Ki marad az elmenőkkel?

Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy számításaink szerint mintegy 600 ezer magyar élhet jelenleg külföldön az Európai Unióban, ráadásul éppen az a korosztály megy el elsősorban, mely demográfiailag és munkaerő piaci szempontból is a legtermékenyebbnek tekinthető. Ez azonban nem csak magyar probléma, hasonlóan van a régió többi országában is. A különböző felmérések szerint akár ötmillió közelében is lehet azoknak száma, akik az elmúlt másfél évtizedben Nyugat-Európába mentek munkát vállalni.

Elvándorlás vagy kivándorlás? – portfolio.hu

Fellángol olykor a politikai vita, hogy kinek mekkora része van abban, hogy Magyarországról többszázezren mentek Nyugat-Európába munkát vállalni az uniós csatlakozás óta. A jelenség nem új, bár sokan szeretnék úgy láttatni, mintha az lenne. A 19. század iparosodó Magyarországa vonzotta a kontinens nyugati felének vállalkozó kedvű polgárait, akik aztán a legmagyarabb magyarokká lettek. A 20. század megfordította az irányt. A tengeren túl és Nyugat-Európa bányái elnyelték magyarok millióit. A második világháború után pedig a politikai rendszer elől menekültek sokan. A rendszerváltásig a politikai üldözötteket leszámolva nyugatra menni a jobb élet reményében lehetőség volt, a rendszerváltást követően pedig részben kényszer, részben divat.

Ne hagyjuk egyedül Orbánt!

Mély aggodalommal és szomorúsággal értesültem az Őcsényben történtekről. Közös felelősségünk, hogy gátat szabjunk a gyűlölködésnek és a társadalmunk békességét veszélyeztető folyamatoknak. Egyházunk, ahogy eddig is, ezután is a szeretet kultúrájának terjedéséért imádkozik és dolgozik – tette hozzá a püspök. A református egyházvezető kiállása azért is figyelemre méltó, mert a kormány a napokban kötött átfogó megállapodást a református egyházzal. Egyébként Orbán Viktor is református.

Egyedül hagyták Orbánt az egyházak az őcsényi véleményével - index.hu

 

Egyedül hagyták Orbánt az egyházak, először csak eddig olvasom, meg is ijedek kissé, szegény „Orbán” (csak így, mezítlábasan), áll egyedül, mint egy kiselsős az iskolaudvaron, azt sem tudja, hová meg merre, mert szegény fejét egyedül hagyták az „egyházak” (ez is csak így, ilyen lazán). Aztán persze kiderül, hogy Őcsényről lenne itt szó, mint az idegengyűlölet alfájáról és ómegájáról, természetesen.  A cikket olvasva fellélegezhetünk, mi, egyházak jó pontot kaptunk, hiszen egyedül hagytuk Orbánt. Őcsénnyel és a migránskrízissel kapcsolatban újra előkerül a kormány, azon belül Orbán Viktor kereszténysége, én pedig azon gondolkodom, vajon vele és kormányával kapcsolatban mi is lenne a feladatom - keresztényként. 

Találkozások és tanulások

Velem minden a legnagyobb rendben, remélem önnel is.

Levélrészlet – hivatkozás. nélkül.

Évenként járok Németországba egy jól bejáratott konferenciára, amely a nyelvi visszarázódáson túl több jót is kínál. Mindenekelőtt, hogy egy hétig napi tíz órában intenzíven foglalkozunk egy-egy bibliai szöveggel. A központi előadást csoportbeszélgetések és feedbackek követik. A mindennapok darálójában taposó gyülekezeti lelkésznek egy nagyszerű alkalom, hogy újra megerősítse a teológia lelkészi munkában való jelenlétének fontosságát és a bibliai szövegek eredeti nyelven való tanulmányozásának igényességét. Nem mondom, hogy mindig magasröptűek az előadások. Néha kimondottan ingerlő, hogy a félévszázaddal korábbi történet és szövegkritikai iskolák hatása alól nem tudnak szabadulni. Üdítő, ha néhány régi vágású professzor kerül az előadók közé, akik nemcsak idéznek tekintélyeket, hanem elolvassák a szöveget a maga helyén és értelmével.

Reformátusok szárszói találkozója (3.) - a fiatalokról és egyebekről

„Az egyház, a keresztyén ember missziói feladata továbbra is életképes, vonzó közösségi alternatívát mutatni, megtalálva a saját hangját, hogy a környezetünkben élők be tudjanak és akarjanak kapcsolódni közösségeinkbe" – fejtette ki. Szárszó szerepét abban látja, hogy újra egy olyan értelmiségi gyűjtőlencsévé válhat, mely koncentrálja a változásokat elindító gondolatokat, meggyújtja azt a kanócot, melynek végén fellobban a megvalósulás lángja.

