Bemelegítés nélküli ünnep vagy ünnepi bemelegítés

A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék. A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula (schedula confessionis) igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben. 

Nagyhét - wikipédia        

Tapsifüles és a tótawé jelenség

Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket.

Tóta W. Árpád: Gyűjtsd a tojást, ne imádkozz! - hvg.hu

Csonkahét van. Már akinek. Szűkített értelemben mindenkinek: hívőnek, ateistának, azoknak, akik élvezik annak ajándékát, amit egy Jézus Krisztus nevű egyénhez kötnek, a húsvét ünnepét, és annak második napját. De mégse mindenkinek, merthogy nem tud ünneppé válni ez a nap.

Hiba ül a fűben

A fészket rakó és tojásból kikelő nyuszi rejtélyével kapcsolatban a néprajzkutatók úgy gondolják, hogy a nyuszi egyszerű véletlen során pottyant a húsvéti szimbólumok közé:

A nyuszi véletlenül pottyant a húsvéti szimbólumok közé - stop.hu

Nyúl elaludt reggel. Talán fájt a foga, talán nyomta az oldalát a kisnyuszi, aki alváskor mellényomakodott, lényeg, hogy hiába döntötte el, már pitymallatkor kimegy rendezni dolgait, elaludt. Arra ébredt, hogy kicsinyei egymást keltegetik. 

Mondatok az út végéről

Egy ausztrál nővér, miközben halálos betegeket ápolt, feljegyezete, mit bánnak meg halálos ágyukon. A leggyakoribb haldoklói megbánásokról könyv is készült, néhányat pedig a Guardian is lehozott. ... Elgondolkodtató az is, hogy amikor megkérdezte betegeit, mit bántak meg addigi életükben, szinte ugyanazok a mondatok hagzottak el. Mint például az, hogy bárcsak kevesebbet dolgoztak volna, vagy jobban kifejezték volna érzéseiket. Íme, az öt leggyakoribb megbánás, miközben eljátszhatunk a gondolattal, mi mit bánnák meg, ha ez lenne életünk utolsó napja. 

Öt dolog, amit megbánunk halálunk előtt - HVG.hu

Mondatok az út végéről, onnan, ahonnan már minden látszik, onnan, ahonnan már nem lehet visszafordulni. Épp ezért ki lehet mondani, még ha későnek tűnik is, már nincs következmény, csak a belátás marad, a búcsú a többiektől, és attól az úttól, amit bejárt az embert. Én nem jártam még arra, csak elképzelni tudom.

Öt mondat, öt téma, ami statisztikailag a leggyakoribb a haldoklók szájából. 
"Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt, amit mások elvártak tőlem."
"Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat."
"Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet."
"Bárcsak szorosabb kapcsolatot ápoltam volna barátaimmal."
"Bárcsak boldogabb lettem volna."
Nem okoznak meglepetést ezek a sorok, ami itt húzódik, a mondatok mögött, az az egész élet problémája, a különbség annyi, hogy amikor már nem tudunk semmit tenni, akkor jön a vallomás. Nem jól megélt kapcsolatok, rosszul berendezett élet, boldogtalanság - mindez az életünket mutatja, még ha végén fogalmazódik is meg. Ezt kellett. Volna.