Ki marad az elmenőkkel?

Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy számításaink szerint mintegy 600 ezer magyar élhet jelenleg külföldön az Európai Unióban, ráadásul éppen az a korosztály megy el elsősorban, mely demográfiailag és munkaerő piaci szempontból is a legtermékenyebbnek tekinthető. Ez azonban nem csak magyar probléma, hasonlóan van a régió többi országában is. A különböző felmérések szerint akár ötmillió közelében is lehet azoknak száma, akik az elmúlt másfél évtizedben Nyugat-Európába mentek munkát vállalni.

Elvándorlás vagy kivándorlás? – portfolio.hu

Fellángol olykor a politikai vita, hogy kinek mekkora része van abban, hogy Magyarországról többszázezren mentek Nyugat-Európába munkát vállalni az uniós csatlakozás óta. A jelenség nem új, bár sokan szeretnék úgy láttatni, mintha az lenne. A 19. század iparosodó Magyarországa vonzotta a kontinens nyugati felének vállalkozó kedvű polgárait, akik aztán a legmagyarabb magyarokká lettek. A 20. század megfordította az irányt. A tengeren túl és Nyugat-Európa bányái elnyelték magyarok millióit. A második világháború után pedig a politikai rendszer elől menekültek sokan. A rendszerváltásig a politikai üldözötteket leszámolva nyugatra menni a jobb élet reményében lehetőség volt, a rendszerváltást követően pedig részben kényszer, részben divat.

1.153.442

A vallásosságukról, felekezethez tartozásukról nyilatkozók között a 2001-es 17,8 százalékosról alig két százalékkal, 15,9 százalékra csökkent a reformátusok aránya a 2011-es népszámlálás most közzétett első adatai szerint. Az abszolút számokat tekintve jelentősnek tűnik a csökkenés, a lakosság több mint negyede azonban nem is nyilatkozott felekezeti hovatartozásáról. 

Megszámláltattuk -református.hu