Zsengellér József Szárszó jövőjéről – reformatus.hu

6. Külön kérdéskör lenne a fiatalság elérése és annak a kommunikációs térnek a megteremtése, amelyben ők is otthon éreznék magukat. Szárszó eredetét tekintve ugyanis a fiatalok kezdeményezése volt. Lehet, hogy ma meghívni és csatornázni kellene őket. nagyon szimpatikus volt az egyik egyetemi tanársegéd – egy huszonévesnek tűnő fiatalember - nyelvi bukdácsolásában is komolyan vehető akarata. Az, amilyen komolyan vette a felkérést, ahogyan koncentrált a problémára és ahogyan elkerülte a mellébeszélés időkényszerét. Bár szegmentált az érdeklődés miatt a mostani húszon- és harmincasok nemzedéke, de nem kevésbé felelősségteljes a hozzáállásuk. Sőt.

Reformátusok szárszói konferenciája (2.) - a jövőről

„Az egyház, a keresztyén ember missziói feladata továbbra is életképes, vonzó közösségi alternatívát mutatni, megtalálva a saját hangját, hogy a környezetünkben élők be tudjanak és akarjanak kapcsolódni közösségeinkbe" – fejtette ki. Szárszó szerepét abban látja, hogy újra egy olyan értelmiségi gyűjtőlencsévé válhat, mely koncentrálja a változásokat elindító gondolatokat, meggyújtja azt a kanócot, melynek végén fellobban a megvalósulás lángja.

Zsengellér József Szárszó jövőjéről – reformatus.hu

Az újraindulás önmagában érték. A 2017-es református Szárszó jelentősége az, hogy megtörtént. Hogy létre jöhetett egy újabb viszonyulás a viszonyuláshoz, a régi Szárszó szellemiségéhez. A nagy kérdés persze, hogy folytatni kívánja-e vagy valami újat lehet és érdemes kezdeni? Néhány szempontot szeretnék felvetni a jövővel kapcsolatban, amire a konferencia kezdetén Zsengellér József tett kísérletet, de sem a hozzászólások, sem a későbbi előadások nem reflektáltak erre vonatkozóan. Pedig érdemes lenne egy egész konferenciát szánni a problémafelvetésnek, amelyben nemcsak az egyház útkereséseinek lehetőségeit, hanem a magyar társadalom egészének, illetve ebben a meghatározó közösségeknek jövőképét is érintené. Ugyanilyen izgalmas lenne a Kárpát-medencei magyarság és benne a - mindenhol jelen lévő és magyar etnikumot képviselő – reformátusság életlehetőségeit, illetve a 21. századi mobilitás következtében felmerülő nemzeti, nyelvi, tudati, hitbeli kötődések különböző szeleteit is feltárni a diszpóra helyzetében. Vagy éppen az elszakadásét.
Szárszó jelentősége tehát a létében van és lenne.

A vihar

A Dunántúli Református Egyházkerület Vezetősége, az illetékes Egyházmegye Vezetőitől, és a hírcsatornákon keresztül is, szomorú szívvel, imádságos együttérzéssel értesült az Őrség területén és más nyugati területeken keletkezett pusztító viharkárokról, amelyek nemcsak egyházi épületekben, hanem családok lakóházaiban is maradandó károkat okoztak.

Viharkárok az Őrségben – refdunantul.hu

Estefelé márt felhőbe bukott a nap. Különös változatokban tolultak fel azok a felhők a nyugati égbolt peremén. Mélyszürke tónusával mintha hegyeket akarna elborítani. Aztán acélkékké változott, majd belefeketedett a közelgő sötétségbe. A felhők között sejtelmesen rajzolt kontúrokat, majd fényözönnel tört elő a villám. Aztán egy idő után hullámzó fényforrássá változott, mintha az ég hatalmai nem akarnának engedni a sötétségnek. Kísértetiesen félelmetes volt az este. A napok forróságát söpörgetni kezdte a szél.

Csillag. POnt

Ugyanakkor a Csillagpont nemcsak igényes kulturális és szórakozási lehetőségeket kínál, hanem egyben találkozási pont is, ahol a résztvevők együtt gondolkodhatnak a világról, közös értékeikről és Istenről. A találkozó idei mottója: Re:formálj!, vagyis az előadók ebben az évben megvizsgálják majd, mit jelentett Jézus számára a reformáció; mit jelent a Jézussal való személyes kapcsolat; valamint az is szóba kerül, hogy a résztvevők hogyan viszonyulnak a reformációhoz.

