Hogyan védekezzünk?

A parkokat, a tengereket, az óceánokat tehát ne szennyezzük – igen, ez helyes törekvés –; az emberek elméjét, általánosságban a társadalmi közmegegyezéseket, a közmorált viszont nagyon is szabad szennyezni, mert minden belefér. Vitathatatlan: az ember gondolkodó lény, akinek van választási lehetősége, nem csupán elszenvedője a vele történő eseményeknek, önmaga bemocskolódásának. Azonban egy dolgot elfelejtenek a modernkori SzSz-esek (=szivárvány szemüvegesek): az ember nem érett, kiforrott, ítélőképes lényként születik a Földre. Tanulnia kell arról, mi a helyes és mi a helytelen, mit szabad és mit nem, mi az, ami hasznára válik és mi az, ami nem. Alapvető erkölcsi alapelvekről és eszmerendszerekről kell hallania, azokat magáévá tenni vagy azoktól eltávolodnia. Döntenie kell önmagáról: milyen ember szeretne lenni? Ez az identitásválság, amit szerencsés helyzetben kamaszkorban többnyire magunk mögött hagyunk. A ma a nyugati világban uralkodó ideológia azonban rendesen alávág az elmélet megvalósulásának: harsogva hirdetik, hogy mindenki találja meg saját identitását (…).

Az elmékbe szemetelni mikor lesz tilos? - mandiner.hu

 

Érdeklődéssel olvastam Gacsályi Sára mandineren megjelent írását a szellemi környezetszennyezésről, való igaz, itt is érdemes lenne szmogriadót elrendelni, vagy szankcióval fenyegetni a környezetszennyezőket. Sajnos erről szó sincs, sokan a környezetszennyezés tényét is tagadják, miközben a normális gondolkodással, józan polgári erkölccsel, mi több, keresztyén értékrenddel megáldott ember kitágult pupillával csodálkozik rá az egyre hajmeresztőbb ötletekre és elképzelésekre. Ám mielőtt még önnön kardunkba dőlnénk, és rettegve várnánk a világvégét, vegyük észre, milyen eszközökkel küzdhetünk a szellemi környezetszennyezés ellen.

Esettanulmány a bűnről

Kezdeményezte a Vígszínház Marton László munkaviszonyának megszüntetését. Erről a színház közleményt adott ki, amiben azt írják, hogy a döntés nem jelent, nem jelenthet ítélkezést egy gazdag művészi életút felett.
Kirúgta Marton Lászlót a Vígszínház - Mandiner

Sokat olvashattunk mostanság felháborító szexuális zaklatásokról, s nálunk, Magyarországon egy színházi rendező körül kirobbant botrányról. Múlt héten két Reposzt is foglalkozott a téma egy-egy aspektusával. Nem részletezném, az ügy a bocsánatkérés révén vált a héten különösen érdekessé. Mik is a főbb pontok? Volt egy hosszú évekig tartó abúzus, most kiderül, botrány van, és erre megjelenik egy nyilvános bocsánatkérés. Az ügy kirobbantója elfogadja: úgy tűnik, megtörténik a megbékélés. Ám a megbékélés útján egy lényeges láncszem kimarad, s erről a bocsánatkérő nyilatkozat szövege árulkodik. Abból ugyanis hiányzik az igazi bűnvallás. Márpedig azért – és talán ez a legfigyelemreméltóbb, sőt, bátran mondhatjuk, hogy tendenciózus mozzanat -, mert a bűn elkövetője számára a saját tettei és magatartás nem számít bűnnek. Hovatovább, úgy tűnik, a zaklatással vádolt színházi ember nem tudja értelmezni a bűnt, mint olyant.

Lombikprogram és életkérdés

Mi, keresztény, lombikos szülők hatalmas szenvedésen mentünk keresztül, hogy gyermekünk legyen. Minden embrióm kapott esélyt az életre. Életadás volt a célom, az Isten adta csodálatos tudomány által; és ezt bűnnek mondani, szerintem az bűn és szeretetlenség, önzőség, részvétlenség.


A lombikprogram keresztyén érintettjei – mandiner.hu

Különösen katolikus körökben kavart indulatokat Veres Andrásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének augusztus 20-i beszéde, illetve annak a lombik megtermékenyítésre vonatkozó részlete. Én is kaptam levelet egy reformátustól, hogy hithű katolikus barátnője kérdezi, mi is lenne a református egyház álláspontja a kérdésben, mert lelkiismereti válságban vergődik egyháza tanítása és a gyermekáldás vágya között. Miközben a kérdésre fogalmaztam válaszomat, meggúgliztam a témát és döbbenten tapasztaltam, hogy mennyi érzelmet kavar fel ez a téma.

