Szabadság: rabság

Egyelőre beláthatatlan, mi mindenre lehet majd felhasználni a világ DNS-bankjaiban tárolt személyes információkat. A jelenlegi tudásunk szerint óriási szerepük lehet a betegségek felismerésében és gyógyításában, valamint a bűnüldözésben, de mivel ezek érzékeny adatok, és sok esetben bárki hozzájuk férhet, nem zárható ki, hogy akár vissza is élhetnek velük — nyilatkozta lapunknak a téma egyik leg­ismertebb magyar szakértője. (...) Nem árt tehát az óvatosság – mutat rá Falus András.

Önként adjuk ki genetikai adatainkat - magyarnemzet.hu

 

Azon gondolkodtam a hír kapcsán, vajon miért akar bárki bármit megtudni rólam. Nem vagyok sem jelentős, sem híres, nem vagyok sem gazdag, sem szegény, nem ismerek befolyásos szereplőket. Nagyjából olyan vagyok, mint minden átlagos ember - mégis, mi a csudáért akarná bárki a legszemélyesebb adataimat?

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?”

Bodor György egyik kedvenc szentje Don Bosco, aki bűvészkedett a gyerekeknek, akár egy fakanállal is képes volt őket elbűvölni. Így pillanatok alatt kedvet ébresztett bennük ahhoz, hogy eljöjjenek, közösségben legyenek, együtt játszanak.
A társasjáték kiemelkedően pozitív hatással van az emberekre: közösséget is teremt azon kívül, hogy sok minden megtanulunk magunkról is.
Megtanulunk akár veszteni is, hiszen tudnom kell kezelni, ha nem én nyerek – magyarázza. – Ha egy gyereket sikerül kicsalni a szobájából, a számítógép mellől, azt a pedagógusok már sikerként könyvelik el. Ehhez segítséget jelenthetnek az én játékaim is.

Szórakozva teremt közösséget: bemutatjuk a játéktervező plébánost - szemlelek.net

Ki hallott már a szamuráj darazsakról?

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége - magyarmezogazdasag.hu

Bevallom, én nem. Egészen addig, amíg arról nem olvastam, hogy Európában is megjelent ez az egészen aprócska, 2 mm nagyságú kis darázs. Miért lehet fontos nekünk az, hogy tudjunk erről?

Ha csak ennyiről hallanánk – nevezetesen egy számunkra új rovar megjelenéséről tágabb környezetünkben -, talán találgatni kezdenénk és kérdéseket tennénk fel. Jó nekünk, hogy ők itt vannak? Vagy talán veszélyt jelentenek ránk? Nevükből kiindulva gondolhatnánk arra, hogy egészen harcos kis állatkákról van szó, lehet, hogy egészen kifinomult technikával rendelkeznek. Esetleg annak ellenére, hogy olyan aprók, nagyon fájdalmas a csípésük. Mielőtt azonban elmennénk a találgatások és a fantázia világa felé, jó, ha odafigyelünk arra, amit valóban tudhatunk róluk. Ez pedig nem több és nem kevesebb, mint hogy az ázsiai márványpoloska természetes ellenségét köszönthetjük bennük.

Logikus

mi lenne akkor, ha tényleg egyszerre robbantanák fel az világ össze atombombáját.   A videó szerkesztői két lehetőséget vizsgáltak meg, az egyikben célzott támadásokat a legnagyobb települések ellen, a másik esetben pedig azt, hogy ha konkrétan egy helyen robbanna minden nukleáris fegyver.  

Mi történne, ha egyszerre felrobbantanák a világ összes atombombáját? nuus

W.W.J.D., azaz Mit tenne Jézus?

