Egyházi teendőink

Megállíthatatlannak tűnő demográfiai katasztrófa zajlik Magyarország több járásában, 2051-re a népességük megfeleződhet. Budapest környékén nőhet a népesség, míg főleg az északkeleti régióban jelentős visszaesés jöhet. 

Demográfiai katasztrófa vár Magyarországra - origo.hu

 

Ha valaki elolvassa az origo cikkét, két tényt biztosan megállapít: az egyik, hogy a cikkben nincsen semmi új, a szerző jobbára csak összefoglalta azt, amit mindnyájan tudunk: a születendő gyermekek száma csökken, folyamatos belső migráció zajlik, a társadalom elöregedik, ezzel együtt egy-egy helyi társadalom kiürül, szerkezetileg megroppan. A másik, hogy egy ketyegő bombán ülünk, aminek a hatástalanítására történtek/történnek ugyan kísérletek, mégis, fontos lenne összeszedni és komolyan venni a lehetséges megoldásokat. A múlt héten Sárközy Mátyás írására reagálva a bevándorlással foglalkoztam, ma inkább arra helyezném a hangsúlyt, vajon mi lehet az egyházak szerepe a demográfiai bomba hatástalanításában. Emellett azon is érdemes elgondolkodni, vajon mit tehetnek az egyházak a kialakult helyzetben.

Teendőink utolsó órákban

Mindez azért jár mostanság az eszemben, mert fogyatkozik a magyar: tavaly kisvárosnyival lett kevesebb, már nem tízmilliós a nemzet. És öregedik is. (…) A magyar népfogyatkozás mérséklésében a fokozatosan tagolt és szelektált befogadás is segíthet.

Bevándorlás: ami elfogadhatatlan - és amin a közös jövőnk múlik - valasz.hu

 

Arra azért érdemes odafigyelni, amit Sárközy Mátyás ír. Nemcsak azért, mert aki olvassa a Heti Választ, az tudja, hogy érdekes témákkal foglalkozik, hanem azért is, mert Angliában élő magyarként más nézőpontból képes rálátni bizonyos eseményekre. Így van ez most is, amikor Magyarország legfontosabb, legéletbevágóbb problémájáról, demográfiai katasztrófahelyzetéről ír, pontosabban arra kínál egyfajta megoldást. Még csak nem is ördögtől valót. 

Tükör által homályosan

Erre már Ujváry válaszolt: szerinte a zsidótörvények megszavazása és az a három kiragadott memorandum, amely alapján Hómant antiszemitának kiáltották ki, elenyésző töredéke az egyébként kiváló történész-politikus hagyatékának, Hóman egyébként másodrendűnek tekintette a zsidókérdést. Ráadásul – húzta alá Ujváry – ’44. március 19. után a szabadlábon levő magyar politikusok közül csak ő tiltakozott kemény hangú levélben Veesenmayernél a német megszállás ellen; segített elmozdítani egy antiszemita főispánt, és a korabeli sajtóból is tudható, hogy enyhíteni próbálta a második zsidótörvényt, a német megszállás után rengeteg zsidó tudós és művész életét megmentette, baloldaliakét is, nem véletlenül tanúskodtak sokan mellette a Népbíróságon.

Kőkemény odavágásokkal csatáztak a történészek - mno.hu

 

Történészek és érdeklődők vitatkoztak csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia egyik termében a két világháború közötti magyar történelem ismert szereplőjéről, Hóman Bálintról, annak a holokausztban ill. az ország háborúba sodródásában játszott szerepéről. Érdekes, izgalmas, érdekfeszítő kérdés sokunk számára mindaz, ami ezt a vitát jellemzi: vajon egy történelmi szereplő életét és munkásságát hogyan, minek a függvényében lehet megítélni? Vajon a nyilvánvalóan elkövetett hibák, bűnök, mulasztások felülírhatók-e tudományos tevékenységgel vagy bármi mással? Melyiknek van nagyobb súlya, egyáltalán a kettőt lehet-e együtt vizsgálni? Annál is inkább érdekes ez a kérdés, mert egyházunk huszadik századi életéből is tudunk nem egy olyan személyről, akinek múltja és szerepe meglehetősen ellentmondásosnak tűnik. 