Fehér bárányok, fekete leves

A német szövetségi parlamentben is felolvasták azt a gúnyverset, ami miatt Recep Tayyip Erdogan elnök a szerző, Jan Böhmermann humorista felelősségre vonását kérte a német kormánytól. Detlef Seif, a kormányzó kereszténydemokrata párt képviselője a felolvasással demonstrálni akarta, hogy a vers sérti a török államfő szabadságát, és túlmegy a véleményszabadság keretein.
A Bundestagban is felolvasták az Erdogant sértegető verset – 24.hu

Jan Böhmermann német humorista nem kis gondot okozott hazája vezetőinek, amikor az Erdogan török elnökről szóló gúnyverse miatt veszélyeztetett kulcsfontosságú külpolitikai tárgyalásokat a menekültválság miatt. A német közszolgálati televíziónál dolgozó humoristának azonban elment a kedve a nevetéstől, amikor kiderült, komoly pereket akasztott nyakába Erdogan, és nem csak a diplomácia területén keresi igazát, hanem polgári pert is indított ellene, felkérve Németország egyik legjobb médiajogi ügyvédjét.

Szabad vagy lehet?

A kutatók vizsgálatai szerint a szabad akarat pusztán illúzió, a saját agyunk hallucinációkat keltvén elhiteti velünk, hogy a döntéseinket mi magunk hozzuk tudatosan, de valójában a dolgok már korábban, a tudatosulást megelőzően elhatározódtak. Az új tanulmány végkövetkeztetése szerint a szabad akarat sokkal inkább illúzió, mintsem valós viselkedés. A pszichológusok egy pofonegyszerű kísérletet végeztek el. A részvevőnek öt darab fehér körről kellett megjósolni, hogy melyik fog vörössé változni.
 

Létezik-e szabad akarat? – origo.hu

Valaki egy szemléletes példával illusztrálta a szabad akarat lehetőségét egy konferencián. A terem padlóburkolatának járólapjára állva felhívta a figyelmet: tudják, mi a szabad akarat? Ez! – mondta, és átlépett a harmadikra. Erre van szabad akarat az embernek és ennyi, egyébként meghatározott a léte.

Most és most

Az elbeszélő-főhős foglalkozása szerint útépítő mérnök, „civilben” istenhívő, az egyház ügyeiben járatos gyülekezeti tag, elmélyülten gondolkodó, a világ és az egyház ellentmondásaival viaskodó erkölcsi ember. Ebben a minőségében figyeli maga körül az eseményeket, a regény pedig ezáltal a vidéki Magyarország – a jelenig kinyújtózó – közelmúltjának széles szociális térképét is megrajzolja.
Molnár János Most és mindörökké – Napkút. hu

Jelenkori konzervatív irodalmunk előszeretettel próbálja pillanatnyi létünk minden apróságát rögzíteni. Mint akit üldöz önnön lelkiismerete, hogy felelősséggel tartozik a jelenért, de talán még inkább a jövőért, s így teljes igyekezete azon van, hogy minden reflexiót, minden képet ábrázoljon, megörökítsen, listázzon és kommentáljon. Így jutunk el Jámborné Balog Tünde festői, és nagy nyelvi erővel megírt történetein, vagy Sarusi Mihály villanás-vázlatain, Dobozi Eszter Sánta Katájának mély reflexióin át Molnár János férfiasan józan elbeszéléseiig.

Bűnbánat nélkül, ítélet előtt

Az Index információi szerint 94 éves korában elhunyt Biszku Béla egykori kommunista belügyminiszter. A portál értesüléseit megerősítette a Mazsihisz szeretetkórházának igazgatója is.

Biszku Béla volt az egyedüli pártállami vezető, akit az 1956-os sortüzek kapcsán bíróság elé állítottak, ugyanakkor halálával a persorozat jogerős ítélet nélkül ér véget.

 

Meghalt Biszku Béla - mandiner.hu
 

Meghalt Biszku Béla, béke poraira. Nem tudom, mi lesz a fejfáján: kereszt, ötágú vörös csillag, esetleg valami más, mindenesetre most tényleg odaállhat az Igaz Bíró, a Legfőbb Ítélő elé. Ott nincs jogi csűrés-csavarás, ügyeskedés, ott nem lehet mindenféle történelmi kényszerhelyzetre, parancsra hivatkozni. A legjobb is, ha Biszku Béla és társai cselekedeteit rábízzuk a Történelem Urára, és arra a történelemre, amely azért mégiscsak ítéletet mondott Kádár és hóhérai fölött. Mégis, van, lehet hiányérzetünk, hiszen az igazság azt mondatja velünk: kell, hogy jogilag is feleljen az, aki hozzájárult százak halálához, életek, családok tönkretételéhez. 

