Két romboló, egy mozdonykazán, meg ez a bolygó

„Az amerikai hadsereg ismét hadihajókat küldött a Tajvani-szorosba – jelentette be, helyi idő szerint vasárnap este Washingtonban az amerikai védelmi minisztérium. A két rombolóhajó vasárnap este áthaladt a szárazföldi Kínát és Tajvant elválasztó, mintegy 180 kilométer széles és 300 kilométer hosszú szoroson.”

Az amerikai hadsereg ismét hadihajókat küldött a tajvani szorosba – mandiner.hu, 2019. április 29.

Orosz beruházási bank települ teljeskörű diplomáciai mentességgel hazánk fővárosába, kínai pénzből fejlesztik a vasútvonalat Belgrád és Budapest között a kínai áruk európai forgalmazása érdekében, az orosz nukleáris fegyverarzenált is előállító Roszatom építi Paks 2-t, hazánkban működik és fejlődik a Kínán kívüli legnagyobb Huawei gyártó és logisztikai központ. Satöbbi. Magyarország ütközőzónai státusza semmit sem változott, és a külpolitikai híreket felületesen átfutó újságolvasónak egyre inkább szorulhat össze a gyomra, amikor a nálunk és Közép-Európában (is) versengő nagyhatalmak a világ egyik távoli pontján csörgetik kardjaikat.

Kompkontinens

Európa és a Trump kormányzat már nem színleli tovább, hogy tiszteli egymást. Az utóbbi két évben egy transzatlanti kitalálósdit játszottak velünk. Miközben mindenki tudja, hogy komoly problémák vannak, nyilvánosan azt kommunikálták a vezetők, hogy alapjaiban semmi sem változott. De a 2019-es Müncheni Biztonsági Konferencián a kitalálósdi véget ért.

Thomas Wright: A pillanat, amikor a transzatlanti kitalálósdi véget ért, The Atlantic, 2019. február 19.

 

Február 15-17. között tartották Münchenben az 55. biztonságpolitikai konferenciát. A hidegháború éveiben létrehozott éves rendezvény célja a NATO tagállamok aktuális biztonsági kérdéseinek sorra vétele. A konferenciára meghívott államok képviselőinek köre azóta folyamatosan bővült, mára nem korlátozódik csupán az Észak-Atlanti Katonai Szövetség tagállamaira. A legutóbbi müncheni értekezlet újat abban hozott, hogy most már senki sem takargatja tovább: az észak-atlanti civilizáció korábbi egysége – még ha az USA dominálta egység is volt – mára végérvényesen a múlté. Az „America first” trumpi választási szlogen többnek bizonyult egyszeri kampányjelszónál.

Birodalmi játékok

A közepes hatótávolságú atomrakéták leszereléséről szóló több évtizedes amerikai-orosz megállapodásból kilép az Egyesült Államok, írja az AP. A döntés már hosszabb ideje érlelődött, az újdonság, hogy most szombaton felfüggesztik az egyezményt, majd elindul egy hosszadalmas folyamat. Mindezt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelentette be pénteken.

Trump felrúgja a megállapodást az atomrakéták leszereléséről – index.hu, 2019. február 1.

Katonai szövetségesünk, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy azonnal felfüggeszti a nukleáris fegyverzet leszereléséről 1987-ben Szovjetunióval megkötött szerződésben foglalt vállalásait. A múlt pénteki bejelentés nem előzmények nélküli. A Magyar Idők emlékeztet rá, hogy Barack Obama elnök már 5 évvel ezelőtt jelezte, hogy Oroszország folyamatosan megszegi a leszerelési megállapodást, mert titokban új rendszereket fejleszt. A pénteki bejelentést követően Moszkva bizonyítékok hiányára hivatkozott, holott egy, az egyezmény értelmében nem fejleszthető fegyverrendszer létezését nem is olyan rég már beismerte.

Donald Trump Charlie Wilson ellen

„Oroszország korábban Szovjetunió volt. Afganisztán miatt lett Oroszország, mert az afganisztáni katonai beavatkozás miatt anyagi csődbe jutott." - mondta Trump
Trump védelmébe veszi a Szovjetunió 1979-es afganisztáni megszállását (cnn, 2019. január 4.)

 

Múlt hét péntekén pukkant egy kisebb petárda a nemzetközi politika egyik legbefolyásosabb szereplőjétől, az Egyesült Államok elnökétől. Donald Trump egy szerdai kormányülésen helyeselte a Szovjetunió 1979-es afganisztáni lerohanását. Indoklásában elmondta, hogy a komoly terrorfenyegetés miatt volt erre a jogos lépésre szükség. A hír péntekre lett hírré.

Egészen pontosan: „Oroszország korábban Szovjetunió volt. Afganisztán miatt lett Oroszország, mert az afganisztáni katonai beavatkozás miatt anyagi csődbe jutott. ” „Azért vonult be Oroszország Afganisztánba, mert afgán terroristák mentek Oroszországba. Joguk volt ott lenni. Az volt a probléma, hogy ez egy kemény harc volt. És szó szerint csődbe mentek. Megint Oroszországnak hívják őket, a korábbi Szovjetunió helyett.”

Madarak

A NATO az ukrajnai válságban követett orosz politika miatt kiépít öt állandó támaszpontot Kelet-Európában és létrehoz egy négyezer fős gyorsreagálású alakulatot, a döntést minderről a jövő heti csúcstalálkozón hozzák meg – írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. A beszámoló szerint a 28 NATO-tagállam nagyköveti szinten már megállapodott a „putyini újorosz” politikára kidolgozott válaszlépéseket összefoglaló stratégiáról, amelyet a jövő heti walesi csúcstalálkozón a legmagasabb szinten fogadnak majd el.

A NATO új támaszpontokat és gyorsreagálású hadtestet létesít – MTI (idézi: Mandiner)

Európa fél. Még soha nem volt ilyen kitapintható reális félelme a háborútól. Az első világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezünk, emellett szeptember elseje a 2. világháború kitörésének hivatalos dátuma. 75 éve már, de még nagyon közelinek érezzük. A háború lehetősége az iszlám terrorizmus fenyegetettsége mellett sem volt soha ilyen keményen érezhető. A nyugati komoly média tele van háborús témákkal, s most először kihallatszódik két fontos szó ennek kapcsán: a haza és a felelősségvállalás.