Oké, nem oké

„Elnézést kérek minden tisztességes diáktól, aki mindenféle másolás, súgás vagy más trükközés nélkül képes volt elvégezni az egyetemet. Őszintén csodálom önöket.” – Igor Matovič szlovák miniszterelnök

Új Szó online: Ezúttal Matovič került a plágiumbotrány középpontjába – lemond, ha teljesítette ígéreteit, 2020. július 16.

Amikor a szlovák kormányfő utoljára a magyar hírekben szerepelt, olyan pozitív színben tűnt fel, ami ritkán fordul elő hazánkban szomszédos állam kormányfőivel. A trianoni békediktátum százéves évfordulója alkalmából száz felvidéki magyar közéleti szereplőt hívott a pozsonyi várba, elnézést kért és együttműködést ajánlott. S jóllehet, a máig érvényben lévő benesi dekrétumokról kitérő választ adott, az embernek az az érzése támadt, hogy még annál is jóval tovább ment, amit egy szlovák, szerb, pláne román vagy ukrán kollégájától elvárt volna az, akinek családjában komoly traumákat okoztak az elcsatolást követő atrocitások.

Saint Denis, nincs itt semmi látnivaló

A Párizs melletti Saint-Denis székesegyházba, a francia királyok egykori temetkezési helyére vonultak be migránsok és támogatóik, hogy a bevándorlási törvénytervezet ellen tiltakozzanak skandálva. Molinót is kifeszítettek, egy mise pedig elmaradt az akció miatt.

Migránsok, civilek és szélbalosok szálltak meg egy francia katedrálist - mandiner.hu

 

A legmegdöbbentőbb a fenti hírben nem is az, hogy megtörténhetett, sokkal inkább a reakció, ami a székesegyházba történő beözönlést követte. 

Ami a legfontosabb a reformációban

Bogárdi Szabó István javasolta a „solus Christus” („egyedül csak Krisztus”) református alapelvének másfajta megfogalmazását. A „semper Christus” („mindig Krisztus”) kifejezés a püspök szerint alkalmasabb arra, hogy mások helyett a magunk megújításán munkálkodjunk, valamint hogy ne a régieket vádoljuk, rájuk mutogassunk, hiszen számunkra éppen most adódik a Krisztus-követés feladata.

Református-katolikus párbeszéd – magyarkurir.hu

Méreteiben nem, de lényegét tekintve a reformáció jubileumi évének talán két legfontosabb eseményére került sor a közelmúltban: egy református-evangélikus, illetve református katolikus nyilvános diskurzusra.
A megtörténés ténye fontos. A kíváncsi teológus számára elmaradt ugyan a vita, ami csemege lehetett volna, ha nem is kényes kérdésekben, mint pl. az úrvacsoratan, sákramentumok lényege stb., de újszerűen hatott, hogy egymás megfelelésének igyekezetében mégiscsak előkerültek finoman elrejtve a megbeszélendő lényegek. A félelem hallgatását törte meg a kulturált elmondani akarás.

Nem élhetünk csupán a profanitás hétköznapjaiban

- Az Ars Sacra Fesztivál talán megnyitja az emberek szívét - mondta Köntös László igazgató -, hisz megmutat egy másik, a hétköznapi életen túli dimenziót is. Nem élhetünk csupán a profanitás hétköznapjaiban, néha kell, ami szent, ami felemel, ami ünnep, ami nem szürke, ami más. S hiszem, hogy az embernek szüksége van arra, hogy ebben a másban megmerítkezzen. (…)Nem szabad megfeledkezni azokról a kincsekről, amink van, fel kell ismét fedeznünk a templomainkat, a kultúránkat, a keresztyénségünket. Egyre többen értik meg, hogy nem szabad feladnunk ezt a veszélyben levő örökségünket. (…)Fedezzük fel újra a templomot! - hangsúlyozta a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei igazgatója. 