W. W. J. D. – olvashatjuk a sejtelmes rövidítést karkötőkön, pólókon, könyvjelzőkön, falvédőkön, s a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt. (…) A szlogen keletkezését Charles M. Sheldon amerikai prédikátor nevéhez kötik, aki az 1800-as évek végén a kansasi Topekában szolgált. Sheldon 1886-ban tartott egy prédikációs sorozatot, melynek visszatérő kérdése mindig az volt: Mit tenne Jézus? Sheldon a vasárnap esti szertartások népszerűségét szerette volna növelni, és hétről hétre olyan történeteket hozott, melyek nehéz morális helyzetekről szóltak. (…) Tíz évvel később Sheldon népszerű prédikációi könyv alakban is megjelentek Az Ő nyomdokain avagy Mit tenne Jézus? címmel. Könyvében a lelkész eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha a keresztények egy évig minden döntésüket erre az egy kérdésre alapoznák?

Mit tenne Jézus? – Egy szlogen születése - kotoszo.blog.hu

A szociális hálózat csapdájában

„…képzeljük el, hogy létrehozunk egy új internetes appot, ami egy nyílt jegyzetfüzet, és bárki szabadon írhat bele. Az appot megírni és futtatni elég néhány ember, de ha milliárdok kezdenek hülyeségeket belefirkálni, egy országnyi kolléga is kevés ahhoz, hogy kimazsolázzák az oda nem illő dolgokat, és főleg az lesz nehéz, hogy ki dönti el, mi maradhat a jegyzetlapokon, és mi nem.”

Bátky Zoltán: Zuckerberg szerint újra kell faragni az internetet (pcworld.hu, 2019. április 1. 13 óra)

Keresztény kultúra istenhit nélkül?

A Századvég Alapítvány nyolc pontja a keresztény kultúráról

1. Európa kultúrája keresztény, ez nem lehet vitakérdés.

2. A keresztény kultúra felvállalása nem hit, hanem sorskérdés. A közös jövőnk függ tőle.

3. Függetlenül attól, hogy ki hányadán áll Istennel, a keresztény kultúra a mi közös sorsunk. Megvédése kötelességünk.

4. Európa keresztény kultúráját veszély fenyegeti kívülről. Ha az iszlám teret hódít a kontinensünkön, nem élhetünk úgy tovább, ahogy eddig.

5. A keresztény kultúrát veszély fenyegeti belülről. Vannak olyan politikai erők Európában, amelyek gyengíteni akarják a keresztény elköteleződést, mert azt gondolják, az visszafogja Európát.

6. Azért is gyengíteni akarják, mert a keresztény kultúra Európában szorosan összefügg a nemzeti keretekkel. Aki tehát a keresztény kultúrát gyengíti, az a nemzeteket is gyengíteni akarja.

7. Mi, magyarok büszkén vállaljuk keresztény nemzeti elkötelezettségünket.

8. A hit személyes meggyőződés, amelynek védelme a keresztény közösség feladata. Az ebből kinövő kultúra védelme pedig az állam kötelessége.

Századvég: kötelességünk megvédeni a keresztény kultúrát - 888.hu

A Századvég Alapítvány konferenciát rendezett „Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának?” címmel, majd egy nyolc pontból álló nyilatkozatot fogadott el. A konferencia rövid összefoglalója itt olvasható, a nyilatkozat pedig itt. Ennek harmadik pontja így szól: „Függetlenül attól, hogy ki hányadán áll Istennel, a keresztény kultúra a mi közös sorsunk. Megvédése kötelességünk.” Vélhetően ez a mondat sokak véleményébe – hívőkébe és nem hívőkébe – ütközhet, hiszen azt állítja, hogy a keresztény kultúra attól függetlenül létezik, hogy ki hogyan viszonyul az Isten-kérdéshez. Ez nyilvánvalóan ellentmondás, mert a kereszténység mégis csak vallás, s mint ilyennek a lényege a személyes viszonyulás Istenhez. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a kereszténység kulturális dimenziója vajon elképzelhető-e a személyes istenhit nélkül, s vajon az idézett mondatban megfogalmazott ellentmondás feloldható-e?

