Kovács Gyula leghívebb követője talán a Pajtaszínházat is megalapító Szarvas József színművész, aki létrehozta szűkebb pátriája, a 270-280 lakosú Viszák saját tündérkertjét. Ebben minden fának viszáki, illetve Viszákról elszármazott gyermek gondnoka van, és minden évben annyi gyümölcsfát ültetnek el itt, ahány gyermek az előző esztendőben a faluban született: kettőt-hármat, olykor négyet is.Mint azt a Tündérkert mozgalom alapítói – Kovács Gyula, Szarvas József és Ambrus Lajos író – részvételével megtartott sajtótájékoztatón szombaton, a Hagyományok Házában bejelentették: tavasszal az Óbudai Művelődési Központ kertjében létrejön az első budapesti tündérkert.

A teremtés ünnepe – Heti Válasz

Hogyan lehet tetten érni egy könyvben, egy esszégyűjteményben a jóságot? Létezik-e egyáltalán jóság a leírt szavakban, s ha igen, miképpen tudom mások számára hihetővé, elfogadhatóvá tenni? Napok óta ezen gondolkodom, és nem jutottam messzire. Pedig Ambrus Lajos Lugas - tertium datur című legújabb kötetének egyik legjobb jelzője a jóság.

 

Ismét felriadok. Ez nem lehet a valóság! Ugye nem? Ez csak valami rossz álom.

– Nyugodjék meg asszonyom. Most már nem lesz semmi baj!

– Baj? – kérdezem vissza tompán. – Hát lehet még ennél nagyobb baj?

 

Maderspach Károlyné Buchwald Franciska emlékirataiból - Az aradi vértanúk emlékére

 

A Gartent, a kertet, az Éden maradványát letiporták a hadak, amikor a magyarok után az osztrákok is betörtek. Gyulay Domokos, az első hazai vasszerkezetű ívhíd tervezője végigmegy a letiport kerten, ünnepi ruházatában lemegy a bányájába, és kihozatja saját készítésű bányarisztó álgyúját. „Testi erejének teljével, medvés léptekkel a kiskálvária felé vonatozta a fogatot. Sarui drap d’or-ból valának, mint ama régi sarusnak, ki sákramentom nélkül holt meg – felérkezvén a dombhajlatra, el minden vislató szem elől, két sötétlő havas árnyékában gyakorlottan biztos mozdulattal megtöltötte az álgyút: kanócot gyújtott, bal kézben tartva a gyutacsot, fejét szorosan a hűvös csőre helyezve, szótlanul elsütötte a fegyvert---„ Ambrus Lajos Eldorádójának Gyulay Domokosa így hal meg. Erkölcsi rendje összeomlott, s ő mérnöki precizitással, egy vasszerkezetű ívhíd pontosságával, végez magával. Világos után vagyunk, 1949. augusztus 23-án, de még Arad előtt. Gyulay Domokos alakjában felismerhetjük a tragikus sorsú Maderspach Károly történetét.

Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok. A zöldség és gyümölcs tájfajták, valamint házikerti fajták fontosak a biológiai sokféleség fenntartásához.

Fajták ezreit őrzik a génbankok, a multiknál mégis szűkös a választék - Vedd a magyart!

Minap az egyik közösségi oldalon kedves ismerőseim e hír kapcsán beszélgettek arról, hogy hiába a jó szándék, ha nemcsak nagykereskedelmi szinten, de a piacokon sem találhatók meg az őshonos magyar gyümölcsfajták. Régi almafajtákat emlegettek, s akkor rögtön összefutott a nyál a számban. Egy hosszú emléksor, egy alma a kezemben, nem tökéletes, kicsit ütődött, dehát egy óriási fáról esett le a templom kertjében a fűbe. Színe a legszebb sötét rózsaszín, arannyal sűrűn becsíkozva. Húsa fehér, végigfolyik kezemen leve, ahogy beleharapok. Szokatlanul üdítő, pedig nem savanyú, inkább édes. Zamata utánozhatatlan.