Fedezzük fel újra a templomot! - Ars Sacra Pápán - refdunantul.hu

 

Örök kérdésem és örök dilemmám, miért nem járnak az emberek templomba. Nyilván négy kis gyülekezetben szolgálva, látva a helyi kisboltok, a közeli nagyvárosban kisebb közlekedési dugót eredményező „vásár” forgalmát, hallván a fűrészgépek, flexek és damilos fűnyírók vasárnap délelőtti zsivaját, amolyan mindennapi keserű valóság számomra az üres padok látványa. Persze a nem járás elég relatív fogalom, ha mondjuk a harminc fős gyülekezetből jelen vannak öten, akkor statisztikailag meg is nyugodhatnánk, máshol pedig a látszólag tele templom is kevés, már ami a település létszámát, vagy a reformátusok arányát illeti. Miért nem járnak az emberek templomba? Hadd válaszoljak erre a bonyolult és többismeretlenes kérdésre mégis egyszerűen: leginkább azért, mert sokan úgy tekintenek a templomra, és a templom mögött álló egyházra, mint valami régi, letűnt kor emlékére, a templomba járás sokak számára éppen ezért nem más, mint hagyományőrzés. Ők pedig, bármennyire fájdalmas ezt kimondani, nem óhajtanak hagyományt őrizni. Leginkább azért, mert ezt a hagyományt és kultúrát nem tekintik sajátjuknak, nincsenek arról valós emlékeik és élményeik, a keresztény, keresztyén kultúra és hagyomány mögötti tartalmat pedig egyáltalán nem sikerült megtapasztalniuk. 

"Kultusz" helyett

Emmanuel Macron megválasztásával oda jutottunk, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország vezetőjének nulla saját gyereke van.

Hány gyermeke van Európa három vezetőjének? Nulla! - mandiner.hu

Mintha a „véletlen” hozta volna össze ezt a riasztó jelképét, egyben a szimbólumát az erodálódó európai civilizációnknak, ennek az önreprodukálódásra képtelen földrésznek, amely máig tán a legsikeresebb civilizáció bölcsője, példája és terjesztője volt. Az ilyen véletlen hihetetlen. (…)Azonban a fenti európai politikus névsort nem egy véletlengenerátor dobta ki, hanem a mai európai társadalmunk belső mozgása vetélte elénk. A mai civilizációnk terméke ez, mely bizonyos, eddig nem taglalt törvényszerűségeket sejtet, amin el kellene gondolkodnunk.

Gágyor Péter: Az európai vezetők gyermektelenségéről - mandiner.hu

A gyerektelenségben bizony szerepe van a kultusznak is, amit a hatvanas évek végétől köré építettek. Nem én mondom ezt, hanem ez a tanulmány itt. „Nincs gyerek, nincs gond!” a címe, és azt mutatja, hogy ahol csodálatosan „felvilágosultak” a népek genderügyekben, ott a gyerektelenség sem jelent problémát a szemükben. Még a „childfree”, a „gyerekmentes” fogalmát is kitalálták, ez lenne használatos a „childless”, a „gyerektelen” helyett, már olyanokra értve, akik büszkén, tudatosan nem akarnak szaporodni. „Gyerekmentes”. Mintha valami káros adalékanyag lenne az ember utóda...

Stumpf András: A gyerektelen politikusok veszejtik el Európát? - valasz.hu

 

Örülök, hogy nemcsak a nálunk teljesen ismeretlen ír származású kanadai blogger, Stefan Molyneux twitter bejegyzése kapcsán gondolkodhattunk el Európa demográfiai helyzetéről, pontosabban arról a morális válságról, amelynek a gyermeknemszületési állapot a leginkább kézzelfogható jele. Örülök, hogy Gágyor Péter és Stumpf András is beszél erről – én is szeretnék, igaz, egy kissé más megvilágításban. Annál is inkább, mert azt látjuk, hogy a nyugati kultúrát alapjaiban uraló gondolkodásmód valamiért nem úgy foglalkozik ezzel a problémával, ahogyan értelemszerűen kellene – más, lényegesen jelentéktelenebb és mondvacsinált kérdéssel annál inkább. Vajon mi az oka ennek? És mi rá a keresztény válasz?

