Űrvacsora

Mielőtt a holdraszállók kiléptek volna a Nyugalom tengerének nevezett holdi területre, Aldrin először a földi személyzethez szólt, néhány pillanatnyi csendet kérve mindenkitől, azt is javasolva, hogy mindenki a saját módján adjon hálát a történtekért. Ezután kitöltötte a bort a kehelybe, azt és a kenyeret magához vette, illetve olvasott a Szentírásból: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5)

50 éve volt az első úrvacsora az űrben – Phil Melanchton, Szólj be a papnak! 2019. július 9.

 

Július 20-án volt éppen ötven éve, az ember eljutott a Holdra. A fenti linkre kattintva feltárul egy, a hazai médiában kevéssé publikált részlet: 50 évvel ezelőtt egy Holdra lépő ember hálát adott a Földre lépő Istennek.

Nem értem az ateistákat

Az embereket, az állatokat és a növényeket is tehát egy belső óra irányítja, amely nagyjából 24 órás ciklusokban követi le a fény és a sötétség váltakozásának a ritmusát. Ezek az órák nemcsak bennünk vannak, hanem minden organizmus minden egyes sejtjében megtalálhatóak a baktériumoktól kezdve a mamutfenyőkig. A földi élet kulcsösszetevői, amelyek az evolúció több millió éve alatt beleszőtték a bolygó forgását az élőlények sejtjeinek az anyagába.

Hallgasson a belső órájára, ha kedves az élete - hvg.hu

A három, egyenként sok kilométeres lézerinterferométer mért folyamatosan augusztus 17-én. A hihetetlenül komplikált algoritmusok folyamatosan nyelték a lejövő adatokat és a jelalak-felismerésért felelős modul talált valamit. Párhuzamosan velük, két másodperccel később űrben keringő gammadetektorok nagy energiájú radioaktív sugarakat (ezért gammadetektorok) érzékeltek az égbolt eléggé nagy bizonytalansággal meghatározott, déli égre eső irányából. Pár órával később Chilében besötétedett és az összes létező optikai teleszkóp elkezdte fényképezni a becsült területet. Egy alig egyméteres tükörátmérőjű teleszkóp (pont ekkora a legnagyobb magyar távcső a mátrai Piszkéstetői Obszervatóriumban) volt az első, ami rátalált egy addig nem látszó halvány pöttyre egy jól ismert, 130 millió fényéves távolságával csillagászati értelemben közeli galaxisban. Aztán felkelt a Nap Chilében és a Hawaii-szigeteken működő távcsövek vették át a halványuló robbanás követését.

A következő ekkora dolog a Földön kívüli élet felfedezése lesz - index.hu

 

Az én belső órám legutóbb tegnap reggel jelzett, hogy el kellene menni futni. Van persze edzésprogram, meg az ember (a futó!) készül is egy-egy versenyre, tehát nem csak úgy vaktában nekiállunk rohangálni, azért nyilvánvalóan az is megtörténik, hogy az élet (család, munka, a legjobbkor robbanó időzített bombák) felülír mindenféle hiperszuper edzéstervet, és maradok. Na, ilyenkor jön a belső óra: a testem jelez, én egyre idegesebb vagyok, míg életem párja hozzám nem vágja a futócipőt: szerintem most menj el futni. És tényleg. Szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik, én pedig úgy érzem magam tíz kilométer után, mint egy bölcs szerzetes. Számomra ez a belső óra, ami ugyanúgy jelez, hogy futni kell menni, mint ahogyan figyelmeztet evés, alvás, ivás, és egyéb testi funkció, életösztön, belénk kódolt szükségszerűség esetén. A belső órát most tudományosan is bebizonyították, sőt, Nobel díjat is kaptak érte. 

Alá szolgája, tudomány!

Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.
Nem Afrikából, hanem Európából származhatott a legrégebbi előember – Új Szó

A héten a német Tübingeni egyetem kutatócsoportja különleges elmélettel állt ki a nyilvánosság elé, amely akár át is írhatja az őstörténetet. Hogy valóban szenzációs új felfedezésről van szó, avagy csak egy téves gondolatmenetről, arról most vitatkozhat a szakma, de érdekes felvetésük arra mutat rá, hogy a tudománynak feladata rákérdezni megdönthetetlennek vélt evidenciákra.

