Zádor-vár

A magyar tenger mind a négy évszakban más arcát mutatja, és korántsem csak a nyári időszakra kínál kikapcsolódást, aktív pihenést és feltöltődést. Az elmúlt években nagy gasztronómiai, kulturális és infrastrukturális fejlődésen átesett balatoni régió művészek kimeríthetetlen ihlető forrása. Tájait, csalogató vagy épp rejtőző kincseit lehetetlen megunni. Összeszedtünk néhány izgalmas északi és déli parti úticélt (nem csak) a tavaszra!

Nekem a Balaton… – 8+1 felfedezni való a tavaszi szünetre - képmás.hu

Igen, lassan itt a húsvéti szünet! Az ünnepi istentisztelet mellett én is ajánlanék egy szabadidős programot a Balaton környékének látnivalói között. Az én „plusz 1-es” kirándulós tippem Zádor várának megtekintése lenne. Nosza, elő a túracipőt, a hátizsákot, bele egy esőkabátot (az el szokta riasztani az esőt...), innivalót, némi szendvicset, s egy turista térképet! - bár ez utóbbira nem nagyon lesz szükség, hiszen egész jól ki van táblázva, aki akarja, meg fogja találni... De miért éppen Zádor várát...?

Iskolaközügy

A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése után a pedagógusok illetménye több lépcsőben emelkedett. Ugyanakkor a pedagógus illetmények az évtized elejéhez hasonlóan befagytak, aminek következtében a legkisebb pedagógusbért mostanra a garantált bérminimumhoz kell felzárkóztatni, amire korábban még nem volt példa. Ismét a pedagógus bérek rendezésére van szükség, mégpedig oly módon, hogy azok értéküket megőrizhessék, ne legyen szükség a jövőben újabb és újabb felzárkóztatásokra.

Nemzeti Pedagóguskar: A Nemzeti Pedagóguskar Kar Országos Elnökségének javaslatai a pedagógus illetmények rendezésével kapcsolatban
– 2019. április eleje

TGM-től megint megkaptuk

Ez a társadalom gigantikus erkölcsi hulla.

TGM: A válságról az ifjúságnak - hvg.hu

Tamás Gáspár Miklóstól, az erkölcsi utópiák rettenthetetlen hazai prófétájától megint megkaptuk. Olyan ő, mint egy mai Savonarola, aki az általa felépített eszményi világot kéri számon a valóságon, s éktelen dühbe gurul, ha azt tapasztalja, hogy a valóság csak nem bír úgy alakulni, ahogyan annak kellene. Ezért aztán válogatás nélkül szórja tüzes nyilait szinte mindenkire, kormánypártokra és ellenzékiekre, és ítéletet hirdet. Szerinte ez a mai magyar társadalom egy „gigantikus erkölcsi hulla”. Hogy miért csak ez a társadalom az, nem derül ki cikkéből.

Ébredésért imádkozni

Nemcsak a lelkipásztorainkért, gyülekezeti munkásainkért, tanárokért, presbiterekért vagy szeretetszolgálati munkásokért kell folyton imádkoznunk, hanem ébredésért is – emlékeztett Bogárdi Szabó István. – A szívek megújulása, az életünk reformációja nélkül minden hagyomány kihűl és minden új kezdeményezésről kiderül, hogy üres volt.

Ébredés nélkül nem lesz növekedés - reformatus.hu

 

Bevallom, mindig kellő távolságtartással közelítek a Zsinaton történtek felé, egyrészt – „jó” református lelkészként- azt gondolom, „jó messze van az tőlem”, másrészt egyházunk Zsinata nem azért ül össze, hogy –törvényalkotó testületről lévén szó- reposztra kívánkozó témákkal foglalkozzon. Ám Bogárdi Szabó István püspök úrnak a zsinati ülésszakon elhangzott szavai most mégis ide kívánkoznak: ébredésért kell imádkoznunk. Milyen jó ezt hallani!

Tartalék vagy felesleg

Megszüntetné a kávé kötelező vésztartalékképzését a gazdasági ellátásért felelős svájci szövetségi hivatal (BWL), mondván, hogy a kávé nem létfontosságú a túléléshez.