Székely himnusz román mezben, avagy...

A székely himnusz eléneklésével ünnepelték Dél-Koreában a negyedik vonalnak megfelelő divízió 2/A világbajnokság megnyerését – így a harmadosztályba (1/B) való feljutást – az U18-as román jégkorong-válogatott tagjai.(...) A felvételen látható, amint a fiatal hokisok kört alkotva kézről kézre adták a székely himnusz éneklését rögzítő mobiltelefont, hogy valamennyien jól láthatóak legyenek.

A román válogatott játékosai a székely himnusszal ünnepeltek - nemzetisport.hu

 

Néhány hete járta be az internetet a fenti hír, és a – szinte természetesnek mondható- román válasz, az értetlenség és a felháborodottság. Értem nyilván, nehéz lehet megszokni Romániában egyeseknek, hogy ezek a pimasz székely kölykök román mezben, a világ túlsó felén a székely himnuszt éneklik, sőt, telefonnal fel is veszik, és meg is osztják saját közösségi oldalaikon. Jól van, srácok, ez aztán székely virtus volt, büszke vagyok rátok – leginkább azért, mert ez nem valamiféle oktalan hőzöngés, a többségi társadalom piszkálása, hanem a belétek nevelt, anyatejjel magatokba szívott nemzeti identitás. Ami egyeseknek nemzeti ünnep kokárdával, az amerikai magyaroknak töltött káposzta, az nektek székely himnusz Dél-Koreában. Bravó!

Lépcsőfokok

A Disney Channel történetében már az is nagy lépésnek számított, amikor a Sok sikert, Charlie! című szériában három éve megjelent egy leszbikus pár, most pedig elcsattant az első melegcsók is a csatornán. 

Megvolt az első melegcsók a Disney csatornán - origo.hu

A francia általános iskolás tanító a Bibliából olvasott fel részleteket a gyermekeknek, ezzel megsértve az iskola szekuláris világképét. (...) A 40 éves, meg nem nevezett tanárról pár szülő írt egy levelet még januárban az iskola igazgatójának, Pierre-Francois Gachet-nek azzal a váddal, hogy hittérítői tevékenységet folytatott. A levélben számoltak be a tanító főbenjáró bűnéről: részleteket olvasott fel a Bibliából.

Bibliából olvasott a pedagógus, felfüggesztették - 888.hu

 

Létezik még ember a földön, aki szerint a nyugati civilizáció ma az emberi jogokról, esélyegyenlőségről, szabadság, egyenlőség, testvériség mázos jelszaváról szól? Tegyük egymás mellé a két hírt: a Disney csatornán gyerekeknek szóló rajzfilmben homoszexuális párok csókolóznak. Franciaországban eljárást indítanak egy tanítónő ellen azért, mert Bibliát olvas az iskolában a tanítványainak.

Tüsszentés kétszer is

Megyünk az iskolába, valamit mesél kisfiam, aztán dohogva hozzáteszi: Ez pont olyan, mint amikor valakinek az az egyetlen gondja, hogy egymás után kétszer tüsszent, aztán rájön, hogy mások is kétszer tüsszentenek. Én rögtön kapcsolok, de hosszabb története van a kijelentésnek.
Győrbe utaztunk egy nagyon kerek meleglepetés-születésnapra, ami végül láthatólag nem nagy meglepetést okozott az ünnepeltnek, de annál nagyobb felhajtással járt. Még mielőtt kiértünk a városból, megálltunk egy benzinkútnál, s a várakozás közben kénytelenek voltunk hallgatni a bekapcsolt rádiót. Az Ö1, az osztrák közszolgálati rádió komoly programokat sugárzó adóján egy színésznő egy kortárs osztrák írónő novelláját olvasta fel. Ezt persze hallani is kellene. A német beolvasók nem harsognak bele a mikrofonba, sőt, inkább mormolnak, suttognak, mindezt következetes monotóniával. Amiről ezúttal tartott a felolvasás, az is a tömény monotónia: egy fiatal édesanya, feleség önvallomása egy átlagos, hétköznapi élet átlagos és hétköznapi problémáiról, amik azonban a tompa nyavalygás tónusában tragédiává emelték a semmit. Ez volt, amin végül kisfiam felháborodott. A novella elmesélte, hogy nagy törést okozott elbeszélő-főhőse számára, amikor felfedezte, mennyire nem egyedi élete: mindig azt hitte, valami különleges az, hogy egyszerre mindig kétszer egymás után kell tüsszentenie. Persze, kiderült, hogy nemcsak a nagypapája, de még egy csomó ember ilyen különös: egymás után kétszer is kell tüsszentenie. „Ez irodalom?!” jajdult fel akkor kilenc éves gyermekem, és azóta sem tudta elfeledni ezt a találkozását a kortárs irodalommal.