Egyszer sem használatos

Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat az Európai Parlament (EP). Ezek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

A műanyag evőeszközök, tányérok, szívószálak használatát betiltják - hirado.hu

 

Ha van valami, ami felesleges és hasznavehetetlen, akkor az nem más, mint az egyszer (sem) használatos műanyag zacskó. Igen, pontosan arra gondolok, amibe a multinál teszed a pékárut vagy a zöldséget, gyümölcsöt. Amit a gyógyszertárban rád akarnak tukmálni, bár te csak egy harminc darabos vitamint veszel. Olyan vékony, hogy a kijáratig sem bírja ki, pillanatok alatt kiszakad, tönkremegy, mi pedig pillanatok alatt ki is dobjuk. Annyit ér, mint a műanyag kés, villa, szívószál, melyek betiltásáról az EU nagyon helyesen éppen most rendelkezett.

"Szenved-e valaki közületek?"

Hogy kell-e keresni a szenvedés okát, az a hívő újságírót is foglalkoztatta. Könyvet is azért írt, mert alaposan utána szeretett volna járni a kérdésnek. Kutatásai közben olyan embereket kérdezhetett meg, akik fontos eligazodási pontokra hívták fel a figyelmét, a Biblia és más források pedig segítettek megfogalmazni a szenvedéssel kapcsolatos alapvetéseket. „Talán automatikusan azt gondoljuk, Isten sújt valamivel, amit megérdemelt büntetésnek szán. De az egyik és talán legfontosabb dolog, amit tanultam, hogy Isten mindig a szenvedő pártján áll. Ha nehéz kérdéssel szembesülök, a nagyítóm fókuszába mindig Jézust helyezem. A tanítványok és a farizeusok időről időre próbálták kideríteni, mit tett a szenvedő ember vagy a családja, de Jézus nem foglalkozott ezzel. Attól függetlenül, ki ment oda hozzá, Ő mindig együttérzéssel és gyógyítással válaszolt. Neki mindig volt ideje vak koldusokra.”

Hol van Isten, amikor fáj? - parókia.hu

Philip Yancey keresztyén író, újságíró, akinek a múlt évben jelent meg magyarul is a Hol van Isten, amikor fáj?” című könyve. Művében azt a kérdést járja körül, amely minden emberben felmerül legalább egyszer az élete során: Miért engedi Isten a szenvedést? A témával kapcsolatban, az elmúlt évben előadást is tartott a Deák téri evangélikus templomban, ahol sok érdeklődő gyűlt össze. 

848 nap

Életének 46. évében elhunyt Rafael Henzel brazil sportkommentátor, aki 2016-ban rajta volt azon a repülőgépen, amely többek között a Chapecoense futballcsapatával a fedélzeten lezuhant Kolumbiában.

Gyász: a Chape-tragédia egyik túlélője játék közben szívrohamot kapott - nemzetisport.hu

Ennyi telt el 2016. november 29. és 2019. március 27. között. Mindannyiunk életéből, akik itt vagyunk, ezen a földön. Rafael Henzel életéből is, számára azonban különösen is meghatározó lehetett a két dátum közötti időszak.

2016 novemberében azt tapasztalta meg, hogy a csodával határos módon életben maradt. Rajta kívül még öten, míg hetvenegyen nem. Hatan élték túl azt a katasztrófát, amely Kolumbia légterében történt egy repülőgéppel. A pilóta elektromos hibát jelentett, megkapta az elsőbbségi leszállási engedélyt, a kapcsolat azonban hirtelen megszakadt a gép és az irányítótorony között és a medellíni repülőtér közelében, nehezen megközelíthető, hegyvidéki területen a repülő a földnek csapódott. Ezen a repülőgépen utaztak egy brazil futballcsapat tagjai, valamint újságírók és a klub által meghívott vendégek. A csapat tagjai közül négyen, valamint egy légi utas kísérő és Rafael Henzel újságíró élte túl a szerencsétlenséget.

Miért éppen ő, ők? - tesszük fel a kérdést, amikor hasonló esetekről hallunk.  Hogyhogy éppen ők kaptak még egy esélyt? De vajon mire?

Oldalak