Felszámolnák a kávéból felhalmozott vésztartalékot - origo.hu

A gazdasági törvény előírja, hogy a cégeknek kötelező a vésztartalék képzés. Svájcban a két világháború között kezdték el az alapvető tartós élelmiszereket (cukor, rizs, étolaj stb.) és termékeket (állati takarmány) felhalmozni. Valami oknál fogva, akkor úgy gondolták, hogy a kávé is olyan termék, amit szükséges felhalmozni és tartalékot képezni belőle. A törvény több céget is arra kötelezett, hogy 15.330 tonna nyers kávébabot tartalékoljon. Ez a mennyiség elég tetemes. Viszont, ha a svájciak kávézási szokásait vesszük alapul, akkor teljesen érthető. Svájc lakói (8,5 millió fő) évente, fejenként 9 kilogramm kávét fogyasztanak el. S ezzel a mennyiséggel még nem listavezetők, mert a hollandok, svédek és a finnek a csúcstartók. Mi, magyarok pedig jóval lemaradva még a svájciak után jövünk a sorban. Pedig, azt gondolná az ember, hogy a magyarok sokat kávéznak. Hallgatva néhány ismerősömet valóban nagyon elcsodálkozom, hogy nem vagyunk az élen. 

Hány gombóc fagyit vegyünk egy kiránduláson?

A Brúnó Budapesten című 2017-es képeskönyvet a nagyobbik lányom az ovis barátnőjétől kapta szülinapjára, és nagy becsben tartja: hiába rühelljük mi a feleségemmel, bekerült az esti körforgásba. Volt már rá példa, hogy finnyás értelmiségi szülőkként egy-egy (szerintünk) túl bugyuta mesekönyvet elsüllyesztettünk és a feledés homályába kényszerítettünk, de itt most erre esélyünk se volt.

Egy mese, amiben pár óra alatt 45 ezer forintot költenek - index.hu

Látszólag erről a kérdésről értekezik cikkében Miklósi Gábor. Aki maga is gyakorló apuka és szeretné gyermekeit élményekkel megajándékozni. Szerencsés helyzetben vannak, hiszen Budapesten, a Vár közelében laknak. Ismerik a mellettük található nevezetességeket, sőt, mindennapi útjuk során a bölcsődéből, óvodából hazafelé éppen arra sétálnak, ahol a helyiek számára különösen ismert és kedvelt rétesező található.

Miklósi Gábor, mivel jó apuka szeretne lenni, bizonyára minden este mesét olvas lányainak. De nem akármilyet. Gondosan mérlegel és válogat a rendelkezésre álló kínálatból. Finnyás értelmiségiként nem vesz akármit a kezébe. Ha olyan mesekönyvvel találkozik, amely szerinte (és felesége szerint) szint alattinak bizonyul, akkor bizony határozottan dönt: elrejti, hogy még véletlenül se bukkanjanak rá gyermekei.

Az élet azonban tartogat meglepetéseket. Bármennyire óvja ugyanis a lányokat a nem megfelelő olvasmányoktól, azt mégsem tudta megakadályozni, hogy valaki egy Bartos Erika könyvet ajándékozzon nekik. Amit egyébként, egyetlen szóval megfogalmazva: rühellnek. Ki nem állhatják. Nem tartják jónak semmire. Mégis: időről időre – lányai kívánságának megfelelően – ebből kell, hogy olvassanak.

Az emberélet értéke

Megéri-e megvenni egy nagyon drága kórházi készüléket, ha csak évente egy embert mentünk meg vele? Megvesszük-e a kicsit drágább biciklis sisakot, ha egy ezrelékkel javítja a túlélési esélyünket? Ezekre a kérdésekre csak úgy lehet választ kapni, ha árcédulát ragasztunk egy megmentett emberi életre. Mint sok kutatási kérdésben, itt sincs pontos válasz, több megközelítés is létezik. 

Mennyit ér egy emberélet?  g7.

"Egyfelől megközelíthetjük a kérdést úgy, hogy egy ember élete annyit ér, amennyit ő gondol róla. (...)  Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megnézik, átlagosan mennyien veszik a drágább bukósisakot, mennyien költenek légzsákra vagy mennyivel kérnek több bért egy veszélyesebb munkáért." 

"Egy másik megoldás, (...) ha megkérdezik, hogy egy picivel nagyobb életveszélyt mennyi pénzért hajlandóak elfogadni." 