Az érem két oldala


„Az én elképzeléseim jelenleg még nincsenek a parkettán. Több idő kell ahhoz, hogy a játékosok megértsék, mit szeretnék látni a pályán. Ez a vereség is az én felelősségem. Egyszerűen nem lehet az ellenfélnek ennyi lehetőséget adni az ellentámadásra. Én leszek az első, aki továbbmegy és küzd. Nagyon fáj, hogy még csak ellenállásra sem késztettük a dánokat. Egyértelműen jobbak voltak, mint mi. Tanulni, tanulni, tanulni, meg kell érteni a kézilabdát. A taktikába ne menjünk bele. Nyilván mindenki okos, mindenki tudja, hogy mit kellett volna csinálnunk. Egyértelműen úgy jöttem ide, hogy ha hibázunk, akkor én hibázok" – mondta az M4 Sportnak Talant Dujsebajev, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya.

Most mindenki nagyon okos - Dujsebajev kiborult - nemzetisport.hu

„A negyedik negyed elején is biztos voltam abban, hogy megnyerjük ezt az elődöntőt. (...) „A mai mérkőzés nem a döntőről, hanem a kvótáról szólt, most mindenképpen a kvóta elvesztése fáj. Holnap, amikor a bronzmeccsünk után nézzük a döntőt, akkor nyilván az amiatti elkeseredés lesz erőteljesebb. Nagyon szép utat jártunk be ideáig. Fél negyeden múlt, hogy nem vagyunk ott a döntőben, úgyhogy magunk és a közönségünk miatt is kötelességünk ugyanolyan harcosan játszani, ahogy eddig” – értékelt Benedek.

Biztos voltam a döntőben, fél negyeden múlt - nemzetisport.hu

Európa-bajnok lett a magyar női vízilabda-válogatott, mert koncentrált, nagyszerű teljesítményt nyújtva két góllal megverte a korábban esélyesebbnek tartott holland válogatottat. Az Európa-bajnoki cím mellé olimpiai kvóta is járt, a lányok kint vannak Rióban!

Csodálatos! Európa-bajnok a magyar női pólóválogatott! - nemzetisport.hu

 

Az elmúlt napokban a sportszerető magyar közönségnek rengeteg lehetősége volt arra, hogy szurkoljon, izguljon a mieinkért. Férfi és női vízilabda Szerbiában, na és persze a férfi kézi Európa-bajnokság Lengyelországban. Sajnos az éremnek két oldala van: amíg a vízilabdások teljesítménye láttán öröm és büszkeség jutott osztályrészül, addig a kézilabda csalódottságot és szomorúságot okozott. Az éremnek két oldala van, az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet. 

Zsolt esete az imádsággal, az imádság esete Zsolttal

A hét minden napján, a reggeli Krónika után pár perccel jelentkező műsorban, a négy történelmi egyház – a római katolikus, a református, az evangélikus, illetve a zsidó felekezet – egy-egy képviselője osztja meg gondolatait a közmédia hallgatóival.

A műsor alapja az aznapi bibliai részlet, vagy egy igerészlet, amelyet rövid ima, valamint tanítás követ.

A közszolgálati médiaszolgáltatás célja a vallási közösségek kultúrájának és értékeinek bemutatása, ápolása és gazdagítása – olvasható a közleményben.

Minden nap lesz ima a Kossuthon - evangelikus.hu

 

2016 első munkanapjától imádsággal, sőt, tanítással kezdődik a Kossuth Rádió műsora. Nem tudom, ezt már a tisztakezű Rogán Antal propaganda minisztériuma találta-e ki, de úgy látszik, Orbán szerint már csak az imádság segít rajtuk. (...) Ha valakinek van kedve, imádkozzék - hogy ennek a rémálomnak minél hamarabb vége legyen.

