Zöldebb kék bolygót!

A felmelegedés a norvég és svéd gazdaságot harmadával növelte, a szudáni vagy indiai gazdaság méretét viszont épp ennyivel csökkentette – miközben az üvegházhatású gázok kibocsátói jelentős részben a fejlett országok voltak.

makronóm.mandiner, 2019. május 29.

Hacsak lehet, kerülöm a konfliktusokat. Ez szerintem nem egy kimondottan szerencsés lelkészi attitűd. Tessék: már a megfogalmazás is árulkodó. Szóval ez egyszerűen egy elég komoly kockázati tényező. Lásd az egyszeri rabbi/bíró történetét a két haragossal és a saját feleségével. Sok emberi konfliktust nem értek azok közül, amik körülvesznek, és természetüknél fogva ezeknek jó részét nem is akarom megérteni. És sok olyan közéleti téma is van, aminek egyszerűen nem értem az átpolitizáltságát.

A tegnapi poszt nem az első volt abban a sorban, ami egy keresztyén közéleti blog politikamentességének lehetetlenségéről látott napvilágot itt, a reposzton. Meggyőződésem, hogy ügyek és események vannak, aminek a politikai kontextusától el lehet, vagy éppen, hogy el kell vonatkoztatni – még azzal együtt is, hogy egy konkrét esetben képviselt nézőpont akarva-akaratlanul a pártpolitikai lövészárkok egyikébe vagy másikába hajítják a megszólalót.

Keresztény Kultúra: politikamentes keresztény közéleti blog?

A legfontosabb közös célunk, hogy politikai pártoktól független keresztény diskurzust szeretnénk. Ugyanis jelenleg Magyarországon nem papok és teológusok, lelkészek és hitoktatók mondják meg, ki keresztény és ki nem, mi a keresztény kultúra és mi nem, hanem politikusaink. Úgy hivatkoznak Istenre, keresztény értékekre mint pártprogramra. Ez soha, egyetlen történelmi korban nem kecsegtetett túl sok jóval.

Hirtelen felindulásból - Keresztény Kultúra

Megjelent egy új keresztény közéleti blog, amelynek indulásáról Laborczi Dóra főszerkesztő ezt írja: „Ha az ember szinte hetente találkozik olyan szövegekkel, amelyeket nem tud hol lehozni, létre kell hozni egy új felületet. Ebből született, születik most ez a blog, hirtelen felindulásból, a Kötőszó evangélikus közéleti blog egykori szerkesztőitől.” Nem ismerem a konkrét történetet, de annyi azért átjön ebből a néhány mondatból is, hogy manapság éppen nem kockázatmentes vállalkozás egy keresztény/keresztyén közéleti bloggal a nyilvánosság elé lépni. A miértre a válasz nagyon egyszerű: a politika miatt. S mint a Keresztény Kultúra elindításának indoklásából kiderül, Laborczi Dóra és szerkesztő társa, Nagy Szabolcs, szeretnének egy „politikai pártoktól független keresztény diskurzust” elindítani. Ugyanis: „Ugyanis jelenleg Magyarországon nem papok és teológusok, lelkészek és hitoktatók mondják meg, ki keresztény és ki nem, mi a keresztény kultúra és mi nem, hanem politikusaink. Úgy hivatkoznak Istenre, keresztény értékekre mint pártprogramra. Ez soha, egyetlen történelmi korban nem kecsegtetett túl sok jóval.” A diskurzust üdvözlöm. De egy keresztény/keresztyén közéleti blog, már ha tényleg a szó elsődleges értelmében a közéletről szól, soha nem lehet politikamentes. De nincs ezzel semmi baj. Ez nem a szerkesztők hibája.

Kihal az emberiség?!

A tüntetők közül sokan azt mondták, hogy azért jöttek ki, mert nem akarjak, hogy kihaljon az emberiség.

Több ezren tüntettek a klímaváltozás ellen Budapesten - index.hu

 

Értem én, hogy jaj, Istenem, kihal az emberiség, éhen halnak a jegesmedvék, miközben olvadnak a jéghegyek és műanyag zacskóban fuldoklik a Csendes-óceán. Értem én, és értékelem is, ha valaki ezért kardot ránt, kapát, kaszát egyenesít, s időt szakít egy jó kis tüntetésre a Kossuth téren. Sőt, bármennyire nevethetnékem támad, amikor az idézett mondatot olvasom, mégis azt gondolom, hogy ezek a fiatalok fontosnak tartják a környezet védelmét, nem úgy, mint azok a formációk, akik most éppen a környezetvédelem jelszavával próbálnak a hatalom közelébe kapaszkodni, itthon kevesebb, máshol több sikerrel. 