Bátor tudomány

Persze, tudtam, hogy ha sikerül megdönteni a diffrakciós határt, az hatalmas felfedezés lesz, de amikor nekikezdtem, nagyon szegény voltam, és nem éreztem magam a tudományos társadalom elit klubjának tagjai között. Nem a Harvardra, a Yale-re vagy a Berkeley-re jártam, nem mozogtam ilyen körökben. Azért csináltam, mert élveztem. Lenyűgözött, tudtam, hogy érdemes vele foglalkozni.
Unta a munkáját, úgyhogy megdöntötte a fizika egyik kőbe vésett törvényét - Origo

Gyerekkoromban a technikán kívül a fizika tűnt a legtaszítóbb tantárgynak. Valami ormótlan testekről volt szó, amik csak úgy gurulnak, és nekem ki kell számolni a sebességüket, a tömegüket, a súrlódásukat, s közben kiderül, hogy soha nem számoltam bele olyan erőket, amikről elfelejtettek értesíteni. Legborzasztóbb mumusa ennek egy jobb sorsra érdemes, szigorú tekintetű, régi vágású tanárember volt, aki kicsit hajlott vállal felénk magasodott fehér köpenyében, és már rég nem érdekelte, hogy minket sem érdekel. Közben franciakockás füzetébe Németh László idézeteket gyűjtött. A sárga füzet sem sejtette, hogy a fizika és a matematika önmagában is művészet és kreativitás, őrült kiáltás lehet Istenről, egy nagy hitvallás a teremtés csodája mellett. És hogy az igazi matematika mint tudomány és mint felismerések sokasága a fantázia nélkül elképzelhetetlen.

Megvédeni a világűrt - magunktól

Az űrügynökségeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, hogy elkerüljék azt, amibe a NASA most valószínűleg belefutott: az egyik fúrófejet nem tökéletesen steril környezetben piszkálták, ezért akár 250 ezer baktérium is maradhatott rajta. A tudósok egy része aggódik, mások szerint nincs valós veszély, mivel a Curiosity olyan helyen van, ahol nincs esélye az életnek. Nem ez az első eset, hogy az amerikai űrügynökség hibázott, az Apollo-programnak is volt hasonló momentuma.

Véletlenül életet vihettünk a Marsra - Index

Amikor a Curiosity leszállt a Marsra, élőben közvetítették, bárki láthatta az irányítóközpont dolgozóinak feszült figyelmét, a sokéves munka eredményén izguló mérnökök idegesességét, majd az örömöt, hogy sikerült, leért épségben a marsjáró. Én is néztem, élveztem azt, hogy része lehetek az eseménynek - a gyermeki részem együtt figyelt a scifi-rajongásommal. Tényleg nagy élmény volt. Azóta lépésről lépésre egyre több történik a mozgó laboratóriummal, hatalmas távlatokat nyit az űrkutatásban. Ott vagyunk a Marson, még ha csak egy bonyolult, sokoldalú gép segítségével (és kisebb elődeivel), de megérkeztünk.

Ott vagyunk a Marson, de lehet, hogy nem várt ajándékot is vittünk magunkkal. Egy banális hiba miatt vírusok, egysejtűek maradhattak az egyik fúrófejen. Ez pedig gondot okozhat még. Magát a járművet kínosan precíz módon steril környezetben tartották, de még így is megtörtént a hiba. Vihettünk magunkkal ajándékot. Pedig itt, most nem lett volna szabad. Csak vendégek vagyunk, úgy is kell viselkednünk.

Elfáradt jövő

Ha megkérdezünk egy jövőkutatót a következő pár év nagy trendjeiről, ugyanazt halljuk, mintha tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt tettük volna fel a kérdést. És nemcsak a jövőkutatók válaszaiból gondolhatnánk azt, hogy egy egész szakma beszélt össze, hanem a tudományos tényekből kiinduló (ún. hard) science fiction-szerzők regényeiben is ugyanaz a pár téma tűnik fel Jamais Cascio jövőkutató szerint.

Már a jövőkutatóknak sem jut eszükbe semmi - Origo.hu

Azt mondják, hogy addig ér valamit az élet, amíg van előttünk valamiféle elképzelés, valami cél, valami vágy, ami hajt bennünket előre, amíg van valami jövőképünk. Ha ez megszűnik, akkor beáll a zavar, a tanácstalanság, csak valamiféle vegetálás van ideig-óráig, aztán megállíthatatlanul jön a leépülés, a megsemmisülés.