Gyalázat

A bukaresti külügy az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy értékelte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.

Bukarest a magyarokat vádolja a feszültségek szításával - mandiner.hu

Csütörtökön román nacionalisták egy I. világháborús katonai temetőben vandálkodtak, a temetőt békésen védelmezni próbáló magyaroknak azt kiabálták: „Ki a magyarokkal az országból! Mars Budapestre!” A román külügyminisztérium kiadott egy közleményt, miután csütörtök este Teodor Meleşcanu román külügyminiszter és Szijjártó Péter az úzvölgyi katonai temetőnél történt incidensről tárgyaltak telefonon.  A román külügy arra kérte a magyar kormányt, hogy „küldjenek egy nagyon világos üzenetet a magyar közösségnek a konfrontáció és a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében”.

A román külügy szerint a külhoni magyarokat kellene megfékezni - mandiner.hu

 

Gyalázat. Ezzel az egyetlen szóval lehet legjobban jellemezni mindazt, ami az úzvölgyi katonai temetővel kapcsolatban történt. Nemcsak azt, hogy a közeli román település polgármestere kitalálta, hogy a temetőben állítólagosan nyugvó román katonáknak emléket állítana, holott ott nem nyugszanak román katonák; nemcsak azt, hogy a feldühödött, felheccelt románok betörtek a temetőbe és megrongálták a sírokat. Hanem azt, ahogyan a román állam, hivatalosan reagál: példátlan módon a román nagykövet nem megy be a magyar külügyminisztériumba, s a magyar külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetés után a román külügy a külhoni magyarokat figyelmeztetné.

Ortodoxból református avagy a többségi kisebbség

Román reformátusként kezdtem érezni, milyen az, amikor kisebbségben vagy. Egyik napról a másikra minden megváltozott: többségiből kisebbségi státusba kerültem. Furcsa helyzet: a románok csupán etnikai szempontból testvéreim, vallási szempontból a magyarokhoz állok közelebb.

Hogyan lesz reformátussá egy ortodox teológus? – reformatus.hu

 

Mihai Androne ortodox teológiát tanult Bukarestben, amikor kezébe került egy könyv a protestantizmusról, amelyet, mint ő mondja, nemcsak kezébe vett, hanem el is olvasott. Aztán Svájcba került ösztöndíjjal, ahonnan reformátusként tért vissza. Ott olvasott bele Kálvin Institutiojába, ami egy új világot nyitott meg számára. Erről a világról maga mesél egy hosszabb interjúban, amely nemcsak a személyes sorsot érintően érdekes, hanem etnikai-vallási vonatkozásában is.