Szülő vagy? Csatlakozz a klubhoz!

Kütyükorlátozó szülőnek lenni nem könnyű, sok bajt hoz az ember a saját fejére. Könnyebb sorolni az ellenérveket, hogy úgyis ez a jövő, meg az összes gyerek képernyőfüggő, meg azt, hogy ezekből a gyerekekből mind programozók lesznek, és különben is, a szülőknek is jár a pihenés. Amit szintén képernyő előtt gúvadva töltenek. Vajon van még helye a kételkedésnek?
Lengyel Gabriella: Bill Gates és Steve Jobs is tiltotta, te miért engeded? (Figyelő, 2018. október 7.)

 

Lázadni is engedd!

Sokan persze azt hiszik, hogy a gyerek megtörése a nevelés célja. 

Dr. Vekerdy Tamás – Nők Lapja Café

Tegnap zajlottak a parlamenti választások. Lehetne most erről szólni. Megtettük ezt számtalan publikációban, és egészen biztosan szólunk még róla. Én azonban most sem politikai elemzésbe, sem latolgatásba nem szeretnék fogni. Meglehet, úgy járnék, mint ahogy azt A. A. Milne bájosan humoros könyvében, a Micsoda négy napban írja. A regény főhőse, Jenny talál egy halottat. Mit is tehet ilyenkor egy ifjú hölgy, akinek semmi köze a gyilkossághoz? Azonnal menekülőre fogja. A sajtó persze mindent tud, azt is, hogy Jennyt elrabolták, és Argentínába hurcolták. Aztán vannak a moralizálgatók: „Az ellentábor is megszólalt: egy ismert írónő „Biztonságban élnek leányaink?” című cikkében néhány beszédes példát hozott fel, amelyek barátainak leányaival estek meg, amikor a Regent Streeten sétálva egy kórházi ápolónő mellett haladtak el. Napnál is világosabb, hogyha a gyilkos öltözött volna kórházi ápolónőnek, jóformán bármi történhetett volna.”

A PISA-i ferde torony

Matematikából tizenhárom, szövegértésből hat, természettudományból pedig kilenc ponttal szereztek kevesebbet a 15 éves magyar diákok a PISA 2012-es felmérésén, mint három évvel korábban: a jelenlegi átlagpontszám matematikából 477 (2009-ben 490 volt), szövegértésből 488 (2009-ben 494 volt), természettudományból pedig 494 (2009-ben 503 volt). Úgy tűnik tehát, hogy a 2009-es, bizakodásra okot adó eredmények után - 2000 és 2006 között a magyar tanulók szövegértési teljesítménye változatlan volt, 2009-ben azonban Magyarország is elérte az OECD országainak átlagteljesítményét - ismét romlani kezdtek az eredmények, az idei pontszámok nem érik el az OECD-átlagot, derül ki a legfrissebb felmérés kutatási összefoglalójából, amelyet kedd délelőtt hoztak nyilvánosságra. 

PISA-felmérés: rosszabbul teljesítenek a magyar diákok, mint 2009-ben – eduline.hu

Kint már sötétségbe borul a város, a gyerekszobában ücsörgünk kisfiammal. Másodikos szövegértési házi feladatot készítünk. Szerepem a segítés és a gyorsaságra való motiválás között ingadozik. „Most húzz egy vonalat ahhoz az állathoz, ami ezt a mondatot mondta a mesében.” „A nyuszi…” Ez nem nyuszi, ez farkas.” „De úgy néz ki, mint egy nyuszi.” „Tényleg úgy néz ki, mint egy nyuszi, de a szövegben farkas.” „Jó, akkor húzom a nyuszihoz.” „Csak a füle túl nagy…”

A másodikos szövegértési munkafüzet három oldalas feladatsorokat tartalmaz. Már első ránézésre látszik, hogy aki az anyagot elkészítette, nem hallott még tördelési szabályokról. Ez a felszínes megtekintés után kiegészül azzal, hogy szövegalkotási szabályokkal is hadilábon áll. A párbeszéd minden elválasztás nélkül olykor belecsúszik a narrációba, a bekezdések hol tabulátorral, hol anélkül kezdődnek. A nagy önbizalommal megfogalmazott előszóból kiderül az is, hogy a szemelvények „szépirodalmi” szövegek. A „szépirodalmi” jelzővel ugyanakkor erős jóindulattal sem lehet illetni a lekopaszított meséket. A szöveg feldolgozásának menetében a feladatok először klasszikus szövegértési kérdések. Utána jön a cifrázás. Az „összekeveredtek a betűk, találd ki, milyen állatokra gondoltunk” típusú kérdésekben természetesen olyan állatnevek szerepelnek már, amelyek a szövegben nincsenek. Alaposabb elmélyedés után egy dicséretet elmondhatok a munkatankönyvről: tökéletesen életszerű, hiszen pontosan azt a felnőttek által ismert szituációt modellezi, amikor el kell valamit olvasnunk, amihez tökre nincs kedvünk.