Gréczy Zsolt: Imádsággal indul a nap - Gréczi Zsolt blogja

 

Azt azért szeretném leszögezni, hogy Zsolt barátunk semmi rosszat nem mondott az egyházakra. Konstatálta a tényt, hogy ezentúl lesz reggeli ima és tanítás a Kossuthon, aztán közölte: „a mindennapi lopáson, a felszívott kokaincsíkon, a haveroknak osztott pénzeken, a sok éhezőn és szegényen ez sem fog segíteni.” Értem. Lelke rajta, nem is akarok én ezzel foglalkozni, Zsolt esete az imádsággal ennyi: akinek van kedve (!) az imádkozzon, legeslegjobban azért, „hogy ennek a rémálomnak minél hamarabb vége legyen.”
Orbánékon az imádság sem segít, gondolja ő, én meg azt gondolom, hogy az imádság az, amely mindnyájunkon segíthet.

Nyugodjék békében

Az Óbudai temetőben eltemették Göncz Árpádot. Az egykori köztársasági elnök ravatalánál Koncz Zsuzsa és Bródy János adták elő a Ha én rózsa volnék… című dalt, majd Mécs Imre, Göncz Árpád ’56-os rabtársa, és Benedek Márton, a volt államfő unokája mondott búcsúbeszédet. Az egyházi szertartást Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát végezte.

Végső nyugalomra helyezték Göncz Árpádot - valasz.hu

 

Eltemették hát Göncz Árpádot, a rendszerváltozás utáni Magyar Köztársaság első köztársasági elnökét. Isten áldja emlékét, béke poraira, őszinte részvétem a családnak. Természetesen akkor is ezt kell mondanunk, ha teljesen mást gondolunk Göncz Árpád politikai pályafutásáról, köztársasági elnöki szerepéről, mint sokan mások: mint mondjuk azok az ezrek, akik megjelentek a temetésen.

Miért rossz a magyar foci?

A magyar labdarúgó-válogatott a dán, norvég, ír, szlovén négyesből kap ellenfelet a 2016-os Európa-bajnokság pótselejtezőjére. Megnéztük, hogy lehetséges riválisaink milyen reményekkel, kívánságokkal várják a vasárnapi sorsolást. Talán nem meglepő, többségük nem dőlne a kardjába, ha a mieinkkel találkozna.

Kaphatnánk Magyarországot, kérem? - nemzetisport.hu

 

Jó, értem, nem kell túldimenzionálni a címben megfogalmazott kérdést, annyian próbáltak már rá válaszolni, sikertelenül. Talán senkit nem is érdekel, miért rossz, beteg a magyar foci, annyira megszoktuk már a több évtizedes eredménytelenséget. Itt tartunk, ennyit tudunk, nem kell ennek reposztot szentelni, nemhogy megőrülni attól, hogy konkrétan egy perc miatt maradtunk le –egyenlőre- a 2016-os franciaországi Európa bajnokságról. Engem mondjuk pont ezért érdekel: mi a racionális magyarázata annak, hogy ez az egész kizárólag nálunk nem működik? Mit rontunk el, folyamatosan, immár hosszú évtizedek óta? Miért van az, hogy az olyan kis országok, mint Horvátország, Belgium, vagy éppen Szlovákia sokkal jobban teljesít, míg mi, magyarok szégyenszemre még mindig Puskással és Kubalával, Albert Flóriánnal dicsekszünk? 

Mexikó és Belgium után

Ilyen közel már hosszú évek évek óta nem volt a magyar futball válogatott valamilyen világtornához. Böde Dániel két góljával a mieink 0-1-ről fordítva 2-1-re győzték le Feröer-szigeteket. Az utolsó pillanatig úgy nézett ki, hogy ez a győzelem a csoport második helyét is jelentheti, de Románia a 91. percben egyenlített Finnország ellen, Észak-Írország pedig legyőzte Görögországot. Ez a következőket jelenti: Észak-Írország kijutott az Eb-re. Magyarország a 3. helynél rosszabb helyen már nem végezhet.