Most már hivatalosan is kiéghetsz

Hivatalosan is felvették a kiégést az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe – egyszerűbben megfogalmazva mostantól betegségnek számít a kiégés. A CNN tudósítása szerint három tünettel határozzák meg a kiégést.

Betegségnek nyilvánították a munkahelyi kiégést - hvg.hu

A kiégés – ahogyan a cikkben is utalnak rá – nem mai eredetű téma. Már a múlt században diagnosztizálták a tüneteket, de csak most értünk el odáig, hogy hivatalosan is betegségnek tekintsék, mely feljogosítja a kiégett munkavállalót, hogy táppénzre menjen.

A pszichológia szerint a kiégés olyan munkaterületeken dolgozókat érint, akik fokozott érzelmi stressznek vannak kitéve, rendszeresen igénybe van véve empatikus érzésük, ahol többnyire emberekkel foglalkoznak, segítő feladatokat látnak el. Általában a humán területen tevékenykedőket érinti, mint például: ápolókat, orvosokat, pedagógusokat, rendőröket, tűzoltókat, jogászokat, pszichológusokat, médiában ténykedőket és nem hagyhatom ki a lelkészeket sem.

Válaszok a másik oldalról

„Ateisták: mi az az egy dolog, amit csodáltok a vallásban? Hívő emberek: mi az az egy dolog, amit csodáltok az ateizmusban?” – szólt egy izgalmas felhívás a Redditen a napokban. A válaszok pedig egészen szívbe markolók és példaértékűen békések voltak, mindkét oldalról.

„NEKIK NEM KELL LEHUNYNIUK A SZEMÜKET. ŐK A SZÍVÜKKEL HISZNEK” – HÍVŐK VS. ATEISTÁK - wmn.hu

 

A Reddit nevű közösségi oldalon – melyről, bevallom, eddig nem igen hallottam – készült egy felmérés. A felhasználókat a következő felhívással szólították meg: „Ateisták: mi az az egy dolog, amit csodáltok a vallásban? Hívő emberek: mi az az egy dolog, amit csodáltok az ateizmusban?” Nem tudom, hányan és mit válaszoltak. Azt sem, hányan érezhették úgy, pontosítani kellene a kérdésfeltevést. Milyen vallásról van itt szó és mit is értünk a hívő emberek elnevezés alatt? Vajon egyértelmű, hogy a keresztyénekre és a keresztyén hit képviselőire gondoltak?

Óvó óvónők

Tipikus történet Rékáé, akit Északkelet-Magyarországról csábított el egy autógyártó cég az ország nyugati felébe dolgozni, pontosan háromszoros bérért, plusz cafetéria. Réka ráadásul fejlesztőpedagógus is, ezért legszívesebben lasszóval fogná be minden oktatási intézmény, de még így sem éri meg neki a szakmájában maradni. Pár évig győzött a hivatástudata, a pedagógia és a gyerekek iránti szeretete, de mostanra eljutott oda, hogy a saját érdekeit is néznie kell. Egy évtizede még azt gondolta, önző dolog lenne szakmát váltani, mára elengedte ezt az érzést.

  Távozó óvónők, csoportösszevonások – siralmas a helyzet az óvodákban nlc

Éva, aki két óvódás édesanyja, döbbenten értesült két hete kedd délután, hogy a középső csoportban egyik napról a másikra felmondott az egyik óvónő és a dadus is. Felmondási idejük négy hét lett volna, de olyan állásajánlatot kaptak, hogy egyáltalán nem érdekelte őket az, ha nem közös megegyezéssel távoznak a munkahelyükről, így másnap már be sem mentek dolgozni. Majdnem kétszer annyit ajánlottak nekik Nyíregyházán, ezért már megéri váltani – még csak haragudni sem lehet rájuk.