"Végül úgy is megállapíthatjuk az élet értékét, hogy lebontjuk évekre. Így tehát nem azt határozzuk meg, hogy összességében egy élet mennyit ér, hanem azt, hogy mennyit ér, ha egy évvel meg tudjuk hosszabbítani valaki életét."

A mi hittanversenyünk

A Magyar Bibliatársulat Alapítvány ismét online bibliaismereti versenyt hirdet, amelyre középiskolásokat, valamint főiskolásokat, egyetemistákat és ezentúl más fiatal(os) felnőtteket is szeretettel várunk.
A játék öt héten keresztül tart majd, és ez alkalommal A Biblia Projekt két 5–6 perces animációs filmjére épül, amelyekkel szeretnénk végigkísérni a résztvevőket a Biblia nagy, összefüggő történetén a teremtéstől az újjáteremtésig.
A verseny nem titkolt célja rávenni a fiatalokat arra, hogy minél gyakrabban és minél nagyobb kedvvel vegyék a kezükbe a Szentírást. Úgy véljük, ehhez az egyik legjárhatóbb út, ha különféle feladatokat kell megoldaniuk, amihez forgatniuk kell a Bibliát.

IX. online bibliaismereti verseny - parokia.hu

Nagyon örülök a Magyar Bibliatársulat Alapítvány online bibliaismereti versenyének. Egyrészt azért, mert az egyháztól legtávolabb álló korosztályt, az általános iskolából már kikerült fiatalokat célozza meg, másrészt pedig mert a „saját csatornájukon” igyekeznek őket elérni. Ezzel szemben én most itt a Reposzton a mi hagyományos hittanversenyünket szeretném bemutatni. Azt, amit mi csinálunk évről évre az Őrségi Református Egyházmegyében. Annál is inkább, mert más egyházmegyékből és egyházkerületekből is érdeklődtek már, ill. azért is, mert a gyerekek is nagyon szívesen vesznek részt ezeken a versenyeken.

Víztározókat, sokat!

„A fáraó két álma egy és ugyanaz. Azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni. A hét szép tehén hét esztendő, a hét szép kalász is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz. A hét sovány és rút tehén, amely utánuk jött elő, szintén hét esztendő. A hét üres, a keleti széltől kiaszott kalász az éhség hét esztendeje lesz. Erről mondtam a fáraónak, hogy Isten megmutatta a fáraónak, mit fog cselekedni. Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. De az éhínség hét esztendeje következik utánuk, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és éhínség fogja emészteni az országot. Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az.”
1 Mózes 41,25-31

Amíg pesti voltam, úgy gondolkoztam, mint egy pesti – parafrazeálhatnánk Pál szavait 1 Korinthus 13,11-ből, a Szeretethimnusz végéről. Mert gyerekfejjel csak a kánikulában abálódott utcákat felfrissítő nyári záporoknak örültem. A zöldségért, gyümölcsért édesapámmal a piacra jártunk, nem aggódtunk a kora tavaszi fagyok miatt, se a nagy nyári aszályok miatt. Édesanyám szülői házának a kertjébe csak hétvégente jártunk, és valahogy kimaradt az esőért való aggódás élménye. A piacon és a boltokban mindig volt zöldség és gyümölcs. Sőt, a Király utcában működött egy Zöldség, gyümölcs nevű, de egészen más profilú intézmény is. De azt most hagyjuk.

Keresztény apologetika

Mit csinálna ez a társaság, ha Jézus eljönne újra?

Tudjuk a választ: kitennék a plakátra Soros helyére. Tökéletes upgrade. Egyrészt ő is zsidó, ami kampányok esetében kifejezetten előnyös, ezenkívül Sorosnál sokkal határozottabban menekültpárti és még nála is eltökéltebben globalista.

Joga van tudni, mire készül Jézus! - hvg.hu

Mint arra az egy héttel ezelőtti posztomban reflektáltam, a Századvég Alapítvány egy konferenciát szervezett, amelynek ez volt a címe: „Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának?”. Erre reagált eléggé éles és árnyalatlan módon Gomperz Tamás a HVG-ben. A kirajzolódó képlet nagyon egyszerű, ám ugyanakkor pontosan kijelöl egy sajátos frontvonalat, amelynek mentén ma a küzdelem folyik Európa kulturális jövőjéért. S ebben a küzdelemben, nem meglepő módon,  hangsúlyos kérdéssé vált, hogy ki képviseli a kereszténységet?

Oldalak