A művészetek völgyében

Több, mint kétszázezren voltak kíváncsiak az idei, 26. Művészetek völgyére, vagyis a fesztivál programjait 25 százalékkal többen látogatták, mint tavaly. A Taliándörögdön, Kapolcson és Vigántpetenden megrendezett fesztivál tíz napja alatt a látogatók összesen 3375 liter vért adtak a Magyar Vöröskereszt számára.

Művészetek völgyében – index.hu

Lassan araszolunk be Tapolca felől Kapolcsra. Az előző faluban az életet egy kocsma előtt dülingélő lélek jelezte a júliusi napsütésben. A művészet megállt Kapolcs határában. Pontosabban annak közönsége már a bejáratot jelző tábla előtt autóival. Megéri fél faluhosszat gyalogolni, aki amúgy is napi látogatásra adta a fejét. Egy parkolójegy ára a búzaföldön négy számjegyű összeg. A lacikonyhák művészi adagjaikat vásári áron mérik. Hűsülni a patak vize lenne, de csak a kutyák használják meg néhány hippi, akik alkoholos mámorukból lábukon keresztül próbálnának megszabadulni a lábszár középig alig érő vízben.

Kultúrabálványok

A barbárság - amely képtelen különbséget tenni érték és értéktelen között - a kultúra kellős közepén is rombolja az általa bálványozott kultúrát és művészetet.

„Ma is, például, estefelé, ott a munkában, a csuda tudja, mitől, de egyszer csak felkavarodott Benedikt bensejében a FILAZÓFIJA. Homályosan, mint árnyék a víz alatt, valami forgolódni kezdett a szívében, gyötörte, hívogatta, de hogy hová? Tudja a fene. Mintha a hideg rázta volna, és már-már elsírta magát. Tán valami harag fortyog benne, tán repülni szeretne.” De az is lehet, hogy a macskány vár az ember háta mögött Tatyjana Tolsztaja orosz írónő nemrég új cím alatt magyar fordításban másodszorra megjelent regényében, A macskányban.

Bab, busa, babona

Karácsonyesti vacsoránkat régi rituálék határozzák meg. A paraszti kultúrában minden ételnek mágikus jelentése volt.
Szellem a fazékból: mi kerül az ünnepi asztalra? – Kossuth Rádió

Nem minden ok nélkül mondják: új középkor köszöntött az emberiségre. A mórok már nemcsak Európa határait kóstolgatják, de a kontinens belsejébe is bejutottak. Boszorkányok, vámpírok és varázslók működésében hisznek az emberek, a babona immár byte-ok kimondhatatlan mennyiségével megerősítve terjed. Tudományos terminusok keverednek az ősi butaság boszorkánykonyhájában, s ebből morzsányi mindig jut a komoly médiába is.

Keresztényietlen kérdésfelvetés

Migrációról, menekülésről csak abban az összefüggésben lehet beszélni, hogy a népi közösségeknek vannak határai…A migráció minden esetben kilépést jelent ebből a közegből, és belépést egy másik közösségi identitás életébe.

