Egy református hajdúivadék - 200 éve született Arany János

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév. A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt.

Arany 200 - hirado.hu

Az idő rég eltemette Arany György uramnak azokat a gondolatait, amelyeket a nagyszalontai határban, vagy éppen házának ereszaljában hordozgatott, amikor megtudta, hogy felesége gyermeket vár. Férjhez ment lánya volt már akkor, de kálvinista predestinációs tudata mégiscsak bizonyossággal töltötte el Isten ajándéka felől, akiről 1817. március 2-án derült ki, hogy fiú. Neve szerint Jézus legfiatalabb tanítványához hasonlóan János lett, de akkor még aligha gondolta volna az öregedő hajdúivadék, hogy nemzet egyik legnagyobb költője bömböli az élet első jeleit a világba.

Száll az ének szájrul szájra


Még kevésbé ismeretes, miért hagyták el a hunok távoli hazájukat. Egy szarvasra vadásztak, meséli Jordanes, keresztül a Meotisz mocsártengerén, míg egyszerre Szkítia tartományában találták magukat, a Földközi-tengertől északra eső sztyeppei területen. Ezekben a legendákban természetesen már egyetlen hun-kutató sem hisz.”

A népvándorlások kora: Kétlábon járó bestiák – Spiegel

A hunokról ír a német Spiegel magazin. A számtalan tárgyi tévedést is tartalmazó cikk itt-ott homályosan hun-kutatókról beszél, noha szemérmesen titkolja nevüket. Azt megtudjuk, hogy ezen tudósok már rég túl vannak a dajkameséken. Kiderül a cikkből, hogy a korabeli krónikások rasszista megbélyegzéssel illeték ezt a régi népet, vadságukat és bestialitásukat hangsúlyozva. A másik oldalon, azaz a hunok részéről ugyanakkor nincs írásos emlék, merthogy a hunok „analfabéták” voltak.

'56 homályos tükre

Szégyenteljesnek, a forradalom emléke meggyalázásának tartjuk, hogy az évfordulón állami vezetők, kormánypárti parlamenti képviselők és városvezetők, valamint önmagukat 1956 örököseként feltüntető civil szervezetek a magyarországi neonáci mozgalmak vezetőinek, a szélsőjobboldal gyűlöletkeltő, rasszista, kirekesztő nézeteket valló képviselőinek adtak át elismeréseket a forradalom évfordulóján. Mindez a forradalom emlékének meggyalázása, a demokrácia eszméinek és értékeinek elárulása! 

Tiltakozás az ÉS-ben

Két napig tartó csodák, vagy mondjuk inkább úgy, botrányok nem ingathatják meg egy forradalom emlékébe vetett hitet. Sem érdemesek, sem érdemtelenek felmagasztalása, sem nyílt levelek és nácizás nem döntheti le arról a magaslatról, amelyre az utókor helyezte. Már persze, ha egyáltalán magaslaton van, és nem az az érzése az utókornak, hogy az „amúgy is mocskosat nem lehet már jobban bemocskolni”.