Mint a szép míves palackra...

John Jewell újságíró pár évvel ezelőtt az évszázad marketingtrükkjének nevezte azt, ami miatt a több tonnányi műanyag hulladékot termelő iparág felfutott.
Ifj Chikány Attila: Palackozott víz, hamis ábrándok és a nagy marketing trükk: ifj. Chikány Attila blogja, 2018. november 9.

 

Egy iparág, ami évente 50 millió hordó olajat használ fel világszerte, több tízmillió tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe úgy, hogy a termék töredék áron valójában a legtöbb háztartásban amúgy is elérhető. Otthon kb. 50 fillér belőle egy liter, a boltban 50 Ft a legolcsóbb. Vagyis egy olyan termék, aminek elvileg nem is lenne létjogosultsága. Az áru csomagolása PET-palack, fogyasztása közben pedig a legfrissebb kutatások szerint mikroműanyagokat juttatunk a szervezetünkbe. Tavaly 125 liter jutott belőle minden magyar állampolgárra, ami uniós szinten az előkelő negyedik helyre röpített minket. A fogyasztása pedig évről-évre rohamosan növekszik. Ha Szerb Antal marslakója látná, amint a kezünkben lóbáljuk, vagy jól megpakoljuk vele a bevásárló kocsinkat, óriásira kerekítené az összes látószervét, és udvariasan megkérdezné: khm, noooooormális?

Pedig pár éve még jó hírnek tartottam, hogy egyre több palackozott ásványvíz fogy országszerte.

Ne kérj szatyrot!

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.
Magyarország is a műanyag zacskók betiltását tervezi, és emelkedő termékdíjakat – greenfo/MTI, 2018. szeptember 16.

 

Néhány éve már nem hallani a „Ne kérj szatyrot!” kampányokról. Helyette sokkal többet az óceánokon úszó szemétszigetekről. Újabban pedig a hazai vizeink (természetes és palackozott) műanyag szennyezettségéről jönnek ijesztő adatok. Egyrészt a szemmel látható pet palack hegyekről, (lásd például: Tiszai PET Kupa) másrészt a szabad szem elől szemérmesen elbújó méretű részecskékről.

Az 1970-es években kezdték el vizsgálni a Nap ultraibolya hatására apró részekre bomló műanyag darabkákat. Az 5 mm-nél kisebbre aprózódott kis izéket mikroműanyagnak nevezzük. Kockázatuk épp méretükben rejlik. Olyanok, mint a legújabb dízel motorokból kikerülő porszemcsék. Minél kisebbek, annál veszélyesebbek az élő szervezetekre. Egyrészt a bennük lévő adalékanyagok miatt, másrészt azért, mert a vízben számos szennyezőanyagot képesek megkötni.