A migráció teológiai megközelítése – confessio.reformatus.hu

Van tehát egy probléma, jelen esetben a migráció kérdése, ami teljesen a politikum érdekkörébe került. Az a tehetetlenség feszíti a migráció teológiai megközelítését, hogy egyszerre kellene gyorsnak és örökérvényűnek lennie. Merthogy a kérdést már felvetette az élet, a válasz pedig az általánosítások szintjén várat magára. A szeretet vallásától egyértelműen a szeretet megközelítésében.

Fukuyama avagy az optimizmus

A liberális demokrácia modellje az elmúlt években sok helyen válságba került, ezen az Egyesült Államok és Európa együttműködése és a gazdasági növekedés beindulása segíthet - fejtette ki Francis Fukuyama amerikai filozófus, közgazdász Budapesten, a Közép-európai Egyetemen.

A demokratikus modell válságát éljük Fukuyama szerint – Magyar Hírlap

Középiskolai tanulmányainkból gondolom mindenki előtt ott áll Voltaire Candide-ja, az a regény, amely egy filozófiai alaptétel gúnyos megcáfolása, azontúl hogy irodalmi mestermű. Az ifjú Candide vallja a leibnizi optimizmus legismertebb alapgondolatát, miszerint ez a világ a lehetséges világok legjobbika. Amikor én jártam gimnáziumba, ezt a tézist tanári részről illett a lekicsinylő gúny tárgyává tenni, mert az aktuális materialista dialektika amúgy is ostobaságnak tartotta, de tény, hogy Candide élete komoly cáfolatként áll az olvasók előtt. Az empirikus valóság megdönteni látszik a filozófiai tételt.

Alkonyat

„A legtöbb menekült fiatal, jól képzett és rendkívül motivált, pont ilyen munkatársakra van szükségünk” – jelentette ki a minap Dieter Zetsche, a Daimler-konszern elnöke. Az egyik legnagyobb német iparvállalat első embere ezzel elárulta, hogy Németország a magasabb erkölcsi szempontok mellett saját társadalmi problémáinak megoldását is várja a bevándorlóktól. A munkaerő elöregedése miatt évente 400 ezer képzett bevándorlót kellene befogadni ahhoz, hogy a gazdaság ne induljon hanyatlásnak. Jöjjenek tehát szegény szírek és afgánok, ezt parancsolja a szív és az ész, gondolhatja a német nagyvállalati és a politikai elit. Mindez azonban csak akkor működik, ha a menekültek nagy része jól képzett. Márpedig ez nincs így (…).Ha pedig megnézzük, milyen nézeteket, kulturális beidegződéseket hozhatnak magukkal a bevándorlók, attól minden bevándorláspárti liberálisnak meg kellene rémülnie.

Ettől minden bevándorláspárti liberálisnak meg kellene rémülnie - valasz.hu

 

Szép lassan azért lehull a lepel az európai politikusokról, bár eddig is sejtettük, hogy a humánum és a felebaráti szeretet mögött kőkemény üzleti érdek és pénzügyi megfontolás rejtőzik: a migránsválság, a közel-keleti, afgán, afrikai bevándorlók özöne egyáltalán nincs ellenükre, sőt, kifejezetten kívánják a fiatal, életerős férfiak és nők Nyugat-Európába érkezését. Európa öregszik és fogy, ahhoz pedig, hogy az életszínvonal és a gazdaság teljesítőképessége ne omoljon össze, szükség van a dolgos kezekre. Értem, értjük mindannyian. A kényelmes Mercedes, a tengerparti nyaralás, de legalább a reménybeli nyugdíj érdekében megfontolandó a zömmel muszlim bevándorlók érkezése. 

Csakhogy. 

Bevándorlás, gazdaság, kultúra

A kivándorláshoz pénz kell. Afganisztánból eljutni Európáig például 15 ezer dollárba is kerülhet, nagyjából 4,2 millió forintba. Ennyi pénzük csak azoknak van, akik képzettebbek.

Képzettebbek a bevándorlók a magyaroknál – origo.hu

Az európai térséget egy újabb népvándorlás érte el. Olyan emberek érkeznek tömegesen a földrészre, akik nemcsak életük átmentését, hanem a gazdasági jólétet is remélik.