Böde nem izgult, eldöntötte a meccset - index.hu

 

Legyőztük a feröeri villanyszerelőket, ami önmagában már-már nevetséges, ám a hétköznapi klisék mögé nézve korántsem olyan magától értetődő. Naná, hogy fociról van szó, mi másról. 

Valóvilágban

Az egyik kérdés az volt, hogy vajon működik-e az államiság Európában, ha megtörténhet, hogy ellenőrizetlenül szakadjon ekkora embertömeg a kontinens országaira. Az USA területére lépve még arról is nyilatkoznia kell az idegennek, hogy járt-e tehénfarmon, van-e valamilyen fertőző betegsége, és az aktuális utazás során meglátogatott-e olyan országot, melyet az USA egészségügyi szempontból veszélyesnek tart. Nehezen fér az amerikaiak fejébe, hogy a számukra is gondot jelentő mexikói bevándorlóknál mérhetetlenül nagyobb tömeg hogy tud ellenőrizetlenül átjutni az Európai Unió határain. Olyan, mintha Európában nem volna törvényes rend. Ha Amerikában valaki törvénysértést követ el és menekülni kezd a hatóság elől, addig mennek utána, míg élve vagy halva érvényt nem szereznek a törvény erejének. Európában meg mintha a rendfenntartók tehetetlenek és erőtlenek volnának még ahhoz is, hogy fegyvertelen embereket a törvényben rögzített menekültügyi eljáráshoz sorba állítsanak.

Amerikai barátaim értik - divinity.szabadosadam.hu

 

Nem tudom, hogy igaz-e Szabados Ádám első mondata, vagyis, hogy 1956-ban volt csak szó annyit Magyarországról az amerikai médiában, mint ezekben a hetekben. Azért 1989-ben összeomlott a keleti blokk, 1990-ben szabad választásokat tartottak, mindenesetre tény, hogy az utóbbi időben a média vezető hírei közé kerültünk. És az is tény, hogy el kell olvasni Szabados Ádám nagyszerű írását ahhoz, hogy az ember rádöbbenjen arra, mekkora szakadék tátong a valóság, és a média által kreált látszat mögött. Micsoda meglepetés, mondhatnánk. Kész szerencse, hogy Szabados Ádám visszarántja az embert a földre, mielőtt még végleg belekeserednénk abba, hogy már megint mi vagyunk a világ hülyéi. Pedig dehogy.

Jó hely ez a Belgium


A 12 éven aluli, elviselhetetlen kínoktól szenvedő, gyógyíthatatlan beteg gyermekeknek is biztosítani kellene az eutanázia lehetőségét a Holland Gyermekorvosok Szövetsége nyilatkozata szerint – írja a Life.hu. A szomszédos Belgiumban tavaly óta legális a gyermekeutanázia.

Holland orvosszövetség: gyermekek számára is biztosítani kell az eutanáziát - mandiner.hu

Az egyenlő méltóság elve megköveteli, hogy három vagy négy ember frigye éppen olyan házasságnak tekintessék, mint bármely más házasság.

Kőszeg Ferenc: három, vagy négy ember is köthessen házasságot - cink.hu

Őszintén irigylem a vallonokat, flamandokat, akár még a belgákat is, ha léteznek: tényleg jó hely ez a Belgium. Nem elég, hogy az emberi jogok és a mindent felülíró szabadság révén most már teljesen egészséges emberek is részesülhetnek az eutanázia ajándékában, sőt, pár éve már a karácsonyfát is betiltották, íme, a legújabb hír: a holland gyermekorvosok szövetsége szerint a 12 évnél fiatalabb gyermekeknél is engedélyezni kellene az eutanáziát. Merthogy egyébként Belgiumban már tavaly óta legális a gyermekeutanázia. Közben Kőszeg Ferenc azt fejtegeti kis hazánk egyik internetes oldalán, hogy a homoszexualitás házassági rangra emelésével legalizálni kellene a poligámiát. 

Oldalak