Csillagpont – reformatus.hu

Köszönöm Fiúk és Lányok, református fiatalok a nagy ötletet, hogy meghívtátok az elöregedő egyházi képviseletet az idei Csillagpontra. Ott kellene lennem most veletek. Merthogy én is képviselővé öregedtem. Ott kellene lenni, közösen imádkozni, bulizni, megérezni a még nagyon is közeli táborozás hangulatát. Merthogy jómagam is negyed századon át táborokban töltöttem a nyarat, talán éppen sokakkal közületek a Balaton mellett, Szárszón, majd Fenyvesen. Átéltem olyan két hetet, hogy napfényt alig láttunk. Néha leszakadt az ég, s a sátorokból cipeltük ki az emeletes vaságyakat a viharban leszakadt ágak között. Akkor is kellett programot csinálni, amikor nem balatoni volt az idő, s a dagonyázó sárban jókedvet kerekíteni, amikor szárazak csak a közösségi termek voltak. De volt, hogy elégetett a nap. Szó szerint ájulásig, s meg sem álltam olykor két kis beteggel a marcali kórházig.

A Tiszák fészke

Ingyen átadja a kormány a geszti Tisza-kastélyt a református egyháznak, ez áll a Lázár János által az Országgyűlés elég beterjesztett, februári törvénymódosításban, amiről jövő kedden vitázik a Ház. Módosítani kell ugyanis a szándék megvalósítása érdekében a nemzeti és az állami vagyonról szóló törvényt. A kastélyt azért kapják meg a reformátusok, hogy oktatási és továbbképzési központot alakítsanak ott ki, illetve elősegítsék a kulturális és hitéleti feladatokat. Egy feltétel van: az egyháznak kell állnia az ingatlan fenntartását.

A Tisza kastély sorsa – hvg.hu

Néhány napja már akartam erről a Tisza kastély történetről írni, csak akkor egy időszerűbb esemény más irányba vitt. Akkor is a hvg cikkei között találtam egy hír-szösszenetet ugyanerről a témáról. Aztán immár névvel kerekedett egy még meg nem történt, de érzelmek felkavarására alkalmas írás.
A történet summásan annyi, hogy az 1772-ben épült geszti Tisza kastélyt, amelyen az utolsó nagyobb méretű felújítás 1902-ben történt, az állam, amely ennek tulajdonosa, a református egyháznak akarja átadni használatra és működtetésre. Nos, mi ezzel a baj? – kérdezhetné a jóindulatú olvasó, már ha nem előítéletes.

Egy református hajdúivadék - 200 éve született Arany János

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév. A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt.

Arany 200 - hirado.hu

Az idő rég eltemette Arany György uramnak azokat a gondolatait, amelyeket a nagyszalontai határban, vagy éppen házának ereszaljában hordozgatott, amikor megtudta, hogy felesége gyermeket vár. Férjhez ment lánya volt már akkor, de kálvinista predestinációs tudata mégiscsak bizonyossággal töltötte el Isten ajándéka felől, akiről 1817. március 2-án derült ki, hogy fiú. Neve szerint Jézus legfiatalabb tanítványához hasonlóan János lett, de akkor még aligha gondolta volna az öregedő hajdúivadék, hogy nemzet egyik legnagyobb költője bömböli az élet első jeleit a világba.

Megszólalni gyanakvásban és közönyben

Elsőre nem is nagyon tudtuk hovátenni a dolgot, hiszen általában filmvetítések után a filmek alkotóival, színészeivel esetleg ihletőivel szokunk beszélgetést hallgatni de, hogy egy egyébként fideszes politikussal diskuráljanak mindenféle kapcsolódási pont nélkül az számunkra kicsit furcsa volt. Már azt sejtettük, hogy egy újabb kampányrendezvény meghívóját kaptuk meg, úgyhogy felhívtuk a Szombathelyi Református Egyházközséget, hiszen ők az est egyik fő szervezői.

Egy mozifilm margójára – nyugat.hu

Két dologgal kell megküzdeni az egyháznak, ha ki akar lépni komfortzónájából, a közönnyel és az ellenségeskedéssel. Egyébként belül meg van hasonló körülmények között. Talán ezért is könnyebb belülre panaszkodni, a lehetetlenre hivatkozni és meghúzódni a belső bástyák védelmében. Általában mindenfajta nyilvánosság egyfajta kiszolgáltatottság is, hiszen az egyén vagy közösség kiadja bizonyos mértékig magát és - jobb esetben – értékrendjét.
A közöny nem egyházellenes specifikum.

Oldalak