BAR

A táborban Kisküküllő-menti, pálpataki, sóvidéki, mezőmadarasi és mezőpaniti táncokat oktatnak László Zsolt, Mátéfi Csaba, László Csaba, Imre Béla és táncos párjaik. Lesz zeneoktatás is a szászcsávási zenészekkel és Sinkó Andrással

Lehet jelentkezni a felsősófalvi tánctáborba – Starradio.ro

Az ember bizonyos információforrásokról leszakadva morcos szellemi tunyaságra kárhoztatik. Egy kis faluban, ahol a gyönyörű kilátás, és a mindennapos eső után feltűnő szivárvány sem tudja elfeledtetni, hogy nincs térerő, nincs tévé, a rádió számomra érdektelen adásokat ad, nem érkezik hozzánk újság, és nincs egyetlen wi-fi, amire rácuppanhatna keresve szimatoló gépem. Gyermekeimnek panaszolom, hogy nem írtam még meg a Reposztot. Ez egy családi ügy. Nincs témám, biggyesztem ajkam. Friss témám mi is lehetne, távol minden hírforrástól? Írj a kocsmáról, javasolják.

Vese leve leves-e?

A leves kitűnő fogyókúrás táplálék. Felmérések eredményei szerint aki étkezéskor levest is eszik, összességében akár 20 százalékkal is kevesebb kalóriát fogyaszt, mint aki kihagyja. A levestől ugyanis eltelik az ember, ezért a sokkal nagyobb kalóriájú főételből már jelentősen kisebb adagot vesz magához.

Jó étel a leves – origo.hu

 

Nem tudom, mekkora szerepe van a leves étkezésben való jelenlétének a hagyománynak vagy a kulturális közegnek és mekkora a kényszerűségnek. Kétségtelen, hogy tájainkon a leves a közelmúltig meghatározó szerepet töltött be. Azt gondolnánk, hogy a gyorséttermek megjelenése űzte ki mindennapjainkból, de nem, már sokkal korábban, az üzemi étkeztetés megjelenésével a főzelékek részben átvették szerepét, amelyek minőségükkel nemcsak elriasztottak legalább két nemzedéket a nagyfazakak közeléből, hanem száműzték sokak szókészletéből a levest is, mint fogalmat. Mert azt legfeljebb testet-fejet összekötő tagi minősítésben, mint fizikai kényszert szenvedték el némely nebulók az ánti világban.

Bűz és kultúra

Kitessékelték egy család tagjait a párizsi Musée d'Orsay-ból (Orsay Múzeum), miután a látogatók panaszt tettek a szagukra - közölte a társadalmi kirekesztés ellen küzdő ATD-Quart Monde elnevezésű civil csoport, amely a múzeumlátogatást szervezte. Az eset a hét végén történt. Az egyesület egyik önkéntese által kísért három személy - egy házaspár és 12 éves gyermekük - a Vincent Van Gogh művészetének szentelt teremben tartózkodott, amikor a múzeum alkalmazottai arra kérték őket, hogy hagyják el a helyiséget.

"Azt mondták nekik, hogy a szaguk zavarja a többi látogatót" - erősítette meg a Le Figaro című napilap értesülését Typhaine Cornacchiari, a civil szervezet kommunikációs felelőse.

Szaguk miatt kiküldtek egy családot a múzeumból - origo.hu

A közös nevezőről

Jóllehet azt hinnék, hogy Szörényi Leventét és Alföldi Róbertet a korkülönbségen túlmenően világnézeti, értékrendbeli, ízlésbeli, kifejezés-eszközbeli, tehát szinte minden elválasztja egymástól, mégis azt kell mondanom, hogy van egy valami, talán a legfontosabb, ami összeköt bennünket: a művész felelőssége kortársai és az eljövendő nemzedékek iránt. Számomra is mértékadó rendezéseidet láttam a Nemzeti Színházban, amelyek arról győztek meg, hogy Magad is érzed művészi küldetésed súlyát. Amikor felkértünk - szerzőtársammal egyetértésben - két eddigi legfontosabb és legsikeresebb művünk, az István. a király és a Kőműves Kelemen jubileumi előadásainak megrendezésére, ezek a tapasztalatok vezéreltek.