Képmutatás, képmutatók

De vajon nem lehet-e párbeszédet folytatni egy kérdésről, függetlenül attól, hogy milyen egyezmények kötelező érvényűek ránk nézve, tényleg elveszíthetetlen-e az emberi méltóság, és nem léteznek-e olyan határhelyzetek, amikor mégiscsak érdemes volna megfontolni a halálbüntetést? A halálbüntetésnek akkora irodalma van, hogy az alexandriai könyvtárat meg lehetne vele tölteni. A pro és kontra érveket sokszor, sokan kivesézték, és függetlenül attól, hogy a hazánk által elfogadott, aláírt nemzetközi egyezmények tiltják, miért is ne lehetne róla vitázni? 

Miért ne vitázhatnánk a halálbüntetésről? - jog.mandiner.hu

Hogyan mehet adásba este negyed tízkor korhatáros karika nélkül ez a mocsok? Ha abban a kiadásban mindenkinek a fülét-farkát kitakarják is, az egész műsor – hetente váltogasd a szexpartnereidet, köss álbarátságokat, lágy álnok – nem alapjaiban rombolja mindazokat az értékeket, amelyeken az egész társadalomnak kellene nyugodnia?

Éden Hotel: miért csak most tetszenek felháborodni? - valasz.hu

 

Kaposváron meggyilkoltak egy 21 éves lányt. A somogyi megyeszékhelyen nem ez volt az első brutális gyilkosság: korábban ugyanitt vették el egy ártatlan kisfiú életét, még korábban szintén ebben a városban két gimnazista gyilkolta meg az osztálytársát. Néhány éve a „közelben”, Pécsen erőszakolták és gyilkolták meg a fiatal rendőrpszichológust. Miközben egy-egy ilyen sokkoló és érthetetlen történés után mindig feltesszük a kérdést, hogy „hogyan történhetett ez meg”, azon már elfelejtünk gondolkodni, min kellene mégiscsak, alapvetően változtatnunk. 

Újesztendő Istennel

A zajkeltésre a különböző tájegységeken és a használt eszközökkel összhangban különböző elnevezések maradtak fenn. Ilyen a kongózás, a csergetés, a pergőzés, a kongatás. A zajkeltésnek egyes vidékeken az volt a célja, hogy felébredjenek az állatok és a másik oldalukra forduljanak. Úgy vélték ezzel biztosítják az állatok egészségét és szaporaságát, ennek népies elnevezése a nyájfordítás vagy gulyafordítás.

Erdélyi falvakban is szokás volt a gonoszűző zajcsapás. Az éjféli harangszókor a serdülő fiúk kolompokkal, csengőkkel, ostorokkal, bádogdarabokkal lármáztak. Kicserélték az utcakapukat és a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek. Így jelezték, hogy hol van eladó lány.

Szilveszteri szokások - origo.hu

Nem véletlenül alakultak ki különböző szokások Ó- és Újesztendő határán. Bár a keresztyén időszámítás rendje szerint az őskeresztyénség Jézus körülmetélését ünnepelte, a modern kor teljesen kiiktatta ezt a mozzanatot, és az időt, mint határpontot állította az esemény középpontjába. Ó- és újesztendő tehát választóvonal. És ebben már nem az időiség, hanem a tudat játszik fontos szerepet. A számvetés és a vállalás. A mi volt és mi lesz. Avagy ahhoz képest, ami volt, lehet-e más?

Hol voltál?

Az idén tragikus fiatalon elhunyt Borbély Szilárd egyik verséből vett idézettel, „a törés a szavakban van" címmel kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban jövő kedden, november 25-én este 6 órakor, amelynek tárgya a holokauszt-emlékezet és a szépirodalom kapcsolata.

Kiállítás nyílik a holokauszt irodalmi emlékezetéről – nol

Amikor Ilonát leszállították a teherautóról, hiába várta a félelmet. Tíz órája várta a félelmet, és mégsem jött. Mint Radnóti, amikor egy téli napon azt írta: „félek? Nem is félek talán.” Ilona nem gondolt már arra az egyenruhás fiatalemberre, akit megszeretett, a gettó, a deportálás elfeledtette vele a friss szerelmet. Csak egyet kívánt, hogy egyedül lehessen és imádkozhasson.

Trágárság

Mindenki káromkodik, a munkahelyen is. Ráadásul a ma a médiából is az látszik, hogy a munkahelyi káromkodás menő dolog – írja a Quartz. Elég csak belenézni Scorsese legújabb filmjébe, A Wall Street Farkasába: a karakterek 506-szor mondták, hogy fuck (basszameg), ami rekord a játékfilmek között. 

