D.a.c.

„(A szlovák parlament házelnöke) nem számított ugyanis arra, hogy a zord idő ellenére az ablaka alatt tüntető, a viharos szélben és kellemetlen esőben is sziklaként álló mintegy ezer fős magyarság ilyen méltósággal, ilyen felemelően, ilyen határozottan és világosan képes a világ értésére adni, hogy NEM, ELÉG VOLT. A himnuszunkat nem adjuk, és nem adjuk a magyar szimbólumaink szabad használatának jogát sem. Megy ez pártszervezés nélkül is.”

Király Zsolt: Köszönet Danonak és Bugárnak! Segítettek elérni a magyar összefogást (Körkép.sk, 2019. május 6.)

Ma hajnalban írt a fenti sorokat Király Zsolt, a felvidéki Körkép hírportál alapító főszerkesztője a tegnapi pozsonyi tüntetésről. De mi ez a himnusztörvény?

Jó kedvvel

De végre megértettem, hogy a történelmünk miért olyan szánalmas. És miért teljesen indokolt, hogy a himnuszunk a világ legszomorúbbja legyen.

Hála a sorsnak – Népszava

Az idézett két mondatot emelte ki a legnagyobb közéleti online-szemle egy népszavás publicisztikából. Maga a cikk az a fajta baloldali kesergés, amivel most a választások után jó néhánnyal találkozunk. A cikk írója egyéni tragédiaként éli meg a választási veszteséget, várakozási- és halállistákat (!) dörgöl személyesen Orbán Viktor orra alá, és diktatúrát vizionál. A választási vereség miatt érzett megrendülésében a templomban mécsest gyújt. Eme egyveleg közben kerül be az idézett két mondat, mintegy a helyzet tragikumát minősítendő, azt állítva, hogy a magyar a világ legszomorúbb himnusza.

Himnuszunk - Himnuszok

A Hymnus először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, ami egyes irodalomtörténészek szerint szerkesztői önkény vagy a cenzúra kijátszása miatt történt. A Hymnus 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

 

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben, a költő halála után hat évvel hirdetett pályázatot Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A 20 arany pályadíjat a beérkezett tizenhárom pályaműből Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színház karmesterének ítélte a zsűri, a mű bemutatására 1844. július 2-án a Nemzeti Színházban került sor, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először.

A 190 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

A Himnusz 190 éve született - sikerado.hu 

Második poszt(illácska) az magyarok himnuszárul

4-0-ra vezettek már a spanyolok az írek ellen, a játékoson látszott, hogy legszívesebben már véget vetnének ennek a pokolnak, amikor a megalázott csapat szurkolói énekelni kezdtek. A sajátjaikat ünneplő spanyol drukkerek nem zavarták meg a melankólikus dalt, a riporterek is elhallgattak, ezzel telt el a meccs utolsó öt perce.

Megalázott csapatot így még nem búcsúztattak - Index

Úgyis mint a szerző szomorkodása az kántálás elmaradása, és nemzeti imádságunk hanyagolása okán.