Szörényi Levente elismerő levelet írt Alföldi Róbertnek - HetiVálasz.hu

GMH. Az interneten elterjedt rövidítés ennyit jelent: Gives me hope. Talán így fordíthatnánk: van remény. Ez jutott eszembe, miközben Szörényi Levente levelét olvastam. Hogy végre valaki, aki árkokat akar átlépni és ezzel kiállni a nyílvánosság elé. Tényleg jó elolvasni az egész levelet.

Egy olyan néphez tartozom, ahol minden emberre jut két szekértábor, ahova tartozhat, ahol a közös nevező a matematikán kívül szinte ismeretlen fogalom. Van, hogy önzésből, anyagi érdekből, van, hogy sértettségből, esetleg valós rossz tapasztalatokból, de képtelenek vagyunk meghaladni - egy jó cél/ a túlélés / a továbblépés érdekében, azt ami elválaszt. Nem parttalan oldódásról beszélek, nem a gondolkodásbéli, kultúrális különbségek feladásáról. Amiről beszélek, az csak erősíti mindezt, egyszersmind a közös próbában elégeti, ami csak felesleges kellék. 
Szörényi Levente minta, az élet többi területé felé is, annak a országnak, ahol nagyon sokan pártállásnak megfelelően töltik fel a könyvespolcaikat és olvasmányaik alapján választanak pártot. Egy minta, de jó lenne, ha máshol is írodnának hasonló levelek. Hogy mire gondolok? Mutatok két példát (Szörényi Levente levelét felhasználva - remélem nem sértődik meg).

A könyvekről

Sokak szerint az, hogy olvas-e valaki, azon múlik, milyen háttere van, látta-e gyermekkorában azt a mozdulatot, hogy szülei könyvet vesznek le a polcról vagy hogy olvasnak. Gyermekkoromban hozzánk a parókiára két irodalmi folyóirat is járt (Kortárs, Nagyvilág), emellett apukám megrendelte a Film, színház, muzsika, az Élet és Irodalom c. lapokat és a Ludas Matyit is (vicclap), amelyből csupán ketten rendeltek a faluban, ebből az egyik a pap volt. Mindig nagy derültséget teremtett ez egyházmegyei gyűléseken, amikor ezt felolvasták. Mert akkor még ezt is felolvasták. Már ebből is látszik, hogy milyen széleskörű lehetett az igényesség az irodalom mélységétől a humorig, mellyel egy lelkész felvértezte magát. Nem kérdezem meg, hogy ma hogyan állunk ezzel az igényességgel, az olvasottsággal, irodalmi ismeretekkel. Nem azért szűkülünk-e be, mert az igényességünk is beszűkül? A látókörünk, a cselekvőképességünk korlátozottsága nem csupán a korral és a kényelmességgel, lustasággal magyarázható.

Tudós tiszteletes - Közös(s)Ég

Korán megtanultam olvasni. Mire iskolába mentem, már nagyjából ment a dolog, anyukám látta a korai igényt, és ezért előbb elkezdtük. Azóta olvasok, mindig, folyamatosan. Nálam törvényszerű volt, életem első pár éve betegeskedéssel telt, már akkor látszott, nem a sport vagy a kar ereje fogja a jövőmet meghatározni, inkább fejben kompenzáltam. Aztán szemüveges lettem, kicsit ügyetlen maradtam, hát hol tűnjön ki a magam fajta gyerek, ha nem a tájékozottságban, tudásban. De persze ez csak visszanézve ilyen egyértelmű, akkor más volt. Édesanyám szeretett olvasni, sok könyve volt - én is olvastam, és sok könyvet akartam. Így maradtam a mai napig.

Persze a Gutenberg-galaxis az egyszeri ember számára legalább annyira befoghatatlan, mint névadója, töredék, ami jut egy életre. De baj ez? A lényeg, hogy a lehető legtöbbet megtegyük az ügy érdekében.

Oldalak