Rossz helyzetben a káromkodás alá áshatja a dolgozó tekintélyét, professzionalizmusát – derült ki a Career Builder kutatásából.

Beilleszkedés a munkahelyi környezetbe – index.hu

Ha megjelenik egy ilyen hír, hogy „mindenki káromkodik, a munkahelyen is”, nincs hírértéke. Mögé kell tenni egy bizonyítékot: jelen esetben a Wall Street Farkasa című film szóhasználatát. Csakhogy az nem a valós élet, hanem egy mímelt utánzat. Film, ahogy az már köztudomású. S még sorolni lehetne ugyanezen év produkcióiból néhány tucat filmet, ahol nem káromkodnak munkahelyen kívül, s még ott sem parttalanul.  Szóval ennyi is lehetne a történet. Egy bizonyíték nem bizonyíték.

Csakhogy az emberek tényleg káromkodnak: munkahelyen és azon kívül is.

Meztelen a király?

Hiszen alig is beszéltem másról, mint a saját valóságomról, a saját igazamról, azon túl is a lelkiismereti szabadságomhoz való ragaszkodásomról. 

Rott József: A ragaszkodás mámora

 „A végzés, amelyet másokra kimondunk, visszaszáll a fejünkre, s bizony némi rombolást is végez”, mondja Albert Camus. Nem csak a hatalom szisztémájából következik mindez, mint azt gondolnák, hanem inkább a társadalmi közeg hozzáállásából, amely nem képes felvállalni a konfliktust és megkerül mindenfajta probléma-felismerést, hovatovább meg is bélyegzi azokat, akik képesek verbalizálni a problémákat. A mesében mindenki látja, hogy a császár meztelen. Végül az első őszinte szó egy kisgyermek szájából hangzik el: „De hiszen nincs is rajta semmi!” A mesén túllépve, a realitásban az történne, hogy amikor felkiált a kisgyermek, a körülötte állók riadtan sietnek elhallgattatni őt. 

Egy nap a láthatatlanban

Lucía Puenzo azt próbálja megmutatni, hogy nincs olyan erkölcsi alaptézis, ami ne kérdőjeleződhetne meg bármikor, egy perc alatt. És célját némiképp eléri, hiszen a nézőben végig ott motoszkál a kétely, hogy nem is olyan rossz ember ez. 

A kedves és szimpatikus Josef Mengele - Index

Mengele doktor dél-amerikai tartózkodásának van egy szomorú magyar aktualitása. Kitűnő magyar írónk, Lénárd Sándor, az Egy nap a láthatatlan házban című könyv szerzője ugyanis élete végén egy rettentő megbélyegzésnek esett áldozatul. A nagy náci-vadászatban egy újságíró különösebb utánnyomozás nélkül 1968-ban  közzétette, hogy Alexander Lenard valójában Mengele.

Ügynek ügy az ügynökügy

Szkeptikusak a történészek a napokban beharangozott Nemzeti Emlékezet Bizottságával kapcsolatban. Az ügynöklisták feltárását jelenleg ugyanis a személyiségi jogra vonatkozó törvények is akadályozzák, de ezek módosításáról egyelőre nincs szó.

Az ügynökmúltról újra - hvg

Bár nem ezekkel a szavakkal, de a régi falusi világban úgy tartották, hogy amelyik kutya nem tudja kiöklendezni, ami bántja a gyomrát, bele fog dögleni. Hasonló módon vagyunk mi is a múlt feldolgozásával, megülte a gyomrot, az egész társadalomét immár azon a szinten, amelyen ha bele nem is pusztul, de szenved, szenved és szenved, ki tudja meddig. Esélytelenné váltunk egy nemzedéknyi időre a múlttal való szembenézésre?

A lemerült igazságtétel

Húsz év után újra összeült Pető Iván egykori SZDSZ-es és Kónya Imre egykori MDF-es politikus, hogy újrajátsszák a rendszerváltás utáni leghíresebb politikai vitát: meg kell-e keresni és büntetni a szocializmus bűnöseit és lehet-e kárpótolni azokat, akik sérelmet szenvedtek?

Vita az igazságtételről-origo

Húsz év után újrajátszották a rendszerváltás emblematikus vitáját az igazságtételről. Két azóta a történelem süllyesztőjébe tűnt politikai párt két szintén felejtésbe vesző alakja tért vissza, hogy belelépjen még egyszer ugyanabba a folyóba, amely húsz év óta úgy hömpölygött tova, hogy itt hagyta minden szennyes üledékét.