Ünneplő, emlékező egyházak

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1-en elmondta: mindenszentekkor, valamint halottak napján „emlékezni szoktunk”, de az ember ilyenkor sokkal inkább önmagát vigasztalja, amikor a halottakra emlékezik.
„Az embereknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk ilyenkor arra, hogy békességet teremtsenek a lelkükben, mert tele vagyunk szorongással. A halál az ember életösztönét kínozza, és ahhoz, hogy az ember megnyugodjon, tudni kell megbocsátani” – fogalmazott Kozma Imre atya.
„Ahhoz, hogy szeretetben tudjunk élni egymással, késznek kell lenni arra, hogy az ember megbocsásson” – fűzte hozzá.

Mindenszentek és halottak napján róják le legtöbben kegyeletüket elhunyt szeretteik előtt – hirado.hu

Mindenszentek napja van. Finoman szólva sem áll közel református egyházunk vallásgyakorlatához. Nem is erről az ünnepről szeretnék írni (az interneten több helyen is pontos leírást kapunk, hogy mit, mióta, kik és hogyan ünnepelték ezt a napot), hanem sokkal inkább magáról az ünneplésről, vagy inkább emlékezésről, megemlékezésről. 

In memoriam Örsi Anikó

A nevelőtanárságra néha azt mondják, hogy „csak”, de nekem ez a legtöbb, az én személyemhez ez áll legközelebb. Kiteljesedés. Ezért nem nagyon foglalkozom azzal, hogy mások hogyan gondolkodnak erről. Persze nincsenek illúzióim, tisztában vagyok azzal, hogy a tengerből kiskanállal merem a vizet, de ha csak egy viselkedési mintát tudok adni valamilyen élethelyzetre, vagy egy tisztázó beszélgetést, amikor össze van valaki zavarodva…
Minden napnak rácsodálkozom a terhére és örömére. Boldog vagyok és megelégedett, mert úgy érezhetem, valamit akar velem az Úristen, és én a magam képességei szerint igyekezhetek ezt elvégezni. Annak ellenére, hogy sokat temettem, nem veszteségként élem meg, hanem azokon keresztül is lehet még inkább Istenhez kötődni. Nem is tagadom, hogy boldog vagyok. Egyetlen kép példaként: amikor vége a téli szünetnek, ott vagyok az ONCSA-ban, jönnek vissza a lányok a szünet boldogságával, és becsicsergik az internátust. Ez a boldogság.

Beszélgetés Örsi Anikóval - tirek.hu

Emlékezem. S emlékeim egészen a sárospataki éveimig nyúlnak vissza. 

Az emlékezés fontossága

Welles Crowther testét hat hónappal a torony összeomlása után, az egyik lépcsőházban, tűzoltók mellett találták meg a romok között, valószínűsíthetően épp újabb túlélőkért mentek fel a toronyba. A National September 11 Memorial Museum 2014-es megnyitóján Barack Obama külön megemlékezett Crowther hősiességéről.

Hétköznapi hősök – index.hu

Az amerikaiaknak ground zero szeptember 11. A modernkori történelmükben először érezhették meg, hogy nem csak támadhatóak, hanem sérülékenyek. Igazából az USA történetében az első olyan alkalom, amikor kívülről jött hatalom megtámadta őket. Zavarba hozta és elbizonytalanította. Ráadásul ez a hatalom arctalan volt. Később arcokat, megbízókat kerestek és találtak a történésekhez. De bebizonyosodott, hogy minden csak ürügy volt, és a vélt elégtétel lángba borította kelet néhány országát.

Érdeklődés hiányában

- Hogy kerültetek akkor mégis az oroszok fogságába?
- Bejött apámhoz az Augusztin Feri, hogy adja át az oroszoknak a lányait: engem és húgomat, Ellát, meg bátyám lányát, Jolánt. Ugyanaz az Augusztin volt, aki korábban a zsidókat kergette ki a házaikból. Besúgta az oroszoknak, hogy gazdag magyarok vagyunk és németek laktak nálunk. Mintha a mi hibánk lett volna.

Rajcsányi Gellért: Ártatlan bűnhődők − mandiner.hu

 

Valahogy nem tudunk mit kezdeni ezekkel az emléknapokkal, akármelyikről is van szó. Mert az kétségtelenül szép dolog, hogy felvonják, majd félárbocra eresztik a nemzeti lobogót, az is, hogy koszorúznak és mécsest gyújtanak, és az is értékelhető, amikor fontos emberek mondanak ünnepi beszédeket jelképes helyeken. Ám ennyiben ki is fullad a nagy megemlékezés, aki pedig valamiért nem érzi ennek valódi súlyát, továbbra sem érti, mire fel ez az egész. 

Halottak napja

Míg nálunk az emberek feketébe öltöznek és csendesen kivonulnak a temetőbe, hogy mécsest gyújtsanak, addig a világ másik felén, Mexikóban háromnapos fesztivált rittyentenek a halottak napja köré, és megy az eszem-iszom, dínom-dánom.

Halottak napja itt-ott - spanyolonline

Az ember évezredek óta küzd az elmúlással, ezért is alakultak ki a halottkultuszok különböző változatai. Kultúrák, korok próbálták megoldani az elszakadás valóságának és az örök együttlét igényének dilemmáját, mert a nemzedékek láncolatában fellelhető kapcsolat nem kiiktatható az emlékezésből. Mindenkinek meg van a maga halotti kultusza, bár e megfogalmazásnak éppen saját hagyományaim birtokában kell ellentmondanom.

Négyszáz éves a dunántúli reformátusság

A mai hálaadó istentisztelettel a jubileumi év egyik központi rendezvényéhez érkezett a Dunántúli Református Egyházkerület… Az istentisztelet emlékmenettel kezdődik, melyet követően a körmendi sportcsarnokban kerül sor az ünnepi liturgiára.

Négyszáz éves jubileum - reformatus.hu

Isten és szerelem

Nem igaz, hogy minden elmúlik és mindent elfelejt az ember. Az csak látszólagos. Minden, ami volt, az van is, csak vissza kell gondolni s az öntudat mélyéből lassan felemelkednek, emlékezetünkben megelevenedik és újra él minden.

Bölcsességek az életről - citatum.hu

Régóta ismert, s ma tudományosan is leírható, hogy az emberi elme szelektál és csak a legfontosabb dolgokat őrzi meg. De a tudat mélyén olyanokat is, amelyekről nem beszél élete folyamán, s mégis életének olyan elválaszthatatlan, kitörölhetetlen részét képezik, amelyek talán éppen a halál közelségében újra a felszínre kívánkoznak. S mik ezek a nagy dolgok. Az örök emberi érzések: szerelem, halál, kín, szabadulás, háború, házasság, gyermekszületés, csalódás, családi kapcsolatok. Érzelmileg csak váltakoznak, netán finomodnak ezek.