyam, mert itt nem csak arról van szó, hogy az örökbefogadókat a szülőségre készítik fel, hanem arra, hogy hogyan kezeljék a gyereknél azt a traumát, amit az váltás okozott. Itt beszélik át, hogy a gyerekeknek milyen fejlesztésekre kell járniuk, milyen terápiára lesz szükségük, és itt szembesülnek az örökbefogadók azzal, hogy mennyi feladat hárul rájuk. Például az is itt dől el, hogy a szülő alkalmas-e arra, hogy örökbefogadó legyen, vagy még nem áll készen, esetleg a személyisége nem megfelelő hozzá. Ha pedig nem lesz tanfolyam, akkor elképzelhető, hogy az örökbefogadók már akkor döbbennek rá, hogy mégsem alkalmasak az örökbefogadásra, amikor már náluk van a gyerek, ezért sokan vissza fogják őket adni, ami csak újabb trauma lesz a gyerek életében.

Észre sem veszik a családok és már örökbe adták a gyereküket – 444.hu

Nem lesz?

Nos, a válasz minden valószínűség szerint az, hogy... Nem, sajnos nem lesz. És ennek fényében, vagy sokkal inkább árnyékában talán még inkább láthatjuk, miért olyan irdatlan és hosszú távon egyszerűen kompenzálhatatlan veszteség, hogy Benedek Tibor 47 évesen elköszönt a magyar vízilabdától.

Lesz még? – Csurka Gergely publicisztikája - nemzetisport.hu

Nem tartom magam a sport világában különösebben jártasnak és tájékozottnak. Bár vannak versenyzők, akik nagyon szimpatikusak és sportágak, melyek lenyűgöznek. (Ezért is olvastam el azt a publicisztikát, melyet az egyik közösségi oldalon osztottak meg kedves ismerőseim.) Vannak versenyek, mérkőzések, melyekről semmiképpen nem szeretnék lemaradni.

Így volt ez 2008-ban, a pekingi olimpia idején is. A magyar vízilabda válogatott játszott a döntőben az amerikai csapattal. Holland vendégeink csodálkozva néztek, ahogyan az istentisztelet előtt, már a palástot is a kezemben tartva a nappaliban, az utolsó pillanatig a képernyő előtt állva szurkolok a mieinknek. Nehezen értették még, mi tart ennyire lázban, hogy mit jelent nekünk, ha három egymást követő olimpián bajnokok leszünk? Pedig egészen mámorító érzés volt, hogy talán megint sikerül. Mert küzdenek „a mi fiaink”, nem adják fel, nagyon szeretnének ismét nyerni.

Hazai örömmel

Azt gondoljuk, hogy nekünk is chiamagot kell ennünk, mert az aztékok is azt ették. Miért kéne? Honnan jön ez az elmélet, és mi az értelme? Sokan nem tudják például, hogy az olívaolajnál bizonyos szempontból kedvezőbb zsírsavösszetételű a magyar repceolaj, és ma már nincs sem szaga, sem keserű íze; vagy, hogy a kollagén, amelyet sokan táplálékkiegészítőként fogyasztanak, ott van az édesanyánk által készített vasárnapi húslevesben. Én hiszek abban, hogy ha az embereknek pontosan elmagyarázzuk, hogy anélkül is lehet egészségesen táplálkozni, hogy a Dél-Amerikából szállított avokádót ennénk, akkor valóban változhatnak a dolgok. A könyvemben dietetikusként, szakmailag pontosan elmagyarázom, hogy hogyan lehet egészségesen étkezni úgy, hogy csak hazai termékeket vásárolunk. Igen: eleinte több idő, és néha tapasztalhatjuk, hogy több pénz tudatosan, vagy akár a piacon vásárolni, de ha most nem fordítunk energiát erre, akkor később a bolygónk fogja megfizetni ennek az árát.  

A szír keresztyének példája

Végveszélybe került a világ egyik legrégebbi keresztény közössége. Az elmúlt évtizedek fegyveres konfliktusai és iszlamista támadásai megtizedelték az iraki keresztény közösséget. Az Iszlám Állam által gerjesztett terrorhullám talán az utolsó szög volt a Ninivei-fennsíkon élő keresztények koporsójába. Az ősi szír keresztények múltjáról, jövőjéről, illetve a fennmaradásukat támogató magyar szerepvállalásról kérdeztük George Jahola atyát, a Qaraqosh város újjáépítésével megbízott szír katolikus papot.

Elődeink kitartásából merítünk erőt! – szír katolikus pap a Vasárnapnak - vasarnap.hu

Oldalak