Az elmúlt évben

„Forradalmi időket élünk élünk. Vad dolgok estek meg 2017-ben és fognak megesni jövőre is. Ezekben a veszélyes időkben fontos tudni, hogy mi rasszista, és mi nem az. Ezért csináltunk nektek egy listát. Csapjunk bele!” – írja a Twitteren a Fox News műsorvezetője, Tucker Carlson, a száz következő bejegyzésben pedig azokat a dolgokat sorolja fel, amiket idén rasszistának neveztek a baloldali sajtóban vagy az egyetemeken. Ezen az oldalon elérhető az összes bejegyzés és a cikkek, melyek az inkriminált jelenségek rasszizmusát „bizonyítják”.

Ez a száz dolog volt rasszista 2017-ben - mandiner.hu

 

 A mandiner tudósítását olvasva a rasszista szavakról gyorsan végiglapoztam a 2017-es reposztos írásaimat, nem írtam-e véletlenül (vagy szándékosan?!) bármiféle rasszistának számító témát, nem használtam-e rasszista szavakat, kifejezéseket. Ha normálisan közelítünk, egészen biztosan nem, ám ha csak lejáratni és ledorongolni akarunk valakit, akkor nyilvánvalóan azt lehet rasszistának nevezni, amit csak akarunk. Fő, hogy ártani tudjunk. Szóval elképzeltem, ahogyan a legmerészebb forgatókönyv szerinti szép új világban unokáim egyszer csak arról értesülnek, hogy nagyapjuk nem túl jelentős írói munkássága csak úgy hemzseg a rasszista megnyilvánulásoktól. Jaj!

2227 nap után elköszönök én is

Bejrúti tartózkodásunk alatt elsőként a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniójának székházába látogattunk el, ahol Megerdich Karageozian egyházelnök fogadott minket… „Ma ugyanez történik: embereknek háború, gazdasági kényszer, vallási és etnikai villongások miatt kell elhagyniuk az otthonukat” – mondta a szíriai helyzetről az egyházelnök, akinek édesapja egy éves volt, amikor szüleivel Aleppóba érkezett. Törökország a mai napig nem ismeri el a 100 évvel ezelőtt történteket, Megerdich ellenben zakója hajtókáján viseli – az örmény kereszt mellett – a nefelejcs alakú kitűzőt, így emlékezik családja és népe kálváriájára… A gyermekkeresztséget gyakorolják, viszont az általunk ismert konfirmáció nincs meg náluk. Minden újszülöttet az egyház gyermekeinek tekintenek, de tudatos döntést és személyes hitvallást követően, jellemzően 17-18 éves korban válnak a gyülekezet teljes jogú tagjaivá. Épp ezért nagyon fontos számukra az ifjúsági munka, fiatalok hitélei oktatása – az úgynevezett belső evangelizáció részének tekintik azt.

Reformátusok keleten – reformatus.hu

Örülök, hogy megújult a reformatus.hu, a Magyarországi Református Egyház honlapja. Kívülről alig vehető észre a változás, enyhe színek lopóztak a felületre, a tördelés, formátum, betűminta maradt a régi, a tartalom viszont karakteresebb lett. Felismerhető az a szándék, hogy egy jellegzetesen református felületet mutassanak, amely nem a jelzők használatától lesz az, hanem a szellemiségtől, az érdeklődési körtől. S ami ugyancsak figyelemre méltó, hogy egy pozitív református képet igyekszik megfogalmazni a maga pörgősségével és témáival. Végül is jubileumi évbe értünk félévezred után.

Karácsonyi utolsó

A hősiesség relativitásának nem annyira diszkrét, mint groteszk bája mindaddig meg fog maradni, amíg ember ember tükrében méri önnön cselekedeteit, s úgy teszi mérlegre életét, hogy a másik serpenyőben egy másik ember élete méretik. Modern technika ez. Zrínyi és Arany János hősei komolyabb tükröt tartottak maguk előtt. Mit is üzen Arany János Szondija? „Jézusa kezében kész a kegyelem: egyenest oda fog folyamodni.” Mert ugye, különbség van tükör és tükör között.
'56 homályos tükre – Reposzt

A hősiesség relativitásának nem annyira diszkrét, mint groteszk bája mindaddig meg fog maradni, amíg ember ember tükrében méri önnön cselekedeteit, s úgy teszi mérlegre életét, hogy a másik serpenyőben egy másik ember élete méretik. Modern technika ez. Zrínyi és Arany János hősei komolyabb tükröt tartottak maguk előtt. Mit is üzen Arany János Szondija? „Jézusa kezében kész a kegyelem: egyenest oda fog folyamodni.” Mert ugye, különbség van tükör és tükör között.
E sorok a Reposzt első posztját zárták 2011. november 28-án, adventben.

Négyszer ötvenkettő

Lerombolták a sztereotípiákat, hangot adtak a reformátusok véleményének, keresztyén értékeket képviselve szólalnak meg a világban.
Ahol a klérus nem papol – Parókia Portál


Nemrég egy beszélgetés kapcsán eszembe jutott egy régesrégi publicisztika, sok évvel ezelőtt olvastam, nem is egyszer, és minden újraolvasást élveztem. Akkoriban borzolta a kedélyeket, hogy Petőfi állítólagos szibériai maradványait kutatják, s erre született egy kitűnő humorú ötletelés. A cikk a neves író számos más kritikája között jelent meg egy gyűjteményes kötetben. Próbáltam most felidézni, vajon melyik kötetben találom. Nem sikerült rábukkannom. Közben levettem a polcról más szerzők könyveit is, hátha az évek múltával rosszul maradt volna meg emlékezetemben, ki írta tulajdonképpen. Végül ráleltem, de addig rengeteg egyéb tárcába és kritikába belelapoztam. Elolvastam a keresett írást is. Mit is mondjak? Kedves, aranyos volt. Nem több. A kor rengeteg megidézett ismert alakja ma már jobb esetben is történelem, többségüket a fiatalabbak nem ismerik, és így a humor alig hat. És végigolvastam rengeteg száraz, vagy némileg megmosolyogtató írást, kritikát, ami ma már olyannyira elvesztette aktualitását, mint egy több éves Sacher-torta beporosodott műanyag dobozban. A tanulságot nem nélkülöző keresgélés és rádöbbenés közben kénytelen voltam feltenni magamnak a kérdést: mennyi a szavatossága a publicisztikának?

Életjel

Megjelent a "Reposzt, Válogatott írások 2012-2014" című kötet. A könyvet a REND szombati napján mutatják be, a 15:30-kor az őriszentpéteri művelődési házban tartandó író-olvasó találkozó keretében, ahol lehetőség lesz a blog szerzőivel is beszélgetni.

Reposzt könyvbemutató a REND-en - refdunantul.hu

 

 

Focis „sorozatomat” folytatva szívesen írtam volna az éppen hatvan éve elvesztett 1954-es világbajnoki döntőről, vagy arról, hogy elkészült a devizahiteles mentőcsomag első része, de az is felkeltette az érdeklődésemet, hogy Szabó Tímea ex-lmp-s képviselő is ott lesz a magamutogató emberek fesztiválján, ám most mégis inkább hadd írjak arról, ami igazából a mi történetünk, olvasóké és íróké, dunántúliaké és reformátusoké egyaránt. Én legalábbis annak érzem. Ma a REND-en bemutatjuk azt a kötetet, amely a reposzt elmúlt két évének a szerzők által válogatott írásait tartalmazza.