Ki marad az elmenőkkel?

Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy számításaink szerint mintegy 600 ezer magyar élhet jelenleg külföldön az Európai Unióban, ráadásul éppen az a korosztály megy el elsősorban, mely demográfiailag és munkaerő piaci szempontból is a legtermékenyebbnek tekinthető. Ez azonban nem csak magyar probléma, hasonlóan van a régió többi országában is. A különböző felmérések szerint akár ötmillió közelében is lehet azoknak száma, akik az elmúlt másfél évtizedben Nyugat-Európába mentek munkát vállalni.

Elvándorlás vagy kivándorlás? – portfolio.hu

Fellángol olykor a politikai vita, hogy kinek mekkora része van abban, hogy Magyarországról többszázezren mentek Nyugat-Európába munkát vállalni az uniós csatlakozás óta. A jelenség nem új, bár sokan szeretnék úgy láttatni, mintha az lenne. A 19. század iparosodó Magyarországa vonzotta a kontinens nyugati felének vállalkozó kedvű polgárait, akik aztán a legmagyarabb magyarokká lettek. A 20. század megfordította az irányt. A tengeren túl és Nyugat-Európa bányái elnyelték magyarok millióit. A második világháború után pedig a politikai rendszer elől menekültek sokan. A rendszerváltásig a politikai üldözötteket leszámolva nyugatra menni a jobb élet reményében lehetőség volt, a rendszerváltást követően pedig részben kényszer, részben divat.

Ítéletes idő

Óriási vihar csapott le Szombathelyre kedden délután. A rengeteg vizet és diónyi jeget hozó szupercella autókat, fákat rongált meg. Kitört ablakok, lyukas redőnyök és özönvíz maradt nyomában.

Ítéletidő – nyugat.hu

Másodszorra pattantam délután a bicikli nyergébe, hogy kifújja a szél testemből a kánikula hőségét. A forró aszfaltot megunva döcögős emelkedők felé vettem az irányt, ahol terepezésre régen használt váltómozdulatokat próbálhattam ki, no meg sokadszorra azt az érzést, hogyha az első húsz perc lihegését magam mögött tudom, valahogy visszajön a régi edzettség tudata és akkor órákon át képes vagyok hasonló tempóban kerekezni. Próbálgattam hát magam a délutáni kánikulai hőségben, miközben a város fölé be-bekanyarodott egy–egy töményebb felhőtömb, amely a másnapra beidőjósolt lehűlés jeleinek véltem.

Miért felelős Trianon?

A történelemtanár kijelentette: Trianonról néhány semmitmondó mondat van a tankönyvekben, így ma sem láthatják a diákok, hogy "ez a magyar történelem legnagyobb tragédiája". Pedig Trianon következményei itt élnek velünk akkor is, ha erről nem tudnak az emberek – folytatta. Hozzátette: "fontos lenne ismerni a Trianonhoz vezető utat, a diktátumhoz vezető okokat, mert csak ezek ismeretében lehetne újabb nemzeti katasztrófákat elkerülni".

A nemzet legnagyobb tragédiája – origo.hu

Trianon a nemzet legnagyobb tragédiája. Néhány tényadat. Elveszett a történelmi magyar királyság területének kétharmada, s benne a magyar népesség egyharmada, azaz harminc százaléka. Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. A történelmi emlékek, a magyar kultúra hagyományos bölcsője szimbolikus részeinek nem kevés hányada szintén idegen uralom alá került, közöttük az az Erdély, amelyik a Habsburg önkény és török hódoltság idején a nemzeti függetlenség letéteményese volt.

Egy könnycsepp a református székely Mikóért

A Magyarországi Református Egyház ezúton is kifejezi szolidaritását és testvéri közösségét a megalapozatlan és felelőtlen bírósági döntés által kiszolgáltatott erdélyi reformátusokkal, és a precedens miatt fenyegetett helyzetbe került összes romániai vallási felekezettel. Egyházunk a maga részéről mindent megtesz azért, hogy felhívja a nemzetközi egyházi és világi szervezetek figyelmét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kialakult helyzetre és a kommunista diktatúra idején elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása terén tapasztalható súlyos problémákra.

Szolidaritás odaátra – református.hu

Minden közösségnek vannak emblematikus épületei, amelyek többet jelentenek a falaknál, az építészeti stílusnál. Egy közösség lelke van benne. Nekünk, reformátusoknak ilyenek a kollégiumaink. Pápa, (Sáros) Patak, Debrecen, a nevek hallatán szívek dobbannak meg, szellemi műhelyek gazdagsága árad a falukutató mozgalomtól a nyugati akadémiák tudásgyűjtögetéséig. Móric Zsigmond Nyilas Misije nem is gondolkodott másban, minthogy Debrecen hiányában Patakon is lehet emberré a diák.

Kincs, ami nincs

Elszállították a debreceni Déri Múzeumból hétfőn Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét. Ez egyben azt is jelenti, hogy ismét nem látható együtt a Munkácsy-trilógia három képe.

Szétesett a Munkácsy-trilógia - hvg.hu

Nézem a fotót, ahogy leemelik a falról a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy képet. Nézem a fotót, és sír a lelkem, főleg mikor olvasom a szakember véleményét, hogy milyen károkat okoz /okozott már eddig is/ a képnek a sok utaztatás. Nézem a fotót, és előhozza a pár évvel ezelőtti élményt, mikor együtt láttam a Trilógiát a Budai Várban. Nézem a fotót, és az agyam tudja, hogy a határidő, a kölcsönszerződés könyörtelen, hogy óriási összegekről van szó, hogy csak arról rendelkezhet az ember szabadon, ami saját tulajdona, a szívem, a szép iránti szeretetem, a nemzeti önbecsülésem mégis sikolt: „Ne vigyétek el, tegyen már valaki valamit, hogy együtt maradhasson a három nagy alkotás!”