Kavicsok

– Hogyan találtál rá a kavicsra, mi fogott meg benne?
– A kavicsok iránti érdeklődés gyermekkoromban kezdődött. A kertvárosrész, ahol laktunk, folyamatosan fejlődött, rengeteg ház előtt volt sóderkupac. Ezek voltak számomra az igazi kincsesbányák! Hazafele az iskolából leguggoltam a kavicsokhoz, és megszűnt az időérzékem. Nem tudtam betelni a színekkel, a formákkal és a változatosságukkal. A kezemben forgatva őket, mindegyikben felfedeztem valami érdekeset. Ez a rajongás hol elhalványult, hol fellobbant, de sohasem múlt el. Rengeteg kreatív alkotást készítettem már különféle technikákkal (ékszerkészítés, dekupázs), a kavics újra és újra „kapcsolódni akart” a változatos területekhez. Mivel szinte állandóan kapcsolatban álltam velük, gyűjteményem nőttön-nőtt, néha kőképeket is kirakosgattam, csak úgy „mellékesen”. Akkor még nem ragasztottam le a kész alkotást, csak játék volt... Pár évvel ezelőtt viszont teljesen magával ragadott a kavicsképkészítés világa. Azóta úgy érzem: hazaértem.

Aki életre kelti a kavicsokat – beszélgetés Szilajka Erzsébet kavicsművésszel - kepmas.hu

Milyen értékek, milyen érdekek?

„Szerinte, ha nagyon leegyszerűsítjük a fő kérdést, akkor arról szavaztunk, hogy ki fog a jövőben európai oldalról tárgyalni Donald Trump amerikai elnökkel, akivel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még kifejezetten jól megtalálta a hangot.”
Brückner Gergely: Ki tárgyalhat Donald Trumppal? (index, 2019. május 27.)

Kinek az értéke?

Az EP választás előtt írt vélemények – legalábbis az a pár, amit olvastam – két nagy csoportba voltak sorolhatók. Az egyikbe a hazai parlamenti és azon kívüli (Momentum és Mi Hazánk) pártok esélyeit matekozgatták, a másikba az ideológiai frontról, a konzervatív kontra liberális/progresszív Európa-értelmezés témakörében született írások tartoztak. A választások napján mi is az utóbbi témában foglaltunk állást: Európa választ. De érdemes elolvasni ebből a csoportból Szilvay Gergely pénteki írását is a Mandineren: Az európai értékek paradoxona.

Európa választ

Nincs ember, aki ma megmondaná, hogyan alakul Európa a közeli jövőben. Ma sok minden eldőlhet, pontosabban körvonalazódhat. Egy biztos: ez a mostani választás azért tűnik olyan sorsdöntőnek, mert repedés keletkezett a II. Világháború után kibontakozó, megszilárduló, s aztán megingathatatlanul stabilnak látszó liberális konszenzuson. Közkeletű nevén, a sokat emlegetett, unos-untalan hangoztatott európai értékrenden. Pontosabban, nem is ezen az értékrenden, hiszen ki ne értene egyet a szolidaritás, az emberi méltóság, a szólásszabadság, a demokrácia, a kultúrák kölcsönös tisztelete, a nemek egyenlősége szép eszméivel? A liberális konszenzuson azért keletkezett repedés, mert minden jel arra mutat, ez a liberalizmus, avagy nevezzük a „progresszió” eszmevilágának, elvesztette az európai értékek értelmezésének monopóliumát. Megjelent egy új-régi ideológiai vonulat, összefoglalóan a konzervatív eszmevilág, amely kétségbe vonja az európai értékvilág liberális értelmezését, s Európa önértelmezésébe be akar emelni két nagyon fontos vonatkozást. Nevezetesen a nemzetet és a kereszténységet.

Miért jó a keresztyén házasság?

Az átlagnál elégedettebbek a házasságukkal azok a nők Amerikában, akik vallásos konzervatívak: a nemi szerepekről konzervatívan gondolkodó és vasárnaponként istentiszteletet látogató feleségek 73 százaléka magas minőségű házasságban él.

New York Times: A vallásos konzervatív feleségek a legboldogabbak - mandiner.hu

 

Őszintén szólva, meglehetősen szkeptikus vagyok bármiféle felméréssel vagy kutatással kapcsolatban, bizonyítsák akár azt, hogy „a vallásos konzervatív feleségek a legboldogabbak az USA-ban”, vagy éppen az ellenkezőjét. Nem tudom, kell-e ehhez egyáltalán kutatás, hogy nyilvánvalóvá legyen: aki keresztyén/keresztény értékek szerint él, valószínűsíthetően magasabb minőségű házasságban él (azaz: boldogabb), mint az, akinek nincs stabil értékrendszere. Szerintem ez a megállapítás nem csak helyi, azaz amerikai sajátosság, hanem a világ bármely pontján és országában igaz lehet. 

Oldalak